Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAÖ 1962. augusztus 23.' Magyar államférfiak üdvözlő távirata román államférfiaknak Gheorghe Gheorghiu-Dej Elv­társnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Komán Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Ion Gheorghe Maurer Elvtárs­nak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bu­karest. Kedves Elvtársak! A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, Románia felsza­badulásának 18. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében forró testvéri üdvözle­teinket és őszinte jókívánságain­kat küldjük önöknek és a bará­ti román népnek. A felszabadulás óta eltelt IS esztendő alatt a Román Népköz­társaság dolgozó népe, a Román Munkáspárt kipróbált vezetésével kimagasló sikereket ért el szocia­lista hazája építésének minden területén. A magyar népet őszin­te örömmel töltik el azok az ered mények, amelyeket a román nép a politikai, gazdasági és kulturá­lis téren elért. A szocializmusért és a békéért folyó közös küzdelmünkben erő­södött népeink barátsága, testvé­ri összefogása. Teljes szívünkből kívánunk további szép sikereket hazájuk felvirágoztatásáért foly­tatott munkájukhoz, mely nagy­értékű hozzájárulás a szocialista világ erősödéséhez. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. Négyezer bányász sztrájkol Spanyolországban Madrid (MTI). Spanyolország­ban jelenleg négyezer bányász sztrájkol az aszturiai bányavidé­ken, Mieres és Oviedo tarto­mányban. A Franco rendszerével szem­ben álló szakszervezeti és poli- kai csoportosulások angol, né­met, francia és spanyol nyelvű röpiratokat terjesztenek az or­szágba látogató turisták között. A röplapok arra kérik a turistá­kat, hogy »-éber szemmel figyel­jék az életet Franco diktatúrája alatt, és odahaza mindenkinek mondják el az igazat Spanyol- országról«, Kennedy levelet intézett Adenauer kancellárhoz Bonn (DPA). Kennedy elnök Adenauer kancellárhoz levelet intézett, amelyet Dowling ame­rikai nagykövet hétfőn adott át Bonnban. A nyugat-német kor­mány szóvivője, aki ezt bejelen­tette, nem volt hajlandó köze­lebbi részleteket közölni a levél tartalmáról, csak azt mondotta, hogy azt a kancellár »nagy meg­elégedéssel« fogadta. Az amerikai elnök még nem foglalt állást a legutóbbi nyugat-berlini fejlemé­nyeket illetően, mert azok csak a levél elküldése után történtek. Újabb földrengések Dél-Olaszországban Nápoly (Reuter). Szerdán a hajnali órákban két újabb kisebb erejű földlökés rázta meg Avel- lino környékét, ahol kedden a heves földrengés már amúgy is pánikot ökbzott. A legújabb jelentések szerint a halálos áldozatok száma a négy földlökés nyomán legalább tíz, a sebesülteké pedig 200. Noha a szerdai földlökések ereje kisebb volt, számos, már kedden meg­rongálódott ház összeomlott. A helyi közigazgatási szerveknél eddig több mint 3000 ház meg­rongálódását jelentették be. A Reuter becslése szerint 800 ezer nápolyi töltötte a szabadban az éjszakát, a tereken, parkok­ban, a tenger partján, a mező­kön, 200 000 ember még távolabb, a város határain kívül gumimat­racokon, tábori ágyakon, vagy egyszerűen a földön. Több kisebb város vízszolgáltatása megszűnt. Felmentenék tisztségéből az alig nyolc napja kinevezett argentin vezérkari főnököt Buenos Aires (MTI). Alig nyolc nappal azután, hogy kinevezték, felmentették tisztségéből az ar­gentin hadsereg vezérkari főnö­két, Carlos Maris Turolo tábor­nokot. Turolo, a Montero tábor­nok két héttel ezelőtti lázadását támogató katonák közé tartozik. Montero — mint ismeretes — kö­vetelte Loza hadseregügyi mi­niszter távozását és ezt el is ér­te. Ezt követően hívét, Turolót vezérkari főnökké nevezték ki. — beiktatásához azonban a vezér­kor 120 tisztje közül 116 megta­gadta a tiszteletadást: ezek a „kormányhű” tisztek a „lázadók­kal” való szembeszállást követe­lik. Hófúvások Ausztráliában Canberra (TASZSZ). Majdnem egész Ausztráliában szokatlanul hideg időjárás köszöntött be. Egész sor államban nagy hó esett. Tasmaniában hótakaró födi az ál­lam területének háromnegyed ré­szét. Hófúvások következtében egyes útvonalakon megszakadt a gépkocsiközlekedés. Más államokban, köztük Uj- Dél-Walesben és Victoria-állam- ban a hófúvás miatt szintén meg­szakadt a gépkocsiközlekedés, s zavarok keletkeztek az elektro­mos áramellátásban, valamint re távíró- és telefonszolgálatban is. Rabah Ritát államminiszter az FLN programjáról Algír (Reuter). Szeptember má­sodikén kerül sor Algériában a nemzetgyűlési választásokra. Ra­bah Bitat államminiszter, az FLN politikai bizottságának tagja ked­den beszédet mondott, amelyet a rádió és a televízió is közvetített. A választásokat előkészítő be­szédében a miniszter a követke­zőkben foglalta össze az FLN programját: 1. Egy olyan modem, demokra­tikus állam felépítése, amelytmeg- szabadul a gyarmati rendszer kö­vetkezményeitől. 2. Á nemzetgazdaság fejleszté­se. 3. Olyan szociális politika foly­tatása, amely hozzájárul a mun­kások életszínvonalának emelésé­hez, az írástudatlanság felszámo­lásához, a lakás- és egyészségügyi viszonyok megjavításához. Bitat, akinek feladatköréhez tartozik az FLN átszervezése a békeidők követelményeinek meg­felelően, rámutatott, hogy a vila- ják szervezetét, amely a háború alatt alkalmasnak bizonyult az algériai nép mozgósítására és a függetlenség kivívására, az új fel­adatokhoz kell alkalmazni, a fel­szabadító hadseregnek meg kell tanulnia, hogyan kell vezetni a harcot a tudatlanság, a betegség és a szegénység ellen — mondot­ta. , .Algériába a hét elején újabb segélyszállítmányok érkeztek. A Szovjetunió 3500 tonna búzát, 1500 tonna cukrot és 750 000 do­boz kondenzált tejet küldött az algériai népnek. Ugyancsak se­gítséget nyújt Algériának a Kínai Népköztársaság is. Csen Ji mi­niszterelnök-helyettes tárgyalást folytatott erről a kérdésről az Al­gériai Köztársaság pekingi diplo­máciai képviseletének vezetőjé­vel. Megszüntették a berlini szovjet helyőrség parancsnokságát (Folytatás az 1. oldalról) jetunió azonban már 1955-ben a két ország kölcsönös kapcsolatai­ról szóló államszerződésben meg­erősítette, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság — beleértve természetesen fővárosát is — bél­és külpolitikai kérdésekben tel­jes döntési szabadsággal rendel­kezik. Dr. Lothar Bolz NDK kül­ügyminiszter és V. A. Zorin szov­jet külügyminiszter-helyettes le­vélváltása értelmében csak a Nyugat-Berlinben állomásozó francia, angol és amerikai hely­őrség személyi és áruforgalmá­nak ellenőrzését adta át az NDK ideiglenesen a németországi szov­jet csapatok parancsnokságának. A német—szovjet államszerző­dés alapján 1957-ben az NDK és a Szovjetunió szerződést kötött az NDK területén levő szovjet haderők ideiglenes állomáso­zásáról, mely szerződés magától értetődően vonatkozik a berlini szovjet haderőkre is. E nyilvánvaló tény ellenére a nyugati hatalmak ismételten megkísérelték, hogy a berlini négyhatalmi státust — amelyet maguk romboltak szét a potsda­mi egyezmény előírásainak meg­szegésével — ürügyül használják fel a törvénytelen megszállási rendszernek az NDK fővárosára való kiterjesztésére és, hogy ily- módon lehetőséget teremtsenek az agresszív NATO-nak az NDK bel- ügyeibe való beavatkozásra. A beavatkozások megtörténtek, no­ha a nyugati hatalmak a nyugat­berlini háromhatalmi megszállá­si statútum megteremtésével már több mint 10 esztendeje jogilag maguk szüntették meg a koráb­bi négyhatalmi státust és ezzel hivatalosan is feladták korábbi berlini jogaikat. Sőt, mi több, a nyugat-berlini megszálló csapa­tokat valójában a NATO pa­rancsnoksága alá helyezték, amely a nyugatnémet kormány ösztön­zésére támogatja a bonni politi­ka agresszív koncepcióját. Senki sem mondhatja, hogy a jaltai és a potsdami militarista­ellenes és a békét biztosító uta­sításoknak nyugat-berlini NATO- lámaszpont létesítése lett volna a célja, egy olyan támaszponté, amely a nyugatnémet és a nyu­gat-berlini ultráknak bázisul szol­gál revanspolitikájukhoz, ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és lakossága üdvözli a Szovjetunió kormányának a berlini szovjet helyőrségi parancs nokság megszüntetéséről szóló ha­tározatát. Ez a határozat még in­kább meghiúsítja a nyugati ha­talmaknak azt az igyekezetét, hogy a régóta túlhaladott meg­szállási illetékesség ürügyén ta­gadják a Német Demokratikus Köztársaság szuverén jogait és beavatkozzanak belügyeibe. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya úgy értékeli a Szovjetunió kormányának határo­zatát, hogy az hozzájárul a má­sodik világháború maradványai­nak megszüntetéséhez és ilymó- don megkönnyíti a német béke- szerződés megkötését és a nyu­gat-berlini kérdés megoldását.” A román nép nemzeti ünnepe A testvéri Románia népe ma ünnepli felszabadulásának 18. évfordulóját. A román dolgo­zók, a Szovjetunió népeinek se­gítségével, tizennyolc évvel ez­előtt rázták le a földesúri rend­szert, hogy a szocializmus út­jára lépve megalkossák a nép országát, a független, szabad Romániát. Románia népei az elmúlt ti­zennyolc év alatt jól használ­ták fel mindazt a lehetőséget, amit a szabadság és független­ség jelent, erősítették gazdasá­gukat és kultúrájukat, a nem­zetközi életben pedig követke­zetes harcosai voltak a béke, az emberi haladás ügyének. Az úri Magyarország mester­séges akadályokat állított a két nép barátsága, együttműködése elé, de a felszabadulás után, amikor a román és a magyar nép érdekei közössé váltak, el­tűntek ezek az akadályok, s gazdasági és kulturális kapcso­lataink évről évre erősödnek. Az 1958-ban aláírt közös nyi­latkozat különösen tág teret nyitott a két ország sokoldalú kapcsolatainak szüntelen fej­lesztésére. A megállapodások nyomán az országaink közötti áruforgalom több mint kétsze­resére növekedett, az 1960-ban aláírt hosszúlejáratú kereske­delmi megállapodás pedig meg­teremtette annak feltételeit, hogy az árucsereforgalomban minden eddigi mennyiséget túl­szárnyaljunk. Ezt mutatja az 1962. évre kötött szerződés is, amely a tavalyinál 23 százalék­kal magasabb forgalmat ír elő. A két ország népgazdaságának fejlődése azonban lehetővé te­szi ennek az előirányzatnak túl­szárnyalását, s így mindkét or­szág növelni tudja szállításait. Exportunkban fontos helyet foglalnak el a Romániának szállított oxigéngyári berende­zések, portáldaruk, úszódaruk, s több egyéb gyári berendezést, acéllemezt, aluminium henge­relt árut vásárol tőlünk a Ro­mán Népköztársaság. Ugyanak­kor az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben tudunk beszerez­ni sok fontos ipari nyersanya­got, köztük piritet, kénsavat. Az importcikkek között az idén először szerepel a radiátor, ami a jelenlegi lakásépítkezéseknél kap nagy jelentőséget, de sok bútort — az év végéig még 4500 szobaberendezést — is ka­punk. Állandóan fejlődik a két or­szág közötti gazdasági és mű­szaki—tudományos együttműkö­dés, a termelési kooperáció, a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése, s fej­lődnek a kölcsönös segítség- nyújtás egyéb formái is. A ma­gyar—román műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság munkája, amely az idén Buda­pesten tartotta 12. ülésszakát, csaknem valamennyi fontos népgazdasági ágra kiterjed. De eredményesen gazdagodnak a két nép közötti kulturális és társadalmi kapcsolatok is, s az irodalom és a művészet terüle­tén egyre gyümölcsözőbb ez az együttműködés. Közös eszmék, közős célok kapcsolják egybe népeinket, s az együttműködés mindkét nép javát szolgálja, de erősíti a bé­keszerető erőket, az egész szo­cialista tábor erejét, fejlődését is. Amerikai tudósok nyilt levele Kennedyhez New York (TASZSZ). Amerikai tudósok körülbelül 200 tagú cso­portja, köztük Hanson Hogland, az Amerikai Tudományos és Mű­vészeti Akadémia elnöke, vala­mint Szentgyörgyi Albert magyar származású Nobel-díjas tudós, nyílt levelet intézett Kennedy el­nökhöz. A levélírók komoly nyug­talanságukat fejezik ki az ameri­kai kormánykörök meggondolat­lan fegyverkezési versenyével kapcsolatban. — Aggasztó ellentétet látunk az ország politikájában — jelen­tik ki a tudósok — Kormányunk azt állítja, hogy célja az általános leszerelés. Mégis fegyverkezési politikát folytat, amely vélemé­nyünk szerint sikertelenségre kár­hoztatja a leszerelési tárgyaláso­kat. Az amerikai tudósok elítélik ezt a politikát és felteszik a kérdést: „Vajon nem állandósítja-e ez a politika az ellenőrzés nélküli fegyverkezési hajszát, nem fokoz­za-e annak valószínűségét, hogy a világon uralkodó feszültség és félelem közepette, valamely sze­rencsétlen esetből kifolyólag ki­tör a háború.” Szeptember 8-tól szünetet tart a leszerelési értekezlet Genf (MTI). Genfbén bejelen­tették, hogy szeptember 8-tól no­vember 12-ig szünetet tart a le­szerelési értekezlet. Dean amerikai és Kuznyecov szovjet küldött, a leszerelési ér­tekezlet társelnökei közösen azt javasolták, hogy a tárgyalásokat szeptember 1-én napolják el és november 12-én kezdjék újra. Az | indiai és brazíliai küldött módo­sító indítványt terjesztett be. Bra­zília szeptember 8-át javasolta a szünet kezdő időpontjául és ezt az indítványt elfogadták. A szep­tember 1—8-ig terjedő héten az atomfegyver-kísérletek megszün­tetésének kérdésével foglalkozó I albizottság tart megbeszéléseket. Négy és félmilliárd éves a Föld A fizikusok vándorgyűlésének második napja Debrecenben a fizikusok ván­dorgyűlésének második napján, szerdán nagy érdeklődést keltett Kovách Ádámnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia Atommag- kutató Intézete tudományos mun­katársának az atommagfizikai módszerekkel történő geológiai kormeghatározásokról .tartott elő­adása. A geológiai korok meghatáro­zása az atommagfizikai módsze­rek bevezetéséig csak viszonyla­gos módon történhetett. Az új eljárások lehetővé tették a geo­lógiai korok években kifejezhető pontos megállapítását. A réteg- tani módszerekkel vizsgálható ko­rok csak a Föld életének utolsó 690 millió évét foglalják maguk­ban, ugyanakkor a Föld felszínén található legidősebb kőzetek mint­egy hárommilliárd évesnek bizo­nyultak. Az izotópgeológia ered­ményeiből a földkéreg valószínű életkorára is következtethetünk, ami mintegy négy és félmilliárd évre tehető. A debreceni Atommagkutató Intézetben eddig a Velencei hegy­ség ólomérceinek vizsgálatát vé­gezték el. Az intézetben a hegy­ség 32 ólomérc-mintáját vizsgál­ták meg izotóp-összetétel szem­pontjából. Eredményeik szerint erősen valószínűsíthető, hogy a Velencei hegység ólomércei há­romszázmillió évvel ezelőtt, az úgynevezett variszkuszi hegykép­ződés kapcsán alakultak ki, leg­alább is elsődleges előfordulás» ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom