Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-15 / 111. szám
4 TOLNA MFGYTÍ NfPŰJSAS 1962. májas l5j Magyarország külkereskedelmi forgalma 1961-ben, 4VÍSI otthona élelmit éleim ri élelmiszeres ______,_____________________élelmiszeripari alapanyag (7y|4) k 1B* Mb énid 5.■ Belgium H f Hollandia 11. Hi echten stem I duxmbuy «St NO l: Német Oem.Közt. N Slfc Német Szövetségi Közt. S.- Srájc ipari fogyasztásig, nyersanyag és cikk félkészáru rd élelmiszer és élelmiszeripart alapanyag kXifJI/banid-fL’Be/gitzm R*HollandiaBitiecbtens/einl'Iureaiurg Hfjtf.rNémetDem.kózt HSUkr Német Szöreriegikozz. S.-Srí/c 1949-hez — az államosítás évéhez — viszonyítva külkereskedelmi forgalmunk volumene, iránya és áruösszetétele nagymértékben megváltozott. Tizenhárom év alatt az 1949. évi 3,38 milliárd devizaforintos behozatali volumen 12,02 milliárd devizaforintra, azaz közel négyszeresére emelkedett. A kivitel volumene ugyancsak közel megnégyszereződött és az 1949-es évi 3,29 milliárd devizaforintról 1961-ben 12,07 milliárd devizaforintra nőtt meg. A külkereskedelmi forgalom irányát tekintve az alábbi változások következtek be: 1949-ben a szocialista országok részesedési aránya 49 százalék, a kapitalista országoké pedig 51 százalék volt. 1961-re ez az arány a szocialista országok javára tolódott el. Az elmúlt évben hazánk külkereskedelmi forgalmából a szocialista országok 71,1 százalékkal, a kapitalista országok pedig 28,9 százalékkal részesedtek. Az áruforgalom összetételében bekövetkezett szerkezeti változások hazánk társadalmi viszonyaiGépek és gépi berendezések Ipari fogyasztási cikkek Nyersanyagok és félkésztermékek Élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok ______ b an bekövetkezett változásokat tükrözik. Az alábbi táblázat 1949- re, illetve 1961-es évre mutatja a fórgalom áruösszetételét export-import bontásban, százalékos arányban. Alig látszott ki a földből, amikor már apró lábaival kö- 1 vette édesanyját a munkába, és kérdések özönével árasztotta el. — Szinte mindenki csodálta — mondja a mama — hogy ilyen korán kezdett beszélni. S később, egy napon néma lett Annuska szája. A szülők kétségbeesve vitték az orvoshoz, aki megnyugtatta őket: — Nincs különösebb baj, rendbejön a gyerek. És valóban, rövid idő múltán újból megjelent a gyerek szájából a várvavárt szó. Teltek az évek, Annuska kedves csivitelésétől volt hangos a ház. Már iskolába járt, amikor a tanító néni szólt Drávecz néninek: — Valami baj van An- nuskával, nehezen ejti ki a szavakat, akadozva beszél. Arra gondoltak, hogy nem tanul, nem készül el a leckével, és ezért vannak nála zavarok. De később már a szülök is észrevették a bajt. Jövedelmük jó részét orvosra költötték, már Budapesten is jártak, de nem sok eredménnyel. A baj oka a szülők előtt ismeretlen maradt, és ahogy nőtt a kis Ancsa, már ő ís tudtára ébredt betegségének. Ma már kezd nagylány sorba érni, fájó szívvel, társai között szinte szégyenkezve beszél, folyamatos beszédét valami akadályozza. — Már mindenhova fordulok problémánkkal — mondja könnyek között Drávecz néni. A múltkor kint járt nálunk Ér- tényben Hunyadi Károly, a megyei népfront titkára. A falubeliek bátorítottak, beszéljek vele, hátha segítségemre lesz. Export Import Összesen: A fenti táblázatból megállapítható, hogy 1949-hez viszonyítva ’ 1961-ben a gépek és gépi berendezések exportja közel 20 százalékkal, az ipari fogyasztási cikkek 3 százalékkal, a nyersanyagok és félkésztermékek kiviteli aránya pedig 1 százalékkal növe1949 1961 1949 1961 17,7 37 A 18,2 254 17,9 20,6 1.6 4,8 21,4 22,4 76.8 59,1 43,0 19.8 3.4 10,6 100,0 100,0 100,0 100,0 (Folytatás a 3. oldalról.) zeskancsót. Rémültében majdnem felkiáltott. Percekig nem mert megmozdulni. Aztán villámgyorsan cselekedett. Szeme megszokta az irodai sötétséget, felfeszítette az íróasztal fiókját és kidobált mindent. Voltaképpen maga sem tudta, hol van, amit keres. A másik pillanatban már a páncélszekrényt feszegette. De ezzel nem boldogult. Visszatért hát az íróasztalhoz. Végül egy keményborítású könyv akadt a kezébe. Az ablak melletti derengésnél kibetűzte: TERMELÉSI NAPLÓ — ez állt rajta. Dühösen széttépte. Tovább kutatott. Újabb könyvet talált: KOHÁSZATI MÜ SZAKI ALAPELVEK. Nagyot dobbant a szíve. Belelapozott. Rajzokat és fényképeket talált a könyvben. „Ez lesz az!” — gondolta. Sejtelme sem volt róla, hogy olyan, ebből a szempontból értéktelen könyvet lopott el, amelyet az ügynök bármelyik könyvkereskedésben megkaphatott volna Erdőslakon ... Kabátja alá rejtette és az ajtóhoz osont. Hallgatózott. Valaki járkált odakint. Rémület fogta el, maradék ereje is elhagyta. Szorosan a falhoz lapult, belebújt volna az egérlyukba is. Kínos, hosszú percek teltek el, a dobhártyája megfeszült, a lábába szállt a vére, egyik pillanatban forróság öntötte el, másik pillanatban még a foga is vacogott, úgy reszketett. Végre csend lett. Óvatosan kilépett és bezárta maga után az ajtót. Faltól falig lapulva, mint az árnyék, nesztelenül osont és visszament a munkahelyére. Szerencsére, az egyik bukerban egye dűl dolgozott, nem kellett beszélni senkivel. Leroskadt egy téglarakásra és megpihent. Később meg is nyugodott, s csak akkor riadt meg újra, amikor az irodából ki, s be járkáló embereket meglátta. Alig várta, hogy leteljen a műszak és mint az űzött vad, rohant kifelé a gyár területéről. Egész nap rohangált az utcákon. Minden emberben üldözőt látott és amikor a színház előtti szabálytalan áthaladás miatt ráfütyült a rendőr, futásnak eredt, eltűnt a szemben lévő keresztutcában és meg sem állt hazáig. A veszedelmes könyvet újságpapírba csomagolta és elrejtette az udvaron, a farakás közé. Kifeküdt a kertbe, de sütötte még a föld is. Töprengett, gyötrődött, mit csináljon? Ha a lopás miatt megfogják, börtönbe vetik, elítélik és csíkos ruhát húznak rá. Ha visszaadja a könyvet, a képügynök jelenti fel. Legszívesebben az öklével verte volna szét a fejét, hogy miért is csinált ilyet? Részeg fejjel nem tudta, miket mond. Képtelen hazugságokat hordott össze, amelyek soha nem történtek meg. De ez most már mindegy. Az elszánt ügynök kihasználja ellene. S ha a posta előtt tényleg meghalt egy orosz katona, senki nem mossa le róla] hogy nem ő volt a kedett, míg az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok export-arányában 1949-hez viszonyítva 20 százalékos csökkenés állt be. Ugyanakkor jelentősen megnövekedett a gépek és gépi berendezések és élelmiszerek import-aránya, valamint az ipari fogyasztási cikkek behozatali aránya is, viszont csökkent a nyersanyagok és félkésztermékek százalékos import-aránya. Az alábbi táblázat Magyarország 1961. évi legfontosabb kereskedelmi partnereit sorolja fel. Százalékos részesedés Magyarország exportja- importjáAusztria ban *,5 ban 3,1 Belgium — Luxemburg 0,4 0,8 Bulgária 1,3 1,3 Csehszlovákia 13,4 10,1 Nagy-Britannia 1,6 3,9 Finnország 0,4 0,5 Franciaország 1,7 2,6 Görögország 0,6 0,7 Hollandia 1,0 1.8 Jugoszlávia 3,2 1,9 Lengyelország 5,8 5,6 NDK 10,7 10,1 NSZK 5,1 5,4 Olaszország 1,8 2,6 Románia 2,8 2,4 Svájc — Liechtenstein 1,9 1.8 Svédország 0.6 0.8 Szovjetunió 32,3 34,9 Törökország 0.4 0.4 India 1,4 0.8 Kína 2.8 1,7 Egyesült Arab Köztársaság (EAK) 0,9 1,0 Amerikai Egyesült Áll. 0.3 0.5 Argentína 0,7 0.6 Kuba 1,1 0.8 Igazuk volt. Megosztotta hóna« tómat, néhány nap múlva levelet kaptunk. Közölte, Ancsát Szekszárdra viszik, ahol gyógypedagógus foglalkozik vele. A megyei és városi nötanács vállalta kislányom gondozását. Felkerestem második otthonában Drávecz Annuskát. A meghitt, családias légkörben otthonra talált. Mechtl Béláné ötgye.rmekes családanya, a nőtanács kollektívájával együtt részt vállalt a kislány gondozásában. A Mechtl család mint testvért fogadta be Annuskát. Szeretettel gondozzák és aggodalommal figyelik gyógyulását. A tizenkét éves Annuska hálálkodva beszél új otthonáról. — Húsvétra hazajött, —• mondja Ancsa édesanyja —, az And néniről úgy beszélt, mintha édesanyja lenne. Nagyon örülök, hogy ilyen kedves családhoz került a kislányom. És nagyon meghat az, hogy a gondozás, a gyógykezelés nekünk egy fillérbe se kerül. Annuska gyógyítását dr. Baj- tai Mártonná gyógypedagógus is díjmentesen végzi. Naponta két órát foglalkozik vele. Amikor felkerestem Annuskát, barátnőjének írt levelet Érténybe. „Nagyon jól érzem magam, úgy érzem, már javult a beszédem." Reméljük, hogy az orvosi segítség, a gyógypedagógus munkája felülkerekedik a betegségen, és a kis Ancsa szíve újból megnyugszik, magabiztosan áll pajtásai elé, és nem lesz oka szomorúságra. KEREKES IBOLYA Milyen lesz az új Szabadság Szálló ? Átépítik a szekszárdi Szabadság Szállót. Az új szálloda a jelenleginél tágasabb, korszerűbb, szebb1 lesz. A tervekből láttam néhány részletet, s ez igen kellemes benyomást keltett. Az épület pincéjében borozót rendeznek be. Ez igen hangulatos helyiség lesz: a rejtett, ablakszerű világítás, jellegzetes berendezés, boltíves mennyezet igen érdekessé és minden bizonnyal vonzóvá teszi majd ezt a helyiséget. Ennek a jelenlegi FÜ- SZÉRT-irodánál lesz a lejárata az utcáról, tehát teljesen el lesz különítve a szállodai, éttermi résztől. A földszinten megmarad az ön- kiszolgáló büfé, de tovább korszerűsítik. A pultot úgy helyezik el, hogy közvetlen kapcsolatban legyen a konyhával. Ez meggyorsítja majd a kiszolgálást. A Szabadság Szállónak nincs elfogadható konyhája. A jelenlegi kicsi is, korszerűtlen is. Az átépítés során korszerű és nagy- kapacitású konyhát is létesítenek. Itt naponta 2000 személy részére tudnak majd ételt készíteni. A jelenlegi cukrászda és a váróterem helyén ízléses éttermet képeznek ki. Az étterembe a haliból lehet majd bejutni, ahol a ruhatár és a portásfülke lesz. Innen nyílik majd a cukrászda is, és itt lesz a szállodai feljáró. Külön kerthelyiséget létesítenek a cukrászdához és az étteremhez. Az átépítés során gondoskodnak a különféle mellékhelyiségekről is. A jelenlegi emeleti nagyteremben lesz a városi közétkeztetés. Ezt esténként különféle rendezvények céljaira használják. A lépcsőház közvetlenül az utcára nyílik majd. Az átépítés után az egész épület központi fűtéses lesz. A távlati fejlesztésben szerepéi egy emeletráépítés is. Erre azonban csak később, az átépítés második ütemében kerül sor. Az első ütem átépítésének részletes tervei szeptember végére készülnek el és jövőre kerül sor annak megvalósítására. A következő évi munkálatok három millió forintba kerülnek. R F. Tanfolyamok népművelési dolgozók részére v A népművelési dolgozók részére az idén nyáron is megrendezik a továbbképző tanfolyamokat. A tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatók és népművelési ügyvezetők tanfolyamára június 2 és június 13 között, a művészeti csoportok vezetőinek és rendezőinek tanfolyamára július 16 és 28 között kerül sor. Mindkét tanfolyam színhelye Bonyhád lesz. Kukoricát lopott — az éjjeliőr tudtával gyilkosa. (Folytatjuk) Külkereskedelmi forgalmunk egyenlege 1961-ben 52 millió devizaforint nyereséggel zárult. A Szekszárdi Járásbíróság ítéletet hozott Máté József bogyiszlói és Farkas István tolnai lakosok ügyében. Máté József büntetett előéletű, állandó munkát nem vállalt, családja fenntartására néha napszámos munkát végzett, alkalomadtán pedig orvhalászattal foglalkozott. A kifogott halat részben elfogyasztották, részben értékesítette. Varsákkal halászott. Nem volt azonban elég varsája, ezért Jil- ling Antal tolnai kishalásztól ellopott hét varsát. Máté ismeretségben volt Farkas Istvánnal, aki a múlt év őszén a Gerjeni Állami Gazdaság tolnaszigeti üzemegységének kukoricaföldjeit őrizte, mint éjjeliőr. Máté József rendszeresen kijárt lopni az állami gazdaság kukoricaföldjére. Farkas István éjjeliőr tudott ezekről a lopásokról, de nem tett feljelentést. Farkas egy alkalommal még figyelmeztette is Mátét, hogy szedéskor a táblán felejtettek egy kupac kukoricát és azt elvihetné. Máté nem sokkal ezután el is lopta a kukoricát. A bíróság Máté Józsefet 8 hónapi börtönbüntetésre, Farkas Istvánt pedig 3 hónapi börtön- büntetésre ítélte. A bíróság Farkas István büntetését feltételesen felfüggesztette. ,
