Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

TO* NA ME3YE1 /■ :ótvv-C-Y A';& ; SZ G' C tAl !$TA, MU NX VILÄG PROLETÄRJÄi. EöYÉSÜLXETÉK! 9 XII. évfolyam, 194. szám. ÄRA 70 FILLÉR Vasárnap, 1962. augusztus 19. cAlkűtinárujmik iuinepétT A ugusztus 20-án kettős év­fordulót ünnepel az ország dolgozó népe: Alkotmá­nyunk megszületésének 13. és a" tanácsok fennállásának 12. év­fordulóját. Ezen a napon vissza­tekintünk a megtett útra és erőt gyűjtünk az előttünk álló, szocia­lista társadalmat építő munkánk további sikeres végzéséhez. Al­kotmányunk megalkotása óta el­telt idő alatt népünk megtanulta, hogy életünknek ezt az alaptör­vényét szocialista forradalmunk egyik nagy vívmányának tekint­se, amely nemcsak az állampol­gárok jogait és kötelességeit fog­lalja magába, hanem tükrözi azokat a forradalmi változásokat is, amelyeket hazánk felszabadu­lása óta kemény harcokban vív­tunk ki. Alapvetően változott meg or­szágunkban a dolgozó osztályok helyzete. Dicső, forradalmi ha­gyományokkal rendelkező mun­kásosztályunk a hatalom birtoko­sává vált, és szilárd szövetségben egész dolgozó népünkkel, pártunk vezetésével hazánkban — a szo­cialista tábor többi országaival egy sorban — véglegessé és meg- dönthetetlenné tette a népi. ha­talmat. Országunk örökre, végér­vényesen és megmásíthatatlanul a dolgozó népé lett. Sikerünk kulcsa abban a politikában rej­lik, amelyet pártunk Központi Bizottsága dolgozott ki és a nép támogatásával* szorgalmas mun­kájával nap-nap után valósít meg* Munkásosztályunk, dolgozó népünk a népi hatalom évei alatt többet alkotott, mint a kapitaliz­mus fennállásának egy évszáza­da alatt* Ipari termelésünk 1938- hoz képest több mint négyszere­sére emelkedett és az iparban szegény, elmaradott agrárország­ból, egyre fejlődő, korszerű me­zőgazdaságot építő ipari országgá váltunk. Forradalmi változáson és fejlődésen ment keresztül a munkásosztály legszilárdabb szö­vetségese, a parasztság is. Ma már csak rossz emlék, hogy ha­zánkról, mint a hárommillió koldus országáról beszéltek. Ter­melőszövetkezeti parasztságunk végérvényesen a szocialista fejlő, dés útjára lépett, szorosan felzár­kózott szövetségese és fegyver­társa, a munkásosztály mellé. A termelőszövetkezetekben a min­dennapi közös munka, a közös célért és érdekekért vívott harc során napról napra szakadatlanul kovácsolódik egybe a falu Irta : Dr Tóth Bálint népe és nem aszerint, tesz­nek különbséget ember és ember között, hogy kinek hány hold földje van, hanem aszerint, ki hogyan vesz részt a közös munkában. Értelmiségünk, éppúgy a ter­melő munka irányító posztjain, mint a szellemi élet számos egyéb területén, egyértelműen felzárkó­zott a szocializmus ügye mellé. A régi és új értelmiség közötti megkülönböztetés, felfogás és megítélésbeli eltérések egyre in­kább eltűnőben vannak és ala­kul ki az egységes, a szocializus építésén fáradozó és gondolkozó, a dolgozó népet híven szolgáló szocialista értelmiség. Alkotmányunk a szocialista tár­sadalmi rendet megvalósító nép alaptörvénye, a dolgozók igazi al­kotmánya. Egyszer már volt al­kotmánya népünknek, az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaság ide­jén. Akkor a fehérterror urainak és gyilkos pribékjeinek sikerült a nép forradalmát vérbefojtani. Ezt akarták 1956-ban is. Alkotmányunk napján nemcsak visszatekintünk, egyben látjuk és felmérjük további tennivalóinkat. Olyan korban élünk, amikor az emberi társadalom fejlődésének legfelsőbb foka, a kommunizmus, elérhető közelségbe került. A Szovjetunió népe a kommunista társadalmat építi. A jövő, ame­lyet az SZKP XXII. kongresszu­sán elfogadott program mutat — a mi jövőnk is. Nincs messze az az idő, amikor mi is kijelenthet­jük, hogy nálunk is felépült a szocializmus és elindulhatunk a kommunista építés széles útján. Olyan korban, olyan társadalom­ban élünk, amelyben az emberi tudásnak, akaratnak korlátlan lehetőségei vannak. Nem véletlen, hogy egy szocialista ország pol­gára törte át először a földgolyó határait és vette birtokába az első lépcsőt a világegyetem felé vezető úton. Emeli mai ünne­pünk fényét az elmúlt napokban elért újabb siker, a Vosztok—3. és Vosztok—4. és bátor utasainak együttes útja* G yönyörű jövő áll előttünk és az egész emberiség előtt, felemelő érzés ilyen korszakban élni. Tudjuk, hogy a világ másik részén, a kapitalista világban ellenségeink élnek, akik eddig is elkövettek és ezután is I elkövetnek mindent, hogy árt­sanak, akadályozzák, hátráltassák fejlődésünket. Ha mást éppen ■ nem tudnak, akkor rágalmaznak bennünket, ugyanakkor boszor­kánykonyhájukban háborús terve­ket kotyvasztanak, hidegháborús politikájukkal mérgezik a leve­gőt. Van azonban egy közmon­dás: a kutya ugat, a karaván halad. A világ halad előre, egyre több nép szakítja szét a gyar­mati rabság, az imperialista el­nyomás láncát és lép a nemzeti önrendelkezés, a fejlődés útjára. Ennek a sokoldalú, bonyolult­ságában is világos, előremutató fejlődési folyamatnak vagyunk mi is részesei. Tanácsaink, ami­kor alkotmányunk szellemében végzik szervező és irányító te­vékenységüket állami életünk megtestesítőiként, igen komoly, történelmi jelentőségű, felelősség- teljes kötelességüknek tesznek eleget. Működésük során megva­lósul a választók és választottak szoros egysége, rajtuk keresztül a dolgozó tömegek közvetlenül vesznek részt az állam, a város, a község ügyeinek intézésében. Bennük és rajtuk keresztül va­lósul meg állami életünk demok­ratizmusa: a tanácstagok, állandó bizottságok és aktívák százezrei tevékenykednek, munkálkodnak fejlődésünk előrevi telén. A hhoz, hogy az elébünk ki­tűzött célokat elérhessük, mindenekelőtt békére, a béke fenntartására és biztosítá­sára van szükség. A béke azon­ban nem egyszerű óhaj: fenn­tartása érdekében szívós, komoly harcot és munkát kell végez­nünk. Ez jelenti dolgozó népünk minden egyes tagjának felelős­ségérzetét és felelősségvállalá­sát a szocialista építés sikeréért, szocialista rendünk és a szocia­lista világrendszer napról napra való erősítéséért. Fejlődésünk, további sikereink záloga: pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Központi Bizottságának helyes politikája. Az egész ország népe várakozás­sal tekint póriunk soron követ­kező VIII. kongresszusa elé, hogy a kongresszus tanácskozása, út­mutatása alapján közös összefo­gással — a szocialista országok testvéri közösségében és a kom­munista társadalmat építő Szov­jetunió példája nyomán — si­kerrel haladjunk népünk további felemelkedésének útján, a béke, a haladás, a szocializmus teljes megvalósításának útján. Moszkva (TASZSZ): Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics szovjet űrhajósok szombaton, ma­gyar idő szerint 11.50 órakor ér­keztek Moszkvába. A hős űrha­jósok fogadására megjelent a re­pülőtéren Hruscsov, szovjet kor­mányfő, valamint a párt és a kormány más vezetői. Az űrhajósok jelentést tettek a szovjet kormány fejének, majd a vnukovói repülőtérről a Vörös térre mentek, ahol 13 órakor kez­dődött meg az ünnepi nagygyű­lés, amelyen Andrijan Nyikolaj ás Pavel Popovics beszámolt űr­utazásáról. Ezután Nyikita Hrus­csov, a szovjet Minisztertanács elnöke' emelkedett szólásra. Moszkva ünnepli a Kozmosz hőseit N. Sz. Hruscsov beszéde az űrhajósok tiszteletére rendezett nagygyűlésen Moszkva (TASZSZ): Kedves Elvtársaim és Bará­taim! Kedves .Honfitársaim! Bolygónk Polgárai! A szovjet emberek harmadíz­ben gyűlnek össze a Vörös téren, hogy ünnepélyes keretek között fogadják, a világűr hőseit. Min­den egyes újabb űrrepüléssel mé­lyebben hatolunk be a világűr­be, jobban megismerjük titkait. Alig valamivel több, mint egy éve, hogy itt fogadtuk az első űrhajóst, Jurij Alekszejevics Ga_ garint, a Szovjetunió polgárát. A múlt év augusztusában fo­gadtuk a második szovjet űrha­jóst: German Sztepanovics Tyi- tovot, aki a Vosztok—2. űrhajón több mint tizenhétszer kerülte meg a földkerekséget. Most pe­dig mindjárt itt üdvözöljük a két új égi testvért, a kozmikus ikreket, drága hőseinket: Andrijan Gri- gorjevics Nyikolajevet és Pavel Romanovics Popovicsot. Nagy­szerű hőstettet vittek ők véghez, olyant, amely új szakaszt jelent a világűr meghódításában. A hős űrhajósok megünneplése Moszkva dolgozóinak nagyszerű hagyományává, népünk, az egész haladó emberiség örömünnepévé vált. A szovjet emberek büszkék arra, hogy a mi szocialista hazánk úttörő lett a világűr meghódításában. Andrijan Grigorjevics Nyikola­jev és Pavel Romanovics Popo­vics csoportos űrrepülése, — a ludomány és a technika, a gazda­ság és a kultúra lélegzetelállító eredménye, az emberi értelem új diadala. A csoportos repülés — új, jelentékeny lépés a bolygó­közi közlekedéshez vezető úton. A szovjet emberek különösen örülnek, hogy éppen szovjet ál­lamunknak, népünknek jutott osztályrészéül az a tisztesség, hogy megvalósítsa ezt a történelmi jelentőségű győzelmet. Népünknek, sikerült ipari, tu­dományos, műszaki és kulturális vonatkozásban előkészíteni az or­szágot, és ami fő, sikerült kiké­peznie olyan tudósokat, tervező­ket, mérnököket és munkásokat, akik meg tudták alkotni azokat a tökéletes űrhajókat, amelyeken végrehajthatók ilyen példátlan utazások. Hazánk új embert ne­velt. Ez az új ember mesteri mó­don uralja a tudomány legújabb eredményeit, jól irányítja az űr­hajókat és olyan hőstetteket visz véghez, amelyek elragadtatással töltik el az egész emberiséget. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom