Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

1962. május 6.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

Miről mesélnek és hogyan a szekszárdi kirakatok ?

Sok kirakat van a városban. Ha megelevenednének — bizarr ötlet — volna mit hallgatnunk. Szépet is, jót is mondanának, meg néhány olyat is, amit szemlesütve hallgatnánk. Nem elevenednek meg. viszont így is beszélnek. Különböző dolgokat mondanak el a háziasszonynak, a bevásárló férjnek, s az átutazónak is. Meglestük és meghallgattuk, hogyan beszélgetett néhány kirakattal egy háziasszony, egy kismama s egy idősebb ember.

Rmi nem kerül a kirakatba

A háziasszony összehúzott szemmel állt a népszerű 50-es előtt. A homlokzatról éppen a régi festéket kaparta egy ember, de ez nem zavarta a nézelődőt. Érdeklődéssel figyelte a tanulók vizsgakirakatát. Aztán egyszerre megcsóválta a fejét. Ezt mondta, persze nem hangosan.

— A kirakat az üzlet tükre.

S a kirakat válaszolt.

— Igen, én tükör vagyok, amiben sok mindent lehet látni. Mielőtt bemegy valaki a boltba, megáll előttem, ha van egy kis ideje.

Mit lát? A választék élelmiszerekben bőséges. A citromtól a Mirelite-készítményekig mindent

megtalál, nem éppen pontos, de kielégítő elrendezésben.

A háziasszony azonban kétkedő természetű lehetett, mert ismét csóválta a fejét.

— Kenyeret persze nem tesznek a kirakatba.

Ez úgy nagyjából rendben is lenne, nem lehet, nem is kell, maradjon az csak a polcon, de lehetőleg friss állapotban.

A kirakat üvege elhomályosodott, bizonyára restelkedett.

fl tavasz

most már tagadhatatlan

A kismamát megkérdeztük: neki mit mesélnek a szekszárdi kirakatok.

— Szívesen állok előttük, szeretek nézelődni, s örülök is annak, amit látok. A tavasz teljesen betört az üvegek mögé. Gyűr- hetetlen karton, többszínű ballon, tropikál — ami tetszik, mind gyönyörűség a női szemnek. Persze néhol furcsa anakronizmus is előfordul. Mint például a 32-es bolt kirakatában, ahol a „tavasz" felirat alatt csizmákat, bakancsokat kínálnak a vásárlónak.

Őszinte és érthető érdeklődéssel nézegette a kismama Szek- szárd egyik legnagyobb üzlete, a ruházati bolt kirakatát. Még az

GYURIKA

Gyurikát egyik városi étteremben ismertem meg. Jött- ment az asztalok között. — Asztalokat írok mert megfordult mindegyiknél, ahol akadt tennivaló. — Ha valaki ezek után azt hinné, hogy Gyurika csak afféle mindenes, az nagyot téved, mert Gyurika pincértanuló. Kedves, suta gyermekmozdulatai láttán akaratlanul is számra jött a figyelmeztetés. „Hagyd, öcsi, majd a nagymama elhordja a tányérokat...”

Szerencsére ráébredtem a valóságra, és visszatartottam mondanivalómat.

Ereztem, hogy nem engedhetem meg magamnak ezt a na- gyos és kicsit kötözködő személyeskedést. Mert Gyurika itt nem családi ebéd után szorgoskodó unokaöccs, hanem dolgozni tanuló emMondom, magam elé képzeltem. Látni véltem, testhezálló kabátban, akkurátusán kötött nyakkendővel, szolgálatkész,

bér. Ha kedves, göm- de kimért mozdula- bölyű gyermekarca tokkal; most még

még kétségessé teszi is, de patyolatfehér kabátja (ami egy kicsit még bő) és csokornyakkendője (ami egy kicsit még csajéra állj, mint jövendő szakmájának felségjelvényei bizonyítják e tényt.

Amíg a sörre vártam, magam elé képzeltem a felnőtt Györgyöt. (Bocsánat, tévedtem, mert Gyurikából ebben a szakmában soha nem lesz György. Felcseperedvén Gyurikám, később pedig, te, Gyu- ri bátyám lesz a kedves vendégnek).

hamvas gyermekarcán a hivatalból átvirrasztott éjszakák sápadt patinájával.

Láttam, ahogy, csak úgy foghegyről odaveti a vendégnek, hogy nem az én asztalom. Es hallottam, hogy a forintos borravalót nem köszöni meg. Elgondolkodtam. Gyű rika! Még mennyi szorgalmas tanulásba és az idősebb kollégáknak még menynyi példamutatásba kerül, hogy „fejlődésében” eljusson idáig.

— er — ef

Z^eveLi délelőtt

Az út felett nyarat ígérő me- A művelődési házat egy, már leg remegteti a felkavart porfel- meglévő épület átalakításával hőt. Jobbra a domboldalon a építjük fel, jelentős mennyiségű húszlépésnyi szőlőt körülfogja az helyi anyag felhasználásával és egybeszántott föld hullámzó zöld 100 ezer forint értékű felajánlott vetése. Az öreg tőkék között cse- társadalmi munkával, resznye, meg mandula fehér és — Az eredeti épületben he- lilás színű virágai szellőzködnek. lyezzük el a községi könyvtárat, A völgyben elszórt házakkal kéz- a KISZ- és klubhelyiségeket és dődik a falu: Tevel. külön építünk hozzá egy nagyA „központban” néhány ember termet. Ezt az épületet szán- ácsorog buszra várva, különben juk „magnak”, e köré építjük ki üresek az utcák. A szövetkezeti az elkövetkező évek során a köz- boltajtót vendéget várva támaszt- ség kulturális központját, ja az elárusítónő, a „vegyesipari” Kertmozit létesítünk, szabad- cipészműhelyében németül vitat- téri színpaddal. Itt gyermekkoznak valamin, aztán az utcá- játszótér és strandfürdő is épül, ra is kihallatszik a helyeslő bele- merthogy bővizű mélyfuratú egyezés: „Ja, ja, natürlich ... ” kút is a rendelkezésünkre áll.

A házak között már nem moz- Mindezt Ambrus Lóránt hatá- dul a tavaszi szél, inkább nyá- rozottan mondja, beszédéből rias fülledtségben napoznak a hiányzik a „szeretnénk”, a „ha” fák frissen bontott levelei. A Pe- és a „lehetséges” szavak. Nem tőfi utca egyik házának homlok- a felső szervek segítségében, ha- zatán ügyesen szerkesztett napóra nem a maguk erejében bíznak mutatja az időt: negyedtizenegy, elsősorban ...

Szemben a tanácsházán arány- .. Estére megelevenednek az lag csökkent a forgalom. Ambrus üres utcák. Próbálni gyülekezik a Lóránt tanácselnök mielőtt vá- felnőtt énekkar, meg a színjátszó laszolna a kérdésekre, cigarettá- csoport, téglagyáriak, tsz-tagok, val kínál, öngyújtót kattint. gépállomásiak, pedagógusok, ktsz- — Nagy fába vágtuk a fej- dolgozók, szénket, de bízunk benne, hogy Tevelen nemcsak a naptár sze- sikerül. Természetesen fokozato- r*nt van tavasz, hanem az em- j san váltjuk valóra terveinket, berek szívében is. Friss hajtás ■ nem akarunk egyszerre nagyot ez> de erőtől duzzadó, ígéretes, j markolni és semmit sem fogni, (monostori)

sem zavarta, hogy a külső portál táblái már avultak, s nem válnak díszére a város központjának. A kirakat azonban gazdag. Olcsó tavaszi öltönyök mindkét nembeliek részére bő választékban. S tegyük hozzá, ami talán egyik legnagyobb örömére szolgált a kismamának: látott a kirakatban gyermekcipőt, bébiruhát.

Legyenek városiasak

A vidéki bácsi jóformán minden kirakat előtt megállt. Az ő véleményét is kikértük városunk boltjainak tükreiről.

— Elégedett vagyok, sok mindent láttam. Több az ötlet, mint tavaly, de még törhetik a fejüket a kirakatrendezők. Leginkább azonban azon kellene gondolkozni, hogy valamilyen formában korszerűsítsék a boltok portálját, kirakatát. Valahogy olyan formában, mint tették azt a Babits Mihály könyvesboltban. Szép, ízléses, finom, s amellett nagyvonalú. Szinte keresztmetszete az üzletnek.

Ennyit a szekszárdi kirakatokról. S talán még egy kicsit arról, amit a kirakatok szeretnének. Elsősorban azt, hogy gondozzák őket. Tisztítsák, rendezzék a kiállított árukat, mert akkor vonzóbb lesz a bolt is. S még valamit: mindig az idénynek megfelelő árut állítsák ki, mert szeretnek ők is fiatalosak, frissek lenni.

Sz. I.

ASSZONY A TALPÄN

A pincehelyi Vörösmarty Tsz amennyit megisznak. Egyszer el- elnöke, Szügyi Elek nem fukar- romlott az udvari kút és lajttal kodik a dicsérettel, ha a jól dől- hozták a vizet. Hát látom ám, gozó és szorgalmas tsz-tagokról hogy a víz zavaros, és az állaesik szó. A jók között is a leg- tok nem isszák. Mondom Szántó jobbakat dicséri, Farkas örzse Sanyinak, a lajtosnak:

néniről meg azt mondja: „Asz- __ , ,,, ,

s

zony a talpán” — majd hozzá- Mit hoztál te ide, nem jo

teszi: — pedig már nem is éppen ez a V1Z- Nem isszák a jószágok, fiatal — Nem-e, pedig meg is van

ízesítve, egy kis savó van ben- Farkas Sándorné a Gárdonyi ne Géza utcai háztáji istállóban 12 _ mt éppen ez a baj> vidd a

közös borjut gondoz. Az elmúlt malacoknak ezt a savós vizet, én

évben 30 fordult meg a keze alatt. Ebből 15-öt meghizlalt, s amikor a jószágokat elszállították, 13-at extrém minősítéssel

vettek át.

meg majd hordok az ártézi kútról.

— Ejnye, örzsi néni, de nagyon elkényezteti ezeket az állatokat, talán jó lenne, ha főzne — Amióta tsz-tagok lettünk, nekik egy kis • feketekávét, az mindennap dolgozunk az uram- majd smakkol nekik.

mai együtt — mondja.

— Szeretek a jószággal bánni. Amíg egyénileg gazdálkodtunk, is hat-nyolc állatot neveltünk, ebben az istállóban. Most a tsz-ben a közösségnek nevelem a jószágokat. Amikor ide hajtották ezt a 12 borjút, amit itt lát, megijed— Hát amit az incselkedésért tőlem a Szántó Sanyi kapott, azt nem tette a kirakatba.

Farkas Örzse néni szorgalmas tsz-tag, valóban asszony a talpán, s a közösségben a végzett munkája után meg is becsülik. tem tőlük úpv néztek ki De úgy A közösségben dolgozó parasz- látom. .íápS. kit pólódnak - tok .«!« •«*• <■“*.

mondiá ptnceh.tyi .áteólá.- ”, *g£íe f KTmt

sa ' egyetlen mérce van, amely sok

Valóban szépen fejlődnek az helyen általános és a pincehelyi állatok, legalább 30—40 kilót Vörösmarty Tsz-ben is már ez gyarapodott egy-egy, úgyhogy az érvényesül. Aszerint kapja meg elnök meg is dicsérte örzse né- mindenki az anyagi javakon kí- nit. amikor legutóbb ottjárt. vül az elismerést és a megbecsülést, amennyit erejéből telően, Az igaz, hogy nem is csap- munkájával a közösségnek, a tárnám be őket semennyiért. És sadalomnak ad. Ezért beszél a mindig harcolok azért, hogy tsz-elnök elismeréssel Farkas ör- etetnivaló legyen. Az itatásra is zse néniről, aki asszony a tal- kényes vagyok. Nem röstellek

vizet húzni, s annyit adok nekik,

pan.

Pozsonyi Ignácné

A kadarka forrásánál

Aki szomját oltandó pillanatok A vállalat hosszú ideig csak az általában az alanyvessző ötven alatt magába dönti a nagyfröcs- alanyvesszők begyűjtésével fog- százalékából lesz sikerült kész- csöt, gondol-e arra. milyen hosz- lalkozott, s azokat adta tovább a oltvány. Ez az egymillió oltvány szú az dt odá'ö. hogy a szőlő- szölökombinátoknak, termelőszö- 150—160 katasztrális hold beiele- vesszőből a mámor hordozója vál- vetkezeteknek. Alanyvesszőben pítésére elég. Sőt most a gépi mű- jék? Nem gondol, miért is gon- azonban hiány van és a szőlővi- vetéshez telepített szélesebb sorsolna. a szomjas embert ez nem dékek gyors rekonstrukciójához távolság miatt 200—250 katasztrá- is érdekli. De akik nemcsak isz- a felvásárolt mennyiség kevésnek lis holdra is. szák, hanem kedvelik is a bort. bizonyult. Ezért, kaptak megbízást Csonka Ferenc megjegyzi: azokkal tegyünk most egy kirán- alanyvessző-telepek létesítésére. — Ha az egész hatvankilenc dulást, amelyen kiderül, hol is Mindezt csonka Ferenc telep- htold \e,rm°T^ ford}U’ hats-dz Rávezető mondja el, majd pedig ezt ís,2 rf.'!* hold szóló teljes rekonst- is: — Hatvankilenc holdas az rufccldlaJ10z elegendő alanyvesz- Harminc- szot tudunk termelni.

születik voltaképp a poharat har- matosító, gyöngyöző nagyfröccs.

Kismórágy és Mórágy között nyOl^lholdat ^most' fordítottunk Befejezésül még annyit el kell

jurcsa látványként, egy modern tw - ez 1958-59-estclevUés mondani Tolna megye egyik Icgepulet magasodik a szokványos . eza . . es telepítés, jelentős rnp^őnnzrlnsnm iá

parasztházak mellett. S azon .túl, A }obbl »?«* neav ev mulva for~ JeLenl?s .ogazdasagi len rí r\ Tvr 7-» r\TrtnlÁ-r> L./r A c tCTTílOl 6.

a domb oldalán karók katonás h~rmincnh0';' üoldról~'(néav hold ron már 100~120 fővet dolgoznak, sorban, a majdani szolovesszok '‘.yc uulaTOí Vicgy noia TÍivaria nnrtnli* R.irinnrii

gyámolítására. Csonka Ferenc fo- 9yen?e v,°lt) két és éri X R p 5 BbTs Berlai^dieriX

gad bennünket, a telep vezetője, ^gyfdmillio vessző vö t a terme- |nQ*/anák ' termelnek Több A télen címe nedin■ (a héhien'nt sunk. Hozza-kell tenni, hogy ta- :7 ^ ja^aKat termelnek. robb i íj Cnne bélyegzőt , számunkra naavon kedvező llVen teleP van az országban, a

kellett a jegyzetfüzetbe nyomni, na°Von kedvez° mórágyi, elsősorban Tolna, kamert egy-ket hallásra emberfia ' ranya és Somogy megyei igémeg nem jegyzi ezt a kacifántos Ezután gyors számításokat vég- nyékét elégíti ki. nevet): Szőlő, Gyömölcs, Ültet- zünk. A tavalyi termés körülbelül Valahol itt van a kadarka for- vény Tervező és Kivitelező Vál- egymillió készoltványt jelent. Fi- rása.

lalat mórágyi telepe. gyelembe kell venni ugyanis, hogy (letenyei)

többi majd négy év múlva for- . ... . .... - ., - - A tavalyi termés. tesltmcnyerol, hogy az idei nya....

Ebben az új épületben dolgozzák fel és tárnijáa M aianyvesszők