Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

i •7 ti ■■ i L^°ízy v . tepesi u ■ roi VILÁG PROMPTAjRMf. FGYFSÜLTFTÉKÍ XI-. évfolyam, 106. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1962. május 9. fiiili aég feladat Községi, városi és járási műve­lődési házaink igen sokrétű fela­datot látnak el. A népművelés na­gyobbik hányada itt összpontosul, vagy legalább is kellene összpon tosulnia. A téli tapasztalatok, s a tavaszi kulturális szemlék eddi­gi eredményeinek összegezése azt mutatja, hogy művelődési házaink egészséges, előbb-utóbb számotte­vő eredményeket hozó úton in­dultak el. Kibontakozott legtöbb helyen az öntevékeny művészeti munka, megtalálhatók a klub- és szakköri élet első megnyilvánulá­sai, s az ismeretterjesztés is több­kevesebb sikerrel elkezdődött. Nagyjából tehát rendben is len­ne minden, ha a formákat néz­zük. Viszont mihelyt a tartalmi munkát kezdjük el vizsgálni, ak­kor kevésbé beszélhetünk igazi eredményekről, inkább csak kez­detekről. Pedig — s ez nem túl­zott követelés — a művelődési otthonok feladata elsősorban abban van, hogy tartalmas, mai éle­tünk sokrétű összefüggéseit meg­mutató tudatformáló tevékenysé­get végezzenek a rendelkezésükre álló eszközökkel. Ez ilyen problémákat vet fel: nem elég, ha elhangzik az elő­adás, s az sem, ha működik egy színjátszó csoport, vagy énekkar. Ennél a maximalizmustól mente­sen is többet kell kívánnunk. Ne­vezetesen azt, hogy az élet min­den területére szerteágazó agitá- ciós, propaganda-munka is szere­peljen az otthonok programjában. Különösen fontos ez falun, ahol ezekben a napokban nem kis rész dől el abból, milyen lesz az idei esztendő, hogyan állják meg he­lyüket az új és a régebbi terme­lőszövetkezetek a termelésben. Beszélgettünk több művelődési otthon vezetőjével, aki, amikor elmondtuk neki ezt a feladatot, úgy nyilatkozott, hogy az a közsé­gi pártszervezetek közvetlen fel­adata. Látszatra igazuk is volt, de nem ez a fontos. Sokkal lényege­sebb, hogy a művelődési házak egyre inkább a községek kulturá­lis központjaivá válnak, s mind több ember látogatja őket. Ebből szinte törvényszerűen származik: ahol sokan vannak együtt, ott könnyebb eljuttatni a mi szavun­kat, s egyszerűbb ismertetni cél­kitűzéseinket, gondjainkat. A módszer sokféle lehet. Fad- don helyesen szervezték meg a felnőttek klubdélutánját, ahol közvetlen eredményről is beszá­molhattak. Máshol viszont a ké­pes, vagy írott szöveg volt a cél­ravezetőbb. A harmadik helyen az vezetett eredményre, hogy a művelődési ház aktívái, s a tekin­télynek örvendő igazgató, szemé­lyesen keresték fel a családokat, s ismertették, anélkül, hogy szem­pontok alapján beszéltek volna, a községbeliek tennivalóit. A nagy mezőgazdasági munkák ideje következik. A tömeges kul- • turális munka kicsit alábbhagy. A művelődési otthonnak azonban nem szabad kihaltnak lennie. Uj módszert kell keresni, hogy min­dig ott legyen az emberek között, s új formákkal terjessze az újat. Erre igen megfelelő, ha kulturá­lis tevékenysége mellett egyben agitációs, propaganda szervvé is válik. Sz. I. Koszorúzás a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél A náci fasizmus leverésének, az emlékművön a hazánkban tar­Németország felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Wil­helm Meissner, az NDK budapes­ti nagykövete és a nagykövetség tózkodó dr. Wilhelm Girnus pro­fesszor, a Német Demokratikus Köztársaság felső- és szakoktatás: tagjai kedden megkoszorúzták a ‘ államtitkára, valamint a Buda- Szabadság téri szovjet hősi em- | pesten tanuló német fiatalok kül- lékművet. Koszorút helyezett el | döttsége is. Jólesik a 25 fo­kos melegben a jó friss víz Feke­te Józsefnének a sárpilisi szőlő­hegyen. Tsz-fiagck és családtagok ezrei dolgoznak a földeken Befejeseéshex közeledik a kukoricavetés, mindenütt megkezdték a növényápolást Benépesedett a határ. Tsz-tagok, családtagok, asszonyok, lá­nyok, férfiak ezrei dolgoznak a földeken, sietnek befejezni a meg­késett vetéseket, és megkezdték a tavaszi kapások . sarabolását, a palánták kiültetését. Nagyon fontos, hogy ezekben a napokban minden kedvező idő­járást, minden erőt kihasználjunk, végezzünk el minél több nö­vényápolási munkát, mert ezzel csökkenthetjük a tavaszi munkák összetorlódását. Az idejében és jól elvégzett növényápolásnak egyébként nagy a jelentősége a talaj vízgazdálkodása, a növények növekedése és a gyomok elleni harc szempontjából. Ä kibontakozó munkákba termelőszövetkezeteink bevonják a családtagok ezreit is. Egyrészt azzal, hogy a .-területet családodra: osztották szét, másrészt pedig előlegfizetéssel és prémiumokkal' ösz­tönzik a családtagok részvételét a közös munkában. Ebédhez készülődik a kétyi Kossuth Tsz női brigádjának egy csoportja. Megkezdték a palánták kiültetését, Sárpilisen, az Uj Március Tsz határában mintegy 200-an dol­goztak tegnap, közülük 120 a be­segítő családtag. Elvégezték a cukorrépa felének sarabolását, megkezdték a burgonya kapálá­sát és befejezték 100 hold köz­tesbab vetését a szépen soroló kukoricatáblában. A mai napon megkezdik a fű- szerpaprika ültetését, amelyből 30 holdon termelnek idén szerző­désre. Ötszázan dolgoznak a tengelici határban Tengelicen, a Petőfi Tsz-ben teljes a tavaszi munkacsúcs. A vetőmag késése miatt most feje­zik be a kukorica vetését, ugyan­akkor sarabolják a cukorrépát és a takarmányrépát, kapálják a káposztát, karfiolt és a karalá­bét, ültetik a dohányt. Lekaszálták az őszi takarmány- keveréket, s annak területét most megtrágyázzák, a tarlót- leszánt­ják, s a szántás után azonnal ve­tik a mohart, kölest és a borsó, napraforgó, cirok keveréket. A tengelici határban, tegnap ötszázan dolgoztak, ezekből több .jnint. 200 a bedolgozó családtag. A tsz-ben minden hónapban min­den munkaegység után 18 forint előleget fizetnek. Vidámak a kétyi asszonyok A kétyi asszonyok és lányok nagy része tsz-tag. Aki nem lé­pett be közülük a tsz-be, az is rendszeresen kijár a'határba és segíti a közös munkák mielőbbi tizenöt éves úgy döntött, elvégzését. Még a Csabai Irénke is hogy rendszeresen részt vesz eb ben az évbén a termélőszövetke' zeti közös munkában. Nagyon kellene az eső-— mondják a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai, ahol idén már 30 forintot fizet­nek havonként minden teljesí- tétt munkaegység után előleg cí­mén. így aztán a családtagok kö­zül több mint kétszázan vesznek részt rendszeresen a közös mun­kában, mert az asszonj’ok és lá­nyok másutt se keresnének töb­bet, mint a tsz-ben. A tavasziak vetésével Tolnán már végeztek, sőt megkapálták a hagymát és a cukorrépa sara­bolását is befejezték. Azt mond­ják, nagyon kellene az eső a pa­lántázáshoz. Száraz a föld és sek vizet kíván a paradicsom, dinnye és az étkezési paprika palántá­ja. A jó premizálás eredménye Nagydorogon A nagydorogi határban is jól haladnak a tavaszi munkákkal. Sarabolják a répákat, ültetik a dohánypalántákat és öntözve pa- lántázzák a zöldségféléket is. A tsz-tagokon kívül 100—150 csa­ládtag rendszeres munkájára szá­míthatnak Nagydorogon, mert ösztönző premizálási rendszert vezettek be a kapások megműve­lésére. A kapások területét családok­ra osztották szét. Hatszázötven négyszögöl napraforgó után a munkaegységen kívül akkor, ha a munkavállaló kétszer megkapál ta, 60 forint célprémiumot fizet­nek. Burgonyából 600 öl után, kétszeri kapálás és töltögetés ren­des elvégzése esetén 40 kiló bur­gonyát adnak a művelőknek. A prémium-rendszer már jól beválik mpst is, a tavalyinál lé­nyegesen több családtag jelent­kezik, hogy részt kíván venni rendszeresen a közös munkában. 6 millió paprikapalántát ültetnek ki az idén a tsz-ek Tolna megye az ország egyik legnagyobb fűszerpaprika-terme­lő megyéje, ahol az idén 1100 holdra kötöttek szerződést, ami több mint 100 holddal nagyobb, mint a tavaly beültetett terület. A szövetkezetek az idén saját maguk nevelik a palántákat, s május folyamán körülbelül 6 mil­lió paprikapalántát fognak ki­ültetni. A 45 paprikatermelő kö­zös gazdaságban mindenütt szé­pen fejlődnek a palánták. Sarabolják a borsót Alsótengelicen Harminc asszony és lány szorgoskodik az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság Markó János női növénytermesztési brigádja saraboija a cukorborsói, fi ti borsótábláján, Gy. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom