Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

*962. jüníus 2.

YÖLNÁ MEGYEI NEPŰJSAQ

3

Az ember ne csak önmagának éljen, hanem hasznosítsa magát a társadalom javára

Bugát Pál emlékéremmel tüntették ki dr. Prantner Józsefet, a Megyei Bíróság elnökhelyettesét

A TIT Országos Elnöksége a tudományos ismeretterjesztésben kiemelkedő munkát végzett TIT-tagok részére emlékérmet alapított; az emlékérmet Bugát Pálról nevezték eL

Bugát Pál orvos volt. 1848-ben a honvédelmi bizottság Magyarország főorvosává nevezte ki. 0 alapította a TIT elődjét, a Természettudományi Társulatot.

— Nagy örömmel és meglepetéssel töltött el a kitüntetés, hiszen vidékiek mindössze hárman vagyunk a kitüntetettek között. — így kezdi a beszélgetést a Bugát Pál emlékérem első Tolna megyei tulajdonosa, dr. Prantner József, a Megyei Bíróság elnök- helyettese. — Ez arra enged következtetni, hogy a mi megyénkben folyó ismeretterjesztő munkát kiemelkedőnek értékelik.

— Ebben a kitüntetésben én az egész kollektíva megbecsülését érzem, valamennyiünkét, akik az ismeretek terjesztésében tevékenyen közreműködünk.

Hadd vesse közbe az újságíró, kétségtelen, hogy a kollektíva támogatása nélkül nem lehet eredményes munkát végezni, de mégis nagyon sokat jelent azoknak az embereknek a tevékenysége, akik motorjává tudtak válni az ismeretterjesztésnek, a tudatformálásnak. S közéjük tartozik dr. Prantner József is, aki a TIT megyei szervezetének elnökhelyettese, a jogi szakosztály elnöke és a szekszárdi TIT-klub tltkáta.

— Nem tudom elképzelni, hogy az ember csak saját magának éljen. Azt kell keresni, hogyan tudja magát hasznossá tenni az ember a társadalom javára. Munkaidejében is, szabadidejében is.

Ezután a jogi szakosztályra terelődik a szó.

— Kétirányú tevékenységet folytat a szakosztály. Az egyik a tagság továbbképzésének a biztosítása. Havonta tartunk szakosztályi gyűlést, amelyre neves előadókat hívunk meg. Járt már nálunk a többi között dr. Halász Sándor kiváló büntetőjogász, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Világi Miklós, egyetemi tanszékvezető tanár,_ a polgári jog kiemelkedő ismerője

is. Az előadások és az azokat követő megbeszélés a szakmai elmélyülést biztosította tagságunk számára.

— Paraszti megyében élünk. Ebből adódik tevékenységünk másik iránya. A mi fő feladatunk is jelenleg, közreműködni a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Minden alkalmat megragadunk arra, hogy jogpropagandánkat hatékonyabbá tegyük, a szocialista munkafegyelem és munkaerkölcs megszilárdítása legfőbb célunk. De eljutunk az üzemekbe és legfőképpen az ifjúság közé, ahol előadásokat tartunk a jog és az erkölcs kapcsolatáról— Eredményes volt az ülnök- akadémia, negyvennégyen rendszeresen megjelentek az előadásokon, s kívánják, hogy jövőre újabb előadássorozatot szervezzünk részükre, amikor elsősorban az új jogszabályokkal foglalkozzunk. Lépést kívánnak tartani a jogfejlődéssel.

A szekszárdi TIT-klub munkája ismeretes a város lakói körében. Helyesnek bizonyult tehát a klub létrehozását célzó kezdeményezés, sok szép rendezvény áll már a klubvezetőség mögött. Ezt a munkát a jövőben tovább kívánják szélesíteni. Az ifjúság is mindinkább közel kerül a TIT-klubhoz, s ezt tekinti egyik legfontosabb eredményének a klubvezetőség.

A jogi ismeretterjesztés nagy jelentőségét ebben sommázza dr. Prantner József;

— Általános elv, hogy a tör' vényt mindenkinek ismernie kell, mert a törvény nem ismerése senkit sem jogosít fel törvénytelenségek elkövetésére. A törvény nem tudása senkit nem mentesít cselekménye büntető- és polgári jogi következményei alól. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek nem ismerik a jogszabályokat. Sajnos népszerű könyvünk sincs ebből a tárgykörből. Tehát tennünk kell valamit, hogy a jogszabályok ismeretét a széles tömegekben elvből gyakorlattá, valósággá tegyük. Ennek legjárhatóbb útja az, hogy mi magunk, hivatásos jogászok, előadásokat tartsunk azokról a jogszabályokról, amelyeknek ismerete az emberek mindennapi munkájában nélkülözhetetlen.

— Szilárd

__meggyőződésem,

M

ikor less új burgonya?

Tegnap egy háziasszony telefonon az iránt érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy vajon mikor lehet újburgonyát vásárolni a szekszárdi piacon. A MÉK-nél érdeklődtünk az újburgonya ügyében, és ezúton közöljük, hogy mire van kilátás.

A MÉK illetékesének véleménye szerint az első újburgonya június 10-én kerül piacra Tolna megyében. A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetben már virágzik az újburgonya, s innen 10-én előreláthatóan már szállítanak kisebb mennyiséget. Néhány más termelőszövetkezetből is tudnak ezekben a napokban újburgonyát szállítani. Az első szedésű újburgonyát, ami minden valószínűség szerint kisebb mennyiségű lesz, Szekszárdon, a megye nagyobb községeiben és a bányásztelepüléseken értékesítik. A várható árakról még nem lehet pontos tájékoztatást adni. Jelenleg 8 forint az újburgonya felvásárlási ára, a piaci ára pedig 10—11 forint.

Felvétel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére

Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére június 10-ig lehet jelentkezni.

Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (írók, művészek, orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok, stb) szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi szinten biztosítsa.

A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a tudományos szocializmust tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanév szeptembertől júliusig tart. Hetenként egyszer, keddi napon,

délután 3—4 órás előadás, osztály foglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft, melyet két részletben kell befizetni.

A hallgatókat évi 24 nap tanulmányi szabadság illeti meg.

A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő szakmai és politikai tapasztalat.

Az egyetemre pártonkf /üliek is kérhetik felvételüket.

A jelentkezés űrlap-kitöltéssel történik. Az űrlapot a járási pártbizottságok agit.-prop. osztályán lehet igényelni és ugyanott kell beadni.

A jelentkezési űrlaphoz mellékelni kell az önéletrajzot, a pártszervezeti és munkahelyi ajánlást

hogyha egy ember első megtévedése miatt a bíróság előtt áll, mert a szabály ismeretének hiányában összeütközésbe került a törvénnyel, ez elkerülhető lehetett volna. Mindent el kell tehát követnünk, hogy az emberek ilyenirányú ismereteit gyarapít- suk. Ha egy előadásunkkal csak egy embert is megóvunk attól, hogy megszegje valamelyik jogszabályt ha csak egy emberben is felkeltjük a tanulás iránti vágyat, akkor munkánk nem volt hiábavaló.

A megyénkben folyó ismeret- terjesztő munka egyik leglelkesebb és leglelkiismeretesebb irányítója és gyakorlója dr. Prantner József. Kitüntetése dokumentálja, hogy a Tolna megyei előadók sikeresen tevékenykednek az emberek tudatának átformálásában. S ez a kitüntetés további eredmények elérésére ösztönzi a társulat minden tagját Letenyei György

FELÜLEMELKEDNI

A kad tsz nem is egv, ** a vezetők jóval több i

ahol energiát pocsékolnak el kicsinyes személyeskedésre, makacs marakodásra, mint a termelés irányítására. Intrikák mérgezik a levegőt, és amikor a járástól kimegy valaki, az elnökhelyettes az elnököt, a főkönyvelő az agronó- must, vagy az agronómus a párttitkárt próbálja befeketíteni. Gyakori az ilyen eset Néha az intrikák labirintusába tévedő emberek egyszerűen nem tudnak kiigazodni, s hetek, hónapok múlnak el vizsgálódásokkal, békít- getésekkel, akkor, amikor bizony lenne sokkal fontosabb és előbb- revaló dolog. Rossz, a tagokra is káros az, ha a tsz-vezetók sanda szemekkel egymást lesik, egy-egy jó elgondolást csak azért nem lehet megvalósítani, mert presztízskérdést csinálnak abból, hogy ki javasolta.

A szövetkezeti vezetők közéleti emberek és éppen a beosztásuk miatt, a nagy felelősségük miatt nem engedhetik meg maguknak a „haragszom rád” játékot. Egyik elvtárs a tsz-ben végez pártmunkát. Nemrég került az ottani emA budai vár legfestőibb részén, az Ybl Bazár felett épül az »ifjúság kertje«, amely a főváros egyik legromantikusabb szórakozóhelye lesz. A tervek szerint a parkot és a vendéglátóipari részt június 10-ére készítik el. A képen: Ybl Bazár részletei.

(MTI Foto; Kácsor László felv.)

berek közé, s meséli, hogy e gyen ge szövetkezetnek valóságos rákfenéje a személyeskedés, a gerinctelen egymásra hazudozás. Első dolgaként e téren akar rendet teremteni, mert a közösség érzi a cívódás kárát. Mi tagadás, tűrhetetlen és nevetséges, hogy van olyan tsz-elnök, s olyan főkönyvelő, aki azon meditál, hogy melyikük köteles előre köszönni? Ez a legnagyobb gondjuk!!!

Valamelyik nap egy agronó- * mus arról panaszkodott, hogy a brigádvezető semmibe veszi. Apró tűszúrásokkal adja értésére, hogy nem tekinti magát beosztottnak, s az agronómus most ezen kesereg. Ezt mondja el mindenkinek, ez a legfőbb gondja. Elégtételt kíván. Végeredményben egyik is meg akarja mutatni, hogy valaki, a másik is. Csakhogy nem ebben kellene jeleskedniük, hanem a tsz megszilárdításában. Eldöntött kérdés, hogy a brigádvezető az agronómus alá tartozik. De nem is ez a lényeg, ott a baj, hogy esetükben ez a kérdés mindennél fontosabbnak látszik. Ezzel foglalkoznak, ahelyett, hogy együtt, közösen dolgoznának a szövetkezet érdekeiért, a tagság boldogulását néznék, nem pedig azt, hogy ki a nagyobb úr.

Az alkotó, az ügyet előre segítő vitákra szükség van. Ezek néha lehetnek hevesek, indulatosak, de soha nem fajulhatnak odáig, hogy akár az egyik, akár a másik tszvezető bosszút forraljon, s haragszom rádot játsszon. Felülemelkedni! Ez a követelmény. Parancsszóra természetesen nem megy. De ahol a tsz-vezetők átérzik felelősségüket, ott belátják, hogy aki vezető, annak mindig és legelső helyen a közösség ügyét érdekét kell szem előtt tartania, nem süllyedhet el a kicsinyes személyeskedés, a makacs marakodás mocsarában.

Sz. P.

— Két új klsfilm készül a Budapest Filmstúdióban. Utolsó simításokat végzi Knoll István rendező és Barcs Sándor operatőr a Frontbetörés című filmen, amely az orvosmeteorológia fiatal tudományából merítette témáját, s azzal foglalkozik, hogy az időjárás, egy-egy frontbetörés milyen hatást gyakorol az emberekre. A másik tízperces kis film az Operaház Romeo és Júlia balett-előadásáról készül. A kisfil- mek június 7-én kerülnek bemutatásra.

Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA

A MARSON

12.

Kamov nem vette le szemét a periszkópról, s a mellette álló Belopolszkij pedig hangosan mondta be a rádiófényszóró közlése alapján a repülés magasságát:— Kilenc kilométer!... Nyolc! ...Hat!

Szívem vadul kalapált. Hat kilométer választott el bennünket egy másik bolygó felszínétől, melyet ember eddig még soha sem látott.- öt!...

— Irányítsa a fényszórót a Venusra — mondta Kámov.

Alighogy Belopolszkij kimondta: — Másfél! — Kámov megfordult s halkan így szólt: — Venus!

Alattunk háborgó víztenger terült el. Jól látszottak a hófehér hullámtarajok. Nyilván erős szél tombolt. Szárazföldnek sehol nyoma. Odafent sűrű felhő, lent sötét, ólomszínű víz, s ezt a sötét képet tompa félhomály borítja. A Venus nappali féltekéjén voltunk, de a világosság inkább estére emlékeztetett. A tíz kilométeres fethőréteg szűkmnrkúan eresztette át a napfényt és csak

a bolygó napközelsége miatt lehetett mégis látni. Fölöttünk és mindenfelé szinte állandóan élénk villámok cikáztak. Még az űrhajó falán is áthallatszottak az iszonyatos égzengések A szinte fekete záporfal hatalmas területen egyesítette az eget a tengerrel.

Űrhajónk most egy kilométernyi magasságban repült. Kámov- nak percenként változtatni kellett az irányt, hogy kikerülje a hatalmas erejű viharfrontokat, amelyek egymásután kerültek utunkba. Negyven perces repülés után kénytelenek voltunk az egyik viharfront szélén keresztülhatolni. Mintha az űrhajó tengerbe merült volna. Teljesen sötét lett. A villámok oly sűrűn cikáztak, hogy szinte eggyéol- vadtak. Állandóan mennydörgött az ég, s elnyomta motorunk hangját.

Szerencsére az egész csak egy percig tartott. Elhagytuk a vi- harsávot. A repülés magassága erősen lecsökkent. Alig 300 'méter választott el bennünket a tengertől. Az űrhajóra zúduló súlyos víztömeg 700 méterrel lejjebb nyomta a gépet. Kissé kivilágosodott, a látási viszonyok megjavultak. Én kihasználtam ezt: néhány felvételt készítettem a Venus óceánjáról.

Ismét széles fekete sáv tűnt fel előttünk. Az űrhajó hirtelen a magasba csapott. Egy perc múlva újra a tejfehér ködben repültünk. A tomboló vihar alattunk maradt.

Eltelt egy fél óra. Végre ismét megpillantottuk a bolygó felszínét. Alattunk megint csak az óceán terült el. Mereven néztem tajtékos hullámait, abban a reményben, hogy talán távcsövemmel felfedezem benne az élet legkisebb jelét, de hasztalan. A víz is, a levegő is üres volt. A legerősebb lencsét szereltem gépemre, s számtalanszor lefényképeztem a Venus óceánját. Talán az, ami elkerülte az én szememet, felbukkan a felvételeken.

Az űrhajó nyolc órai repülés után végre parti sáv fölött húzott el. A vizet erdő váltotta fel. Olyan végtelen volt, mint az óceán. Sűrű növényszőnyeg terült el mindenfelé, egészen a látó(Folytatás a 4, oldalon.}