Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

1963. június 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Áz üzem legjobb fenntartó brigádja a 25-ös Az üzem legjobb fenntartó bri­gádja a 25-ös. Schnetz József, a brigád vezetője vette át május elsején a 800 forint pénzjutalmat. EZ A BRIGÁD a mázai akna kiöregedett sportolóinak csapata. Úgy is hívják őket munkatársaik tréfásan, hogy a „kiselejtezett rú­gósok” csapata. Na persze ez nem' egészen így áll. Tény az, hogy a labdarúgásból kiöreged­tek. Henczi István, Kiss Frigyes, Schnetz József hosszú ideig a labdarúgó-csapat megbízható és igen hasznos tagja volt. De hát a sport terén eljárt felettük az idő. Most igyekeznek magukat más téren, a munka frontján hasznos­sá tenni. A bányafenntartás (bő­vítés) bármely fajtáját elvégzik válogatás és zokszó nélkül, te­gyük mindjárt hozzá, jól végzik el. Nem hangoskodnak, nem csapnak lármát, ha egy munkát jól elvégeztek, ellenben szerényen azt mondják: igyekeztünk a ránk bízott feladatot jól elvégezni. Amikor munkájukról és eredmé­nyükről érdeklődtem az akna­vezetőségnél, válasz helyett ke­zembe nyomták a munkaátvételi lapokat, mondván, beszéljenek azok. Ezek a lapok aztán mesél­tek nekem sok mindent. Végeztek ők TH-biztosítással bővítést épp­úgy, mint faácsolatokkal, vagy éppen moll-vasakkal és falazat­tal is. A munkahelyeik is épp így váltakoztak az alvágattól a függőleges gurítóig. Helyüket mindenütt megállták. De ha ép­pen kell, akad a csapatban még aknavájár is. ÖREG SPORTOLÓK, de még aránylag fiatal bányászok és en­nek ellenére a bányamunka for­télyaival már jó ismeretséget kö­töttek. Az természetes, hogy a fiatalos lendület és a munka irán ti szeretetük meghozza az ered­ményt is, mit mi sem bizonyít jobban, mint az év első négy hó­napjában elért eredményük. Ez pedig nem kevesebb, mint négy­havi átlagban 123,3 százalék. Ez a brigád is ismert az össze­fogásáról. Nem ritka eset, hogy együtt ülpek a moziban, majd utána együtt szórakoznak. Arra a kérdésemre, hogy hogyan érték el szép eredményüket, a válasz, bevallom, hogy kissé meglepett, íme: „Alig 8 hónapja vagyunk együtt Elhatároztuk, hogy igyek­szünk jól dolgozni. Nincsenek újításaink, egyszerűen a munka­időt jól és főleg hasznosan ki­használjuk. A kapott feladatot mindig a lehető legjobban akar- w ^ ^ w —1 m w m w i juk elvégezni. És van még egy célunk. Szeretnénk mi is „Szocia­lista brigád” szerződést kötni. De előbb be akarjuk bizonyítani, hogy erre nem leszünk érdem­telenek. Épp ezért kollektívánk úgy egyezett meg, hogy az év második felére megkötjük a szer­ződést.” Hát igen, nem csináltak újat, kimagaslót, azonban valamit mégis tettek, amire érdemes fel­figyelni. Mielőtt odaálltak volna, hogy gyerünk, kössünk szocialista brigád szerződést, igyekeztek jól dolgozni, hogy erre érdemesek legyenek. AZT HISZEM, ezt kiérdemel­ték és nyugodtan állhatnak az üzem kollektívája elé ilyen irá­nyú kérésükkel. Bízunk abban is, hogy egy év múlva bennük üdvözölhetjük a mázai akna első „szocialista fenntartó brigádját”. Imrő László Máza Besxélgetés ax aparhantt elnökkel és a főagronómussal ötven hold tarlóvetés a háztáji állatállomány részére — Silókukoricát vetettek a takarmánykeverék után Az a par hanti Búzavirág Ter­melőszövetkezetben a vezetők és a gazdák évről évre nagy gondot fordítanak a közös és a háztáji állatállomány részére szükséges takarmányok megtermelésére, előállítására Aki körüljárja a gazdaságot, nyomban meggyőződ­het arról, hogy ez évben hason­ló intézkedések történtek. A termelőszövetkezetben nagy Szeme, nagy értéke van a szilázs nak. Még mindig a tavalyiból etetnek. A silógödör végében vi­szont 375 állványon az idei szé­natermés egy része szárad. Nagy gonddal és körültekintéssel végez­ték az első kaszálású széna be­takarítását, mert a mennyiség mellett elsőrendű feladatának te­kinti a szakvezetés a minőséget. Az őszi takarmánykeverék alig hogy lekerült a földről nyomban munkába álltak a gépek, a vetőgépek, és a takarmányke­verék helyére másodveíéskénf- siló- kukoricát vetettek Pontosabban vetnek, folyamato­san. Ottjárttunkikor az egyik tíz­kint állandóan a csillagvilágnak ta, hogy még napnyugta előtt si- mindig ugyanaz a látványa tá- kerül leszállniok. A Nap ugyanis rult szeme elé. A repülés mind- már nagyon közel állt a látóha- kettejük számára kezdett gyötrő- tárhoz. vé válni. -*• Az ejtőernyőt! — kiáltott rá De minden elmúlik egyszer. Bisonra. Utazásuk utolsó napja virradt rá- Itt a döntő pillanat. Vajon elég juk. A rakéta közeledett célji- erős lesz-e az ejtőernyő? hoz. Hapgood megmagyarázta Bi- Hatalmas rántást érzett, óriási sonnak, mit kell tennie a leszál- selyemernyő nyílott ki a rakéta láskor. Ha megszűnik a fékezés, fölött. A sebesség nyomban le- parancsára kinyitja az ejtőernyőt csökkent. Az ernyő erősnek bizo- A rakéta, ahogy azt Hapgood nyúlt. Hapgoodot elöntötte az iz- kiszámítóttá, december 28-án 2 zadtság. Fogait fájdalmasan ösz- órakor a Mars légkörét érintve szeszorítóttá. Minden pilóta-tudó- elszállt a bolygó mellett. Leírt niányát felhasználva, hatalmas egy félkört s újból elhagyta a erőfeszítéssel tartotta vissza az Marsot, de már a másik oldalán. Űrhajót a függőleges zuhanástól. Egyik kört rajzolta a másik után Amikor már csak fél kilométer szinte spirálisan, egyre mély eb- választotta el őket a „földtől ’, ben merülve az atmoszférába, hirtelen sötétség borult a tájra, így csökkentette Hapgood súrló- A Nap eltűnt a látóhatár mögött, dóssal űrhajójának űrsebességét. s Hapgood az éjszaka gyors le- A rakéta az utolsó köröknél már szállásából azt állapította meg, ki sem repült a Mars gázrét ?gé- hogy a Mars „trópusaira” kerül- ből. Amikor a sebesség a percen- tek. kénti ezer kilométerre csökkent, Vaktában kellett leszállniok. A Hapgood elhatározta, hogy befe- rakéta gyorsan ereszkedett lefe­jezi a repülést. Az átforrósodott Erős lökés... csörömpölés... űrhajótest 50 fokra növelte a hő- A ^ vezérlőpulton összetört egy mérsékletet a hajó belsejében, műszer. Bison ijedt kiáltása... és s mind a két űrhajós érezni kezd- űrhajó megállt. A Marson vol­té, hogy a hőséget nem bírja to- tak. Hapgood ösztönösen az órú- vább elviselni. Hapgood attól félt, .iára pillantott. 13 óra 34 perc. hogy elvesztheti eszméletét s ez- ^zr moszkvai idő szerint este 20 zel magát is és Bisont is a pusz- órának felel meg, mert wa- tulásnak teszi ki. Ezért a rakétát shingtoni és a moszkvai idő kö- a bolygó felszíne felé irányította, zött 7 óra a különbség... Bison- amelytől már csak 5 kilométer hoz fordult: választotta el őket. Úgy gondol- (Folytatjuk) I Tapasztalatok, tanulságok a kulturális seregszemle bemutatóin A kulturális seregszemle lát- nagy tömegeket mozgatott meg. seregszemle, mint a neoe is mu- ványos rendezvénysorozatának Ugyanakkor emelkedett az esz- tatja, kulturális jellegű volt, a immáron befejező részéhez ér- mei színvonal. A csoportok mu- találkozókra azért került sor ét­kezünk vasárnap. A megyei lánc- sorpolitikája javult, a témává- sösorban, hogy egymás előtt mű­fesztivál az utolsó a bemutatók lasztás általában kielégítőnek vészi felkészültségükről tegyenek sorában, amikoris a megye leg- mondható, az egyéni szerepír . tanúságot a fiatalok. De így, eb­jobb táncegyüttesei, csoportjai ta- szólisták által választott és be- ben a formában is nagyobb le- lálkoznak egymással és a közön- mutatott művek jól szolgálták a hetöség adódott a politikai ne­séggel. A seregszemle rendezőé- seregszemle célkitűzéseit. velőmunkára, wiint amennyit ki­nyer számos szép élményt nyáj- Az idei mérleg tehát jó, ered- használtunk. Néhány találkozó tottak a résztvevőknek és a kő- ményes volt a munka, előbbre kulturális bemutatóvá szűkült. A zönségnek, egyaránt. Ismét bébi- léptünk a kulturális felemelkedés következő év terveinek kidolgo- zonyosodott, évről évre előbbre útján. Ugyanakkor már most ke- zásánál talán nem árt figyelem­lépünk a szép megszerettetése- resni kell a továbbfejlődés útját, be venni ezt a tapasztalatot, ben. kulturális hagyományaink azokat a lehetőségeket, amelyek Kétségtelenül sokat hóztak a ápolásában, szocialista kultúránk újabb, szép sikerek zálogai lehet- találkozók azon a téren is, hogy a új hajtásainak megismertetésé- nek. Néhány tapasztalt jelenséget részt vevő csoportok átadják egy­ben, népszerűsítésében, népünk nem árt szóvá tenni, s talán né- másnak tapasztalataikat. Ugyan- kulturális színvonalának emelé- hány javaslat sem lesz elveten- akkor azonban látni kell, hogy sében. dö, vagy felesleges a jövő észtén- sok olyan község ifjúsága és pe­A Mátai Antal kulturális se- dó programjának összeállítása- dagcgusai, vagy kulturális éle- regszemle eredményei kétoldalú- nál. tének vezetői — szereplők híján ak. Soha eddig nem sikerült még Kétségtelen, a politikai ered- — nem vettek részt egyetlen be- ilyen tömegeket bevonni a kultu- mény jelenti a legértékesebb si- mutatón sem, akiknek pedig leg- rális munkába. Soha ennyi sze- kert a seregszemle rendezvényei- nagyobb szükségük leit volna a replő nem vett részt a bemutató- ben. Akkor viszont arra kell fő- tapasztalatok szerzésére saját kon. A seregszemle számos új, rekedni, hogy a politikai ered- munkájuk megindításához, vagy az idén először bevezetett ága is ményeket fokozzuk. Igaz, hogy a továbbfejlesztéséhez. Például a 'kórusok és zenekarok bemutató­jára meg lehetett volna, és meg kellett volna hívni azoknak a községeknek énektanárait leg­alább, ahol még nem működik ének-, vagy zenekar, de lehetőség látszik megszervezésére. A bemutatók legtöbbje csak bemutatóvá vált, anélkül, hogy ifjúsági találkozóvá lett volna. Az egésznapos műsorok nem ad­tak időt és lehetőséget arra, hogy a résztvevők szervezeti és művé­szeti tapasztalatailcat, véleményü­ket kicseréljék egymással. Noha a vélemény- és tapasztalatcsere minden szempontból hasznothajtó lelt volna a következő év kul­turális munkájához. Érdemes lenne fontolóra venni, nem mutatkoznék-e hasznosabb­nak, ha a kulturális műsorok, bemutatók egy nagy ifjúsági ta- 16,1,kozó programjába illeszkedné­nek? A helyi bemutatók, nyugodtan megállapíthatjuk, meghozták a kívánt eredményt. Végeredmény­ben hasznothajiók voltak a kör­zeti, járási, megyei bemutatók is, itt viszont már a továbbfejlő­dés lehetőségeit is számba kell venni. Jelenleg 312 művészeti csoport van megyénkben, száz­zal több, mint tavaly volt. a csoportoktól és énekkaroktól el­tekintve, minden művészeti ág­ban gyarapodott az együttesek száma. Ez szemléltetően bizonyít­ja a kulturális seregszemle sike­rességét. Javult a csoportok mű­sorpolitikája, néhány gyengébb példától eltekintve a szólisták műsorválasztásával is meg lehe­lünk elégedve. A tömegjelleget sikerült biztosítani, számos új tehetség került felszínre a bemu­tatókon. A következő évben azt látjuk legfontosabb feladatnak, hogy ezt a tömegjelleget növel­jük, határozottabb politikai tar­talmat adjunk a kulturális se­regszemle eseménysorozatának, a bemutatókat ifjúsági találkozóvá bővíteni hasznos célkitűzésnek látszik, s mindazt a szép ered­ményt elmélyíteni, megszilárdí­tani, amit fejlődésünkben a Má­tai Antal kulturális seregszemle idei eseménysorozata hozott. L. Gy. holdas parcellán Heidecker Já­nos fogatos hengerezte a másod­vetésű silókukoricát, ami még igen bő termést hozhat. Papp József tsz-elnökkel és Kerekes Ferenc főagronómussal beszélgettünk, akik elmondták, hogy ez évben a vártnál gyen­gébben sikerült az első kaszálású széna. Kevesebb lett a beterve­zett mennyiségnél, főleg a rend­kívül csapadékszegény időjárás miatt. Ez a helyzet most arra készteti a termelőszövetkezet ve­zetőit és gazdáit, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a várha­tó takarmánykiesés pótlására. Az elnötk és a főagronómus elmon­dotta, hogyan kívánják megolda­ni a problémát. Felmérték a szükséges és a várható mennyisé­geket, mindezt számbavéve, gon­doskodnak a tarlók elvetéséről. — Alig vártuk, hogy egy-egy tábla megszabaduljon a takar­mánykeveréktől. Az utolsó kocsi még le sem ment a területről, máris ott voltak a gépek és mun­kához láttak. Negwen hold őszi takarmánykeveréket vetettünk, ennek helyére részben silókukori­ca, részben borsós csalamádé, napraforgós keverék került, ilfet- ve kerül. — mondja Papp elv- társ, a termelőszövetkezet elnö­ke. Az agronómus hozzátette: — Minden lehetőséget kihasz­nálunk. Van szerződéses zöldbor­sónk. Itt a következőket csinál­juk. A hüvelyeket leszedjük, a borsó szárát pedig a megvénült takarmánykeverékkel lesilózzuk. Ezzel is sokat nyerünk. Az ősz­szel 250 hold kalászost felülve­tettünk vörösherével. Százhar­minc holdat lucernával. Van azért olyan ősziárpa-táblánk, amelyen nincs felülvetés. Ezzel mi legyen? Úgy beszéltük meg a vezetőséggel, hogy a Róka-erdő­nél a százholdas ősziárpa-táblát betakarítás után újból elvetjük. Figyelemre méltó és dicséren­dő a vezetőségnek az az elgon­dolása, hogy nemcsak a közös állatállomány takarmányszükség­letéről, hanem a háztáji állatállományról is gondoskodnak Úgy tervezik, hogy a Róka-erdő­nél 50 hold tarlóvetést kijelöl­nek a háztáji állatállomány ré­szére. Lehetséges, hogy ide a szö­vetkezeti gazdák adják majd a vetőmagot. Ez még nincs eldönt­ve, de ez a legvalószínűbb. A háztáji állatállomány takar­mánnyal történő ellátását sem­miképpen nem akarják figyelmen kívül hagyni. A vezetőség ja­vaslatára az utakat, a halastó környékét, a partrészeket, a gát­oldalakat, a tisztásokat a tagok kaoiák, szálastakarmányszerzés céljából. Az aparhanti termelőszövetke­zeti vezetők minden lehetőséget számbavesznek, mert nem sze­retnék, ha a tél megleoetés elé állítaná őket. Azt tartják, a ta- karmánybázis növelésének most van az ideje, télen már legfel­jebb csak sóhajtozni lehet. Jól gondolkodnak. Példájukat érde­mes követni. A TermsszetMonrinyi Közlöny pályázatot hirdet magasszínvonalú tudományos is­meretterjesztő cikkek írására. A pályaművek témája szabadon vá­lasztható a természettudományok bármely területéről. A pályázat feltételei: 1. A pályaművek terjedelme 9—10 normál gépelt oldal (gépelt oldalanként 28 sor) lehet. A pá­lyaműveket 5 példányban kell beküldeni. A téma illusztrálására kívánatos 4—5 kép. 2. A pályázaton folyóiratunk minden olvasója részt vehet. A pályázat jeligés. 3. A pályaművek beküldésének határideje: 1902. szeptember 30. Pályadíjak: 3 db I. díj: 1000 Ft, 3 db II. díj: 750 Ft, 3 db III. díj: 500 Ft. A pályázat díjnyertes cikkeit folyóiratunk leközli és megjele­néskor a közlésért járó honoráriu­mot fizeti. Azokat a pályaműveket, ame­lyek jutalmazásban nem része­sülnek, de szerkesztő bizottsá­gunk közlésre javasol, folyóira­tunkban megjelentetjük és szer­zőiket a szokásos szerzői honorá­riumban részesítjük. Bűnöző hivatalnokok a bíróság előtt Babits Istvánt, az illetékkisza­bási hivatal főelőadóját tíz hó­napi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ugyanebben az ügyben Szűz László, a Bonyhádi Járási Tanács adófelügyelője hat hónapi börtönbüntetést kapott. Babits­nak az volt a hivatali feladata* hogy ellenőrizze a különböző il­letékügyeket. összejátszott Szűz Lászlóval és Kakasdon hivatali lehetőségeikkel visszaélve, több személyt megkárosítottak. Szűz egy vitás ügyben megígérte, hogy ha neki fizetnek bizonyos össze­get, nem kell illetéket fizetni. A rendelkezések szerint az ingat­lantulajdonosoknak nem is kellett volna illetéket fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom