Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

■4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. július 17. Cikkünk nyomán... Választ kaptunk MÁV-tól a Július negyedikén arról írtunk lapunkban, hogy a MÁV Pécsi Igazgatóságától még nem kaptunk választ arra az írásunkra, amely­ben a dombóvári Kapos-híd épí­tésének problémáival foglalkoz­tunk. A napokban erre, és egy korábban megjelent írásunkra küldött az igazgatóság vezetője válaszf, melyeket kivonatosan is­mertetünk olvasóinkkal. „A dombóvári Kapos-hidat épí­tő vállalat képviselői soha nem fordultak konkrét nyíltvágányi rakodási kéréssel a MÁV-hoz, pedig a MAV szabályzatai ezt' lehetővé teszik. Tehát kérés hiá­nyában nem járulhattunk hozzá az engedély megadásához. Egyéb­ként is probléma volna a cikkben említett lepsényi vonalon a nyílt­vágányi rakodás, mivel a vágány 12 tonna/tengely nyomásos, az áruval érkező vagonok kétszeres nyomást gyakorolnak a sínre, s igy csak átrakással lehetett vol­na ezeket kiállítani a híd épí­téséhez. A lehetőségekhez mérten segít­séget ádunk az építő vállalatnak a híd építéséhez, de annak ha­táridőre elkészültét a mi mun­kánk nem tudja befolyásolni, ugyanis a dombóvári állomás dolgozói sok esetben szinte még a lehetőségeken túl is segítik a nagyfontosságú munkát.” — írja többek között Tóth János az igaz­gatóság vezetője, Másik levelében a június 27-i cikkünkre válaszol. Ebben az írá­sunkban a kisvasút nagy gond­jairól írtunk, hogy ott a javító üzemben a szociális helyiségeket az üzem területén lévő lakásból, — melyben most is van lakó —, ki lehetne alakítani. „A lakás más célra való felhasználását a 26/1954. IV. 28. Mt sz.> rendelet tiltja. A dombóvári járást tanács vb igazgatási 'osztályához az ügy­ben . küldött 9008/1961. I, sz. ügy­iratra adott válaszban kérésün­ket elutasította, így a lakás meg­szüntetése érdekében intézkedni nem tudunk. A röptető alá ideig­lenes vágány sürgős építésére az intézkedés megtörtént. A vágány megépítésével á röptetőt kocsija­vításra a műhely felhasználhat­ja.'’ ____________ S ALGÚ LÁSZLÓ: orradaföra a junták Változik a cukor íze... — Nemcsak fis időjáráson múlik Egyes esetekben talán többet hivatkozunk a kelleténél a mos­toha időjárásra. Így vagyunk né­hány Tolna megyei terület ellá­tásának vizsgálatakor is. Pedig nemcsak az időjárás okoz gondot egyes községek zöldfőzelékekkel, zöldségekkel való ellátásában. A napokban alkalmunk volt gyári asszonyoklcal beszélgetni a ház­tartás gondjairól. Meri van gond. Különösen az olyan helyeken, mint például Tolnanémedi, Si- montornya, Kölesd. Csak ezt a három községet hoztuk példának, de ez is igazolja: keveset törőd­nek kereskedelmi szerveink az olyan’területek ell&túsávak, ahol kis számban élnek ipari munká­sok. Az említett községekben 400 —Sífí''fő bérből és ‘fizetésből élő van. Simontornyán ennél több. S a munkáscsaládok ellátása nem kielégítő. A községben lévő bol­tokban ritka, mint a fehér Holló, a zöldség. Még ritkább a zöld- főzelék-féleség. A földművesszö- 'vetkezeti boltban nem árulnák például főzéshez való nyersanya­got. csak ipari terméket. Pedig minden községben működik me­zőgazdasági termelőszövetkezet. A tsz-ek kertészete nagyüzemi. Az áru értékesítése is nagyüzemi módon történik: ■ teherautószára hordják nagyvárosokba az árut, s a falu ellátatlan munkáscsalá- daingk messze kell utazniok be­vásárolni. A tolnanémediek Ozorá ra, a simontornyaiak Cecére, Sár- bogárdra. Az áru beszerzése nem kis gond. S tegyük hozzá: az árak sem a legalacsonyabbak. Csak két példa: Amikor Budapesten a ká­poszta kilója 1,80 volt, Tolnané- mediben három forint. A borsót a budapesti asszonyok három fo­rintért. a tolnanémedi asszonyok hat forintért vásárolták. Az említett községekben vala­hogy úgy alakultak a dolgok, hogy a tsz-gazdák a kevés ipari munkáson akarnak nagy hasznot hajtani. És sajnos, nem vezetett semmi eredményre, még nap­jainkig sem az a tárgyalás-soro­zat, melyet az üzemek vezetői a tsz-ek vezetőivel folytattak a köz­ségek áruellátásának javítása ér­dekében. A kereskedelmi szervek érdek­köréből kiesnek az ilyen „önellá­tónak” nyilvánított községek, még akkor is, ha "iiVifttd/'él- nek ott. munkáscsaládok. S per­sze, ez kihatással van az üzemek­ben- működő konyhákra is. Az idén példaul a Tolnanémedi Kdn- dergyár konyhájában még csak kétszer (nem elírás) volt idei zöldféleségből leves. Más kérdés az olyan községek­ben a húsellátás, ahol viszonylag kevés az ipari munkás. Sajnos, hetenként alig néhány kiló hús jut csak a mészárszékekbe. Sőt, előfordult már olyan eset is. ami­kor a járat elkerülte valamelyik községet, s még az üzemi kony­hán sem volt egy hétig húsos étel. Elképzelhető, milyen véle­ménnyel voltak ilyen helyeken a munkások á kereskedelmi szer­vekről. Mert — eljutottunk fejte­getésünk végkövetkeztetéséhez — tudják, hogy nemcsak az időjá­rásban, hanem az áru terítésével foglalkozó szervekben is van hiba bőven. S ez hiba, még akkor is, ha a megyei kereskedelmi szer­vek kezét felsőbb utasítások kö­tik meg. — pj — Új feladatok, a népfront A nyári időben a legnagyobb gondot* a falusi népfront-bizottsá­gok munkájára kell 'fordítani — szögezte le. a legutóbbi elnökségi ülés. A községi népfront-bizottsági ülések viták fórumává válnak a tsz-ek tagsága és vezetősége ré­szére, ahol alkalom nyílik a po­litizálásra, az emberek tudatának formálására. Egyre nagyobb szerepet kapnak a népfront mellett működő me­gyei és járási szintű akcióbizott­ságok. A könyvbarát-mozgalom eredményei közismertek, de szám­talan esetben nyújtottak már se­gítséget a műszaki és jogi akció­bizottságok is. Nemrég alakultak meg a dombóvári és a bonyhádi járásban a növényvédelmi akció­bizottságok. amelyek már műkö­désük célkitűzéseiben is sokat ígérnek. Országosan első az a kezdeményezés, amelyet a bony­új módszerek -munkában hádi járási növényvédelmi akció­bizottság indított el. Javasolták, hogy minden köz­ségben alakítsanak két-három emberből álló növényvédő cso­portot. akik a földművesszövet­kezetek irányítása és támogatása mellett házról házra járva el­végeznék a kertek és a gyümöl­csösök növényápolási munkáit. — Nem új és újabb bizottsá­gok szervezésére törekszünk — mondotta Hunyadi Károly elvtárs, a Hazafias Népfront megyei tit­kára. a járási népfront-vezetők legutóbbi tanácskozásán —, ha­nem azt kell elérnünk, hogy mi­nél több embert vonjunk be a népfront-aktívák közé. lehetőleg minden munkaterületről. Ha ezt sikerül minden részleté­ben megvalósítani, akkor a nép­front még hatékonyabban, új erő­ket mozgatóan fog élni az embe­rek, a nép között, X. KUBA NEM KAPITULÄL bői, a milicisták másodszori éber A szénégető — Két géppisztolyos milicista ál- ellenőrzését már mindenki termé­úr az otthonában... lítja'meg a zsúfolt autóbuszt. szétesnek tartotta. Ami a meg­A betonútból elágazó, nádassal — Momentito por favor, egy érkezés utáni első napokban még szegélyezett Ösvény a zapatai mo- pillanat kérem — szól udvaria- mellbe vágja a külföldit — né- csárvilág szénégetőinek szegényes san az idősebbik —, az igazolva- hány hét után megszokott jelen­településéhez, Roland szüleinek nyolcat kérem. — A utasok több- ség: a tengerparti sziklák mö- házához vezetett. ségének: a mexikói, a kolumbiai, gött elhelyezett géppuska-állás, A velünk egy időben hazaérke- a venezuelai, a perui és a többi a városok középületei előtt má­zó Rodriguez — megköszönve, latin-amerikai országból jött új- gasodó homokzsák-torlasz, az ut- hogy fiát, és Garciát hazahoztuk ságíró kollégáknak nem szüksé- cákban szolgálatot teljesítő mi- — deszkából épült házába invi- ges a spanyol szó fordítása. licista. a havannai milliós tömeg­tóit. A hegyekben töltött időről, De az eurónai újságírók is tol- gyűlések színhelyén, a Forrada­lom terén őrködő légvédelmi ágyú és — az egyenruhás mi- nisztérelnök. Találkozás Fidel Castróval — Este 11 órára várja Fidel a külföldi újságírókat — közölte velünk váratlanul a vacsoránál kubai kollégánk. A találkozó színhelyén, a Ho­tel Havanna Libre kis szalonjá­ban már nem sok hiányzott az éjfélhez, amikor az egyenkénti bemutatkozás, a barátságos kéz­fogás után asztalunkhoz ült a ku­bai forradalmi kormány elnöke. Kigombolta olivazöld zubbonya nyakát, a szék támlájára akasz­totta derékszíját s pisztolyát. Elő­ször bennünket kérdezett tapasz­talatainkról, azután az előadó­asztalhoz indult. Az egyenruhás technikusokkal tréfálkozva igazí­totta majd kétméteres atléta ter­Roland Rodriguez szénégető családjánál ? mikrÄont. Kortyolt egyet a jeges ananasz-szorpből* a harcos múltról, a szénégető ar- mács nélkül azonnal megértik az majd fáradhatatlanul, a hajnali cát fedő sűrű szakáll árulkodik, igazoltatás célját. Az út jobb órákig válaszolt a tucatnyi kér­De csak a falu fejlesztési tervé- oldalán húzódó drótkerítés mö- désre. Beszélt a kubai forradal­ről, a jövőről beszél szívesen. A götti hivalkodó angol nyelvű fel- marok és köztük a maga meg- falu lakosságának a invázió alat-' irat mindent megmagyaráz. járta útról: ti magatartására vonatkozó kér- United States Naval Base — Amikor megkezdtük a har­déspm megválaszolását a pilla- Guantanamo cot. már voltak bizonyos isme­nátok alatt körénk sereglő szom- Néhány perc múlva Caimanera reteink. De még nem nevezhet­szédokra bízza. halászfaíu cölöpökre, a víz fölé tűk magunkat képzett forradal­A szegényesen berendezett szó- épült házaiból már szabad szem- márnák, búban vágni lehetett a szivar- .»mei ás. jól látni, az Egyesült-Álla- S hogy még érthetőbb legyén* HüshSE’ ä"' rövidnek szánt udva- mok guantanamói tengeri bázi- szemléletes hasonlattal folytatta: riassági látogatásból hosszú be- sát. Az öböl túlsó, partján hor- — A zeneiskolai hallgató —aki •ázftó|!|Í Jfctt íA szénégetők jgonyzó hajóóriások-ávywi mared»~«s*ipán> -'-néhány órát hallgatott* más szájából veszik ki a szót, nek a halászfalu faházaira. még nem tekintheti magát ze­hogy a tényekkel megismertetett — Szívünknek szegezett pisz- nesznek. Mi is tanuló forradal­külíöldi újságíró. — és ezt több- toly — mutatnak a másik oldalra marok voltunk. De mivel ehhez szőr ismetelték — a valóságot ír- guantanamói kísérőink. Szinte megvolt a hajlamunk és elhiva- ja róluk. A mozaikokból összeáll nem múlik el nap valamilyen totlságot éreztünk, megtanultuk a kép. Az epizódokból teljes lesz provokáció: berepülés, diverzán- az első hangjegyeket, majd a for- a magyarázat arra vonatkozóan sok átdobása, békaemberek fel- radalomtól, a nagy tanítómester- is, hogy miért maradt el Cardo- derítő akciója nélkül. Közben pe- tói elméleti és gyakorlati képzést náék Zapatába. tervezett minisz- dig az amerikai sajtóban ismétel- is kaptunk. tertanácsi ülése. , ten cikkek jelennek meg a ku- A „Siempre” című mexikói lap Az első zsoldosok között fog- j*aiak állítólagos „támadási elő- szerkesztőjének kérdésére: vajon ták el az. egész félsziget egykori készületeiről". A valóságban per- azzal, hogy a forradalmat szo- birtokosát. Akárcsak Miro Car- sze — és ezt minden kubai jól cialista forradalomnak deklarál- dona fia — ő is tjiztosra jött. tudja — a Guantanamo elleni ták, nem veszített-e Kuba barátai Folytatni akarta ott, ahol abba- amerikai „ön-támadás’-’ és az azt közül — Fidel Castro többek kö- hagyta: a szénégetők termékeinek követő valóságos agresszió fe- zölt így válaszolt: nyegeti az országot. — A forradalom szocialista jel­A kubaiak is, útitársaim is is- legét a Playa Giron-i invázió elő­merik a történelmet: fél évszá- estéjén, április 16-án proklamál- De a zapatai földbirtokos és a zaddal ezelőtt így kezdődött a tűk azzal a céllal, hogy a nép többi elfogott 1200 zsoldos 1959 guantanamói öböl megszerzése, világosan lássa: miért is harcol utáni szökése ója sokat változott majd Kuba — (és egész Latin- tulajdonképpen. Mi egyébként a világ az egesz szigeten. Itt, az Amerika) — gyarmatosítása, a kezdettől fogva sem csináltunk egykor elhagyott, s most újjá- spanyolokat felváltó amerikai titkot abból, hogy a latin-ameri- Születő moesárvilágban is. a szén- mononoitőke uralma. A havannai kai palotaforradalmak, az egy- égető — úr lett az otthonában. kikötőben 1898-ban felrobbant mást cserélő katonai junták ural­— Nem mondhatják a jenkik, „Maine" n.evű amerikai cirkáló ma helyett a kisemmizettek for­hogy nem figyelmeztettük előre esetéről ma már az Egyesült Ál- radalmát akarjuk győzelemre vin őket — tette hozzá az előbbiek- lamokbeli történelemtanárok is ni, amely a nemzeti független­hez ■ Rodriguez szakállas szom- csak diszkrét, de sokatmondó mo- ség kivívása után nyomban hoz- szédja, miközben a képes újság sollyal beszélnek... í zálát a társadalmi-szociális prob­bekeretezett színes mellékletére, Époen ezért,, amikor autóbu- léniák radikális megoldásához is. Castro és Hruscsov 1960-ban a szimk Caimanerá- (Folytatjuk) New York-i ENSZ-pnlotában ké­szült közös fényképére mutatott. — Már ott mondotta Fidel: ha Kennedy nem volna milliomos, megértené, hogy a hegyekben nem lehet forradalmat kirobban­tani a parasztok ellen, a földes- urakra támaszkodva. Tudomásul kéne vennie, hogy valahányszor aktivizálni próbálják az ellen­forradalmi csoportokat, a paraszt­milícia néhány nap alatt meghiú­sítja ezeket a kísérleteket. De úgy látszik, hogy valamelyik hol­lywoodi filmben találkozott, va­lamelyik partizán-históriával és azt hiszi, hogy Kubában ma par­tizán-háborút, lehet szervezni. Amikor a zapatai Szénégető, be ; szélgetésünk során Fidel Castro szavait idézte, még nem gondol­tam, hogy néhány nap múlva közvetlenül is hallhatom a ku­bai forradalmi kormány elnököt. filléres összevásárlásánál, s ha­vannai fényűző autónagykereske­dése megnyitásánál... Fidel Castro külföldi újságírók kor ebe«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom