Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

> Y TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 198?. június 23. A szovjet part- és kormánykiiidöttség Vajdahunyadra látogatott Bukarest (MTI). A Hruscsov vezette szovjet párt- és kormány- küldöttség vidéki körútja máso­dik napján, csütörtökön reggel íél tízkor külön vonaton Vajda­hunyadra, az ország vas- és acél­iparának központjába érkezett. A szovjet vendégeket útjukra el­kísérték Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, az államta­nács elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői. Vajdahunyad lakossága kitörő lelkesedéssel fogadta a szovjet vendégeket, akik Borzestiben, a román vegyipar fellegvárában tett szerdai látogatásukról érkez­tek az ország nehéziparának köz­pontjába. A vajdahunyadi kohászati kom­binát Románia legnagyobb fém­ipari bázisa. A felszabadulás után az egykori, kezdetlegesen felszerelt üzem gyors ütemben fejlődik. Az elmúlt tíz évben a nyersvas termelés évi átlagos nö­vekedési üteme 16,8 százalékot, az acéltermelésé pedig 22,3 száza­lékot tett ki. Ma a kombinát har­minc nap alatt ugyanannyi nyers- vasat és 79 nap alatt ugyanany- nyi acélt termel, mint 1948-ban az egész év alatt. Az üzem egyik jellegzetessége, hogy segédüzem­anyagként földgázt használ, Vajdahunyad (MTI). A szovjet párt- és kormányküldöttség kü- lönvonata csütörtökön délelőtt Borzestiből — ahol a vendégek szerdán tettek látogatást — Vaj- dal^unyadra érkezett, a román nehézipar fellegvárába, a Hu­nyadiak egykori családi fészkébe. N. Sz. Hruscsovot és a küldöttség tagjait a város lakosságának tíz­ezrei, románok, magyarok, néme­tek és más nemzetiségiek üdvö­zölték kitörő lelkesedéssel. Az állomástól a szovjet vendégekét elkísérte az acélolvasztóhoz a 27 éves Stefan Cripsa, a szocialista munka legfiatalabb hőse Kömá-' niában. Hruscsov elvtárs el­beszélgetett az egyes kemencék­amely nagyban olcsóbbá teszi a termékek önköltségét. A kohá­szati kombinátban szerdán a szovjet vendégek megérkezése előtti napon helyeztek üzembe egy újabb négyszáz tonnás mar­tin-kemencét, amely naponta ezer tonna acéllal növeli az or­szág acéltermelését. A vajdahunyadi kohászati kombinát fejlődése eleven pél­daképe a román és a szovjet nép együttműködésének. A vegyi kok­szolóművet, az ércdúsítót, a ne­hézhengerművet teljes egészében szovjet felszereléssel állították üzembe. Hasonlóképpen a Szov­jetunió szállította a 450 és 750 köbméteres új, nagyolvasztók leg­főbb berendezéseit. Ezt a hatalmas kohászati mű­vet tekintik meg ma a szovjet vendégek. Hruscsovot és a kül­döttség tagjait Borzestitől Vaj- dahunyadig, a több száz kilomé­teres hosszú útvonalon a lakos­ság mindenütt nagy szeretettel köszöntötte. Az állomásokon vi­rágcsokrokkal fogadták őket. A szovjet párt- és kormányküldött­ség Vajdahunyadon «vűlésen ta­lálkozik majd a város lakosságá­val. Látogatásuk befejezése után vidéki kőrútjukat folytatva, a kora délutáni órákban Lupemi­be, a bányászok közé utaznak. I nél a főolvasztárokkal. Különösen hosszan időzött a 400 tonnás ha­tos kemencénél, amelyet szerdán adtak át rendeltetésének és az első csapolást végezték. Hruscsov elvtárs és a küldött­ség tagjai a román párt- és ál­lamférfiak kíséretében ezután nagygyűlésen találkoztak Vajda­hunyad dolgozóival a város sport­stadionjában, amelyen 30 ezer ember vett részt. A nagygyűlé­sen több felszólaló mellett, beszé­det mondott Glieorghe Maurer, az RNK minisztertanácsának el­nöke. Beszédében kitért péfiápy. ■Külpolitikái ’ Kérdésre’ is. Hang­súlyozta, hogy az egész világ köz­véleménye figyelmének központ­jában a béke kérdése áll. Beszélt a német problémáról és hangoz­tatta, hogy a második világhábo­rú maradványainak felszámolá­sával el kell távolítanunk az euró pai népeket fenyegető háborús veszélyt. A miniszterelnök sürget­te a leszerelés mielőbbi megoldá­sát, majd hangsúlyozta, hogy a békeszerető erők összefogásával megelőzhetjük a háborút. Meg­győződésünk — mondotta —, hogy az ésszerűség és megfon­toltság győz a nemzetközi kap­csolatokban, hogy az agresszív körök mesterkedései meghiúsul­nak. Gheorghe Maurer beszéde után a jelenlevő 30 ezer ember lelkes hurrá kiáltása, a román—szovjet barátság éltetése közepette emel­kedett szólásra Nyikita Szergeje- vics Hruscsov. Hruscsov a Szov­jetunió munkásai nevében üd­vözölte Vajdahunyad acélműnké- sait. Tudjuk — mondotta —, hogy nagyon jó acélt gyártanak Vajdahunyadon, de semmivel sem kevésbé edzett a román— szovjet barátság, amely a román és a szovjet nép közös harcában edződött. Hangoztatta, hogy Vaj­dahunyad gazdag kincsekben, de a legnagyobb kincs a szabad em­ber, eme gazdagságok tulajdono­sa. Beszélt arról, hogy Romániá­ban röviddel ezelőtt fejezték be a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, majd arról szólt, hogy a Szovjetunió népei kemény munkával valósítják meg a XXII. kongresszuson közzétett progra­mot. A legközelebbi tíz esztendő­ben a Szovjetunió megelőzi az ipari termelésben az Egyesült Ál­lamokat. Húsz esztendőn belül 250 millió tonna acélt termel majd a Szovjetunió — mondotta Hruscsov a jelenlévők dübörő tapsának közepette. Kemény mun kával érjük el a nagy célokat. Minden az ember szolgálatában áll, nincs és nem is lehet nagyobb célunk az ember boldogságánál —- hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. A nagygyűlés végén Vajdahu­nyad lakossága szűnni nem aka­ró tapssal, a román—szovjet ba­rátság, a béke éltetésével búcsú­zott vendégeitől. A szovjet párt- és kormányküldöttség vajda­hunyadi látogatásáról különvona- ton tovább utazott Lupemibe, az ország legnagyobb szénipari vi­dékére. Angol lapok Rusk párizsi látogatásáról Hruscsov elvtárs találkozása Vajdahunyad dolgozóival Az NDK kormányának nyilatkozata nyomatékosan mutat rá arra a a nyugat-berlini szenátus utn­tenyre, hogy a nyugat-berlini részről mind gyakrabban el­követett provokációk a német- országi és a világfeszültség ve­szélyes fokozására irányulnak és azt a célt szolgálják, hogy eleve meghiúsítsák a német kérdés békés rendezéséhez el­engedhetetlenül szükséges köl­csönös megértést. Walter Ulbricht a német nép nemzeti kongresszusán rámuta­tott arra, hogy a bonni ultrá­kat a szovjet—amerikai tárgya­lásokon elért eredmények ag­gasztják, annyival is inkább, mert Kennedy már eljutott bi­zonyos status quo elismeréséig. Ennek tudható be, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság államhatárán egymást követik a halálos kimenetelű provoká­ciók, mint legutóbb is, amikor egy ismeretlen nyugat-berlini egyén rálőtt Paul Huhnra, az NDK határőrségének tiszthe­lyettesére, aki belehalt sérülé­seibe. Albertz, belügyi szenátor Nyugat-Berlinben kénytelen volt hírzárlatot elrendelni, Egon Bahr sajtófőnök mégis nyilat­kozott az amerikai RIAS rádió­nak, amelyben csak annyit is­mert el, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság tiszthelyet­tesét „egy személy megtámad­ta”. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának most ki­adott nyilatkozata a provoká­ciókkal kapcsolatban hangsú­lyozza: a robbantásokkal és gyilkosságokkal kísért cselek- ményeket a bonni kormány és Tovább javul az Algír (MTI). Az Algírból érkező I jelentések a helyzet további nor­malizálódásáról számolnak be. Az utcákon ismét közlekednek az autóbuszok, hosszú idő után meg­jelentek a köztisztasági alkalma­zottak a romok és a piszok el­takarítására. Szerdán öt erős robbanás ron­gálta meg az Orantól keletre fek­vő hatalmas gáztelepet, a Szaha­rából vezetett földgázelosztó és nyomáscsökkentő állomását. A százméteres lángok eloltása csak azután vált lehetővé, amikor Orantól negyven kilométerre el­zárták a gázvezetéket. A robba­nás körzetében mintegy ötszáz | embert kilakoltattak. sítására hajtják végre. Az NDK kormányának nyilatkozata em­lékeztet Adenauer június 17-i nyugat-berlini beszédére, vala­mint Willy Brandt nyugat-ber­lini polgármester uszításaira s nyomatékosan felhívja a nyu­gati hatalmak figyelmét arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság határának Nyugat- Berlin felől történő rendszeres megsértése agresszív cselekmé­nyek jellegét öltötte. A béke és a békés egymás mellett élés ellen elkövetett bűncselekmé­nyek — hangsúlyozza az NDK kormányának nyilatkozata — veszélyes következményekkel járhatnak. A nyugat-berlini provokáci­ókkal kapcsolatban a Pravda kommentárt fűz Adenauer és Willy Brandt legutóbbi nyugat­berlini beszédeihez. Hang­súlyozza, hogy ezek a beszédek egyáltalán nem dicsekedhetnek valami eredetiséggel. Adenauer és Brandt továbbra sem akar­ja elfogadni a Német Demok­ratikus Köztársaság szigorúan őrzött határainak tényét, mint mint ahogy egyikük sem akar­ja elismerni a Német Demok­ratikus Köztársaság létét sem. A Pravda kiemeli, Adenauer és Willy Brandt beszédeiből is megállapítható, hogy milyen fontos szerepe lesz a német bé­keszerződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet ilyen alapokon történő rendezésének. A veszélyes provokációknak pe­dig véget kell vetni — írja cik­kében a Pravda. algériai helyzet A minden valószínűség szerint merénylet okozta robbanás arra utal, hogy az OAS orani vezető­sége még mindig nem hajlandó meghátrálni, de egyes hírek sze­rint Godard és Chateau-Robert volt ezredesek, az orani, illetve Constantine-i csoport vezetői — a terror két legmakacsabb híve — már el is hagyták Algériát, s ha ez igaznak bizonyul, úgy elő­segítheti a további megbékélést. Rádióbeszédet mondott szerda este Chevallier, Algír volt jJbl- gármestere. Elítélte az esztelen menekülést, amelyet — mondot­ta — az indokolatlan kétségbe­esés, a bizalomhiány vált ki. %£a£and Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA A MARSON London (MTI). Az angol sajtó egybehangzó megállapítása sze­rint Rusk párizsi megbeszélései sziklaszilárd elutasító francia ál­láspontba ütköztek az egész vo­nalon és küldetése nem eredmé­nyezte még a legszerényebb ame­rikai várakozások teljesülését sem. A Guardian párizsi tudósítója szerint elmúltak azok az idők, midőn az Egyesült Államok egy­szerűen kihirdette a politikát a NATO tagjai előtt és azok vita nélkül elfogadták Washington ve­zetését. Az Atlanti Szövetséget zavaró francia—amerikai atombomba­ellentéteken kívül az amerikai hivatalos személyeket súlyosan aggasztja az a tény is, hogy Franciaország már megosztja atomtudását — bár az most még igen elemi természetű — Német­országgal és Izraellel. A Daily Telegraph párizsi tu­dósítója szerint Rusk igen kevés haladást ért el megbeszélésein. Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, június 29-én és 30-án rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1962. első félévi húzását. A sorsolásokat mindkét napon a Villamosgép és Kábel­gyár művelődési házában (X., Gyömrői út 103. sz.) tartják. Pénteken délután 2 órai kezdet­tel bonyolítják le a II. Békeköl­csön húzását, amelyen 134 000 kötvényre 27 millió forintot sor­Ugy találta: teljesen változatlan Franciaország ama álláspontja, hogy kifejleszti saját atombom­báját. A francia tervek ellen irá­nyuló amerikai bírálatok sem ja­vították a viszonyt a két ország között Megmerevedett a francia álláspont a NATO jövendő fel­építését illetően is. Ami De Gaulle-nak az európai politikai unióra vonatkozó álláspontját il­leti, közölték Rusk-kal, hogy az Egyesült Államok legjobban ten­né, ha a külső megfigyelő szere­pére szorítkoznék. Legalább ad­dig, amíg nem oldják meg az európai problémát. A Times párizsi tudósítója hangsúlyozza, hogy a Rusk által felvetett kérdések megoldása az Anglia és •» közös piac között fo­lyó tárgyalások kimenetelén for­dul meg. Hozzáteszi: az a gyor­saság, amellyel jólértesült körök ezt a képet nyújtották a párizsi megbeszélésekről, arra mutat, hogy igyekeztek nalástolni a két ország közötti ellentéteket. sóinak ki. Szombaton déli 12 óra­kor kezdődik a húzás. A III. Bé­kekölcsönből 172000 kötvényre 47,1 millió forint, a IV. Békeköl­csönből pedig 125000 kötvényre 28,9 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a há­rom Békekölcsönből összesen 431 000 kötvényre 103 millió fo­rintot sorsolnak ki. SZIKLÁK Kámov dél felé haladt, abba az irányba, amelyet még nem ku­tattak át. Úgy határozott hogy befejezi kitűzött programját és egyedül indul el az utolsó expe- díciós útra. Munkájukat a Mar­son befejezték. Semmi értelme, hogy két ember életét kockáztas­sák. Társai fájó szívvel engedték útnak a parancsnokot. Belopolsz- kij megígértette vele, hogy sem­mi körülmények között nem száll ki a gépből. A terepjáró átlag 40 kilométe­res sebességgel haladt. A táj fo­kozatosan lejtett. Egyre több tó tűnt fel. Jó messzire el lehetett látni és Kámov nem félt az „ugró gyík” váratlan támadásá­tól. Nyomait sehol sem látta. Már 70 kilométernyire távolo­dott el az űrhajótól. Ideje volt visszafordulni. Két óra kell ah­hoz, hogy szétszedjék és elrakják a terepjárót. Pontosan nyolc óra­kor az űrhajó elhagyja a Mar- sot. Valószínű, hogy ez az utolsó kiruccanás sem hoz semmi újat. Megállította a gépet. Körülnézett. Minden a régi. Bekapcsolta a mikrofont és közölte az űrhajó­val, hogy visszafelé indul: —Má­sik úton megyek vissza — mond­ta. — Egy óra múlva kérem a rádióirányzót. Keletnek fordult. Húsz kilomé­teren fésülte át a terepet, majd északnak kanyarodott. Hazafelé indult. A terepjáró útjával pár­huzamosan haladó jól látható nyomok hosszú sorát pillantotta meg. Lecsökkentette a sebességet és figyelmesen megvizsgálta a nyomokat. Az „ugró gyík”, a Mars ura hagyta maga után. Va­jon mikor járt erre? Lehetetlen megállapítani. A tömör homokon sokáig megmaradnak a nyomok. Ekkor jobbra, körülbelül egy kilométernyire kisebb, félig szik­la, félig dombvonulat tűnt sze­mébe. Dombok a Marson! Nem lehetnek homokból! A szél rég széthordta volna őket. Tehát szik­lák. Eddig egyetlen követ sem találtak a bolygón. Ahogy közeledett a sziklához, úgy nőtt az izgalma. Végre olyas­mi, ami különbözik az eddig lá­tottaktól! Talán épületmaradvá­nyok? A terepjáró az 5—15 méter magas sziklához ért. Körülbelül egy hektárnyi területen több tu­cat sorakozott belőlük. Kámov alaposan szemügyre vette a hoz­zá legközelebb eső követ, Biotit gránitra hasonlít. Ezért nézte hát őket homokdomboknak. Barna színük összefolyt a sivatag szí­nével. Filmre kell vennie a szik­lákat s mintát szedni belőlük. Lassan vezette a gépet a grá­nitsziklás terület szélén és fény­képezett. A sziklák oly közel áll­tak egymáshoz, hogy a terepjáró nem tudott behatolni a terület közepére. Természetes képződ­mény volt-e, vagy az eltűnt boly­gólakók által emelt építmény, amelyet az idő a felismerhetet- lenségig lerombolt? Feltétlenül választ kell kapnia erre a kér­désre! Ha felmászik az egyik kö­zépső sziklára, tetejéről távlati képet készíthet róluk. Könnyeb­ben ismerné ki magát a gránit­sziklák elhelyezkedésében és ta­lán választ is kapna a kérdésre. Órájára pillantott, ideje ki van számítva. Semmi vész! Visszafelé a régi nyomon mehet. Ismert úton teljes sebességgel roboghat. Egy hét múlva sorsolják a II., a III. és a IV. Békekölcsönt'

Next

/
Oldalképek
Tartalom