Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

VtDtÖ PEOT.OTÄRJÄ?, EfiYES ÜL JETEK? TOLNA MESYEI 9 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BÍZÓTT SÁG a" ÉS A MEGYEI TANÁCS '.APJA XII. évfolyam Műszaki átadás a dalmandi iskolában A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat a nyár elején öt általános iskola tatarozási, fel­újítási munkáira kapott megbí­zást. A vállalat mind az öt isko­lánál befejezte a munkákat. El­sőként — a hét elején — a há­romszázezer forintos költséggel korszerűsített dalmantii iskola- épület műszaki átadására került sor. Az átvevő bizottság — a jó minőségű munkáért — dicséret­ben részesítette az építőket. A közeli napokban történik meg a műszaki átadás a hatszázezer forintos költséggel felújított pin­cehelyi iskolánál, a dunaföldvári II. számú, a pörbölyi és a bony­hádi iskolánál is. Szeptember 7-én kezdődik a A gyárak felkészültek, várják az új termést Az ország 11 cukorgyárában a felkészülés utolsó műveleteit vég­zik a gyártási idény megkezdése előtt. A gyárak a beruházásokkal együtt ebben az esztendőben több mint százhúsz millió forint­tal gazdálkodnak, amelyből to­vábbi korszerűsítéseket, rekonst­rukciós feladatokat hajtottak vég­re és fejeznek be. A terv szerint szeptember 7-én a szolnoki cu­korgyárban, ezt követően 10-én Szerencsen, Selypen és Sarkadon, majd néhány napon belül a töb­bi gyárban is megkezdődik az idei cukorgyártási idény. Kiárusítás cserépből — leszállították a harmadosztályú tetöcserép árát Az Építésügyi Minisztérium tégla- és cserépgyártó üzemeinek raktáraiban mintegy 150 millió tégla és 14 millió cserép áll szál­lításra készen, pedig a váratlan márciusi hideg sok nehézséget okozott a termelésben. A jelen­legi árukészlet azonban már több a szokásosnál. A tetőcserép-kész- letek nem kívánatos felhalmozó­dásának csökkentésére a keres­kedelem őszi vásáraihoz hasonló­an a cserépgyártók is kiárusítást rendeztek. Uj rendelkezés alapján jelen­tősen leszállították a harmadosz­tályú tetőcserép árát. Az év vé­géig az elsőrendű árunál ötven, illetve hetven százalékkal ol­csóbban árusítják a harmadren­dű tetőcserepet. Ez a leértékelt anyag — bár nem felel meg a szabványok minden előírásának — mégis jól használható az igény­telenebb külsővel is beérő épü- nwmwvtnn letekben. Különösen előnyösen kihasználhatják az árengedményt azok, akik ólakat és kisebb me­zőgazdasági épületeket, esetleg vikendházakat akarnak építeni. A leértékelt tetőcserepet a TÜ- ZÉP építőanyag-értékesítő tele­pein szerezhetik be az érdeklő­dők. A szekszárdi Járásban tegkezdődelt a tervkészítés A szekszárdi járás termelőszö-1 Első hallásra valóban furcsa, vetkezeteinek főmezőgazdászai hogy a takarmánytermő terület kedden egész napos megbeszélést tartottak a tanács mezőgazdasági osztályán. Megkezdték a jövő évi tervek elkészítésének munkáját. Ez alkalommal az úgynevezett irányszámokat tanulmányozták, amelyek a népgazdaság igényeit mutatják. Ezen igényeket feltét­lenül számításba kell venni és elsősorban ehhez kell igazodni valamennyi tsz-ben. A né »rdeke úgy kívánja, hogy jövőre a szek­szárdi járás tsz-eiben bizonyos növényféleségekből többet, más­ból kevesebbet vessenek. A ta­karmánygabonát termő terület például csökken, az idei 29 206 hold 27 ezer holdra, a kukorica­termő terület 20 233 holdról 19 ezer 800 holdra. Ez a csökkenés a napraforgó, a cukorrépa és más növényféleség javára történik. A tervtárgyalások során nyilván ekörül lesz majd legtöbb vita, s ennek az arányváltozásnak a megértése okozza majd a legna­gyobb nehézséget. Útépítés a Dunaföldvári Kendergyárban A Dunaföldvári Kendergyár-1 két. Korszerű aszfaltúttal kötik ban nem ritkán okozott fennaka­dást a termelésben a gyári utak rossz állapota. Hosszabb esőzé­sek idején a laza talaj felázott, és egyes üzemrészeket — mint pél­dául a pozdorja-bútorlap üzemet — járművel nem is lehetett meg­közelíteni. Ezért nem lehetett fo­lyamatosan ellátni nyersanyaggal, pozdorjával az üzemet. Most egymillió forintos beruhá­zással megszüntetik e nehézsége­össze a bútorlap-raktárt az üzem­mel, ezáltal nemcsak a nyers­anyagszállítás problémái oldód­nak meg, hanem lehetővé válik, hogy a kész bútorlapok szállítá­sát gépesítsék. A bútorlapokat az üzemből emelővillás targoncával szállítják majd a raktárba. Az útépítést szeptember 10-én kezdik meg, és október végén fe­jezik be. Az algériai katonai helyzet Mint ismeretes, az al­gériai felszabadító had­sereg (FLN) egyes kato­nai kerületeinek (vila- ják) parancsnokai ellen­tétbe kerültek egymás­sal. A 4-es számú vilaja, amely az algíri katonai kerületet foglalja magá­ba, szembe helyezkedett az FLN politikai bizott­ságával, míg a többiek a bizottságot támogat­ják. A 4-es vilaja csapa­tai megszállták magát Algír fővárost, amely eddig az algíri hadsereg autonóm zónájának szá­mított. Térképünk a vilaják területi beosztását mu­tatja, amelyeket az al­gériai felszabadító há­ború kezdetén hadmű­veleti célok lefolytatá­sára katonai tervezési egységekként hoztak lét­re. csökkentve lesz. Az állatállomány eltartása ugyanis évről évre gon­dot okoz. S ha egyszer gondot okoz, akkor a holdak számát in­kább növelni kellene, mintsem csökkenteni. Lesznek, akik majd ezzel érvelnek, de ez az érvelés sántít. Egyrészt a népgazdaság nagyon is figyelembe veendő igé­nye nem teszi lehetővé az enged­ményt, másrészt a szükséges ta­karmánymennyiségek kevesebb holdszámon is megtermelhetek. Ajs irányszámok arra kell, hogy ösztönözzék a kö­zös gazdaságokat, hogy már az ősz folyamán alkalmazzák a ter­mésnövelést szolgáló módszere­ket. Marczi Tivadar, a járási ta­nács vb elnökhelyettese elmon­dotta, hogy jövőre a járás terü­letén az öntözött terület nagysá­ga kevés híjján megháromszoro­zódik. Ez már egymagában véve is jelentős eszköze a termésátla­gok növelésének, különösen ak­kor, ha az öntözéses gazdálkodás tökéletesedik. Nagy figyelmet kell majd fordítani arra, hogy a kis- hozamú takarmánynövényeket felváltsák a nagyhozamúak. Ez is hatásos módszere az adott egy­ségnyi termőterület jobb kihasz­nálásának. Ezeken kívül természetesen még sokfajta mód és lehetőség kínálkozik, ezekről nyilván sok szó esik. Az a szövetkezeti veze­tő jár el helyesen, aki nem azt bizonygatja majd a tervtárgyalás során, hogy mit miért nem lehet, hanem arra keres választ, mit hogyan lehet elérni, megcsinálni. A tervkészítési munka jobbá tétele érdekében a járás tsz-eiben néhány új módszert alkalmaznak. Az arányok jobb kialakítását és az adottságok ésszerű kihasználá­sát teszi lehetővé a járásban ki­jelölt öt úgynevezett kis tájegy­ség. A kis tájegységek termelőszövetkezeteinek szakveze­tői közösen állapodnak meg ab­ban, hogy melyik tsz milyen nö­vényféleségekből mennyit vállal, az adottságok figyelembevételé­vel. Az első ilyen természetű meg­beszélést kedden tartották a kis tájegységek szakemberei. Tavaly a járás néhány terme­lőszövetkezetében a tervkészítés során az országban először alkal­mazták az előkalkulációs mód­szert. Az idén a járás valamennyi tsz-ében alkalmazzák, mert az ed­digi tapasztalatok szerint ponto­sabbá, megalapozottabbá teszi a tervkészítést. Dr. Stenczinger László, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, az előkalkulá­ciós módszer kidolgozója ma ér­kezik Szekszárdra, két napot tölt a járásban és segítséget nyújt a termelőszövetkezetek számviteli szakembereinek az előkalkulációs módszer alkalmazásához. NYILHTKOZIIT tanulságokkal Akik csak kapni szeretnek — S akik adnak is — Á tájékozatlan tamásiak Farkas László elvtárs, a Ma­lomipari és Terményforgalmi Vál lalat igazgatója a gabonafelvá­sárlás helyzetéről tájékoztatta la­punk munkatársát. Elmondotta, hogy eddig az idei termésből 3216 vagont vásárolt fel a vállalat. — Ezzel a mennyiséggel Tolna megyében 67,7 százalékos a terv­teljesítés. Különösen jó ered­ménnyel dicsekedhet a bonyhádi, a szekszárdi és a dombóvári já­rás. A felsorolt járásokban a szö­vetkezeti gazdák jóvoltából a ter­vek teljesítése máris biztosított­nak látszik. Ennek bizonyítására elmondanám, hogy a bonyhádi járásban 83,7 szá­zalékos,. a szekszárdi járás­ban 76.2 százalékos, a dom­bóvári járásban 72 százalékos a tervteljesítés — mondotta Farkas elvtárs. Ezek az eredmények nemcsak a vártnál jobb terméseredmé­nyekkel magyarázhatók, főleg és elsősorban a járási irányító szer­vek dolgozóinak jó munkájával és a termelőszövetkezeti tagok, vezetők megértésével. A tamási járás és a paksi járás területén a felvásárlás viszont a kívántnál gyengébben halad, nem kielégítő az irányító szervek munkája, bár az is igaz, hogy az említett két járásban jelentős terméskiesések voltak. — Mégis eredményesebb lenne a munka, ha az ottani elvtársak, itt főleg a járási tanács mező- gazdasági osztályára gondolok, hatékonyabb segítséget nyújtaná- nyérgabonára nak. ! dést. Nemrég jártam Tamásiban és azt tapasztaltam, hogy a me­zőgazdasági osztályon a ga­bonafelvásárlást illetően bi­zony nagy a tájékozatlanság. Szerintem ez is magyarázata a gyenge eredménynek. Farkas elvtárs rövid tájékozta­tójában elmondotta, hogy akad néhány termelőszövetkezet, ahol a vezetők — enyhén szólva — furcsa nézetet képviselnek. Szál­kán a termelőszövetkezet elnöke kijelentette: az jöjjön ide gabo­náért, aki vetett és aki aratott. Nyilván meglepődnének a szál- kaiak, ha a mezőgazdasági gépe­ket gyártó munkások hasonló módon vélekednének, s azt tarta­nák, hogy gépeket csak az kap, aki készíti azokat. A megye számos termelőszö­vetkezetében viszont kiala­kult egy olyan egészséges szemlélet, hogy aki az állam­tól kér, annak adnia is kell. Ezt tartják szem előtt azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a felesleges kenyérgabonát a Ter­ményforgalmi Vállalatnak adják el, s így szerződéses kötelezett­ségeiket pótszerződések megköté­sével túlteljesítik. A dombóvári Alkotmány Tsz 15 vagon, a dal­mandi Béke Tsz 3 vagon, a bá- taszéki Búzakalász 25 vagon, a decsi Uj Élet Tsz 10 vagon, a ten- gelici Petőfi Tsz 13 vagon, a bo­gyiszlói Dunagyöngye 12 vagon, a mözsi Uj Élet Tsz 7 vagon ke- kötött pótszerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom