Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
1962. július 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ' 3 Mi segíti és akadályozza a tarlószántást a Bölcskei Gépállomás körzetében? Madocsa és Bölcske példát mutat — Hogyan járnak jobban a gerjeniek ? — Traktorok helyett birkák járják a dunaföldvári Aranykalász Tsz árpatábláját Terepjáróval járjuk a Bölcskei Gépállomás 31 000 holdas, 60 kilométer hosszú és 8—10 kilométer széles területét, amely Gerjentől Fejér megyéig húzódik a Duna mellett Hangulatos, változatos a táj. Learatott, vagy lábon álló gabonatáblák, gondozott kapásterületek, zöldellő takarmányföldek váltogatják egymást... Vendéglátóim és utitársaim Petróczy Gyula, a Bölcskei Gépállomás fő- agronómusa és Szabó Tibor üzemgazdász ugyanazt gondolják, amit én: Kevés még mindig a felszántott tarló. A PILLANATNYI HELYZET A gépállomáshoz tartozó tsz-ek — Dunaföldvár kivételével — jól állnak az aratással. Az összes gabonának eddig majdnem a 70 százalékát learatták, ha az időjárás engedi, a jövő hét végére nem lesz lábon álló gabona ezen a vidéken. A learatott gabona tarlóját hatvan traktor szántja, a legtöbb nyújtott műszakban, hat-hét lánctalpas pedig kétműszakban. A gépállomás még 20—25 traktort tudna most azonnal eke elé fogni. — Mi hát akkor a hiba? Miért nem szánt több traktor a gépállomás körzetében? — Nem teszik lehetővé a termelőszövetkezetek — ez a gépállomás véleménye, ezt igazolják a tények is. BESZÉLJENEK a tények A bölcskei út mellett terül el a dunaföldvári Dunagyöngye Tsz árpatáblája. Még mindig nem szedték össze a kaparékot, ezért nem lehet szántani. A dunaföldvári Aranykalász Tsz-nek egy 220 holdas árpatáhláját meg azért nem lehet felszántani, mert későn aratták, s annyi árpafej töredezett le és hullott el a tarlón, hogy birkákkal kell azt előbb feletetni, hogy sok-sok mázsa árpa ne vesszen kárba. A dunaföldvári tsz-ekben kilenc saját kombájnjuk arat Egyetlen kombájnnak sincs szalmakocsija. A gépek szétszórják a tarlóra a szalmát a szétszórt szalma összeszedése és lehúzása nagyon sok gondot és munkát okoz. Szereztek a szövetkezetek egy szalmabálázót de ez nem győzi a munkát A gépállomás úgy segít hogy lengyel gyártA madocsai Igazság Tsz-ben lógereblye követi a kombájnt és sokasodnak a szalmakazlak, amelyeket kombájnszalmából emeltek. Ahol meg aratógéppel, vagy kézzel arattak, ott mielőtt a kévéket összehordták volna, kijelölték a keresztek helyét A kijelölt sávot megszántották, majd a szántásra rakták a kereszteket. A bölcskei Rákóczi Tsz-ben kevés a lógereblye. Ezen nem szomorodtak el és nem estek kétségbe, hanem mozgósítottak 50 asszonyt akik kézi gereblyével 137 év Anna-báljának divatja mányú rendsodrókkal négy rendet dolgoznak a tarlókon. Persze ezt összesodor és az így tömörített szalmát régi típusú szalmalehú- zókkal gyűjti össze a tábla szélén. A megoldás jó, csak lassú, így nagyon elhúzódik a kombájnszalma lehúzása. Gerjenben meg úgy döntöttek, hogy nem a gépállomással huzat ják le a szalmát. Drágállják a holdanként! 29 forintot amit a lehúzásért kell fizetni, ök maguk nagyon vontatottan húzzák le a szalmát, ez akadálya a szántásnak. Mi gazdaságosabb vajon a gerjenieknek? Az, hogy megta^ a bölcskeiék megtehetik, mert aratás előtt elkészültek a növény- ápolással. A TSZ-EK FELELŐSSÉGE A gépállomás tehát megteszi a magáét Vannak szán tótrak torok, készen állnak a traktorosok, akár éjjel-nappal szánthatna egy mó eke. A vezetőkön kívül így vélekednek a traktorosok is. $ulák Istvánnal és Madár Imrével a bölcskei tsz búzatarlóján, a LeAz Anna-bálok őshazájában, Baiatonfüreden, egy héttel a hagyományos bál előtt a Jelmezkölcsönző Vállalat bemutatta 137 év Anna-báljának divatját. — Készülődés a divatbemutatóra. MTI Foto—Friedmann Endre felv. karitanak néhány forintot vagy ányvár-dülőben találkoztunk. Két pedig az, hogy késik a szántás és így nem tudják megőrizni jól a talajnedvességet nem tudnak védekezni kellően a gyomok és a műszakban dolgoznak, lánctalpas gépükkel nyári mélyszántást végeznek. Nekik szerencséjük van, mert a bölcskei ’Rákóczi Tsz-ben amennyit kártevők ellen? A józan ész azt ennyit szánthatnak, állítja, hogy jobb lenne minden csak tudnak, rendelkezésre álló eszközzel le- huzatni a szalmát hogy mehessen a szántás. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDÁK Madocsán és Bölcskén úgy megy a munka, mint az óra. Mindkét tsz-ben jól szervezték meg az aratást és nagy jelentőséget tulajdonítanak a tarlók azonnali felszántásának. A dunaföldvári fmsz 1200 mázsa kajszibarackot exportált az elmúlt napokban Kora reggeltől késő estig nagy gannyit tudunk exportra küldeni, a forgalom a dunaföldvári föld- A pár nap „kiesésnek” egy ki- művesszövetkezet központjának cslt örülünk is, hiszen a barackudvarán. A termelőszövetkezeti szezon kezdete óta a felvásárlók gazdák családtagjai válogatják, hajnaltól késő estig, szombaton és osztályozzák és csomagolják itt a vasárnap is talpon voltak. Na- barackot. Naponta többször gör- ponta 350—400 termelőtől vették dűl ki áruval megrakott teherautó a szövetkezet udvarából. — A járásból egyedül a dunaföldvári íöldművesszövetkezet exportál barackot Küldünk Csehszlovákiába, Svájcba, és mindkét német államba — jegyzi meg beszélgetés közben Pálosi Mihály. Az idei baracktermés mennyiségét a termelőktől tudakoltuk. ■ Általános vélemény, hogy a tavalyinál mintegy 30 százalékkal kevesebb termést érleltek a barackfák, a minőség viszont jónak mondható. Ám panaszra a duna- földváriaknak semmi okuk. Korai kajszibarackból ugyanis eddig 1300 mázsát adtak el a földművesszövetkezetnek. Nem ritka az olyan termelőszövetkezeti tag, aki a házi kertjeiben termett barackért háromezer forintot kapott. A minőség legjobb fokmérője pedig az, hogy a felvásárolt 13 vagon- nyi kajszibarackból 12 vagonnyit exportálni tudott az fmsz. — Mennyit fizetnek a barack kilójáért a termelőknek? — kérdeztük Pálosi Mihály tói. — Az a minőségtől függ. Az idén átlagban 4,50 forintért vá sárolunk fel egy kilogramm kajszibarackot, és egy forintot fizetünk a termelőnek minden kiló után, mert exportra csomagolja az árut, — hangzott a válasz. — Meddig tart még a barackszezon? — tettük fel az utolsó kérdést az üzemágvezetőnek. — A kajszibarack már „lefutott”. Négy-öt nap múlva a rózsabarack felvásárlását kezdjük meg. Ebből a barackfajtából — számításunk szerint — mintegy hat vaát az árut — mondotta. Szerencséje van Patai Jánosnak és Sárosdi Istvánnak is. ök is a bölcskei Rákóczi Tsz-ben, a Daru-völgye dűlőben végzik a tarlóhántást. Nyújtott műszakban, reggel öttől este 10—11 óráig dolgoznak. Keresni is akarnak, meg azt is akarják, hogy minél előbb lebuktassák a tarlókat. A gépállomás dolgozói most készítik el részletes munkaterveiket, hogy november 20-ra, pártunk VIII. kongresszusának megnyitó napjára befejezhessék éves tervüket. Ennek feltétele az is, hogy jól menjen a szántás. Ezért tehát a traktorosokon nem múlik a gyors munka. A tsz-eken a sor. Minden szövetkezeti gazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy minél előbb felszántsa a tarlót. Ezért tehát minden erőt most már az aratás mellett a kombájnszalma lehúzására, a kaparék összeszedésére, a keresztek asztagolására kell fordítani, hogy mehessen a szántás. Gy. J. Elkészült a magyar artézikutak első hiteles „anyakönyve” A víz az egész világon egyre értékesebb nyersanyaggá válik. Mindenütt igyekeznek tiszta képet kapni a rendelkezésre álló vízkészletről, amelynek jelentős részét az artézi kutak hozzák fel a mélységből. Hazánkban mindeddig hiányzott az artézi kutak megbízható katasztere. E hiány pótlására az országos vízkutató és fúró vállalat szakemberei felkutatták az ország egész területét és helyszíni ellenőrzés alapján írták össze az eddig is nyilvántartott, valamint az eddig kimutatásban nem szereplő, most szinte újonnan „felfedezett” kutak pontos adatait. Munka közben elég sok meglepetés érte a szakembereket. Kiderült például, hogy Bács-Kis- kun és Fejér megye területén kétszer annyi kút van, mint amennyiről a nyilvántartások tudtak. Az országos felmérés adataiból kitűnik, hogy az országban — Budapestet is beleértve — az elmúlt száz év alatt több mint 34 ezer artézi kutat fúrtak, amelyek közül jelenleg is majdnem 26 000 folyamatosan hozza fel a vizet a mélységből. Meddig marad a gyümölcsön a növényvédőszer? Biológiai kísérletek a „szedés! naptár” megállapítására A korszerű nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével a gyümölcsösöket mind többször és mind hatékonyabb vegyszerekkel permetezik, hogy a termést megvédjék a kártevőktől. A szedést természetesen csak meghatározott idő után az utolsó permetezést köveEgyütt ünnepelnek augusztus 20-án (Tudósi tónktól) A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat Furkó-pusztai gyárának vezetői és munkásai szabad idejükben segítették az aratást a bétái November 7 Tsz-ben. Kaszát és sarlót fogtak a gyáriak, hogy minél előbb, szemveszteség nélkül tudja a tsz betakarítani a gabonát. Az aratási keresetet a Furkó- pusztai munkások arra fordítják, hogy méltó ünnepségen együtt szórakozhassanak majd augusztus 20-án a bátai tsz-gazdákkal. Képünk Vörös József üzemi kovácsot ábrázolja, amint feni a kaszáját. Vörös elvtárs után Csan- kó Péter kazánfűtő szedi a markot. tőén szabad megkezdeni. A vegyszerek utóhatását azonban még nem ismerik pontosan, s ezért, a mérgezések lehetőségének biztonságos elkerülése végett a várakozási időt a szükségesnél hosz- szabbra állapították meg. Ez viszont gazdaságilag káros, mert így a gyümölcs csak később, esetleg már túléretten kerülhet piacra. A felesleges biztonsági idő kiküszöbölésére most újszerű kísérletek kezdődtek a mezőgazda- sági minőségvizsgáló intézetben. Mivel a gyümölcsön egészen kis mennyiségű, milliomodrésznyi hatóanyagot kell kimutatni, s erre a kémiai módszerek nem alkalmasak, biológiai eljáráshoz folyamodtak. A vegyszerrel kezelt gyümölcsöt a permetezés után különböző időszakokban muslincákkal etetik. A muslinca a vegyszerek iránt egyik legérzékenyebb élőlény, rajta tehát pontosan meg lehet állapítani, mennyi ideig marad a gyümölcsön mérgező hatású anyag. Többszörös kísérlet- sorozatok után állítják még ösz- sze azt a „naptárt”, amely pontosan megmondja, hogy mennyi idő alatt múlik el a permetező- szer mérgező hatása, vagyis, hogy az utolsó permetezés után mikor kezdhetik el a gyümölcsszedést. — Vittorio de Sica ellen uszít a nyugatnémet sajtó. De Sica olasz filmrendezőnek az a kijelentése, hogy Nyugat-Német- országot erősen megfertőzte a nácizmus, a nyugatnémet és a nyugat-berlini sajtóban dühös kirohanásokat váltott ki a művész elien.
