Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam A szekszárdi sajtérlelőben... Tájékoztató és közvetítő tanácskozások Algírban és Tlemcenben Közzétették az alkotmányozó nemzetgyűlés feladatát megszabó törvényjavaslatot Tolna megye és a népszámlálás Több a nő mint a férfi — Nehexebben házasodnak a legények — Javult ax iskolázottság aránya Hat helyen szárítják a magas nedvességtartalmú gabonát a megyében Tolna megye minden részében aratják a búzát, s javában folyik a cséplés is, azonban a felvásár­lás csak lassú ütemben halad, mert az esős időjárás miatt szo­katlanul magas a gabona víztar­talma. Az elcsépelt gabona a leg­több helyen 18—24 százaléknyi nedvességet tartalmaz, s ilyen ál­lapotban tárolni nem lehet. A Terményforgalmi Vállalat hat községben 12 géppel gabonaszárí­tást kezdett, hogy a felvásárlás­hoz minimálisan szükséges 16 szá­zaléknyi víztartalmat ne haladja meg az átadásra kerülő gabona. A Televízió ma, 17.30 órakor közvetítést ad a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa által rende­sen békenagygy ülésről. A Termény forgalmi Vállalat becslése szerint 40—50 vagont tesz ki az a kenyérgabona meny- nyiség, amit ezekben a napok­ban szárítani kell, de ennek elle­nére már csütörtökön 1200 mázsa gabonát át tudtak adni őrlésre a bonyhádi malomnak. Ugyan­csak csütörtökön a járás közös gazdaságai, a dunaszentgyörgyi szövetkezet és a szedresi tsz egyenként ezer-ezer mázsa, a me­dinai Rákóczi Tsz pedig 150 má­zsa tárolásra alkalmas gabonát értékesített. Az országos békekonferencia munkájáról számol be a szom­baton Bonyhádon, járási nép­front-elnökségi üléspn Balogh Jó­zsef járási népfront-titkár, aki részt vett a tanácskozáson. Tlemcen repülőterére. A tlem- ceni prefekturán nyomban ezután hosszabb tanácskozás folyt a köz­vetítő missziót teljesítő két kül­ügyminiszter és az algériai po­litikusok között. Az algériai ideiglenes végre­hajtó szerv szerda este ismer­tette az augusztus 21-i népsza­vazásra kerülő törvényjavaslat szövegét, amely megszabja a megválasztandó nemzetgyűlés fel­adatát. A feladat három pont­ban foglalható össze: az ideigle­nes kormány kijelölése; tör­vényhozás az algériai nép nevé­ben; az. algériai alkotmány ki­dolgozása és megszavazása. Az alkotmányozó nemzetgyűlés mandátuma 1963. augusztus 12- én lejár. Ha a jelzett időpontig nem szavazzák meg az alkot­mányt, az algériai ideiglenes kor­mány egy hónapon belül új nem­zetgyűlési választást szervez. Francia lapok az algériai helyzetről Párizs (MTI). A Figaro algíri ges javaslatot dolgoztak ki, ame- tudósítói szerint a vilaja parancs- lyet Algír és Tlemcen été ter- nokok Medea közelében meg- jesztettek. A katonai vezetőknek tartott. tanácskozásükon egysé- a válság megoldására vonatkozó----------------------------------------------------javaslata lényegében a következő l elveken alapul: 1. A kormány egységének hely­reállítása, Ben Khedda és Ben Bella kibékítése; 2. Uj vezérkar kinevezése az ALN élére a leváltott vezérkari tisztek helyébe; 3: Az algériai nemzeti forra­dalmi tanács és egy népi kong­resszus mielőbbi összehívása. Jól értesült algíri körökben —• írják a tudósítók — valószínű­nek tartják, hogy rövidesen olyan kompromisszumra kerül sor Ben Bella és Ben Khedda irányzata mészetátalakító munkákról. Az állami gazdaságokban szerzett tapasztalatok, a megbeszélések, bizonyára kedvezően éreztetik majd hatásukat a politechnikai oktatásban. A középiskolák igazgatóit el­kísérte Kerekes Miklós, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Nagy János elvtárs, az állami gazdaságok megyei igazgatója. mwT (Folytatás a 2. oldalon.) 1067 nő jut, a községekben pedig 1093. A megye lakossága között bizo­nyos elöregedés, tapasztalható. Amíg a gyermekkorú lakosság csak 26 százalék, addig a 15—59 évesek aránya 59 százalék, s az enhél idősebbek a lakosság 15 százalékát teszik ki. Az adatok szerint • a - nők hosszabb életűek, mint a férfiak. A 60 éves és idő­sebb nők aránya 16, míg a férfia­ké 13 százalék. Házasság, család, válás Az- 1949-es adatok összehason­lító alapul szolgálnak, minden most tárgyaltnál. E szerint növe­kedett a megyében a házasok szá­ma: az emelkedés öt százalék. A másik oldalon viszont ott egy furcsa adat: a már említett idő­szakban megemelkedett a válások aránya is. A népszámláláskor 37 százalékkal több elvált élt me­gyénkben, mint 1949-ben. Természetes, hogy a nők csa­ládiasabb hajlamúak, mint a fér­fiak. A 15 éven felüli férfilakos­ságnak 21,5 százaléka nőtlen, a nők közül viszont csak 14,7 szá­zalék hajadon. A nők vezetnek az özvegységben és az elválásban is. Közülük 17,8 százalék az öz­vegy és 1,9 százalék az elvált. A férfiak aránya mindkét esetben alacsonyabb. Számokban így mu­tatkozik ez a körülmény. A 15 évnél idősebb nőtlen férfiak szá­ma négyezerötszázzal több, mint a hajadonoké, a nők közül azonban ötszörösen több az özvegy és két­szeresen az elváltak száma. A családokról is néhány szót. A gyermekszaporulat megyénk­ben magasabb, mint az országos átlag. Száz házas nőnek 238 gyer­meke született, a 6 és többgyer­mekes házas nők aránya 8 szá­zalék, de minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Több a diplomás férfi Szembetűnő az a javulás, amit a népszámlálás adatai mutátnak az iskolázottsággal kapcsolatban. Az általános iskola nyolc osztá­lyát elvégzettek száma a két nép- számlálás , között 78 százalékkal emelkedett. Jelentős, 57 százalé­kos emelkedés mutatkozik az érettségizetteknél, az egyetemi, vagy főiskolai oklevelet szerzett férfiak és nők aránya pedig 59 százalékkal növekedett. Az iskolázottság javulása mel­lett szól az az adat is, amelyik arról tudósít, hogy 1960-ra a 15 évnél idősebb népességnek egy­negyede végezte el az általános iskola nyolc osztályát, 1949-ben pedig ez a szám még alig' tette ki az egyhetedet. Az évről évre iz­mosodó felnőttoktatás tehát már a népszámlálást megelőzően is jelentős hagyományokra tekint­het vissza megyénkben. Az iskolázottságban, s elsősor­ban a közép- és felsőfokú vég­zettség tekintetében a nők lét­száma alacsonyabb. Az érettsé­gizett férfiak száma ugyanis egy­ötödével, az oklevelet szerzetteké pedig négyszeresével haladja meg az azonos végzettségű nők szá­mát. Egyetemet — természetesen ebben nincs benne az azóta eltelt két év adata — 2378 fő végzett az 1949-es 1500 fővel szemben. Közülük 1923 férfi és 455 nő. SZ, h Algír (MTI). A vilaják tanácsá­nak titkos tárgyalásait — mint már jelentettük — átmenetileg félbeszakították. Időközben Al­gírban és Tlemcenben a tárgya­láson részt vevő személyiségek tájékoztatnak a tanácskozás me­netéről. Algírban Ben Khedda ideigle­nes kormányfő több órán át tar­tó megbeszélést folytatott a 3. vilaja parancsnokával. A kor­mány átmeneti székhelyén ösz- szegyűlt újságírók tekintettel a megbeszélések titkosságára, nem kaptak választ kérdéseikre sem Ben Kheddától, sem Jazid tájé­koztatási minisztertől. Guinea és Mali külügyminisz­tere szerda - este érkezett meg Állami gazdaságokba látogattak a szekszárdi középiskolák igazgatói Két állami gazdaságba látogat­tak el szerdán a szekszárdi kö­zépiskolák igazgatói. Hőgyészen megtekintették a nagy hírű ba- ; romfitenyészetet, a borjúnevelőt, • az öntözéses legelőgazdálkodást, és különböző üzemágakat, Kana- cson pedig ^ közel 700 holdas új- telepítésű szőlőt és gyümölcsöst. Az iskolaigazgatók nagy elisme­réssel nyilatkoztak a látottakról, a kanacsi homokon folytatott ter­A közelmúltban az 1960-as ípszámlálás megyei adatainak feldolgozása során napvilágot lá­tott egy érdekes könyv Tolna megyéről. Mondhatnék: tükre a kiadvány megyénk 1960-as né­pességi, népmozgalmi helyzeté­nek. Sok érdekes következtetést lehet levonni a tapasztalatokból, ehelyütt azonban csak részletek­kel szolgálhatunk. Ezek között is talán az egyik legfontosabb: Tol­na'megyében a népszámlálás idő­szakában 3583 négyzetkilométer területen 267 ezer 94 fő élt, 2888- al kevesebb, mint 1941-ben. Fur­csa, de igaz: megyénk lakossága szaporodva fogyott. A természe­tes szaporodás ugyanis 1949-től 22 ezer fő volt, de ugyanez idő alatt száz híjján 25 ezren ván­doroltak el az ország más tájai­ra. Legnépesebb községek: Dombóvár és Paks A népsűrűség valamivel ala­csonyabb, mint az országos átlag: egy négyzetkilométeren 75 fő la­kok, s a lakosság hét százaléka, számszerint 19 419 fő élt Szek- szárdon. A népességnek a fele viszont három ezernél kevesebb lakost számláló községekben él. A népszámláláskor nyilvántartott 107 község közül a legnagyobbak Dombóvár és Paks. Azelsől5 400, a második pedig 12 200 lakossal következik a megyeszékhely után. A nemek szerinti megoszlás is érdekes arányt mutat. Az összla­kosságból férfi 127 709, a nők szá- I ma pedig 139 385. Mint lát­ható, a nők vannak többségben: 1» megyeszékhelyen 10QQ férfira Az üzem nemcsak hazai, hanem külföldi piacra is dolgozik. Gyakran indul szállítmány exportra. A múlt héten az NDK ré­szére küldtek egy száz mázsás szállítmányt. Képünkön a válla­lat három dolgozója, Agócs Miklós, Varga József és Kecse Béla az export-sajtot berakják a vagonba. (bj) A megyében gyártott sajtok érlelése a szek­szárdi sajtérle­lőben történik. A folyamat egy hónapig tart és ez alatt az idő alatt a sajtot különböző mó­don kezelik. Képünkön Till Józsefné, Hor­váth Kálmán- né és Kajtár Ilonka a sajt pa raf inozását vég­aO r3-A

Next

/
Oldalképek
Tartalom