Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

» 1962. június 28. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAS Várják a malmok és a raktárak az új gabonát A Malomipari és Terményfor-1 tavalyi búzát, és majd ünnepé- I galmi Vállalat raktárai, malmaj felkészültek az új gabona foga­dására. Körüljártuk a megyét, ellátogattunk a vállalat kiren­deltségeibe, raktáraiba, malmok­ba; megnéztük, megtettek-e min­dent, hogy zavartalanul, rendben menjen az új gabona felvásárlá­sa. Idén is kell tárolni a gépállomási színekben A vállalat befejezte a termés- becslést, s megállapította: köze­pes lesz az idei gabonatermés, a tsz-ek nagy többsége teljesíti, több tsz előreláthatólag túltelje­síti értékesítési terveit. Kenyér- gabonából 1000—1500 vagonnal többet vásárol fel a vállalat, mint amennyit a múlt évben felvásá­rolt. Komoly gondot jelent idén is a tárolás Szükség lesz ideiglene­sen gépállomási színekre is, ezek­ben kell elhelyezni körülbelül 350 vagon gabonát. Sok raktárát foglal még el a tavalyi gabona Meglátogattuk a bonyhádi és a dombóvári malmot. Mindkét malom raktáraiban bőségesen tá­rolnak még tavalyi gabonát és lisztet. A bonyhádi malom liszt­készlete a járás kéthavi kenyér­szükségletét fedezi. A dombóvá­ri malomban annyi tavalyi búza van még, hogy ebből a járás la­kosságának 15 hónapig elegendő lisztet lehet őrölni. A malmok vezetői elmondot­ták, hogy rendbehozták a raktá­rakat, elvégezték az évi karban­tartást, igyekeznek megőrölni a lyesen fogadják azt a termelő­szövetkezetet, amely először hoz­za az új búzát. Kenyérgondjaink, tésztagond­jaink nem lesznek tehát. Szocia­lista nagyüzemeink a rossz idő­járás ellenére is termelnek any- nyi gabonát, hogy mindenki asz­talára jó minőségű kenyér kerül az idén is. Ki mint vetett, úgy arathat így lesz az idén is. A bonyhá­di és dombóvári járási kirendelt­ség vezetői szerint idén különösen áll ez a mondás. A nagymányo- ki Jószerencsét és a zombai Pa­rasztbecsület Tsz például 5, illet­ve 4 vagonnal tudják túlteljesí­teni kenyérgabona-értékesítési tervüket, mert magasabb lesz a búza átlagtermése a tervezettnél. Lápafőn és Gyulajon már más a helyzet. Mindkét tsz-ben ki­esésre számíthatunk, s ennek nemcsak az időjárás az oka. Ross2 volt ezekben a tsz-ekben a búza alá a talajelőkészítés, nem jól vá­lasztották meg a vetés és a fej- trágyázás idejét. Mindkét járásban több gabona terem, mint szokott, s a felvásár­lás mennyisége is növekedni fog az elmúlt évihez viszonyítva. A bonyhádi járásban például két- három mázsával nagyobb átlag­termésre számítanak, mint amit az egyéni gazdaságok produkál­tak az elmúlt évek jobb időjárá­si viszonyai között. nz átvételnél nem lesz fennakadás A vállalat összes raktárát ki­javítva, felújítva, takarítva, me­szelve, fertőtlenítve készítették elő az új gabona fogadására. A kirendeltségek megállapodtak a tsz-ekkel, hogyan adják át az árut, hova szállítják a gabonát, ki adja át kinek, kell-e zsák, ponyva, s milyen segítségre van szükség. így hát az átvétel elő­reláthatólag megy majd, mint a karikacsapás, mert minden tsz és minden átvevő ismeri a felada­tát. Néhány tsz még óvatoskodik, nem hisz a szemének, kevesebb kenyérgabonára kötötte meg a szerződést, mint amennyit a vár­ható termés lehetővé tesz. Ez helytelen, hisz ha szerződés nél­kül adja majd el a tsz a kenyér- gabonát, akkor elesik mázsánként 5 forint nagyüzemi felártól. így hát érdemes megkötni a szerző­dést. B lakarmánykeverő üzemek is felkészültek Ma már nem kell magyarázni a tsz-eknek a takarmánykeverék etetésének hasznáról, előnyeiről. Kocsolán, Kurdon, Döbröközön csak egy a kifogás, hogy lehetne belőle több is. A dombóvári takarmánykeve­rő üzem több ezer mázsa árpát vesz át a tsz-ektől csereter­ményként. A döbröközi Zöld Me­ző Tsz például ezer mázsa árpát ad át takarmánytápért a keverő­üzemnek. • A raktárak idén ismét megtel­nek. Ha nem is lesz olyan jó ter­més, mint amilyet szeretnénk, ak­kor is elmondhatjuk, hogy jól vizsgáznak idén gabonatermesz­tésből szocialista nagyüzemeink. Másfél millió nézőnek készül TV kisfilmet forgatnak Gemencről Az új vendégek egész nap az erdőt járták, de egyikőjük vál­lán sem fityegett puska, pedig akik ide járnak vendégségbe, rendszerint azzal a szándékkal jönnek, hogy egy szarvast, vagy egy őzet, vagy éppen egy vad­disznót kapjanak a puskavégre. Nos, ezeknek a vendégeknek is van „vadász” szándékuk, csak­hogy ők lencsevégre, nem pedig puskavégre szeretnék kapni az erdő lakóit. Televíziós kamerá­val kívánják megörökíteni a va­dászkörökben világhírnévnek ör­vendő gemenci erdő életét. Terepszemlére érkezett ide a TV-film alkotócsoportja, Szőnyi Sándor rendező, Radványi Zoltán forgatókönyvíró, Novákóvics And­rás operatőr, Rockenbauer Pál szerkesztő és Pogány Béla gyár­tásvezető. Radványi Zoltán újságíró, a forgatókönyv szerzője így emlékezik meg az itt eltöltött négy napról. — Eredeti elképzelésünk az volt, hogy egy vadőr napi munkáján keresztül mutatjuk be a gemenci vadgazdaságot, azonban a terep­szemlén nyert tapasztalatok és benyomások valószínűleg szétfe­szítik ezt az egyszerű keretet. Természetesen arra sem vállal­kozhatunk, hogy egy kisfilmben bemutatjuk a vadgazdálkodás egészét. Nem akarunk sokat mar­kolni... — Népszerű, és elsősorban nem szakembereknek szóló filmet sze­retnénk készíteni, amelyben a gemenci vadgazdaság hármas munkáját és feladatát, a vadvé­delmi munkát, a vadgazdálko­dást és a vadászatokat kívánjuk filmre vinni. — Munkánkban igen sok se­gítséget és ötletet kaptunk a vad­gazdaság dolgozóitól és vezetői­től, Party Istvántól, Berek János­tól, Kupás Zsigmondtól és Papp Jánostól elsősorban. Szőnyi Sándor, a rendező szemszögéből mesél az új filmről. — Az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretén belül már több filmet bemutatott a Magyar Te­levízió és ez a kisfilm is szeret­ne beilleszkedni ebbe a sorozat­ba. Az országban sokan csak ép- penhogy hallottak hazánknak er­ről a szép és gazdag vidékéről. Többet róla csak legfeljebb azok tudnak,, akik látták annak idején Homoki Gyöngyvirágtól lombhul­lásig című filmjét. — Gemenc nagy része még úgyszólván érintetlen dzsungel. Azt ma már mindenkinek tudni kell, hogy az ember természetát­alakító tevékenysége mindenhol előbb, vagy utóbb érvényesül. Romantikus képzelődés csupán, ha valaki arról álmodik, hogy egyes területeket ős, eredeti ál­lapotban meg lehet őrizni, de az igenis, az ember tervszerű mun­káján múlik, hogy az értékes ter­mészeti adottságokkal rendelkező területekből — átvitt értelem­ben — kert, vagy szemétdomb lesz. Mi azt szeretnénk kis- filmünkkel bemutatni, hogy az itt élő emberek miként igyekez­nek kertet létesíteni Gemencből. A képsorok gazdája az operatőr, Novákovics András inkább a kész képekkel szeret „beszélni”. Tőle a forgatás rész­leteiről tájékozódunk. — A forgatást csak a nyár vé­gén akartuk megkezdeni, de a terepszemlén több olyan lehető­ség kínálkozott, amelynek meg­örökítése a most (folyó munkák­hoz van kötve. Egy-két részletet, filmes nyelven „snittet’ már ezen a 'héten elkészítünk. A forgatás nagyobbik részét augusztus vé­gére, a szarvasbögés idejére ter­vezzük. Az előzetes tervek sze­rint a kész filmet október végén, november elején láthatja a Te­levízió közönsége. MONOSTORI MIKLÓS Fokozott oapkitörések, az ionoszféra rendellenességei okozzák a televízió- vétel zavarait Az elmúlt hetekben, különösen a Dunántúlról, feltűnően sok pa­nasz érkezett a postához a tele­vízió-vételre. Az előfizetők azt kifogásolták, hogy a budapesti adó műsorával egyidőben nem egyszer más kép is megjelenik a készüléken, s ez összezavarja, élvezhetetlenné teszi az eredeti képet. A panaszokról arra követ­keztettek, hogy valamilyen isme­retlen adó üzembeállítása zavar­ja a műsort. A zavar felderíté­sére a posta a Dunántúlra külön mérőcsoportot küldött, amely azonban csak azt tudta megálla­pítani, hogy hazánk szomszédsá­gában újabb televízióadót nem helyeztek üzembe. Mi zavarja hát mégis a dunán­túliak televízió-vételét? A kér­désre a postavezérigazgatóságon elmondották, hogy nem az idén jelentkeztek először hasonló pa­naszok a postánál. Évek tapasz­talatai alapján megállapították, hogy nyáron, májustól augusztu­sig, először növekvő, majd egy­re csökkenő mértékben lépnek fel ilyen zavarok. Ezek a televí­zió-adás időnkénti nagy távolságú terjedésével magyarázhatók. Az OIRT 1-es csatornán, amelyen a budapesti adó is dolgozik, a szom szédos országokban, a Szovjet­unióban több. Csehszlovákiában kettő, Ausztriában pedig egy adó működik. Rendes körülmények között Budapesten és attól kö­rülbelül 100 kilométeres körzet­ben ezek az azonos hullámhosz- szon dolgozó adók nem zavarják egymást. Májustól augusztusig azonban az idén különösen a fo­kozottabb naptevékenység, aa erős napkitörések, az ionoszféra rendellenességei miatt megválto­zik a televízió-hullámok vissza­verődése. Az ionoszféra réteg ál­talában eléggé merőlegesen veri vissza a televízió-hullámokat, nyáron azonban a visszaverődési szög megváltozik, „megnyúlik”. Ennek hatására, a szokásosnál jóval nagyobb távolságra, több száz kilométerre is eljut egy-egy adó műsora. Ezzel magyarázha­tó, hogy a dunántúliak vevőké­szülékeire egyidőben több adó ;s „beugrik” zavaros, élvezhetetlen lesz a kép. A „megnyújtott” visz- szaverődési szög okozza egyéb­ként, hogy a Dunántúlon inkább a keleti, az Alföldön pedig a nyugati TV-adók zavarnak. Sajnos ezt a fizikai jelenséget máról holnapra megszüntetni, el­kerülni nem lehet. Augusztusban eltűnnek majd ezek a zavarok. A Dunántúlon jövőre a Kab he­gyi adó működése — amely az OIRT 12-es csatornán dolgozik majd — meggátolja az ilyen za­varokat. Több helyen azonban csak a következő években, az adóknak a nagyobb rezgésszámú frekvenciasávra való átállításá­val tudják ezt a problémát meg­oldani. Diákok a szünidőben Megkezdődött az általános és középiskolások nyári vakációja. A szünidőben a diákok idejük jó részét pihenéssel, szórakozással töltik. A KISZ önkéntes ifjúsági építőtáboraiban — amelyek jú­lius 2-án nyílnak — több mint 27 000 fiatal, kéthetes váltással augusztus 25-ig dolgozik, A Művelődésügyi Minisztérium kéthetenkénti váltással — mint­egy 10 000 általános iskolást ,üdül- tet az ország legszebb tájain, egyebek közt a Balaton mentén, Kőszegen, Sopronban.. Sátortáborok várják a diákokat a Balaton partján, az ország leg­szebb nyaralóhelyein. Több vi­déki úttörőcsapat és középiskolás kiszista látogat el a vakációban Budapestre, hogy ismerkedjék a főváros nevezetességeivel. A diákok szokásos nyári terme­lési gyakorlaton tovább fejlesz­tik ismereteiket, megismerkednek a népgazdaság különböző szak­területeivel. Az idén 25 000 kö­zépiskolás vesz részt nyári ter­melési gyakorlaton. A nyári szünidőben a főváros­ban és vidéken több mint 120 000 általános iskolai napközis tanuló felügyeletéről és ellátásáról gon­doskodnak. A nyári idénynapkö­zik fenntartására előirányzott összeg meghaladja a 30 millió forintot. A vidéki nyári napkö­zis táborokban elsősorban a ter­melőszövetkezetek, az állami gaz­daságok és a gépállomások dol­gozóinak gyermekei kapnak he­lyet. 'dCaímd Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA A MARSON 34. Óriási sebességgel nyelte az állomásépület lapos tetején em­utolsó kilométereket. A Föld kö- bértömeg. Bennünket várnak. Február 11-én reggel 8 órakor zeledett és nagyobbodott. Ezek- Szerafima Petrovna, Kámov fe­mindnyájan az obszervatórium- ben az izgalmas percekben kü- lesége is ott áll most köztük. Só­ban gyülekeztünk. A repülőút Ionosén fájt veszteségünk. Ha várán lesi a fehér madarat, vár­utolsó órái következtek. Az űr- most Kámov velünk lenne! hajón minden készen állt a le- Az űrhajó a leereszkedést a ja a boldog pillanatot, amikor megölelheti szeretett férjét. Sem­szálláshoz. Gépeimmel az ablak- Föld felszínétől 41 ezer kilomé- miről sem tud.. nál tartózkodtam. Pajcsadze csil- ternyire kezdi meg. A motorok Az utolsó kör. A motorok el- lagászati műszereivel vesződött, máris végezték fékező munkájú- hallgatnak. Az óriáskerekek lá- Belopolszkij a vezérlőpultnál kát. A bolygó felszíne egyre de- gyan földetérnek. Az örömköny- holmi számításokat végzett. Bi- rűsebbé vált, mintha örülne gyér- nyék fátylán át látom, hogy hat son csüggedten bámult ki az ab- mekei visszatérésének. gépkocsi robog űrhajónk felé. lakon. Másfél hónapot ült a fül- Észrevétlenül belemerültünk a Belopolszkij a vezérlőpultról nyit kéjében, mivel nem akart ki- légkörbe. Alattunk terült el szü- ja ki a kijárati kamra mindkét jönni onnan. Megszégyenítő bí- lőhazánk a maga teljes pompá- ajtaját. rósági tárgyalás és szigorú bűn- jában... Lefelé ereszkedtünk... A gépkocsiból Volosin akadé- tetés várja. Dicstelen hazatérés! A gép 100 kilométeres magasság- mikus, a kormánybizottság elnö- Most Belopolszkij parancsára ban kieresztette hatalmas szár- ke száll ki és indul felénk. Öt tartózkodott mellettünk. nyait. Véget ért az űrrepülés! követi a bizottság többi tagja. 8.30-kor az űrhajó egyvonalba Nyugatnak tartottunk. Közeled- Filmoperatőrök forgatják masiná- került a Föld holdjával. Nyom- tünk Moszkvához. Egykllométeres jukat. Belopolszkij Volosin felé ban ezután megpillantottuk sze- magasságban repültünk, amikor siet. Sisakjához emeli kezét. Most retett bolygónkat. Szívem az a látóhatár mögül elénk bukkant jelenti, hogy a feladatot végre- örömtől izgatottan dobogott... A a főváros panorámája. Egyenesen Föld! Világoskék korongja csil- a rakétapálya felé repültünk, logott az űr fekete kárpitján. A Csendesül a motorok döreje... róL Alig három lépésnyire tőle ragyogó légkör halvány dics- Űrhajónk nagyokat körözve feje- pedig ott áll Szerafima Kámova, fénye övezte. zi be héthónapos űrútját... Alat- arcán boldog mosoly, kezében vi­Szinte éreztem az acéltest tü- tunk hatalmas mező. Hófehér ta- rágcsokor. Hát valóban nem lát- relmetlen remegését. A hófehér karó borítja. Magas kerítésén madár kedves fészkéhez száll, számtalan zászló. A bolygóközi hajtottuk, majd száraz hangon beszámol parancsnokunk halálá­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom