Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-15 / 164. szám
Fdesleges szállítások— elpocsékolt milliók Aijiikar a vagont megrendelte nem sok, de sok kicsi sokra a Malomipari és Terményforgal- megy, így lesznek az ezer fo- ■mi Vallalat paksi kirendeltsége a untokból milliók, a milliókból paksi állomáson, a vasutasok százmilliók. Az „eredmény”- las- semmi különöset nem láttak a sabban haladunk előre a gazdadologban. Paksról küldenek egy vagon rozsot Előszállásra, a Fejér megyei Halgazdaság részére. Paksról legegyszerűbben — és legolcsóbban — vasúton lehet szállítani Előszállásra. A meglepetés akkor következett be, amikor 1 megkezdték a rakodást. A rozsot hordó teherautók ugyanis túróst, kapásból mondanak tucat- nem Paksról indultak el, hanem nyi hasonló esetet. Befutott már az Németkérről, pontosabban a Né- állomásra olyan élőállat-szállítsalgú László: forradalom a junták földjén ™ ___ íz a i. _ i ' V áltozik a cukor íze... — sági építőmunkában, az életszínvonal emelésében. t A vasút dolgozói a megmondhatói annak, mennyi felesleges szállítás történik ilymódon. Kicsi állomás a paksi. De ha megkérdezzük Vilmányi Vince forgalmistát, vagy Várhegyi József rakmetkérhez tartózó Hardpusztáról. A távolság ugyanis Hardpuszta és a paksi vasútállomás között, ■valamint Hardpuszta és Előszállás, között nagyjából ugyanaz. Á rozsot tehát Hardon felrakták a teherautókra, az állomáson vagonbarakták, az előszállási állomáson ismét teherautóra, vontatóra került a rozs, hogy eljusson végleges rendeltetési helyémany, amit Nagydorogon adtak fel, biritói rendeltetéssel. Több, mint száz kilométeres út után vitték ki teherautóval az állatokat a tíz kilométerre lévő Biri- tóra, amelynek távolsága Nagy- dorogtól alig több tíz kilométernél. Nemrég egy vagon élőállatot — szarvasmarhát — szállítottak Nagydorogról a Kanacsi Állami Gazdaságba úgy, hogy az állatore, a halgazdaságba. A többlet kát Nagydorogon vagonba rakták, „teljesítmény": közel harminc ki- onnét Pusztaszabolcson keresztül lométernyi kocsikázás a vasúton (több mint ötszáz forint fuvardíjat kapott érte a MÁV) egyszeri ki- és berakás, egy vasúti vagon indokolatlan lekötése legalább egy napra. Azt lehetne hinni, hogy az ■eset véletlen. De nem. Júniusban még ötször megismétlődött. Ugyanis két hét alatt, hat vagon rozsot szállította-k Németkérről — Pakson keresztül — Előszállásra. Látszólag minden rendben van. -A rozs megérkezett a halgazdaságba, a vasút megkapta a fuvardíjat, a rakodómunkásoknak kifizették bérüket. A költségeket -— három-négyezer forintot — annak rendje és módja szerint elszámolták a többi, indokolt kiadások között. A szállítás intézője Aalán még dicséretét is ka- pbtt ■ a precíz munkáért. :De> ez a lényegében felesleges többletköltség, ablakon kidobott .pénz. Népgazdasági méretekben hozták a paksi állomásra, az állomásról pedig lábon hajtva Ka- nacsra. Ha Nagydorogról — va- gonbarakás helyett — közvetlenül hajtják az állatokat Kanacs- ra, az út alig lett volna több, mint a Paks és Kanacs közti. Nem ritka eset, hogy több vagon dombóvári tégla érkezik az álló másra, miközben a Komlói Állami Építőipari Vállalat munkásai kirakják a téglát, az állomás melletti téglagyár dolgozói éppen vagont raknak, a tégla a duna- földvári TÜZÉP-telepre megy. Sok sző esik mostanában a gazdasági vezetés színvonalának megjavításáról. Sokan csak a felső vezetésre, a népgazdasági, vagy legfeljebb 'minisztériumi szintű tervezésre, irányításra gondolnak ilyenkor. Pedig nem kevésbé „húsba vágó” károkat okozhat — és okoz is a hibás vezetés, irányítás, ha az egy szállítási irodában történik. (J) A főpénztáros 188.700 forintot sikkasztott Bíróság elé kerültek azok is akik lehetővé tették a nagyarányú sikkasztást — Ahol nincs megfelelő ellenőrzés, nem válogatják meg kellően az alkalmazottakat, s nem határolják el az egyes munkaköröket, ott megvan a lehetőség a közvagyon megsértésére is. i -Dr. Kosztend Vilmos, a Tamási Járásbíróság elnöke ezzel kezdte a Simontornyai Földművesszövetkezet bűnügyének ismertetését, mert hiszen az ügynek ez a legfontosabb tanulsága. . A tablórevizori (napi elszámolási) munkakört összekötötték a főpénztárosi munkakörrel. Ezt a kettős tisztséget Szalai Erzsébet töltötte be. Az előírások szerint, ha az elszámolásnál hiba adódik, a hibaigazításról hivatalos okmánnyal kell értesíteni a boltost. Sok hibaigazítás volt, ezekről azonban csak hónap végén értesültek a boltosok — szabály- ellenesen. Szalai Erzsébet többször megtette, hogy a boltból saját maga hozott el pénzt a főpénztár részére. Erről két példányban elismervény, majd kimutatás készül. A kimutatást meghamisította, és ezután különböző összegeket használt fel saját céljaira. A szövetkezet pénzéből elvett összeget hónap végén visszafizette, de a visszafizetésnél ismét hamisítani kellett. Szalai Erzsébet összesen 188 700 forintot sikkasztott, de ebből az összegből 166 000 forint megtérült. A többit nem tudta visszafizetni. Ennek a fedezésére . _.. „ számlát hamisított. Volt például teles végrehajtását Borocz egy 19 000 forintos bevételi tétel, dár eseteben feltételesen felfug- Szalai Erzsébet kiradírozta az gesztette. egyest, és ezzel 10 000 forintot tüntetett el. Az ügyben nemcsak Szalai Erzsébet, hanem mások is bíróság elé kerültek Szabó Lászlóné volt a kontírozó könyvelő. Neki észre kellett volna vennie a sok szabálytalanságot. De több esetben nem vizsgálta meg kellően a bizonylatokat — tehát nem tartotta be az előírást és így nem is vehette észre a szabálytalanságot Berg Imre üzemágvezető és Böröcz Aladár főkönyvelő is mulasztást követtek el és a bíróság elé kerültek. A sikkasztásra úgy derült fény, hogy az egyik boltos előre kiszámította, hogy mennyi jutalékot kell kapnia. Ennél azonban kevesebbet kapott és ezért kutatni kezdték az okot is. Ekkor derült ki, hogy Szalai Erzsébet 10 000 forintot letörölt az egyik bizonylatról. Szalai Erzsébet az eljárás során először arra hivatkozott, hogy az udvarlóját pénzelte, és ahhoz kellett a pénz, később pedig az egyik szövetkezeti vezetőre hivatkozott, és azzal igyekezett menteni magát. A bíróság Szalai Erzsébetet csak 2 évi börtönbüntetésre ítélte, tekintettel arra, hogy súlyos beteg. Szabó Lászlóné 5 hónapi, Berg Imre 4 hónapi és Böröcz Aladár 4 hónapi börtönbüntetést kapott. A bíróság a börtönbün- ......... —— AlaE z csupán — a szó teljes ér-1 telmében vett — elemi probléma megoldása. De hol vannak még az ország szocialista átalakításához szükséges középiskolát és egyetemet végzett, kvalifikált munkára, magasfokú szervezésre alkalmas szakemberek tömegei? Egy része már tanul Santiagó- ban, a hírhedt Moncada laktanyából átalakított iskolavárosban, a havannai, santa-clarai egyetemen. Mások a szocialista országokban, köztük hazánkban készülnek országépítő feladatukra. De otthon,' kubai földeken, az üzemekben ma még üres, betöltetlen a helyük.' A cukornád-ültetvénnyé változtatott agrárországban a gazdasági és kulturális élet deformálódása következtében a hazai értelmiség soraiban negyven jogászra jut egy mezőgazdasági szakember... Ilyen körülmények között okkal mondta Fidel Castro: Sokkal könnyebb volt néhányszáz bátor emberrel megsemmisíteni Batista 50 000-res hadseregét, mint 6,5 millió elszánt dolgozóval megkétszerezni a termelést. Különösen azért, mert közben a fegyvere sem pihentéit... A DISZNÓ ÖBÖLBEN az invázió színhelyén — Nagy kerülő után érkeztek haza — fordultam a gépkocsi- vezető mellett ülő Garcia Bau- tistához és Roland Rodriguezhez. — Aki autó-stoppal utazik, annak számolnia kell ezzel — felelte az egyébként szűkszavú Garcia. Majd — szokásától eltérően, nem elégszik meg a rövid válasszal. A csendes utitárs a Jaguey Grandetól dél felé tartó úton, szinte bőbeszédű idegen- vezetőként magyaráz. UgyszólA halak húznak.. Nem lehet azt állítani, hogy az intervenciós vezérkar a katonai a harcászati feltételek precíz számbavétele mellett figyelmen kívül hagyta . a vidék, sőt az egész ország társadalompolitikai körülményeit. Ellenkezőleg. A földreform végrehajtása utáni legváltozatosabb eszközökkel végrehajtott agressziós sorozat: az Egyesült Államokba irányuló cukor-export leállítása, a Floridából átdobott diverzánsok szabotázs- és terrorakcióinak fokozása, a gazdasági blokád megszervezése után úgy vélték, hogy az okozott rendkívüli nehézségekkel sikerült a lakosság jelentős részét szembeállítani a fiatal forradalmi rendszerrel. Mindezek után következett 1961 április 17., a csupán néhány napra tervezett playa-gironi fegyveres invázió, hogy a junták kontinensén végleg kioltsák a kubai forradalom világító fáklyáját. — Figyelem, figyelem! A halak húznak. Nézzétek a szivárványt. Chico otthonában van! Itt az ideje, hogy níeglátogassuk! — hangzott e nap hajnalán az egyik titkos floridai rádió figyelmeztető felhívása. A gyanútlan hallgató az hihette, hogy a Miamiban üdülő idős amerikai üzletembereket közös halászatra, az ifjú szerelmes párokat pedig pompás természeti jelenség megtekintésére invitálja a bemondó. De az Egyesült Államok Guatemala, Nicaragua rejtett támaszpontjain meghúzódó ellenforradalmárok — mint Thursby, a Daily Ezpress című angol lap tudósítója jelentette — azonnal ván minden házcsoportról, pal-1 kapcsoltak. Tisztában voltak azmaligetről van mondanivalója. Az ..utat...kétoldalt,..szegélyező mocsárról, a sűrű nádasról, majd a Disznó öböl szürkés vizéről természetesen magyarázat nélkül is tudtam: Kuba déli partján, a zal, hogy az Egyesült Államokban működő titkos adó, az amerikai ~ kormány intencióinak megfelelően őket szólítja: itt az ideje, hogy Chicot, azaz Kubát meglátogassák.Ahol az első inváziós egységek partraszálltak. Zapata félszigeten, a múlt évi invázió színhelyén járunk. Órámra nézek. Mindössze másfél órája még az északi parton, a Mexicoi öböl menti másik partraszállási helyen voltunk. Ugyanezt az utat — amely légvonalban alig több, mint 100 kilométer — akarták az intervenciós erők lerohanni. A terv szerint a szigetet darázsderekánál kellett kettévágniuk. — Amott a playa-gironi üdülőtelep szélén — mutatja Roland — a repülőtér. Távolabb Playa Largánál, kisebb kikötő az utánpótlást szállító hajók számára. A Zapata félsziget mocsárvilágát átszelő jó út a gyors előnyomulást, a jobbra-balra elterülő ingovány megbízható védelmet látszott biztosítani a kubai erők oldaltámadásával szemben. Egyszóval, ii a természeti feltételeket illeti, a gyors sikert ígérő terv — reálisnak látszott. Garciával együtt ott álltunk a hullámverte korallsziklás parton, ahol az első rohamcsónakok kikötöttek. — Az amerikai hadihajók és légierők fedezetével végrehajtott, hajnali partraszállás gyors kezdeti sikert hózott. Playa Giron épülő üdülőtelepén — amelyet május 1-én akart a kormányzat ünnepélyesen átadni a Zapata félsziget lakóinak —, mindössze 16 milicista állt őrséget. A hadihajók, páncélosok, repülőgépek tüzében a megadási felszólításra rövid a válaszuk: „Patria o muerte” A „Haza vagy halál” kiáltást néhány rövid sorozat követte, amíg a géppisztoly dobtárából futotta... Április 17-én hajnalban ez volt az a nagy siker, amelytől az intervenciós erők vezérkara teljesen megrészegült, Miro Cardona, a kubai „szabad” kormány leendő miniszterelnöke egy amerikai hadihajó fedélzetén, a Playa Giron előtti vizen várja a hídfő ki- szélesítését, és a Zapata földjén tartandó első minisztertanács megkezdését. Mindenesetre addig is nyilatkozik és elismerően szól a partraszállóknak nyújtott népi támogatásról: „Ezt a csapást — mondotta — mint a megelőzőeket is kubaiak mérték Kuba határain belül, szabadságuk érdekében.” A reggeli órákban a nyugati hírügynökségek rádiói már ontják a híreket: — A partraszállók elfoglalták Santi agót... a kubai kormány csapatai demoralizálód- tak... a milícia egységéi egymás után állnak át a partraszállók- hoz ... Raoul Castro fogságba esett... Fidel Castro menedékjogot kért Mexikóban ... Délelőtt 11 órakor Washingtonban sajtóértekezlet kezdődik. Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere az első sikerekről szóló jelentések kézhezvétele után „a kubai diktatúra és Kuba népe közötti viszályról” nyilatkozik, amely — úgymond — világosan mutatja, hogy Castro kormányának „meggyűlt a baja saját népével.” Miért maradt el a minisztertanács ülése? A Disznó öbölben végrehajtott fegyveres intervenció első óráiban drámai gyorsasággal pergő események alapján még mindig tisztázásra szorul: ki kit csapott be? Cardona az amerikai támogatókat? Vagy fordítva: az amerikai hírközlő és egyéb szervek a kubai ellenforradalmárokat? De arra a kérdésre, hogy miért kellett Cardonának — ki tudja meddig — a nyílt tengeren várakoznia a partraszállással s miért maradt el a minisztertanács ülése — először Garcia Bautista adott választ. — Ezen a napon, április 17-én Jaguey Grandében voltam, amikor jött a telefonértesítés: Playa Gironban megkezdődött az intervenció. Azonnal bevonultam milícia egységemhez, amelynek megalakulása óta — diáktársaimmal együtt — tagja vagyok. A fiatal fiú, aki annak idején alig 14 éves gyerekfejjel indult el a Sierra Maestrába, hogy a Fidel Castro vezette partraszálló hazafiakkal harcoljon a szabadságért — most végigvezet azon az úton, ahol 18 éves korában a partraszálló zsoldosok ellen, a szabadság védelmében fogott fegyvert. A Playa Gironba vezető úton, a harcok után majd egy évvel zavartalan a közlekedés. A szétbombázott, s a páncélosok lánctalpaitól feltört beton utolsó szakaszát javítják. A kanyar után a töltésen kubai zászlóval díszített sírhant domborodik. < — Itt a Nemzeti Parknál ütköztünk meg először az ellenséggel — idézte emlékeit Garcia. — Semmilyen nehéz fegyverünk nem volt. Az ellenséges tüzérség és repülők tüze miatt be kellett ásni magunkat. Nagyon súlyos veszteséget szenvedtünk. Itt temettük el — mutat a sírra — parancsnokunkat, Antero Fernandez hadnagyot, Jaguay Grande postamesterét. — De 17-én estére megváltozott a helyzet. Az ország minden részéből érkező milicista egységekkel, a Felkelő Hadsereg páncélos alakulataival már együttesen készültünk a hajnali ellen- támadásra ... , (Folytatjuk) J
