Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

MEGYEI Mi & Y Éj • U !*ÁeS; l A PDA A MAGYAR; S ZQCAL I s IÁ M U (s K AS P A RT: --T ÓLMA Mi.GYE.-I. BIZ.Ü IT SÁG A." É fffiXS PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! TOLNA r Csütörtök 1962. július 5. XII. évfolyam 155. szám ÄRA 50 FILLER LfiR ^ Az ötéves terv újabb szekszárdi létesítménye: A jövő év elején megkezdik az új MTH-iskola építését Az iparitanuló-iskola létszáma az elmúlt néhány év alatt roha­mosan nőtt, olyannyira, hogy a jelenlegi iskola túlzsúfolt, a ta­nítás sok esetben okoz nagy gon­dot. S a létszám egyre szaporo­dik, az 1962—63-as tanévben már eléri az ezerszázat. Az ipari tanulók létszámának növekedése szükségszerűen köve­telt egy új iskolát, és amikor a város távlati fejlesztési terve né­hány évvel ezelőtt elkészült, már az is számolt létesítésével. Az új iskola már nem csupán kívánság, terv, a következő évek­ben valósággá is válik. Hosszas tárgyalások után végre eldőlt, hol épül fel az új szekszárdi MTH-iskola. A hármashídnál le^ vő általános iskola közvetlen szomszédságában épül fel, a Széchenyi utca 4—6 számú házak helyén. A tervdokumentáció ■ szeptem­berre készül el, és akkor ad meg­bízatást a Munkaügyi Miniszté­rium a Komlói Állami Építőipari Vállalatnak az iskola megépítésé­re. A munkák a jövő év elején kezdődnek el, s a városi tanács­nak addig gondoskodni kell az említett házak lebontásáról. A tanács ezt a munkát társadalmi segítséggel — az ipari tanulókkal — akarja elvégezni. Az új MTH-iskola a tervek sze­rint nyolc és félmillió forintos költséggel épül, két lépcsőben. Az elsőben hat tanterem, és a ki­egészítő helyiségek, a második­ban három tanterem, a tornate­rem és az öltözők épülnek fel. Új kenyérgyárat kap Bonyhád Jövő évben megindul az építkezés A megye élelmiszeripara a má­sodik ötéves terv megvalósítása során több új sütőüzemmel bő­vül. Az idén kerül sor az új dom­bóvári kenyérgyár átadására. A következő új üzem Bonyhádon épül. A helykijelölés, kisajátítás, a szükséges talajvizsgálatok már megtörténtek, jelenleg a Győri Tervező Vállalatnál dolgoznak a bonyhádi kenyérgyár tervein. A mintegy 4,5—5 millió forintos be­ruházással épülő üzem teljesít­ménye — napi két műszakban — ötvenöt mázsa kenyér lesz, több korszerű gép és berendezés köny- nyíti majd meg a dolgozók mun­káját. így például félautomata, olajtüzelésű kemencékkel szerelik fel az üzemet. Az építkezés előreláthatólag a jövő év tavaszán kezdődik. Ezt követően egy év múlva pedig megkezdik egy ugyanilyen üzem építését Bátaszéken. A bátaszékl üzem helykijelölése, a kisajátítá­si eljárás már megindult. 180 holdas táblán virágzik a napraforgó a mözsi határban A mözsi Uj Élet Tsz az idén 180 holdon vetett napraforgót, s az őszi mélyszántott talajt külö­nös gonddal munkálták meg. A mözsi szövetkezeti gazdák tar­tottak attól, hogy vetésük nem kap elegendő csapadékot, ezért az időben elvégzett simítózással, majd a vetés utáni hengerezéssel annyira meg tudták őrizni a ta­laj nedvességtartalmát, hogy a tavaszi szárazságban is 6 centi­méterre a felszín alatt nedves maradt a föld. Ez magyarázza meg, hogy a Tolna megyei szö­vetkezeti gazdaságok közül a mözsieknek van legszebb napra­forgója: míg a megye legnagyobb részében csak most kezd virá­gozni a napraforgó, a mözsi ha­tárban a hét elejére virágba bo­rult a 180 holdas tábla. Az országgyűlés elfogadta a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Az országgyűlés szerdán foly- | Frigyes, Incze Jenő, Kossá 1st- tatta az 1961. évi állami költség-! ván, Nagy Józsefné, Nyers Re­vetés végrehajtásáról szóló je­lentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Apró An­tal, Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bi­zottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall zső, Losonczi Pál, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. majd Losonczi Pál földművelés­Losgíhczí Pál fifldmüveiésiigyi miniszter feiszáialása ügyi miniszter emelkedett szólás-. Y™ hasonlóan alakult Az ál­lami gazdaságokban a kedvezőt­len időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert — Nyers elvtárs beszámolójá­ban foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mon­dotta többek között a földműve­lésügyi miniszter. — Megállapí­tásaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy részben kiegészítsem Nyers elvtárs megállapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése új hely­zetet teremtett a mezőgazdaság­ban. Döntő feladatként a terme­lés fejlesztését tűzhettük magunk elé, és most már minden erőnket e feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év ered­ménye sok tekihtetben kedvező­nek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az el­múlt évinél kedvezőbb csapadék­eloszlás ellenére a szárazság mi­lyen súlyos károkat okozott a me­zőgazdasági termelésben. A me­Megkezdődött az aratás A Szedrest Gépállomás kör­zetében elsőként Kuti Gyula és Szokodi Ferenc traktoros vonult ki — egy héttel ezelőtt — a két Belorusz traktor­ral és rendrevágó aratógéppel a ga­bonatáblákra. Most a mözsi Xlj Élet Tsz-nél vág­ják a bő termést ígérő árpát, ket­ten naponta száz holdat aratnak le. Kuti Gyula tavaly — hétszáz holdas teljesítménnyel — első lett a megye traktorosai közti versenyben, az kién még jobb eredményre szá­mít. zőgazdaságban akkor még túl­nyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak és az alacsony techni­kai színvonalú kisparaszti gaz­daságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros ha­tását. Ennek következtében a me­zőgazdasági termelés 1952-ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza, és különösen súlyos volt a veszteség a növénytermelésben. Ezzel szemben 1961-ben a leg­kedvezőtlenebb természeti körül­mények ellenére is, a mezőgaz­dasági termelés szintje az előző a növénytermelésben 8 szá­zalékkal, az állattenyésztés­ben 12 százalékkal volt na­gyobb a termelési érték, mint az előző évben. Folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése A régebben alakult, jól gaz­dálkodó termelőszövetkezetek többségében is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizonyít­ja, hogy a már kialakult nagy­üzemek jobban tudják az időjá­rás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdaságok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években foly­tatódott a mezőgazdaság belter­jes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi területről nagyobb értéket adó növényféleségek ve­tésterülete, bővült az öntözéses gazdálkodás, emelkedett a mű­trágya-felhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a .kollektivizálás befejezé­sét követő évben az állatállo­mány szinte valamennyi állatte­nyésztési ágban nőtt. A mezőgaz­dasági üzemeknek az időjárás okozta nehézségek leküzdésében komoly segítséget jelentett az ál­lam támogatása. Például ismere­tes, hogy at elmúlt évi gyengébb takarmánytermés miatt a mégnö­vekedett állatállomány áttelelte- tése meglehetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmány-akciók során mintegy 35 000 vagon import abraktakar­mányt használtak fel a termelő- szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. így sikerült a megnövekedett állatállományt nagyobb veszteség nélkül áttelel­tetni és a hozamok kisebb mér­tékű csökkenése ellenére is ked­vezően alakult a vágóállat és az állati termékek felvásárlása. 1962 május végéig 22 száza­lékkal több vágóállatot vá­sároltunk fel, mint az előző év hasonló Időszakában. Az eredményekről szólva meg­említette még, hogy az építkezé­seknél elterjedtek egyszerűbb módszerek, valamint a saját erő nagyobb hozzájárulása következ­tében a tervezettnél jóval több épület készült el. Összességében tehát a mező- gazdaság szocialista átszervezése a kedvezőtlen természeti viszo­nyok ellenére is, már az átszervezés befejezé­sét követő első évben jelen­tős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szö­vetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott kifejezésre és ez a bizalom napjainkban is to­vább növekszik. A továbbiakban rámutatott: 3z átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mező- gazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően ter­meljen. A vetésszerkezetet ennek megfelelően alakítottuk ki. Ter­veinket — kisebb eltérésektől el­tekintve — üzemeink teljesítet­ték is. Célul tűztük ki néhány főbb probléma — például a kenyér­gabona-kérdés megoldását, a ta­karmányellátás javítását, a zöld­ségtermesztés mennyiségi és minő­ségi növelését, stb. Most kezd­hettük el termelőszövetkezeteink­ben a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstelepítést és néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj és talajadott­ságokban rejlik. Mit várhatunk az idei évtől ? Mi a helyzet jelenleg a mező- gazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, " a kenyérgabona-terme­lést. A múlt évinél alacsonyabb gabonaterméssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi idő­járás ellenére legalább 3—4 má­zsával nagyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több I mint 800 000 kát. holdon vetet­tünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetésterületének arányát. Ez év őszén 1 000 000—1 100 000 kát. holdon vetünk e búzafajtákból. összességében növeljük a ta­karmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények termelését (Folytatás a 2. oldalon) .<« Szóké ;■ térni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom