Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. július 1. lean Jacques Rousseau évfordulója A kóborló élet kell nekem. H Gyalogolni szép időben, szép vidékeken, anélkül, hogy bármi siettetne, s ha utam célja is kedves, nem is tudok ennél jobb életmódot elképzelni. De a legszebb síkságokban sem tudok gyönyörködni. Hegyi patakok, sziklák, fenyvesek, sötét erdők, nehezen járható utak az ijesztő szakadékok mellett, — ez kell nekem.” Rousseau írta ezeket a sorokat, s bennük egyaránt ott van roppant szabadságvágya és romantikus hajlama. A felvilágosodás, az Ész századában élt, s egyaránt harcolt a feudalizmus és a kapitalizmus ellen, csak épp a célt nem látta tisztán, hisz az állampolgárok közötti társadalmi szerződés gondolata nemcsak leegyszerűsítés, hanem idealizmusban gyökerező kompromisszum is. De az egész rousseaui szemlélet tele van ellentmondással; felismerd a társadalmat feszítő erőket, a megoldást is látja, csak épp a tett előtt torpan meg, s inkább a természethez való visszatérést, választja. De ez a retour a la nature, amelyben ott van a sziklás, vadon táj ősi szépsége és a céltalan kóborlások vágya, már átvezet a romantikába, s hosszú folyamatot indít el az európai irodalomban, mely még a XIX. század derekán sem veszíti el hatását Korával való szembenállása egyaránt jelentette a haladást és az illúzió reakcióját. A dijo- ni akadémia pályatétele a 37 éves Rousseau megdicsőülését jelenti: arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a tudományok és művészetek előrehaladása segítette-e az erkölcs ne- mesedését? Rousseau határozott nemmel felelt, s azt bizonyította, hogy nem az emberekben van a hiba, hanem a korban, amely elfordult a természettől. Ugyanezt fejti ki részleteseb- 'ben a Társadalmi szerződésben, amelynek elején így foglalja össze tanítását; „Az ember szabadnak született, s mégis mindig láncokat hord.” S mégegyszer ugyanez a gondolat, ezúttal sokkal modernebb formában tér vissza az emberek közötti egyenlőtlenségről írott tanulmányban: „Az első ember, aki bekerítvén egy földdarabot, jónak látta azt mondani, — „ez az enyém” — s az embereket elég együgyüek nek találta ahhoz, hogy ezt elhiggyék neki, — ez az ember alapította meg a társadalmat.” Rousseau igazi felfedezése az ember, aki szabadnak született, de a társadalom korlátái között él. E felismerés köré épül fel rendszere, amelyben a forradalom felé mutató gondolat mellett ott von irodalmi megfelelőjeként az érzelmek szabadsága is. Az Uj Héloise ma már élvezhetetlen, de a kortársak joggal ünnepelték benne a felszabadult emberi szenvedély ekek íme, a rousseaui világ határai; a természet ősi egyszerűségébe menekült, kultúrából, civilizációból egyaránt kiábrándult életforma, amely a természetesben látja mindennek mértékét és értékét Mi sem természetesebb, hogy elveit a nevelés terén is kifejtette. Emiljének nevelésre sincs tulajdonképpen szüksége, mert józan esze is rávezeti a helyes útra. Llatása beláthatatlan. Nyo1 1 mait nálunk ott találjuk Csokonai költészetében, Vérségi regényében, a Kaczajfalvy- ban, s az egész magyar felvilágosodásban, de nem nehéz fellelni Eötvös Karthauzijában sem a rousseaui nyomokat Azok közé tartozott, akik Európa figyelmét a politikára irányították, s neki is része van abban, hogy az Ész százada a francia forradalomban ünnepelhette a szabadságot. De az ellentétek nemcsak gondolkodását, életét is végigkísérték. ö, aki tudatosan harcolt a feudalizmus ellen, s büszkén vallotta magát a szabad Genf polgárának, utolsó éveit Er- menonville-ben, egy földesúr nyári házikójában, végeredményben kegyelemkenyóren élte le. Legnagyobb hatású műve, Vallomásai, amellyel egyetlen önként vállalt célja az volt, hogy egy embert — önmagát — mutasson be, leplezetlenül, mindent az igazság mércéjével mérve, — mint az utókori filológia bebizonyította — tele van tévedéssel. Még születése napját is rosszul tudta, mert — miként Musset-Pathay kutatásai igazolják —, nem július 4-én született, hanem június 28-án, 250 esztendővel ezelőtt. Cs. L. Életbe lépett az új Büntető Törvénykönyv Dr. Szily Lászlónak, a Megyei Bíróság elnökének nyilatkozata Az új Büntető Törvénykönyv 1962 július 1-től van hatályban. Ezzel kapcsolatban nyilatkozatot kértünk dr. Szily Lászlótól, a Megyei Bíróság elnökétől. MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ AZ ŰJ BTK MEGALKOTÁSÁT? — Az előző BTK még 1878-ban készült, ez volt az úgynevezett Csemegi Kódex. Ez nyilván az akkori állapotokat tükrözte. Később ezt toldozták, foltozták, de lényegében érvényben maradt. Mint alapjog, a felszabadulás után is megmaradt. Ez a sok kiegészítés, módosítás ellenére sem tükrözte eléggé a társadalmi, gazdasági rendünkben végbement változásokat. Szocialista előrehaladásunk szükségessé tette az új BTK megalkotását i& HOGYAN KÉSZÜLT AZ ŰJ BTK? — A régi törvényeket szűk vezetőcsoportok alkották. Ez a gyakorlat a régi társadalmi formák lényegéből fakadt. Az új BTK elkészítésénél szocialista céljainknak megfelelően az volt az egyik alapvető elv, hogy az elméleti jogászok mellett a gyakorlati jogászok véleménye is érvényesüljön és ezen túlmenően a párt- és állami szervek képviselői, sőt, a dolgozó emberek köréből is mind többen bekapcsolódjanak a munkába. Nálunk az természetes, hogy a társadalom ügyeivel az illetékes szakembereken kívül az egész társadalom foglalkozik. — A Minisztertanács határozata értelmében 1953-ban egy bizottság alakult, az úgynevezett kodifikációs bizottság, azzal, hogy elkészítse az új BTK tervezetét. Ez a tervezet néhány évvel ezelőtt el is készült. Ezután került sor a megvitatására. Tolna megye jogászai ankétokon fejezetenként vitatták meg. Ezeknek az ankétoknak a vitavezetője mindig a kodifikációs bizottság egy-egy tagja volt. A tervezet megvitatásában részt vett a Jogász Szövetség, több társadalmi szervezet, így például a Hazafias Népfront. Ez a vita több mint egy évig folyt ország— Mozgó konyhát létesít a dunakömlődi halászcsárda, amely vállalati ünnepségeken, lakodalmakon a helyszínen készít halászlét. szerte, így megyénkben is. Az elhangzott javaslatokat, véleményeket messzemenően figyelembe vette a kodifikációs bizottság, és szükség szerint kiegészítették a tervezetet. Ezután került a tervezet a múlt év végén az Országgyűlés elé. Amint tudjuk, az Országgyűlés törvénnyé emelte a tervezetet azzal, hogy 1962 július 1-én lép hatályba. HOGYAN KÉSZÜLTEK FEL AZ ŰJ BTK ALKALMAZÁSÁRA? — Az átállás természetesen nagy feladatot rótt a jogászokra Tolna megyében is. Az első és legfontosabb feladat természetesen a BTK tanulmányozása, megismerése volt. Mi, vezetők, tanfolyamon vettünk részt az év elején. Januártól kéthetenként foglalkozást tartottunk a jogászok részére. így sikerült előkészíteni a jogászokat az új törvény gyakorlati alkalmazására. Természetesen ügyeltünk arra, hogy egységes legyen az értelmezés, mert csak ennek alapján alakítható ki egységes gyakorlat is az ítélkezésben. Az ítélkezési hibák megelőzésének ez fontos előfeltétele. Másrészt ügyeltünk arra hogy a folyamatban lévő ügyek július 1-ig elintéződjenek. Ez természetesen megfeszített munkát jelentett. Ezt a feladatot is sikerrel oldottuk meg s így alaposabb elmélyültebb munkát végezhetünk az új BTK alkalmazásának kezdetén. MI AZ ŰJ BTK LÉNYEGE? — Messzemenően védi népköz- társaságunk s az egész dolgozó nép érdekeit tükrözi fejlődésünket s azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek jogi életünkben adódtak. Nem beszélhetünk valamiféle általános „enyhülésről”, vagy „szigorításról”. Az új BTK abból indul ki, hogy minél jobban tükrözze mai életünket és segítse céljainkat. Ennek érdekében néhol új fogalmakkal találkozhatunk; olyan bűncselekmény is szerepel benne ami eddig nem volt, például a pazarló gazdálkodás, másutt pedig lehetőséget ad az enyhébb ítéletek kiszabására is. Nagyobb a büntethetőség mértéke azokkal a bűnözőkkel szemben, akik visszaesőként károsítják meg a közvagyon, de például izgatási ügyekben kisebb a büntethetőség alsó határa. Az új BTK kiszélesítette a javító-nevelő munka alkalmazásának határát. Javítónevelő munkára ítélhető az is, aki nincs alkalmazásban sehol sem, hanem mondjuk például kisiparos, kiskereskedő. Most a bíróság hoz határozatot a büntetés kitöltése előtt a feltételes szabadlábra helyezés ügyében, eddig a börtöntanács hatásköre volt ez. A büntető eljárásnak említésre méltó vonása a többi közt, hogy kiszélesíti a védelem jogát bizonyos tekintetben. A védő szerepköre kiterjed bizonyos vonatkozásban a nyomozás időtartamára is. Lényeges új vonása van az új BTK-nak a büntethetőséget kizáró okoknál is. Eddig büntethetőséget kizáró ok volt a tudatzavar. Az új BTK szerint is az. De ha valaki önhibájából került erősen ittas állapotba, s így következett be a tudatzavar, az ilyen eset nem zárja ki a büntethetőséget, ha ilyen állapotban követ el bűn- cselekményt. Természetesen ez csak néhány a BTK új vonatkozásaiból, nehéz lenne valameny- nyit felsorolni. B. F. A sserelő Három, héttel ezelőtt telefonál- tam ismét készenlétben, ő nem tam először a szerelőnek. Ékes érkezett. Csütörtökön újra keres- szavakkal kértem, hogy fáradjon tem, de akkor kiderítettem, hogy ki hozzánk, amikor ráér. Közöl- családi ügyek miatt maradt fáié, hogy még aznap jön. Egész vol, pénteken viszont feltétlenül délután vártam, de nem jött. jön. Pénteken azonban ismét csak Másnap újra telefonáltam, mire váratlan akadályokra hivatkozva haladékot kért. — Kedden, vagy szerdán egész biztosan ott leszek! — búgta a telefonba megnyugtatásomra. Kedden és szerdán csak én volAz ezredes fiát valamikor intéző úrnak szólították. Újabban egyre gyakrabban mondják neki, hogy agronómus elvtárs. Hosszú utat kellett megtennie, amíg idáBZ EZREDES FID Mindene a termelőszövetkezet. Egyetlen hajnalban se mulasztaná el az etetést, gyakran előfordul, hogy az élni Anek úgy kell hazakergetni, hogy végre kipihenig eljutott de nem csak neki ne- hogyha úgyis annak tartják, hát benne a fasizmus elleni gyűlölet. je magát. Neki nem számít, min. .. . . , - .... . 1 ___1 -rr»_ 1_______________ n 1 oc«.c>>r/-iviTrf folooádííl ,1! ^ .—. „ -------A a z lesz. Ez azonban nem követ- Később ezt az asszonyt feleségül dig megy, hétköznap, vasárnap, kezett be. vette. Az asszony azóta is be- egyaránt, örül, hogy végre veMezőgazdasági tanulmányait csületesen kitart mellette baj- lünk lehet, hozzánk találhatott, jómódú horthysta főtiszt gyér- ban, örömben, egyaránt. Az öt- Nem hánytorgatja senki a múl- mekeként, Hollandiában végezte, venes években főleg bajban volt tat, és ő sem hánytorgatja sen- Éveket töltött külföldön, ám alig részük. „Ellenség” — ezen a cí- kinek. Egyetlen dolog emlékeztet kifejezésre juttatja a termelőszö- vurta, hogy visszatérjen hazajá- men az ezredes fiát sokat zak- mar csak arra, hogy valamikor vetkezet; fizetése havi átlagban ba. Kezdetben gyakorookosko- látták, ki ár akkor is a faluban intéző úr volt. Ha a hatarban, meghaladja a 3000 forintot dott, majd uradalmi intéző lett. élt, gazdálkodott... Az az idő sze- vagy a majorságban találkozik Az agronómus elvtárs — mert Nem élt rosszul, sőt, abban sincs rencsére elmúlt, nincs értelme az elnökkel, elébe megy és feszes nyugodtan szólíthatjuk elvtársnak túlzás, hogy jól élt. Jómódú pol- hánytorgatni, már csak azért tartással jelentést tesz. „Elnök — megszerette és magáénak vall- gári környezetben, ahol eszébe se sincs, mert mindenért kárpótlást elvtársnak jelentem, rendben fo• ö .1 __j ____.i _____£• i.-i.r 4nt/v44 «-» Tíói-i +-r»o cri i c cArcón öT»r\_ lrarwitt. T^olPiO1 R ZR.1 tiki. llOíTV blZ“ k ünk is, hogy idáig eljuthatott. Itt él, itt dolgozik a megye egyik termelőszövetkezetében, olyan közös gazdaságban, amelyet a jók között tartanak számon. Tudását, szorgalmát anyagiakkal is hogy ő, a tanult ember, minden tudását kész felajánlani. Szereti népét, hazáját és látja — és nincs számára nagyobb öröm látni, — hogy minden az egész nép fel- emelkedése érdekében történik. lyik a kapálás”, vagy „Elnök elv- társ, jelentem, a szénahordást megkezdtük”. Érről nehezen tud leszokni... Az ezredes fia együtt él a falu népével és most lett igazán gazdag ember. Egy egész nép felja a rendszert, ennek megfelelő- jutott a nép tragikus sorsán gon- kapott. Főleg azáltal, hogy biz- en él, és így is dolgozik. A fel- dolkodni. A hárommillió koldus- nak benne, s ez abban nyilvánul szabadulás után hosszú évekig ra, a nyomorra, a szegénységre meg legjobban, hogy egy nagy hiába kereste helyét társadal- elfogadta a Horthy-Magyarország közös gazdasag foagronomusa. O munkban. Bizonygatta ugyan, demagóg, soviniszta magyaráza- pedig tudasa, kepessege legjavát tát: Trianon az oka minden baj- adja. nalc. Nehezen hitte, hogy ledőltek az A fasizmus brutális kegyetlen- alaptalan előítéletek, a szárma- emelkedésének részese, segítője, ségei láttán azonban lelkiismere- zást néző hátrányok korlátái. S aki igazi, aki valóban szereti te lázadozni kezdett. Persze, csak Amikor első ízben ment fel a já- hazáját, annak ez a legnagyobb ememcucse a maga módján, ugyanúgy, ahogy rási pártbizottság titkárához, öröm. Látni, hogy sokasodnak a Munkájával akartT'bebizonyítani, nagyon sok hozzája hasonló em- amíg az emeletre ért, csurom víz művelt emberfők, hogy a Tiborhoz bízhatnak benne de nem bér tette, a tiszta humanizmus lett az inge. Nem titkolta, felt. cok felemelkedtek a porból. A tehette nem állt módjában. Az nevében. Nem beszél róla, csak Ma már otthonosan mozog a párt főagronómus történetében benne ötvenes években honos felfogás bizalmas barátai tudják, hogy járási székházában és nem veszi a tanulság: minden népét szerető minden lehetőséget elzárt előle, mint katonatiszt, a negyvenes rossznéven azt sem, hogy tana- ember megtalálhatja helyet tar- - h-i kezdetben nem is volt a évek elején kiszöktetett egy asz- csolják neki, frissítse fel a ta- sadalmunkban, a jogok es a köte- rendszer ellensége később éppen szonyt a halálba indulók táborá- nultakat, képezze magát. Ez az 1 ességek egyenlők, jó ebben az a túlzott bizalmatlanság követ- bői és hónapokig bújtatta. Ezzel ember ebben a mai politikai leg- orszaeban élni. Keztében már-már ott tartott, és ilyen módon csúcsosodott ki körben, szinte kivirágzók. Szekulity Péter én ültem itthon, lemondva fodrászról, könyvtárról, és mindenről, amit el akartam intézni. Ezek után szombaton személyesen mentem el hozzá, de csak a feleségével beszélhettem, aki közölte, hogy a férjének sajnos vidékre kellett utaznia. — Jó, semmi baj, akkor majd hétfőn... — Igen, hétfőn már mehet a férjem! — mosolygott őnagysága. De szegény szerelő úgy látszik, hétfőn is utazott, mert hiába vártam rá édes türelemmel. Kedden ismét elsétáltam hozzájuk, sőt cukorkát is vittem a gyerekeinek. Felesége őnagysága megtörtén fogadott. — Ne tessék haragudni, de a nagynénénk beteg... — Igazán borzasztó... — sóhajtottam együttérzőn és természetesen újra adtam haladékot. Azóta volt már náluk egy csomó esküvő és keresztelő, sőt akadt elvétve posta-munka is. Természetesen én moderáltam magam és iparkodtam kultúrem- berhez. méltóan viselkedni. Szóval eltelt három hét. Mivel már nem halogathattam tovább sem a fodrászt, sem a könyvtárat, sem egyéb délutáni elintéznivalóimat, tegnap fellázadtam és nagy elhatározással kimentem a házból. Hiszen ha eddig nem jött, most már úgysem fog jönni. Tévedtem. Este közölte egyik lakótársunk, hogy kint volt a szerelő. Türelmetlenül csengetett és dühösen távozott. Sőt mikor elment, azt mondta: — Ide sem jövök többé! Ezek soha nincsenek itthon! Sz. I, .
