Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-09 / 185. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1962. augusztus 9. a Szerkesztőség postájából-----------------------------------------------------O RSZÁGJÁRÁSON a nagy- SZOKOLYI ISKOLÁSOK Felejthetetlen kiránduláson vett részt ötvenegy diák a nagyszo- kolyi általános iskolából — írja Torma Gábor tanár. — A gyerekek megismerték az ország legszebb vidékeit. Jártunk Siófokon, Budapesten, Mátraházán, Kékesen, Galyatetőn, Egerben. A történelemben és műemlékekben gazdag városok nagy élményt jelentettek a gyerekeknek. Eddigi tanulmányaik egy része elevenedett meg előttük, ami. kor saját szemükkel látták Egert, ahol Dobó várnépével halálmeg- vetően vitézkedett. Az emberi alkotás nagyságát láthatták Budapesten, amikor a Parlamentet és egyéb műemlékeket tekintettek meg. A Margitsziget, az Állatkert, a Vidámpark egy darab tündérországot jelentett a gyerekek számára. Az utazás költségeit a niár több éve működő ifjúsági szövetkezet jövedelméből fedeztük. A KOPPÁNYSZ ÄNTÖI CSODA Csoda! Valóban csodával határos, de ezt a szövetkezet tagjai, az emberi akaraterő hozta létre. Három éve alakult meg szövetkezetünk. Ebben az évben olyan átlagtermést értünk el búzából, amilyenre még nem volt példa Koppányszántón. A régi öregek emlékezete szerint is az eddigi legmagasabb termés 16 mázsa körüli búzatermés volt. Ebben a gazdasági évben több mint 24 mázsás termésről számolhatunk be. Ezt az eredményt részben a szövetkezeti tagok szorgalmas munkájával, a jó talajélőkészítö munkával, másrészt a szovjet Bezosztája búzafajta termesztésével értük el. A vetés idején a tagök idegenkedtek ettől a búzafajtától, de most már a tények meggyőzték őket. Topa Lajos vb-elnök A RÄCVÖLGYI KISZES ÉKRŐL Alig egy éve alakult meg a KISZ-szervezet Tamási-Rácvöl- gyön. Kezdetben 12 tagot számláltak, ma már 38 fiatal tagja a szervezetnek. Köztük 10 cigányfiatal. A KISZ-szervezet tagjai szinte egységesen vesznek részt a szervezet munkájában. Eddig mintegy 200 óra társadalmi munkát végeztek. Több ízben rendeztek műsoros estet, ismeretterjesztő előadásokat, szellemi vetélkedőket. Rendezvényeik bevételéből egy balatoni kiránduláson vesznek részt. Az eddigi eredmények elérésében nagy szerepe van Horváth János ipari tanulónak, aki a szervezet titkára. Fáradságot nem ismerve, a tagok egyetértésével irányítja, szervezd a KISZ helyi tevékenységét. Zsubori Károlyné ált isk. igazgató KÖVESDPUSZTA ÖRÖMEI ÉS GONDJAI Néhány évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk arra — írja Sánta Ferencné, Bátaszék-Kövesd- pusztáról —, hogy nálunk is lesz villany. Most azonban már egyre közeledünk ehhez. Folyamatban van a munka, az oszlopok már a helyszínen vannak, s reméljük, hogy még ebben az évben villany világít a pusztai házakban. Bizonyos könnyebbséget jelent az is, hogy társadalmi munkával megépítettek egy salakos gyalogjárót. Esős idő esetén alig tudtunk a pusztáról kimenni, olyan nagy volt a sár. Az örömünk mellett azért bánatunk is van. A szövetkezeti vegyesboltunkban hiányos az áruellátás. A bátaszéki földművesszövetkezet vezetői nem gondoskodnak rendszeresen arról, hogy minden áruféleségből legyen készletünk. öt-hat kilométert kell gyalogolnunk azért, hogy a hiányzó cikkeket Bátaszéken vásároljuk meg. Hosszabb idő óta nem kapunk sört. Szeretnénk, ha az illetékesek gondoskodnának problémáink megoldásáról. Mezőgazdasági könyvismertetés DR. CSORBA ZOLTÁN; Az almafaliszthormat E mű nemcsak a növényegészségügy szakembereinek szól, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek az almafák ezen elterjedt kórokozója iránt. A szerző nemcsak a kártevők alaktanára, élettanára és környezettanára vonatkozó ismeretanyagot foglalja ösz- sze, hanem a gyakorlat szempontjából világítja meg a védekezés lehetőségeit. Foglalkozik a kémiai és mechanikai védekezési módszerekkel, és kidolgoz egy hazai körülményeinkre alkalmazott védekezési programot. E könyv nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a veszélyes almafa- kórokozó elleni küzdelemben komoly eredményeket érjünk eL Megjelenik 134 oldalon, ára: 13 forint. Számok, adatok.a megye szociálpolitikai helyzetéről Növekszik a köxsegélyezés — A cigányok speciális problémája — JKözel egymillió jorint kórházi költséget engedtek el M egyénkben ezernyi jelét lát- hatjuk annak, hogy kormányzatunk a lehetőségekhez mérten körültekintően gondoskodik a magukra maradt öregekről, a gyengébb anyagi körülmények közt levő betegekről. Bizony elég gyakori, hogy valaki öreg napjaira eltartó nélkül marad: nincs sem gyermeke, sem közeli rokona, akire támaszkodhatna. Jóllehet nem jut hely minden rászorulónak az öregek otthonában, államunk mégis gondoskodik róluk, nem hagyja magukra őket. A támogatásra szoruló öregek jelentős része a régi rendszernek köszönheti sorsát. Ifjú korában elnyűtték erejét, dolgozott, de nem fizették utána a biztosítási díjat, így nincs jogalap arra, hogy nyugdíjat kapjon. Államunk azonban az ilyen emberek sorsáért is felelősséget vállalt, gondoskodik róluk. Sajnos, nálunk is ismert a csőiéként munkaképességű, magatehetetlen öregember, de az olyan ismeretlen, akinek senkije sem lenne, mert ha más nem, a nagy család — amelynek 6 is tagja — gondoskodik róla. Igaz, országunk nincs olyan anyagi körülmények közt, hogy teljes elégedettséget teremthetne mindenütt, de a pénzügyi tervek készítésénél ez a feladat sincs háttérbe szorítva. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága időközönként megvizsgálja a közsegélyezési kérdéseket, és intézkedéseket tesz ezzel kapcsolatban is, csakúgy, mint a gazdasági, vagy tanácspolitikai prob-_ lémákkal kapcsolatban. A vb múlt- évi határozata alapján sikerült elérni a megyében, hogy a havi közsegély egy községben sincs 100 forint alatt. A községi tanácsok végrehajtó bizottsága minden év elején megvitatja, hogy kit ve gyenek fel a közsegélyezettek névsorába. Ismerik a község lakosságát, tudják, melyik családnál milyen problémák vannak, és tudják azt is, hogy kit keil közösségi gondviselésben részesíteni. sát figyelmen kívül hagyni. Ezek helyzetére már annál többet gondolnak a tanácsok, noha még nincs minden rendjén. Elég gyakori, hogy élelmiszer- és ruhajuttatásban részesítik ezeket a gyermekeket. Néhol kifizetik a cigánygyermekek bölcsődei és napközi otthoni díját, hogy ott megfelelő ellátásban részesíthessék őket. A vakok és csökkentlátók se- gólyezésére póthitelt kapott a megye, és ebből az összegből 77 személynek állapítottak meg rendszeres segélyt. A vakok és csökkentlátók segélyezési átlaga Tolna megyében országos viszonylatban a legmagasabb. Az elemi károsultak segélyezésére Tolna megyében a múlt évre 40 000 forint volt előirányozva. Ezzel szemben 94 000 forintot használtak fel. A hiányzó ösz- szeget a Pénzügyminisztérium közvetlenül Szekszárd városnak utalta ki a júniusi árvízkárok után. Közismert a sokgyermekes anyák segélyezése. A hatodik, vagy ennél több gyermek után az anya a szülést követően jutalmat kap. Tavaly a megyében 101 esetben fizettek ki ilyen jutalmat. A megyében erősen csökkenő tendenciát mutat a sokgyermekes családanyák száma. Az a tapasztalat, hogy 1957-től kezdve állandóan növekszik a megyében az abortuszok száma és csökkent a szülések száma. Ugyanakkor a cigányok körében a megfigyelések szerint megmaradt a hagyományos szaporodási arány. Ez újabb szociálpolitikai problémát vet fel: a lakosság életszínvonala általában nő, így mindenkinek megvan a lehetősége a család- alapításra, a gyermekek felnevelésére. A szülések száma mégis csökkenő tendenciát mutat, ugyan akkor annál a néprétegnél, amelyik rossz anyagi körülmények közt van, a cigányoknál nem csökken a szülési arány. Probléma az is, hogy a cigányoknak általában nincs pénzük a kórházi költségek kifizetésére. így aztán a hagyományos szaporodás is gátolja a cigányok általános helyzetének megjavítását. A ltalános emelkedést mutat a kórházi ápolási költségek elengedési százaléka. A szövetkezeti mozgalom kiszélesedésével rohamosan megnőtt a biztosítottak száma, de még mindig sok az olyan, aki nem végez álláhdó munkát és nem részesülhet SZTK- ellátásban sem. Köztük — ez éppen abból fakad, hogy nem dolgoznak rendszeresen — sok a gyenge anyagi körülmények közt élő személy, és nem tudják fedezni a kórházi ápolás költségeit sem. Ezeknek a helyzetét egyénileg felülvizsgálják, és ha indokolt, elengedik a kórházi költséget. Tavaly a megyében 865 elengedési kérelmet vizsgáltak felül és csaknem egymillió forint ápolási költséget engedtek el. B. Bíztató eredmények a falusi lakosság szolgáltató igényeinek kielégitésében Az fmsz-ek és a ktsz-ek 209 szakipari szolgáltatás elvégzésére kötöttek szerződést (Folytatás a 3. oldalról) nyekkel járt ez a könnyelműsége? A fiú lehajtja a fejét. — Tudom. — Hány éves? — Tizenkilenc. — A dologról még beszélünk. Most elmehet. Rózsáné. Szép, fekete asszonyka, fehér köpenye csupa korom és piszok. Még mindig abban van, úgy, ahogy elhagyta a laboratóriumot. — Rendszeresen együtt ebédel Ritterrel? — Általában. — Milyen a kapcsolat maguk között? AZ asszony arca vérvörösre válik. — Semmi! Egyáltalán semmi! Elég kínos a számomra, hogy ez a gyerek folytonosan utánam mászkál. Ha nem lenne olyan fiatal, még hírbe is hozhatna. Nem tudom lerázni, ez az igazság. Sárosi tiltakozó mozdulattal leinti. — Nem szeretnénk, ha félreértené. Egyszerű tájékoztatásról van szó. — Igen, de ez a fiú már kellemetlen kezd lenni számomra. Férjes asszony vagyok és állandóan a nyakamon lóg. •— Ma is együtt ebédeltek# — Igen. — Tudott róla, hogy Ritternek kellett visszavinnie a fémalkilt? — Tudtam. Meg is kérdeztem tőle, hogy visszavitte-e. Azt mondta, igen. Számomra ez a dolog nagyon kellemetlen. — Miért nem szólt a főnökének, hogy a gyerek terhére van? — Nem akartam ilyen ostobasággal zavarni. — Jó, kérem. Több kérdésünk nincs. Sárosi főhadnagy elveszi Krá- mer elől a füzetet, belenéz. Egy pillanatig töpreng, majd: — Azt hiszem, sorra vehetjük a terveseket és a kereskedelmieket. Nézzük meg, kik dolgoznak a laboratóriummal szemben levő szobákban. — A tervosztály vezetője Hevesi főmérnök. — Kérem először őt. A főmérnök nem sokat tud. Az ebédlőben volt. amikor Csiszár berohant és közölte: a gyárban tűz ütött ki. A többiek sem mondanak többet. Valamennyien egyszerre mentek ebédelni — ez a szokás a gyárban —, egyikük sem volt lent a szobájában a kritikus időben. — Előzőleg nem észleltek semmit? — Mire gondol az elvtárs? A közsegélyezettek száma évről évre növekszik. Ennek egyik alapvető magyarázata az, hogy egyre nagyobb összeg áll rendelkezésre ilyen célokra is. 1958-ban 335 személyt részesítettek Tolna megyében közsegélyben, tavaly pedig 691-et. Ez idő alatt megyénkben az egy főre jutó közsegély összege 42 százalékkal növekedett. Az érvényben levő rendelkezések szerint azok a személyek, akik saját hibájukon kívül átmenetileg nehéz anyagi körülmények közé kerülnek, évente legfeljebb kétszer gyorssegélyben részesülhetnek. Megyénkben 1960- ban 597 rászoruló kapott gyorssegélyt, s az átlag 267 forint volt. A múlt évben a gyorssegélyben részesítettek száma 831-re emelkedett, és a segély átlaga 338 forint volt. A segélyezéssel kapcsolatban nagy problémát jelent a cigányok helyzete. Nagy részük a hagyományos életmódot folytatja, és így meglehetősen nyomorúságos körülmények közt él. Egyre gyarapodik a dolgozó cigányok száma, de rendszerint igen sok személyt kell eltartaniok, és ez bizony megnehezíti életüket.. Ezekkel azonban már kevesebb baj van. Annál több a probléma ott, ahol nem dolgoznak, noha dolgozhatnának. Az ilyen embereket nyilván méltánytalan lenne pénzsegélyben részesíteni, noha voltaképpen rászorulók. Az ilyen családoknál inkább azt kell szorgalmazni, hogy a munkaképes családtagok dolgozzanak. A tapasztalat is az, hogy ha pénzt kapnának, azt a kocsmába vinnék és nem megélhetésre fordítanák. A szülők elmaradottsága miatt nem azonban a gyermekek sor? A földművesszövetkezetek legutóbbi vezetőség-ujjáválasztása- kor a tagság többek között kérte, hogy oldja meg a vezetőség a különböző szakipari szolgáltatások megszervezését. A módszereket illetően az az egyértelmű javaslat volt, hogy a földművesszövetkezetek a ktsz-ekkel kooperálva olyan intézkedéseket valósítsanak meg, melynek eredményeként a rádió és televízió meg- javíttatásáért, a cipőjavíttatásért, a borbélyhoz, a fodrászhoz és a varrónőhöz ne kelljen a falusi embereknek kilométereket utazni. Illetékes országos és megyei szervek a kérést jogosnak, a javaslatot megvalósíthatónak találták és intézkedtek. Megyei szinten a MÉSZÖV és a KISZÖV igazgatósága néhány hónappal ezelőtt a részletkérdésekben is megállapodott. A két szerv közösen teremtette meg a technikai és szervezési feltételeit annak, hogy a falusi lakosság szolgáltatási igényeit a lehető legjobban elégítsék ki. Az azóta elért eredményeket a minap Dombóváron vitatták meg a MÉSZÖV választmánya mellett működő szolgáltatási szakbizottság tagjai, örömmel hallottuk itt, hogy már eddig is biztató eredményeket értek el. Gyerő András, a KISZÖV elnöke például elmondotta, hogy 42 Tolna megyei kisipari szövetkezet 209 különböző szakipari szolgáltatás elvégzésére kötött szerződést a földművesszövetkezetekkel. Ennek eredményeként például a Paksi Vasipari Ktsz meghatározott napokon járja a környező községeket, összeszedi az fmsz-hez javításra leadott rádiókat, televíziókat, beszállítja Paksra, a szakemberek megjavítják és meghatározott napon visszaviszi a földművesszövetkezethez. A Bonyhádi Bőripari Ktsz-nek a járás 13 fökiművesszövetkezeténél van lábbelijavító felvevőhelye. Pör- bölyön női fodrászüzletet, Alsónyéken mérték utáni női szabóságot nyitott a bátaszéki ktsz. Mindezek az intézkedések a falusi lakosság legnagyobb megelégedését váltották ki és máris újabb igények jelentkeznek e téren. A többi között olyan, hogy a ktsz-ek kisebb faluban i$ állítsanak fel asztalosműhelyt. Csib- rákon például nincs olyan szakiparos, aki ablakjavítást elvégezne. A csibrákiak kérték, hogy legyen. A kérés jogos, meg is valósítható. Ebben segít a dombóvári járási tanács is, amely olyan intézkedést adott ki, hogy bocsássanak a ktsz, illetve a földművesszövetkezet rendelkezésére olyan épületet, amit időszakos javító műhelynek tudnak használni. S ha ez meglesz, a Dombóváron működő szakipari ktsz mestert küld ki a faluba, aki a javítást elvégzi. A szolgáltatási szakbizottság tagjai a falusi lakosságnak azt a kérését is tolmácsolták ezúttal, hogy a MÉSZÖV igazgatósága intézkedjék a személyi szolgáltatások kibővítése érdekében is. A falusi asszonyok több háztartási kisgépet szeretnének kölcsönvenni a földművesszövetkezettől, családi ünnepekkor edényt, disznóvágási szezonban különböző felszereléseket, és így tovább. A lehetőség a személyi szolgáltatások bővítésére is megvan. Kísérletképpen a közeljövőben a. dombóvári földművesszövetkezet tervez nyitni egy kölcsönző szaküzletet, ahol nemcsak edényt, háztartási kisgépeket, hanem kerékpárt, fürdőruhát, fényképezőgépet, cam- ping-felszerelést is kölcsönöznek a lakosságnak. S ha a gyakorlat igazolja, hogy ez jó, akkor másutt is megvalósítják. A lehetőségekhez képest több szaküzletben lesz majd harisnya-szemfel- szedés, konfekcióruha-igazítás. R. É.
