Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI XII. évfolyam A határ nem marad adós Tavasztól idáig talán több bí­ráló szó hangzott el a kelleténél, s talán a jelentések sem voltak mindig pontosak, de végül is el­érkeztünk odáig, hogy megnyug­tató a határt járni, a szövetkeze­tek, állami gazdaságok földjét látni. Van nem is egy tsz, ahol a cukorrépa holdja máris 250 má­zsát, a kukorica 30 mázsát ígér. A korszerű technika, az agro­technika, a kémia lehetőség sze­rinti alkalmazása, a megye szö­vetkezeti gazdáinak egyöntetű szorgalma ígéretesen, biztatóan mutatja: a határ nem fog adós maradni. A megye vezetői, szak­emberei úgy vélik, hogy a jövő­ben nemigen lesz szükség a tő- számnövelésre agitálni, mert az élet azokat igazolja, akik bátran alkalmazták a mezőgazdasági párthatározat ilyen természetű ú+mutatását. Egyet a tsz-ek meg­szilárdításának útján ismét lép­tünk. Le lehet és le is kell írni, hogy- ez a nyár is kifejező módon iga­zolja á tsz-ekben élő magyar pa­rasztság politikai állásfoglalását. A tények ismeretében csak szá­nalmas és megmosolyogni való ■dadogás a Szabad Európa rádió i,,parasztszakértőinek” minden ál­lítása. Nem hátra, előre me­gyünk. Alakulnak és dolgoznak a tsz-ekben is a szocialista cím elnyerésén munkálkodó brigá­dok, olyan embereket tömörítve, akik néhány évvel ezelőtt még csak barátkoztak a szövetkezés gondolatával. Ma munkafelaján­lásokat tesznek a közelgő párt- kongresszus tiszteletére, a ter­mésátlagok növelésére, a tervek túlteljesítésére. S köszönhető mindez a szabadon alkotható közéletnek, amely a párt jóvoltá­ból soha nem tapasztalt erővé vált. Ezen a tavaszon a szekszárdi járás szövetkezeti gazdái végig nagyszerű munkát végeztek, ki­vívtak az elismerést, a megbe­csülést és ne maradjon el a di­csérő szó. A napraforgó második kapálását hetekkel ezelőtt befe­jezték, elvégezték a kukorica má­sodik kapálását, a cukorrépa mélykapálását. A kukorica máso­dik kapálásán a bonyhádi járás­ban is túl vannak, s ez a munka befejezéshez közeledik megye- szerte. Egyedül csak a paksi já­rásban van számottevő elmara­dás, s ha ez nem lenne, még teljesebb lehetne a siker. Egészében a megye szövetkeze­ti parasztsága, a növényápolási munkák során jól vizsgázott. A pártszervezetek dolga lesz kinek- kinek személy szerint elismerni érdemeit, jó munkáját. S ezt te­gyék is meg a pártszervezetek, hiszen mostoha időjárási viszo­nyok között, erőfeszítésekkel érte el a parasztság a számok mutat­ta eredményeket. De hát a föld­művelő ember élete olyan, hogy tavasztól őszig egyik dologból ki sem piheni magát, máris kezde­nie kell a másikat. Benne járunk a legnagyobb munkában, az ara­tásban, a betakarításban. Pár nap múlva már az is eldől, hogy meg­maradt-e az eddigi munkakedv. Sz. P. A szovjet állami terv teljesítésének eredményei 1962 első felében A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése Moszkva (TASZSZ). A szovjet ipar 103 százalékra teljesítette tervét 1962 első felében. Múlt év első feléhez viszonyítva csak­nem 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. A termelékenység 6 százalékkal növekedett az iparban. A tavaszi vetési tervet 103 szá­zalékra teljesítették. A szovhozok és kolhozok szarvasmarhaállomá­nya egy év alatt 9 százalékkal növekedett. Ez év első felében 27,1 millió tonna nyersvasat, 37,6 millió ton­na acélt, 29,1 millió tonna hen­gerelt árut, 89,3 millió tonna kő­olajat, 180 milliárd kilowatt/óra villamosenergiát termeltek a Szovjetunióban. Körülbelül 300 új fontos gép, műszer, és ipari berendezés gyár­tását honosították meg. A beve­zetett találmányok és újítások évente több mint 700 millió ru­bel megtakarítást eredményeznek. Az állam ez év első felében 1 882 000 tonna súlyban vásárolt szarvasmarhát és baromfit, ami múlt évhez viszonyítva 18 száza­lék emelkedést jelent. Tejből 13 413 000 tonnát vásárolt az ál­lam, nyolc százalékkal többet, mint a múlt év megfelelő idősza­kában. A mezőgazdasági növények ve­tésterülete 215,7 millió hektár, 11 millióval több, mint a múlt év­ben. Tovább erősödött a kolho­zok anyagi és műszaki bázisa 1962 első hat hónapjában újabb 171000 traktort (15 lóerős trak­torokra átszámítva), 38 000 gabo­nakombájnt, 26 000 fejőgépet irá­nyítottak a mezőgazdaságba. Állami erőből 25 százalékkal többet 'ruháztak be, mint múlt év első .felében. Uj nagyolvasz­tók, hatalmas műhelyek, bányák, vegyipari vállalatok épültek. Az elmúlt félévben 14 milliárd rubelt fordítottak népművelésre, orvosi ellátásra, társadalombizto­sításra, fizetett szabadságra és egyéb juttatásokra. Ez az összeg csaknem egymilliárd rubellel ha­ladja meg az 1961 első felében e célra fordított összeget. Az áruforgalom múlt év meg­felelő időszakához viszonyítva összehasonlító árakban 7,7 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 13 százalékkal növeke­dett és 5,3 milliárd rubel össze­get tett ki. A. Szovjetunió lakossága 1 720 000-rel növekedett ebben a félévben. Előzetes adatók szerint július 1-én 221 465 000 lakosa volt a Szovjetuniónak. Ebből több mint 113 millió a városi lakosság száma. Előretört a televízió 59 301 úi televízió-, 50 515 új rádióelőfizető FÉL ÉV ALATT A múlt év végén még a rádió tartotta az elsőséget, azóta azon­ban a televízió elterjedésének az üteme meggyorsult. Az első ne­gyedévben már fej-fej mellett haladtak, egyformán harminc­háromezer új előfizetőt vettek nyilvántartásba. A Postavezér­igazgatóság legfrissebb jelentése, amely a félévi adatokat tartal­mazza, azt mutatja, hogy előre­tört a televízió. Az első félévben 59 301 televízió készüléket jelen­tettek be, s 50 515 új rádió-előfize­tőt vettek nyilvántartásba. Ter­mészetes, hogy a televíziónál csak a fejlődés üteme gyorsult, hosszú idő kell még ahhoz, hogy valóban utolérje, legyőzze a rá­diót. Jelenleg ugyanis 2 335 931 rádió-előfizetőt tartanak nyilván és 265 098 a TV-előfizetők száma. Vidéken a szegedi postaigazga­tóság területén található a leg­több televízió, számszerint 22 929. Pécsett és környékén 19 976, a soproninál pedig 18 153 előfize­tőt tartanak nyilván. Kádár János és feleségének látogatása a bolgár tengerparton Szófia (MTI). Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke és felesége július 19-én An­ton Jugovnak, a bolgár minisz­tertanács elnökének kíséretében látogatást tett a neszeberi „napos part” üdülőtelepen és Burgasz- ban. Kádár János és felesége, akik rendes évi szabadságukat töltik Bulgáriában, megtekintet­ték az üdülőtelepet és találkoz­tak Neszeber lakóival, valamint a világ minden tájáról itt üdülő nyaralókkal. Kádár János és fe­lesége meglátogatta a primorsz- kói nemzetközi ifjúsági tábort is, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel és ünnepléssel fogadták a ma­gyar vendégeket. II magyar parlamenti küldöttség Frunzeböl visszaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unióban tartózkodó magyar par­lamenti küldöttség pénteken két­napos kirgiziai látogatása után Frunzeböl visszarepült Moszkvá­ba. Rónai Sándor, a magyar kül­döttség vezetője a frunzei repü­lőtéren köszönetét fejezte ki a vendéglátásért és elismerőleg nyi­latkozott a kirgiz dolgozók ered­ményeiről. A magyar parlamenti küldöt­tek búcsúztatására a repülőtéren megjelent Abdukair Kazakbajev, a Kirgiz Legfelső Tanács elnöke. A küldöttekkel együtt visszare­pült Moszkvába Jan Pejve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke is, aki a vendégeket szovjetunió­beli kőrútjukon kíséri. A magyar parlamenti küldött­ség megérkezése után a Kreml­ben találkozott a Legfelső Ta­nács Nemzetiségi Tanácsának és a Szövetségi Tanács állandó bi­zottságainak tagjaival. TV-film készül a bátaapáti Aranykalász A bátaapáti Aranykalász Tsz életéről, a tagok munkájáról, 4 részből álló filmet készít a Tele­vízió. A film Virágnyílástól hóhullá­sig címmel az idei év tavaszától kezdve az év végéig, a négy év­szak eseményeit, a tsz-tagok munkáját, a hétköznapok gond­jait és derűjét mutatja be. Az első rész, amely a tavaszi mun­kák beindulását, a vetést, a nö­vényápolást szemléltette, elké­szült. Május végén képernyőre került. Ezt követően a filmet a termelőszövetkezet rendelkezésé­re bocsátották Bátaapátin, majd Mórágyon ingyenes mozielőadá­son került levetítésre a község Tsz. életéről lakói előtt. A második rész for­gatását július 13-án kezdték meg. öt napon keresztül dolgoztak a filmesek. Filmre vették az ara­tást, a tarlóhántást, a másodve­tésen dolgozó tsz-tagokat, vala­mint az első rész Után történt eseményeket, amelyek jelentő­sebbek a falu életében. A film a Televízióban történő bemutatás után augusztus hónapban a két község mozijában, az első rész­hez hasonlóan levetítésre kerül. A film harmadik része az őszi munkákról, a termésbetakarítást, a szántást, vetést végző tsz-ta- gokról, a negyedik rész pedig az év végi zárszámadásról készül. Csaknem Hz iskolát újítanak fel a tanítás megkezdéséig Az év végén megkezdik a tolnai gimnázium bővítését A nyári vakációk idején az is­kolák nem néptelenednek el. A gyerekeket felnőttek váltják fel. Hosszú évek óta, így az idén is a nyári vakációk alatt végzik el a tanácsi építőipari vállalat mun­kásai az iskolák tatarozását, fel­újítását, bővítését. Jelenleg a vál­lalat munkásai hét iskola felújí­tását végzik. Dolgoznak a du- naföldvári iskola csinosításán, Szakoson a napokban fejezték be az iskola tatarozását, és ugyan­ebben a községben megkezdték az óvoda felújítását is. Kisyejke községben befejezték az iskola felújítását, Dalmandon pedig ezekben a napokban is se­rényen dolgoznak az építőmun­kások. Pincehelyen és Pörbölyön néhány héten belül befejezik a munkát, és tegnap volt a szek­szárdi gimnázium átalakításának, felújításának átadása. Az év végén két jelentős mun­kát kezdenek meg a vállalat dol­gozói. A tervek szerint bővítik a tolnai gimnáziumot néhány he­lyiséggel. A szekszárdi hármas- hidi iskola felújítása is még az idén megkezdődik. A tanácsi építőipari vállalaton kívül számos ktsz is végzi a nyá­ri tatarozó munkát a megye te­rületén lévő iskolákban. A kis­ipari szövetkezetek iparosai is terv szerint végzik munkájukat, ők is valamennyi munkát a ta­nítás megkezdésére befejeznek. Ma kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Egy évi szünet után július 21-én szombaton ismét a művészetked­velők ezreivel népesül be a sze­gedi Beloiannisz tér. Este nyolc órakor harsonák tucatjainak a hangján csendülnek fel a „Szeged híres város” kezdetű népdal be­vezető sorának dallamai, jelt ad­va a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássorozatának megkez­désére. A megnyitón Erkel: Bánk bán című operáját adják elő, majd vasárnap a játékok egyik új be­mutatója Kodály: Háry János című daljátéka szerepel a progra­mon. E műveken kívül augusz­tus 20-ig Verdi: Aidá-ját, Aszaf- jev: Párizs lángjai című balett­jét, az Ember tragédiáját, a Ma­gyar Állami Népi Együttes mű­sorát láthatja majd a közönség az ország legkiválóbb művészei­nek előadásában. Sokfajta más szórakozási lehe­tőség is várja az ünnepi hetek idején Szegedre látogatókat. Nap­közben tíz kiállítást, köztük a 3. szegedi nyári tárlatot tekinthetik meg. A fogadalmi templom több mint tízezer sípos világhírű or­gonáján ünnepnapokon egy, hét­köznapokon két ízben hallgathat­nak kis hangversenyt. Kétórán- ként, még éjszaka is indul majd sétahajó a Tiszán. Naponta 25— 30 különautóbusszal kereshetik fel a látogatók a műemlékeket, a világhírű egyetemi füvészkertet, a Pantheont és Szeged más neve­zetességeit. Országos és nemzet­közi sportversenyek egész sorát rendezik meg a játékok idősza­kában. A helyi idegenforgalmi hivatal­ban tett előzetes bejelentések alapján különféle csoportos ki­rándulásokon vehetnek részt a vendégek. A külön-autóbuszok a hódmezővásárhelyi múzeum, az ottani majolikagyár, a mártényi művésztelep, a kiskundorozsmai százéves szélmalom, az e falu melletti sziksóstói, a gyopárosi és a cserkeszőlői gyógyfürdők és más nevezetességek megtekinté­sére viszik el az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom