Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
lyi.E'GYL' BIZOTTSÁGA ES A MíG'^i IaüaCS l'/iW». ' A y.A.GYA r; S 7 Q Cl AL IS.T.A • ;M U g A3 P A ti T. ín PPrür.KTARJAI. EGYESÜLJÉTEK! TOLNA ,ax A PAKSI DUNAXII. évfolyam, 137. szám. ÁRAs 50 FILLÉR Csütörtök, 1962. június 14, Beszélgetés Gáspár Sándor elvtárssal A népgazdaság helyzetéről az életszínvonal alakulásáról és az üzemi demokrácia fejlesztéséről Szerda este Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára a Televízióban gazdasági kérdésekről beszélgetett Földes Istvánnal, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagjával, Timmer Józseffel, a Népszava főszerkesztőjével és Megyeri Károllyal, a Televízió riporterével. Az alábbiakban némileg rövidítve ismertetjük Gáspár Sándor elvtársnak az újságírók kérdéseire adott válaszait. Mi jellemzi népgazdaságunk helyzetét? — Közismert, hogy tavaly népgazdaságunk fejlesztésében sok váratlan nehézséget kellett leküz- denünk. A mezőgazdaság szocialista átalakulásának meggyorsulása következtében többet kellett költeni a mezőgazdaság fejlesztésére. Az is ismert — és ebből sem csináltunk sose titkot . —, hogy a berlini kérdés körül kiéleződött nemzetközi helyzetben a tervezettnél kicsit jobban kellett fejleszteni véderőnket, de az 1961-es tervet jól teljesítettük. A jp tendenciák az 19G2-es év elßö négy hónapjában is tovább erősödtek. Tavaly az volt a központi célunk, hogy még tervszerűbben fejlesszük a népgazdaságot. Az idei első 3—4 hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy e célt idén is sikerült megvalósítanunk. Az ipar nyolc százalékkal termelt többet januártól áprilisig, mint a tavalyi év első négy hónapjában. Ez megfelel a tervnek. Hogyan alakult a munka termelékenysége, megvalósult-e az a célunk, hogy a termelés emelkedésének kétharmadát a termelékenység növelésével fedezzük? — A termelés tervszerűségéről tehát el lehet mondani, hogy jól alakult. Ami az ütemességet illeti, erről azt lehet mondani, hogy az nem jó. A gazdaságosságot illetően pedig azt lehet mondani, hogy az egy kicsit rossz. Az első négy hónap tapasztalata alapján legalábbis így jellemezhető a helyzet. Minden reményünk megvan azonban annak feltételezésére, hogy az év végéig a termelékenységgel kapcsolatos év eleji elmaradást* pótolni tudjuk, és az ütemesség tekintetében is tovább tudjuk javítani e munkát. Jobban használjuk ki a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Milyen előrehaladás várható a szocialista országok gazdasági együttműködésében a KGST most lezajlott értekezlete után? — A szocialista országok gazdasági eredményeiben hallatlanul nagy jelentősége van országaink gazdasági együttműködésének, kölcsönös segítségének. A mi fejlődésünk szempontjából is felmérhetetlen ennek az együttműködésnek az értéke. Az élet azonban újra és újra felvet megoldandó kérdéseket. így vetődött fel az utóbbi időben, hogy a szocialista országok nem használják ki eléggé azt a lehetőséget, amelyet a nemzetközi együttműködés jobb megszervezése nyújthat számukra. A KGST legutóbbi ülésszaka azt a célt szolgálta, hogy jobban összehangoljuk a tervfel- adatokat, és így még eredményesebben, még hatékonyabban dolgozzunk, hogy még jobban kihasználjuk az együttműködés lehetőségeit. Ez ma a központi kérdés, s az ülésszak megfelel ennek a feladatnak. 1961-ben viszonylag csekély mértékben növekedett az élet- színvonal és az idei terv is csak szerény emelkedést irányoz elő. Eredményeink ismeretében várható-e, hogy az ötéves terv további éveiben e téren is meggyorsul a tempó? — A második ötéves terv első két esztendejére az életszínvonal növekedését nagyon szerényen kellett tervezni. Ezekben az években ugyanis az a fő feladat, hogy megszilárdítsuk a hároméves tervben elért, adottságainkhoz képest viszonylag magas életszínvonalat, és szilárd alapot teremthessünk ahhoz, hogy az ötéves terv további éveiben gyorsabban emelhessük. 1961-ben a reáljövedelem valamelyest — körülbelül másfél százalékkal — emelkedett. Figyelembe véve az 1961-es aszályt, a párt és a kormány eredménynek tartja, hogy ilyen viszonyok között sem csökkent az életszínvonal. Egy tőkés országban ilyen aszályos esztendő után automatikusan nyolc—tíz százalékkal csökken a bérből és fizetésből élők és a parasztság életszínvonala. Mi ezt elkerültük. Azt viszont nem titkoljuk, hogy csak szerény mértékben növekedett az életszínvonal, és így tervezzük erre az esztendőre is. A termelés, a termelékenység növelésével azonban szilárd alapot teremthetünk ahhoz, hogy a további esztendőkben nagyobb lépéssel haladhassunk. A közvéleményt foglalkoztatja az árak alakulása. Elmondhatjuk-e, hogy az árszínvonalban is stabilitásra törekszünk? — Ebben a kérdésben is jó a gyakorlatra hivatkozni. 1956 óta két alkalommal volt, — nem nagyon jelentős — árkorrekció. Mint minden vonatkozásban, a kormány itt is stabilitásra törekszik. 1962-re semmiféle elképzelés nincs a fogyasztói árak rendezésére. Nem tervezi a kormány, mert nincs is rá szükség. A szabadpiaci árak, persze részben az időjárás, részben a munka egyes fogyatékosságai miatt, ingadoznak. A kereslet és kínálat törvénye ezen a területen a szocialista termelési viszonyok közepette is érvényesül. 1961 második felében például a zöldségfélékből a kínálat alacsony volt, a kereslet pedig nagy, és ez felemelte az árakat. Ami azonban az állami árakat illeti, árintézkedéseket a kormány nem tervez. Mi a véleménye Gáspár elvtársnak az üzemi demokrácia fejlődéséről és arról, hogyan lehetne ebben a vonatkozásban is gyorsabban előbbre haladni? — Gazdasági építőmunkánk eredményességének három elengedhetetlen feltétele: a helyes politikára épített jó gazdaságpolitika, a jó vezetés, amely ennek végrehajtását megszervezi, és a lelkes tömegtámogatás. E három elem nálunk együtt van. Gazdaságpolitikánk valóban jó, ezt most már az élet igazolta néhány év óta. Egy időben divat volt szidni a gyárigazgatókat, üzemvezetőket — sokszor nem is indokolatlanul — általában azonban el lehet mondani, hogy a magyar munkásosztály a többi között azzal is büszkélkedhet, hogy néhány év alatt olyan vezető gárda alakult ki soraiból, amely ma már eredményesen dolgozik, érti a szí '..máját. A vezetés tehát jó, legalább is, ami az üzemi vezetőket illeti. Javítani persze itt is lehet. A szocialista brigádvezetők nem régen tartott országos értekezlete is mutatta a dolgozók növekvő termelési aktivitását. A tömegek aktivitása mutatkozik meg a mind szélesebb alapokon kibontakozó kongresszusi munkaversenyben is. A dolgozók jobb munkával készülnek az MSZMP VIII. kongresszusára Nem formális felajánlások, vagy ellentervek születnek, hanem nagyon sokoldalúan, praktikusan megvizsgálják az üzem konkrét problémáit, és ezek megoldását vállalják a versenyben. Az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése, a jobb minőség, mindenekelőtt ezek szerepelnek a versenycélok között. — Népgazdaságunk — mondotta befejezésül Gáspár elvtárs — tehát egészségesen fejlődik. Ha hasonlattal akarunk élni, egy növekvőben lévő, fizikailag, szellemileg egészséges gyermekhez hasonlíthatnánk. A gondos szülő persze azért helyenként az ilyen gyerekkel sincs megelégedve — sok cipőt rúg szét, a főzeléket nem szereti, a húst szereti. így vagyunk mi is a néogazdará'"*-' Meg vagyunk vele elégedve, egészségesen fejlődik, de javítani való azért van. Ezen kell dolgoznunk együttesen. (Bakó Jenő felvétele) Negyven egyetemistát és főiskolást várunk gyakorlati munkára a megye termelőszövetkezeteibe Két és félmillió dollár értékű indiai rendelést kapott a Lenin Kohászati Művek A Lenin Kohászati Művek nagyértékű rendelést kapott. Az indiai államvasutak a Nikex útján 53 ezer vasúti kerékabroncs, illetve vasúti kocsi- és mozdony- tengely szállítására kötött megállapodást. Az összesen mintegy tizenhétezer tonnát kitevő és 2,5 millió dollár értékű rendelés egy évi foglalkoztatottságot jelent a Lenin Kohászati Művek nagy- kovácsmúhelyének. / Ámerikaellenes tüntetés Salvadorban San Jose (Uj Kína): Tomboló tüntetés fogadta a saivadori fővárosban azt a diplomatát, aki Kennedy »szövetség a haladásért« programjának ügyeit vezeti. A saivadori demokratikus ezervezetek, illetve diákszervezetek nagyszabású tiltakozó hadjáratot kezdtek az amerikai propaganda ellen. .. A Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya a Földművelésügyi Minisztérium felhívására 40 agráregyetemet, illetve felsőfokú technikumot végzett mezőgazdasági szakembert kért a termelőszövetkezetekbe, gyakornoki beosztásba. A 21/1961/V. 25. számú kormányrendelet ezzel kapcsolatban arról is intézkedik, hogy a nagyüzemi termelési gyakorlatra kihelyezettek javadalmazását az állam vállalja. Amennyiben a tsz-ek vezetői úgy látják, hogy a gyakornok erre szorgalmas munkájával érdemeket szerzett, az állam által folyósított havi 1300 forintos fizetést 15—20 munkaegység jóváírásával egészíthetik ki. I Gyakornokokat csak i----l------------------------ olyan : s- r nelőszö vetkezetek foglalkoztathatnak, ahol arra a feltételek biztosítva vannak. Az egyik ilyen alapvető feltétel az, hogy ezer holdon felüli és jól- gazdálkodó tsz legyen, ahol gyakorlattal rendelkező, egyetemet, főiskolát végzett szakember van, aki segíteni tudja a kihelyezett gyakornok további fejlődését. A gyakornokokat — akiket július közepére várunk — a tsz-ekben önálló munkaterülettel bízzák meg. I A rendelkezés a továb'---------------:---------------biakban a rról is intézkedik, hogy a gyakornok részére fél éven keresztül, az államvizsgára való felkészülés biztosítására hetenként egy szabadnapot kell adni, esetleg fizetésnélküli szabadság formájában is. Megyénkben 21 termelőszövetkezet jelentette be, hogy a kormány által nyújtott"'Éé’TveztT lehetőséggel’ élve, gyakornokot alkalmazna. A madocsai Igazság Tsz négy mezőgazdasági szakembert, köztük egy agrármérnököt, állatorvost, kertészt, és öntözéses növénytermesztő gyakornokot kért. Hasonló igényt jelentett be a bá- tai November 7 Termelőszövetkezet is, ahová az agrármérnökön és az öntözéses növénytermesztőn kívül gépészmérnököt is kértek, figyelembe véve a tsz gépállományát. A 21 termelőszövetkezetben 16 agrármérnököt, három állatorvost, hat öntözéses növény- termesztőt, hat kertészt, négy gépészmérnököt, illetve technikust és öt növénytermesztőt, illetve állattenyésztőt alkalmaznának gyakornokként egy évi időtartamra. I A Megyei Tanács Mező*--------------——• gazdasági Osztálya, figyelembevéve a megy« termelőszövetkezeteinek mező- gazdasági szakemberhiányát olyan kéréssel fordult a Földművelésügyi Minisztérium Személyzeti Osztályához, hogy . azok a fiatalok, akik megyénkből kerültek egyetemekre, főiskolákra mint végzett szakemberek, megyénkben nyerjenek elhelyezést. Szekszárdi veterán patronálását vállalták a bőrdíszmű fiataljai A szekszárdi bőrdíszmű üzem Braun Éva brigádja, Kovács Mária, Pécsi Ilona, Bíró Mária, Kulcsár Éva, Fülöp Mária, Bakó Margit, Szilágyi Erzsébet, Horváth Anna, Zilai Ilona és Izsák István patronálja Császár Erzsébet 1919-es veteránt. A fiatalol hetenként háromszor meglátogatják az idős asszonyt, felolvasna! neki, segítenek a kisebb munkákban és szombatonkint rendszeresen segítenek a nagytakarítást elvégezni. Több mini- 13 000 fiatal utazik külföldre Az idén az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda turista csoportjaival több mint 13 000 ifjú utazik külföldre. Az Express szinte valamennyi szocialista államba indít turistavonatot. A társas- utazásban részt vevők egy része ellátogat Franciaországba, Olasz- országija, Ausztriába és a' VIII. Világifjúsági Találkozó színhelyé re, Helsinkibe is. A nyáron sok külföldi fiata érkezésére is számítanak: olaszo! franciák, finnek és osztrákok Iá togatnak el hazánkba, s szó vai amerikai egyetemistákról is. Bel ga és holland utazási irodák i, érdeklődnek az Expfessnél.
