Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAQ 1962. július 11J Korszerű háztartás - Nagy jövője van a gázfűtésnek Napjainkban a lakás korszerűsítése talán legjobban a konyhát érinti. Ha nem is a falusi füstöskonyhákat vesszük alapul, hanem a közemúltban még korszerűnek nevezett fémtűzhelyes konyhát, akkor is roppant nagy előrehaladás tapasztalható napjainkban. Ma vidéken is egyre jobban hódít, terjed a gáztüzelés. Ez igen közkedvelt, hiszen a fűtési anyag olcsó, a fűtés kényelmes. A háziasszonyok és a házias férjek a megmondhatói, hogy a régi tűzhelyeken mennyi gondot jelent a tüzelés: hamukiszedés, kormo- lás, tűzgyújtás, az állandó rakos- gatás és mindehhez jön időközönként egy kis füstnyelés, mert hiszen a takaréktűzhely meglehetősen függvénye az időjárásnak. A gáztüzeléskor pedig csak meg kell nyitani a gázcsapot, egy szál gyufa és a tűzre nincs gond egészen a főzés befejezéséig, amikor el kell zárni a csapot. Tiszta és természetesen a sietős háziasszonyok igényeit is kielégíti, mert hiszen gyorsan melegít. Megyénkben körülbelül 3500 háztartásban már gázzal fűiének. Az igények növekedésére mi sem jellemzőbb, mint, hogy hozzávetőlegesen 6000 igénylő van a megyében. Az ellátás egyelőre még messze elmarad az igényektől, annak ellenére, hogy rohamosan javul a helyzet. Tavaly egész évre csak 300 palackot kapott a megye, az idén viszont csak a második félévre érkezett 700 palack. Korábban évente csak 70—100 háztartást tudtak felszerelni gázfűtéssel. Mivel ilyen sok az igénylő, nagy gondot jelent az elosztás. I Kezdetben a megyén döntöttek az igények kielégítéséről, most viszont ez már járási hatáskör. A megyei keretet elosztják járásokra és ott döntenek arról, hogy ki kapjon palackot. Az elbírálásnál az a kiindulás, hogy ki a rászorultabb. Persze, sok vita adódik, mert voltaképpen minden igénylő rászorult, és nehéz igazságot tenni. Hogy ne forduljon elő szándékos részrehajlás, igazságtalanság, a Megyei Tanács illetékesei időközönként ellenőrzik, hogy a járások hogyan osztják szét a palackokat. Kirívó esetet eddig nem tapasztaltak, noha, aki még nem kapott palackot, türelmetlenkedik. Szekszárdon egy évvel ezelőtt kísérletképpen bevezették a palackok házhoz szállítását. A kísérlet bevált: a lakosság megkedvelte. Ez most újabb kényelmet jelent a gázpalack-tulajdonosoknak, hiszen nem kell havonta cipelniük a palackot, néhány forint ellenében ezt elvégzik helyettük. Ez a szolgálat igen gyors, mert vagy a bejelentés napján, vagy legkésőbb másnap házhoz szállítják, a feltöltött palackot. Aki palackkiutalást kap, megvásárolhatja a fűtéshez szükséges rezsót, illetve tűzhelyet. Rezső, kétlapos, sütővel ellátott és háromlapos, sütővel ellátott tűzhely közt lehet válogatni. Ezek megfelelőek, kielégítik az igényeket. A kilátások szerint a jövőben még nagyobb mértékben terjed a gázfűtés. Ez egyrészt népgazdasági érdek is, másrészt pedig — és ez elsősorban a tulajdonosokat érinti — a gázfűtés költsége körülbelül egytized része a hagyományos fűtés költségének. Raktár a mosdóban — Egy elhanyagolt brigádszálláson — Tolnaszigeten, a Gerjeni Állami Gazdasághoz tavaly került üzemegység szélén áll a munkás- szállás. A környezete nem mondható barátságosnak. Közvetlen mögötte van egy tehénistálló, amely előtt a nyári karámban egy csorda tehén kérődzik békésen. A szállás előtt virágoskert díszük, amelyben nem is annyira a virágok pompáznak, hanem a kidobált papír — és bizonytalan eredetű hulladék. A szállás maga egyszerű, akár a többi, az 1950-es években épített típus-munkásszálló. Lehetne barátságosabb is. A férfi-szállás ajtaja nyitva, ketten feküsznek az ágyakon, pokrócon. Éjjeliőrök. Bár a cipőt lehúzhatták volna a lábukról. A lepedők tisztasága elfogadható. Az egyik sarokban valaki képeket is akasztott az ágya fölé. A lányok szállásának kulcsát a konyhán őrzik. Amint az ember belép, nyomban a szemébe ötlik a túlzsúfoltság. Az egyik sarokban három ágy áll, szorosan összetolva. Olyan a helyiség képe, mintha a lakók minden pillanatban költözködésre állnának készen. A díszítést itt is csak az egyik ágy felett, rajzszöggel odatűzött papírra vetett női portré és egy hatalmas balesetvédelmi plakát jelenti. Sehol egy cserép virág, de alig találni olyan helyet, ahova a cserepet oda lehetne tenni. S ami az egészben a legfurább, a mosdóhelyiség ott van a férfiak szállása mellett, abból nyílik. Néhány csap alatt hosszú pléhvályú, nem éppen tisztának nevezhető állapotban. A sarokban ott áll egy fürdőkályha, két zuhanyozóval. Az ébren levő egyik éjjeliőr szerint a kályhán még nem melegítettek vizet, pedig állítólag használható állapotban van. Ugyanakkor a tizennyolc lánynak a tisztálkodáshoz rendelkezésre áll négy lavór. A folyóvizes mosdót nem használják, zavarja őket az, hogy a férfiak szobáján járjanak keresztül. Amint hírlik, a szállás a lányok részére csak ideiglenes, mert visszaviszik őket Gerjenbe, a központba, s ott jobb körülmények közt lesznek. Ez rendjén is van, de mégis, akár két hétre, akár egy hónapra, jobb körülményeket is biztosíthatott volna a gazdaság, férőhelyben, és egyéb lehetőségekben is. Ha történetesen a lányok Icapják a férfiak szobáját, jobb tisztálkodási lehetőséghez jutottak volna. Mondani sem kell, az lenne a legideálisabb, hogy a férfiaknak is, a nőknek is rendelkezésre álljon a folyóvizes mosdó, zuhanyozó, legalább másnaponként meleg vízzel, ha azt minden napra nem tudják biztosítani. Persze, akkor meg kellene szüntetni a mosdóban levő alltalmi raktárt is ... Nyilván átmeneti jellegű a tolnaszigeti munkásszállás, ezért nem fordítottak rá olyan nagy gondot. Sajnos. Nem kíván senki luxusszállodát, márványmedencés fürdőszobával, csak rendezett, tiszta, barátságos szállót, ahol az egész napi fárasztó munka után jólesik a pihenés. És egy kicsit több gondoskodást... B. I. SALGÖ LÁSZLÓ: forradalom a Junták földjén — Változik a cukor íxe... Tűsoltók országrész! versenye Tolnán Vasárnap, július 15-én Tolnán rendezik meg az önkéntes tűzoltó egységek országrészi selejtező versenyét. A versenyen hat'megye: Baranya, Pest, Bács-ICiskun, Somogy, Csongrád és Tolna megye összesen 83 csapata szerepel. A július elsején megtartott megyei versenyen 15 csapat jutott to- j vább, amelyek most az országrészi selejtezőn képviselik Tolna ] megyét. A versenyen legjobb helyezést elérők utaznak azután az országos versenyre, amelyet j augusztus 5-én rendeznek meg Budapesten. VII. — Ezen az óriási ültetvényen, látottak — jóllehet véletlenül, a ivr * .. , ahol most a szövetkezetben 996 motorhiba miatt cseppentünk ids .. . . erTa oft ra* n°n ember dolgozik, a latifundium — már nem jelentettek számom’ , 3 .. a uban, ,1959 idején mindössze 36 állandó mun- ra meglepetést. Legfeljebb továb, 3J3S unnepelyesen kihír- ^ás volt. Ha egy évben a teljes, bi adalékul szolgáltak ahhoz az iCTtex Kuba és egész Latm-Ame- három-négy hónapos szezont vé- általános tapasztalathoz, amit a rika történelmében az első való- gigdolgoztuk — örültünk. De szigetországban, több mint 1000 Dán radikahs földreformot. Nem voit olyan esztendő, hogy mind- kilométeres úton szereztem: a vetetlenül választottak a törte- össze 15 napra volt munkánk. forradalmi kormány mindeneknelma esemeny színhelyéül az el- Azután ebből a keresetből él- előtt a bohiokban lakó, legszegédugott hegyi falut. A kormány tünk, majd az előlegből, a cu- nyebb paraszti tömeget akarja tagjai, a forradalmi szervezetek korgyári kantinban uzsorakamat- emberi körülmények közé juttat- v .sz!mbolV1n^nfk. tekintet- ra kapott hitelből. ni. Ugyanerről meséltek a legniat-u f„aVeC^fI?e .qIÍ °vezett la" — Hogyan alakult meg a sző- nagyobb elragadtatással közös platai fennsíkot: 1957-ben a for- vetkezet? kubai utazásaink során Latinig el ka ton at “ Itt nálunk, akárcsak másutt Amerika országaiból érkezett kolfa freiotaí,BtS" az országban, az ilyen hatalmas légáim és erről olvasok most iltgyőzelem után itt próbálták cukornádültetvényeket nem lehe- hon a The Sunday Times nagyon a forradalom mindenki számára érthető új célkitűzéseit, a további irányt jelző földreformtörvényt. Az egykori áldozatos csata és az ünnepélyes aktus közös színhelye érzékelteti: az előbbi, a katonai győzelem a parasztok fegyveres harcával lehetett teljessé, az utóbbi a parasztok földhöz juttatása a régi államapparátus szétzúzásával válhatott valósággá. A földreformtörvény egyszer s mindenkorra véget vetett a fél- gyarmati-félfeudális rendszernek, amelyben az amerikai és a hazai mammutbirtokosok — az összes földdel rendelkezők 1,5 százaléka — az ország területének közel a felét, 46 százalékát mondhatták magukénak. Ez történt San Jósé de Lajas városka környékén is, ahol mint később megtudtam — a kubai lottóvállalat tulajdonosa, va- tett ugyanúgy felparcellázni, is kritikus tudósítójának, Tom lamint Julio Lobbi, a cukor-cár mint a munkaigényes kávé-, do- Stacey cikkében: „A parasztok egyik birtoka került a nép, a pa- hány-, déligyümölcs-termelésrc mélységesen hálásak Castrónak. rasztok tulajdonába. bérbe adott földeket. Azok a pa- Azelőtt nem volt földjük és most A vágásra váró végtelen cu- rasztok (kb. 120 000) akik régeb- sincs, tehát nem jelent semmi- kornád-táblát néztük, amikor fi- ben a földesuraktól kisparcellá- féle jogfosztottságot ^.äpnukra* gyelmünk mindinkább a gyanú- kát béreltek, megkapták a földe- hogy ilyen, vagy olyanfajta állásán pöfékelő motor hangjára irá- két és hozzá a birtoklevelet. De mi gazdaságban, szövetkezetben nyúlt. Egy szusszanás ép a ko- mi itt hiába kaptunk volna csa- dolgoznak. Nyoriiorúságos viskói- csi leállt.' Já’éíVásról szó sem le- ládonként öt, vagy tíz hektárt az kát felcserélték előregyártott elehetett. Ez itt — az amerikai szó- ültetvényből. Ennyi cukornádból mekből készült szép. négyszobás kásnak megfelelően — a szerviz kenyérre sem telett volna, még házakkal, amelyekben folyóvíz és dolga, a szerelő titka. kevésbé egesz évi munkára. Ez villany van. ^Míg a múltban Előttünk a cukornád, mögöt- Pedig országos átlagban egész ki- legtöbbjüknek évente csak négy tünk szavannás legelő. Tűző na- vitelünk mintegy 80 százalékát vagy öt hónapig akadt rendsze- pon; sombreróval a fejünkön el- kitevő cukortermelés visszaesését res munkája, most az állandó indultunk a városka felé. eredményezte volna. munka eddig nem tapasztalt bizA kényelmetlenségért, az úti- — Ezért a mezőgazdasági mun- tonságát élvezik. A házukra írt .terv felborulásáért sokszorosan kások, akiknek azelőtt még bé- „Hála Fidelnek” felírása mélykárpótolt az előre nem tervezett relt földjük sem volt, a forradal- ségesen átérzett köszönet ezért a program. mi kormánnyal egyetértésben a csodáért.” cukornád- és rizsültetvényeken BANÁN ÉS PAPRIKA szövetkezeteket, a nagy áUatte- A The Sunday Times cikket A cukornád-ültetvényt átszelő nyésztő farmokon pedig állami olvasva, Rogelio Hernandez sza- keskeny földúton indultunk a gazdaságokat szerveztek. vai lódnak az eszembe: község felé. Kétoldalt, mint vala- A beszélgetés közben észre sem — Már csak mint rossz emlékmi fal, emelkedik a 3—4 méteres, vettük, hogy elhalkult a nádvágó re gondolunk az egykori, évi 15 száraz levelű nád. Lábunk alatt kések zaja. Elérkezett az ebéd napos, vagy jobb esetben 3—4—5 a kubai föld finom vörös pora ideje. Mivel a tűző trópusi napon hónapos szezonmunkára. Most a kavarog. Hónapok óta — ez a /jóval hosszabb a déli szünet, nádtermelés mellett fokozatosan száraz évszak — egy csepp eső mint nálunk, a közelben lakók sem hullott a földekre. otthonukban fogyasztják el ebédA község határában: a dombot jüket. követő sík vidéken már „Hála Fidelnek” megkezdődött a nádivágás. D _ ,. . T .. Rogeho Hernandezzel együtt ÍLttf *>**»* ■ községbe. I., a porc. Rogelio Hernandez családi háza egész évi munkát igénylő kultúrák meghonosítására és az intenzív állattenyésztésre is áttértünk. A község északi határában vetkezet földjein a machetek, a dt mentén régi, düledező bohiok, hangzottak el e szavak, ott, ahol su yos nadvago kesek, az erős deszkából összetákolt, yagualevél- a cukornád-ültetvényt — a ba- aemaglfnáTTTéveTek,Sinmeg ]el íedett viskók ~ hlyekhez nánpálmaliget után' - paradi- tisztított gyakran gyermekkar kepest a havannai* a santiagói bá- csőm- és hegyespaprika-táblák vastagságúd a Srekré doghazak val^ágos luxuslakások váltották fel. astagsagu szar a szekerekre, — a iebont 1st várják. Amott a onnan a körzeti cukorgyárba in- királypálmaliget m’llett epülö’ üj leveleket a tehenek elfogyasztják, fT lassan megérkezik az esős év- Zai 3 bekoltozo UJ lakokat f°gad' ják. — Ezzel — mutatott Hernandez a paradicsomot szüretelő lányok hangos csapatára — hozzálátunk a gyarmati uralom cukorra épült monokultúrás öröksége és az ezzel járó munkanélküliség felszámolásához. A falun — ahol szak. Azután... azután itt a cukornádültetvényeken a munka Első pillanatban kívülről a Ba- már jó részt a természetre, a laton-parti vikendházakra emléhét, sőt egyes fajtáknál tíz éven kezdetnek ezek az ízléses, sokszí- azelőtt az ország 600 000 munka- át is kihajtó nádtőre, a langyos na kertes hazak. Nem kell szak- nélkülijének mintegy kétharmaszárnövelő esőre, a leveleket sár- őrlőnek lenni annak megallapi- _ az 1962-es aratáskor g ító trópusi napra vár. A termé- fásához, hogy Kubában a trópu- már munkaerőhiány mutatkozott. szét végzi 12 hónapon át a ma- sí klíma mellett lehetséges, sőt Ugyanis most aratás közben ga dolgát. De mit csináltak és szükséges az egyszerű építkezés csakúgy, mint előtte és utána — mit csinálnak az emberek a zaf- olcsó, előregyártott elemekből. A szednf kell a paradicsomot a ra, az aratás januártól áprilisig rekkenő déli hőségben jólesett paprikát, kapálni kell a kukori- tartó munkálatainak befejezése Rogelio Hernandez kőpadlózatú, cak gondozni kell a baromfit.., után? szellős, hűvös lakásába lépni. A — Szezonmunka — négyszobás házból itt sem hiány- És ez az oka annak, hogy a Rogelio Hernandez, idős mező- zott a részletre vásárolt új bú- kubai parasztok — a Sunday Ti- gazdasági munkás feltolja izzadt tor. a konyhából a villanytűzhely, mes tudósítójának szavaival —- homlokán széles karimájú no és természetesen a veranda, a -.az állandó munka eddig nem ta- sombreroját, lerázza a hamut az Latin-Amerikában elmaradhatat- pasztáit biztonságát élvezik." elmaradhatatlan szivarról, az- lan hintaszékekkel... után válaszol: A Jósé Marty szövetkezetben (Folytatjuk)
