Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

1962. augusztus 18.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

OCil&ne to a 900-hM

ÓYENIS JÄNOS ÉS LETENYE1 GYÖRGY RIPORTSOROZATA

100000 forintos ágyak — Á megye legnagyobb konyhája

V.

Ez is bontással kezdődött. Néhány alsóvárosi felsóhajtott.

— Vétek ilyen jó házakat lebontani...

A »jó házak« vert falát bizony elég nehéz volt szétverni, porfelhő ülte meg az utcát, s a finom porszemcsék beosontak a szembenlévő házak ablakain.

Bontás után megnőtt a kórház környékének forgalma, növekedett a zaj is, autók, építőipari gépek zakatoltak, s a kőművesek alapokat öntöttek betonból, majd falakat emeltek a szilárd alapokra.

Az alsóvárosiak megnyugodtak, s mind több szekszárdi látogatta, szinte naponta, a rohamosan épülő SZTK rendelőintézetet. Az új rendelő szép vonalú épülete ma már megszokott színfoltja fiatalodó városunknak.

Sokan azt hitték, ezzel Szek- szárd egészségügyi fejlesztése egy időre befejeztetett. De alig készült el az új rendelő, máris egyre többet hallottunk a 300 ágyas tüdőpavilon létesítéséről. Ma nemcsak hírekből, hanem a valóságban is megismerkedhetünk városunk legnagyobb egészségügyi létesítményével. Sétavezetésre megkérjük dr. Szentgáli Gyulát, a kórház igazgató-főorvosát, mutassa be a leendő tbc- pavilont és a kórház többi új létesítményét.

— Meg kell dicsérni a komlóiakat — így kezdi az igazgató —, derekasan és gyorsan dolgoznak. Be akarják tartani a határidőket. A tbc-pavilon földmunkái elkészültek. nézzék mennyi földet mozgattak itt meg. s milyen hatalmas teraszt építettek a meredek hegyoldalra...

Valóban nagyszerű látvány. Ezen a teraszon épül majd a pavilon, ahonnét ellátni Tolnáig, végig a Sárközön, de látni a Ge- menci erdő sötétkék csíkját, s majdnem a fél várost... No, de adjuk vissza a szót az igazgató főorvosnak.

— A pavilon a kórház része lesz. Háromszintes épület, három, száz ággyal. Egy-egy szint egy osztály, külön-külön főorvossal. 1964 tavaszára készül el, s ez lesz a kórház legszebb pavilonja.

— Mit gondolnak, mennyibe kerül egy ágy ebben a pavilonban? — kérdi váratlanul dr. Szentgáli Gyula igazgató főorvos.

összenézünk és találgatjuk. Nevetséges számokat mondunk, leírni sem érdemes.

— Százezer forint — mondja mosolyogva az igazgató, háromszáz ágy, 30 millió forint. Tessék számolni... Megjegyzem, ez még olcsóbb, mert nem önálló tüdőkórház lesz. hanem része kórházunknak, s így megtakaríthatunk egy csomó kiegészítő létesítményt, konyhát, mosodát, varrodát, irodákat..;

Megszűnőben a tüdőbaj, a Morbus Hungaricus, a magyar betegség, s ennek a pavilonnak az építése a harc utolsó, döntő szakaszát jelenti.

No, de ne álljunk meg itt, men. jünk csak át a fenyőfás parkon, a fertőző-osztály épülete előtt és nézelődjünk még a kórház hatalmas, egyre növekvő területén. Utunkba esik a felvonulási épület, amelyet a tüdőpavilon építéséhez emeltek. Megkap bennünket szokatlanul szép külseje, s megkérdezzük: miért építenek

ilyen gondosan, szépen egy felvonulási épületet? Az igazgatófőorvos megmagyarázza.

— Állandó épület lesz. ez. csak ideiglenesen felvonulási. Mihelyt elmennek az építők, csekély tatarozással 60 nővér birtokába adjuk az épületet. Ez is része annak a programnak, amely a nővérek kényelmes elhelyezését hivatott megoldani. Ezzel együtt 120 nővérnek adunk otthont a kórház területén. Persze gondolunk a fiatal orvosokra is, nekik a jelenlegi tüdőosztály padlásterének beépítésével biztosítunk kényelmes lakást.

Miközben ezt megtudjuk, már oda is érünk az új konyha modern épületéhez, amelyet idén szeptemberben adnak át rendeltetésének. Ez lesz a megye legnagyobb konyhája, 2000 embernek főznek benne naponta. Az új konyha 8 millió forintba kerül...

A régi konyha helyén pedig nagyságában is, meg korszerűségében is, a megye legnagyobb mosodáját rendezik be. Nagyobb lesz, mint a Patyolat...

Kezdjük megszokni, hogy országos hírű, országos jelentőségű lesz jónéhány létesítmény városunkban. A tbc-pavilon jelentősége is meghaladja megyénk határait, de országos lesz a jelentősége az új, urológiai osztálynak is. 1

— Októberben nemzetközi urológiai kongresszus lesz Budapesten — tájékoztat az igazgatófőorvos. — A kongresszus zárónapját nálunk tartják, megtekintik ezt az új osztályt Ilyen urológiai osztály valóban nem lesz több vidéken, mint a miénk. Korszerűségének jellemzésére csak egy példát említek: kondicionáló berendezéssel szabályozzuk a hő. mérsékletet a műtőben. Csak ez a berendezés másfél millió forint... Minden esetre érdemes lesz a kongresszus résztvevőinek eltölteni itt egy napot.

Az idő sürget, hisz még oly sok mindent kellene megnézni, így az új kórház területén be is fejezzük a látogatást. Útban a régi kórházhoz tudjuk meg dr. Szentgáli elvtárstól: iker víztároló épül, 500 köbméteres, hogy szükség esetén függetleníteni tudják a kórház vízellátását a várositól. Elektromos centrálé épül, amely szükség esetén áramot fejleszt, hogy a városi hálózat zavaraitól mentesíteni tudják a kórházat. Műszerjavító műhelyt is rendeztek be, amely a megye összes ilyenirányú igényeit kielégíti. A súlyos betegek részére akut szoba létesült a sebészeten, stb, stb... Valóban sok még felsorolni is, mi mindennel gyarapodik ezekben az években a kórház.

Közben odaérünk a kórház régi épülete elé, ahol nemrég a szekszárdiak megrémültén nézték, hogyan pusztítják a mohó lángok a tetőt. A leégett tető helyére új emelet épül, ezzel befejeződik a légi korház teljes rekonstrukciója, amely már több mint egy éve tart. Megifjul a régi kórház, felújították már a benne elhelyezett többi osztályt, s most új emelet építésével bővítik, korszerűsítik a szülészetet. Építkeznek régi kórház teljes rekonstrukció, az ideiglenes szülészeti osztály, addig, amíg az új el nem készül. Utána ebben az énületben helyezik majd el a különböző műhelyeket.

Summa summárum, a második ötéves terv időszakában államunk 50 millió forintot fordít a szekszárdi kórház fejlesztésére. A kórházi ágyak száma a jelenlegi 1000-ről, 1500-ra emelkedik.

(Folytatjuk)

Á dalmcmdiak bejelentették: szeptemberre nem marad tarló

Egyszerre több munka jött össze, de hát ez a mezőgazdaságban gyakran előfordul. Ezért igaz az nagyon, hogy a nagyüzemekben nem elég a szakértelem, párosulnia kell annak magasrendű szervezőkészséggel is. Akiből vagy az egyik, vagy a másik hiányzik, az nehezen boldogul. Ne menjünk messzire. Maradjunk napjaink tennivalóinál. Mit lehet tapasztalni? Azt, hogy a nyári mélyszántás sikeres elvégzése jórészt szervezésen múlik.

A Bonyhádi Gépállomás körzetében eddig kb. 1500 holdon végezték el a munkát. Júliusban mindössze 500 holdat szántottak fel a traktorosok, augusztusban viszont, jó két hét alatt, 1000 holdat. Az előző hónapban a gépek munkáját megnehezítette — több közös gazdaságban ma is ez nehezíti legjobban — a tarlókon lévő keresztek sokasága. Ahogynn gyorsult a Bonyhádi Gépállomás körzetében a hordás, a cséplés, úgy nőtt a felszántott terület nagysága. Erről van szó tehát, arról, hogy az egyik munka gyors elvégzése előfeltétele a másik munka sikeres folytatásának.

Ahhoz tehát, hogv Tolna megyében a leggyorsabban befejeződjék a nyári mélyszántás, kellő szervezettséggel gyorsítani kell a behordást, a cséplést. Fazekas János, a Bonyhádi Gépállomás brigádvezetője elmondotta, hogy az ottani Dózsa Tsz-ben ma, vagy holnap a szántást bcfejezilc. Ila sikerül, akkor a tsz-vezetők nemcsak szaktudásból, de szervezésből is jelesre vizsgáznak, s ami a legfontosabb, időt nyernek. Módjukban lesz jól felkészülni az őszi munkákra.

Az a cél, hogy szeptember 20-ig egyetlen tsz-ben sem maradjon tarló. Számításba véve az erőket, e cél elérhető. A Dalmandi Gépállomás igazgatója tegnap délelőtt közölte, hogy szeptemberre nem marad szántatlan tarló a körzetben. Elég merésznek hangzik a dalmandiak kijelentése. Miért? Azért, mert sokfajta más munkát is végeznek: nagy területen vágják a kendert, csépelnek, a műszak dolgozói hasznosnak Ígérkező ésszerűsítéssel foglalkoznak, a szovjet tíousú ga- bonarendrevágót szeretnék kendervágásra is alkalmassá tenni.

Ezzel együtt is reális a gépállomási dolgozók vállalása. Megfelelő átcsoportosításokat végeznek. Szakoson például rengeteg a gabonakereszt és ez akadályozza ott is a szántást. Azt csinálták, hogv egyszerre 7 gabonakombájnt ..állítottak át” cséplésre, csakhogy dolgozhassanak az erőgépek. Ez jelenti a szervezést.

S végül szóvá kell tenni egy helytelen felfogást, ami ma már idejét múlta. Meg kellene szoknunk, hogy a gabonabetakarítás nem akkor fejeződik be, amikor a termés lekerül a tarlóról — akkor fejeződik be, amikor a tarló is fel van szántva .

— szp •

ToliSj mlüt 300 ezer formtet fizet vissza a slmoütornyai §CST

Néhány nappal ezelőtt szokatlan, de mégis ünnepélyes röpgyű- lésre hívta össze a Simontornyai Bőrgyár szakszervezeti bizottsága az üzem mintegy 300 dolgozóját, hogy értékelje az üzemben évek óta működő K3T egyéves munkáját és visszafizesse tagjainak, kamataival együtt az egy év alatt összegyűjtött 323 ezer forint KST- betétet.

A bőrgyáriak már hetekkel előbb készültek a KST befizetési időszaka végét jelző ünnepi találkozóra, s Szabó Sándor szb- titlcár javaslatára célul tűzték ki, hogy az üzem dolgozóinak 80 százalékát beszervezik a valamennyiük számára előnyös Kölcsönös Segítő Takarékpénztár tagjai közé. Elhatározásukat tett követte. Deli György, az üzemi pártszervezet helyettes titkára

aktív segítségével alig két hét alatt a 300 fős KST taglétszáma 500 főre növekedett.

Jelentős segítséget nyújtott a felvilágosító munkában a bőrgyári KISZ-szervezet titkára, Szajki László is, aki a KlSZ-vezetőség- gcl egyetértésben célul tűzte ki az „ahány KISZ-tag, annyi KST- tag” jelszó valóraváltásával a fiatalság teljes bekapcsolódását a takarékossági mozgalomba. Elhatározásuk eredménye, hogy jelenleg már a bőrgyári KlSZ-alap- szervezet 84 tagjából 61 fő tagja az üzemi KST-nek, s jelentős részük takarékbetétkönyvben is takarékoskodik. Újabb elhatározásait, hogy takarékoskodással és összefogással a bonyhádi KISZ- fiatalok példájára simontornyán is csoportos családiház építkezést kezdenek. (i-ő)

F

aAl £& 3

■ ■ ■ ■ | '»«n

IRTA: TÚRI ANDRÄS

Újabb 24 lakásos bérház építése kezdődött meg a napokban Szek- szárdon, az újonnan feltöltött Mayer-rétcn. Az építkezésnél talajcserét kell végrehajtani. Fcrcncz Albert tíz fős brigádja végzi a föidkitermejési munkálatokat.

XV.

Keresztesi nem szól semmit, keze még mindig remeg, mikor cigarettára gyújt. Lassan az ablakhoz lép, a cserepei fölé hajol. Mindössze három áll egymás mellett, mindhármat a napokban vette. A többiek némán nézik. A

'■fi egyszerre előrehajol, rá a levelekre. Aztán úgy marad egy ideig, s a kis Sebőkné szinte elsírja magát.

Egy félóra múlva Hevesi is visszatér. Nem szól semmit. Leül az asztalához.

— Újvári kartárs kérem, legyen szíves azt az elszámolást!

Sokáig csak a papír zizegését hallani. Aztán feláll a főnök, megindul. Keresztesi háta mögött lefékez.

— Az előbb egy kissé ideges voltam ... Remélem, nem haragszik. Természetesen itt maradhatnak továbbra is a virágai.

— Köszönöm.

Újvári mosolyog, micsoda ostoba hólyag! Beleszúrnak és szét- Keresztesi az* aJáLakűn át

az udvarra néz. Lojzi és a nyomozó éppen akkor lépkednek visszafelé, a főépület mellett. Megállnak, a főhadnagy valamit magyaráz a fiúnak, arca komoly, majdnem szigorú. Hevesi még mindig ott horgonyoz a Keresztesi háta mögött. Ö is az udvart nézi most. Kicsit összehúzza a szemét. S e pillanatban eszébe jut, hogy szombat délben a tűzeset előtt Keresztesi javasolta az együttes ebédelést. Persze, alkalomadtán tudatni kell erről azt a nyomozót.

Azok ketten még mindig ott ácsorognak az udvaron és tárgyalnak. Vajon miről? Egy munkás lép be a szobába.

— Hevesi elvtársat kéri a főmérnök elvtárs, tessék lejönni hozzá. .........................

— Igen, megyek.

Amikor Hevesi kilép, megszólal Újvári:

— Hallották? Úgy látszik, Hollón nem volt hajlandó kiparancsolni a virágokat. Jobbnak látszott hát bocsánatot kérni. Micsoda alaki

— Hagyja el, ez egész rendes dolog volt tőle.

— Rendes dolog?! Diplomáciai! Maga nem ismeri őt.

Keresztesi fölemelkedik.

— Hozok egy kis vizet ezeknek a szegényeknek. Ma még nem kaptak egy cseppet sem.

S megy kifelé a kannájával. Lóbálja a kannát, -megy a folyosón a mosdó felé, gumitalpú cipőjének neszét elnyeli a csend. Messzebb, majdnem a folyosó végén félig nyitott ajtó. Egy férfi beszél odabent tompított hangon, majdnem suttogva. De azért hal- , lani, amit mond.

—Ne félj semmitől! Éntőlem soha nem tudja meg senki. — S kis csend után forrón: Szeretlek. Sze-ret-lek...

Kattan a készülék, a beszélő letette a hallgatót. Keresztesi gyorsítja lépteit, utálja a gondolatot, hogy hallgatózás gyanújába keveredjék. Valaki kifordul a folyosóra a háta mögött. '

— Ottó bácsi!

Megfordul. Lojzi szól utána.

— Hová megy? Ezután a kertet is maga fogja öntözni?

— A virágaimnak viszek egy kis vizet.

A fiú melléje kerül.

— Magát is kihallgatták a tűzeset ügyében, Keresztesi kar- társ?

— Természetesen.

— És mit mondott?

(folytatás a 4 okliUonJ