Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-24 / 119. szám
♦ I 4 TOLNA OTÍGYET NEFŰJSAG 1983. májas 31; Táborhelyet vásárolnak a szekszárdi Beszéljünk arról is, ami a túlórák mögött van túlórája nagyobb mennyiségű húsárut készítettek, azonos létszámmal, mint hetekkel előtte. Az egyenletes munka biztosítása nehéz a vállalatnál. Ha például délután érkezik az élő állat szállítmány, szükségessé válik a munkarend megváltoztatása. S igen gyakran kell ehhez az eszközhöz nyúlniok. Azért is, mert az alapanyag, a hús átfutási ideje két és fél nap. Itt nem biztosíthatnak nagy raktárkészletet, hogy abból elégítsék ki az elég gyakran változó igényt. A feldolgozó helyek szűkek, a raktárkapacitás kicsi. Mindezek a tények teszik indokolttá azt, hogy naponta figyelik a vállalatnál a termelés alakulását. S rendszeressé tették a munkanap-elemzést, benne a túlórázások kérdését is. — Csak napra készen lehet elkerülni, és minimálisra csökkenteni a túlórákat — állapította meg a vállalat igazgatója. S az elmúlt években ennek érdekében folytatott szívós felvilágosító, és szervező munka mind több eredménnyel biztat. Megkérdeztük azt is, mennyi a megengedhető, a legjobb munkái feltételezve, a legpontosabb nyersanyag-szállítás esetén eltűrhető túlóra-felhasználás. Százötven, kétszáz óra, — kaptuk a választ. Azonban a szállítás, ' és üzemi termelő munkáknál, ha számottevő javulást el is tudnak érni, megoldatlan továbbra is az adminisztratív munkaerők ügye. Sajnos, a negyedéves, féléves, éves mérlegek készítésekor még igen sokat kell az adminisztratív dolgozóknak túlórázniok Ez pedig főleg abból következik, amit nagyon jól oldottak meg a vállalatnál: felmérték, hogy az ügyviteli munka végzésére menynyi alkalmazott szükséges. A gondos, elemző felmérés alapján négy munkaerő vált feleslegessé, így tehát a zárások idején is jobban járnak, ha túlóráztatják az alkalmazottak egy részét. Bizonyára ezen intézkedés helyességét többen vitatják. De — mint annyi más dolgot — ezt nem lehet általánosnak elfogadni. Egyedi esetben ez bizonyult jónak. Ezt kellett itt alkalmazni. (Folytatjuk) PÁLKOVÁCS JENŐ Zöldségfélék, saláták és egyéb tavaszi jellegű növények a legkeresettebbek. Nagy a választék, és a vitaminban gazdag' növények hamar vevőre találnak. A kora reggeli vonatok, buszok nagy számban szállítják Szekszárdra, a piacra a termelőszövetkezeti és egyéni elárusítókat. Árulják a különböző gombaféleségekel és palántákat. niuiimiiiiihrtiiiiiiiiii!ii!ni[i-: Különösen a hét végén nagy a kereslet a baromfiak iránt. A decsi Uj Elet Tsz baromfiszállitmánya egy órán beiül elfogyott. REGGEL «UtUUWUkll!' «wwum «NUIHWIIIU1U' «HIHI»'«- : miHWHIIIIIIIl!' «IIIIIIIIHUII- UlfllllHIIIHH» * r r r . . rr« járás uftoroi A szekszárdi járás úttörői készülnek a nyári táborozási idényre, Az úttörőcsapatok vezetői elhatározták, hogy a Balaton mellett telket vásárolnak táborozás céljára. Ehhez az adta az ötletet hogy az elmúlt években igen sokba került a bérleti díj és néhány év alatt a bérleti díjakból ki tudják fizetni a vételárat. A telekvásárláshoz szükséges pénzt a községi tanácsok adják össze, községfejlesztési alapból. AT járás községi tanácsai a községfejlesztési alap egy százalékát erre a célra fordítják. A bátaszéki, tolnai, várdombi és alsónyéki tanács már megszavazta ezt a hozzájárulást. Az idén öt turnusban, mintegy 700 úttörő táborozását tudják biztosítani. A tervek szerint 20 csapat megy táborozásra, körülbelül ötször annyi, mint tavaly, Pécsi és szekszárdi pedagógusok tapasztalatcseréje Minden szempontból értékes és eredményes volt az a tapasztalat- csere, amelyet május 15-én rendezett Szekszárdon a városi művelődésügyi osztály, a pécsi és a szekszárdi iskolák gyakorlati foglalkozást oktató nevelői és szakoktatói részére. Mintegy negyven pécsi pedagógus látogatott el Szekszárdra. hogy megtekintse a város iskoláinak jól felszerelt „központi műhelyét”, amelyben 1200 általános iskolai tanuló részesül gyakorlati oktatásban. Módos István osztályvezető nyitotta meg a megbeszélést, majd Pető Gyula igazgató, — a tapasztalatcsere szervezője tájékoztatta a megjelent nevelőket a megtett útról, — a nehézségekről és a sikerekről, amelyek a műhely létesítése közben felmerültek. Elmondta, hogyan lehetett a három iskola anyagi eszközeinek ügyes felhasználásával néhány év alatt úgy felszerelni a műhelyt, ahogyan azt a kartársak most láthatják. Külön-külön foglalkozási terem áll rendelkezésre a papír-, fa- és fémmunkák elvégzésére. Sajnos, még raktárhiánnyal küszködnek, magas a tanulólétszám is, de mindezek ellenére eredményes és jól szervezett oktató-nevelő munka folyik. Szultos János, a gyakorlati foglalkozások megyei szakfelügyelője ezután az öktátSs mód-' járói, — a kialakult új módszerekről, — a nevelő kollektíva újításairól szólt. Bemutatta az egyes munkabrigádok munkaeszközei részére készült szerszámtárolót, •— az egyes csoportok munkarendjét szabályozó rendszabályo- íkat, az elkészült munkadarabokat. Elmondta, hogyan és miképpen értékesítik a hasznos munkadarabokat. Az elmondottakból az is kiviláglott, hogy a „központi műhely” egyben a továbbképzés központja, és a megye valameny- nyi iskoláját innen látják el az anyag nagy részével is. Azt is megtudhattuk, hogy a következő tanévtől kezdődően a megye minden osztott iskolájában megindul a gyakorlati foglalkozások oktatása. Ezután a pécsiek mondották el gyakorlati észrevételeiket. Az anyag beszerzése, az előkészítés, és a munkadarabok értékesítése terén nyújtottak igen értékes tapasztalatokat. Négy munkás ötszáz i. A vállalatoknál nem szívesen, csak a legvégső esetben rendelnek el túlórázást. Mégis, aránytalanul magas az igénybevétel. Az idén, az első negyedévben az ösz- szes teljesített óra 1,2 százalékát teszi ki. Mi az oka, hogy ilyen sok túlórát használnak az üzemekben? Mi teszi szükségessé, hogy elrendeljék a túlmunkát? Ezekre a kérdésekre kerestünk vá laszt néhány szekszárdi üzemben. Választ kaptunk arra, hogy mi van a túlórák mögött. S megállapítjuk: a gazdasági vezetők őszinte törekvése, intézkedése, rengeteg nehézséggel való bajlódása húzódik az első negyedévi, csaknem negyvenezer túlóra mögött. Első útunk a Húsipari Vállalatfl falvakban két és negyedmillió forint értékű könyv között válogathatnak az ünnepi könyvhéten Mint minden évben, az idén is bővelkedik eseményekben az ünnepi könyvhét. A 65 új kiadású szépirodalmi mű közül ki-ki kiválaszthatja, ami neki legjobban tetszik, örvendetes, hogy nemcsak a városokban, hanem a falvakban is eseménydús programot állítottak össze az ünnepi könyvhétre. Maga az a tény is figyelemre méltó, hogy az ünnepi könyvhéten valamennyi kereskedelmi egységben folyik könyvárusítás. Vagyis, május 27 és június 3-a között több mint 500 földművesszövetkezeti boltban két és negyedmillió forint értékű könyv között vásárlók. válogathatnak $ A könyvhét ünnepi megnyitásán túl a falvakban ezúttal is — mint minden évben — folyik a házról házra történő könyvárusítás. A KISZ, a Hazafias Népfront, a Nőtanács és a fijldmű- vesszövetkezet mintegy 2000 aktivistája kapcsolódik be ■» házról házra járva a könyvárusításba. A földművesszövetkezetek 25 községben rendeznek könyvbált, s 40 faluban lesz könyvtombola. A mai magyar irodalom képviselői közül pedig Budapestről az ünnepi könyvhét alkalmából négyen érkeznek megyénkbe. Illés Béla és Fodor József Tamásiban és Iregszemcsén találkozik olvasóival, s dedikálják műveiket. Faddon és Tolnán pedig Páko- litz Istvánt és Murányi Kovács Endrét látják vendégül az irodalombarátok. Újnak számít az idei ünnepi könyvhéten az is, hogy a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a könyvbizományosoktól 4 havi részletre is vásárolhatnak szép- irodalmi és szakirodalmi műveket a falusiak. De ismét felelevenítik az egyének és családok, könyvtárak részére történő könyvajándékozását. A könyvtárak rendelkeznek díszes kivitelű exlibri- szekkel, s ezen feltüntetik az ajándékozó egyén, illetve család nevét. R. É. A bonyhádi balesetről amely a zománcgyárban történt, lapunk május 20-i számában írtunk. A gyárból választ küldtek lapunknak, melyben közölték, hogy az eset már régebben történt és a bonyhádi gyárban már tanulságul szolgált. De szükségesnek tartottuk megírni az esetet lapunkban, hogy másutt is, más gyárakban, — ahol még igen gyakori a felelőtlenség, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, a gondatlanság —, tanuljanak a zománcgyári esetből. Ezért írtuk meg — ha régebben is volt — az égető kemencénél történt balesetet. S ezzel bizonyára a zománcgyári munkások is egyetértenek. Az igazsághoz hozzátartozik az is — amit természetesnek tartottunk, s azért nem írtunk meg — hogy a baleset okozóját szigorúan felelősségre vonták. hoz vezetett. Gond itt is, mint Dudás Antal igazgató tájékoztatott bennünket, a túlórák számának csökkentése. Sajnos megszüntetni teljesen, lehetetlen. Nem beszélhetünk arról itt sem, hogy a dolgozók ellene, vagy mellette vannak-e a túlmunkának. Megértők a munkások: ha a termelés szükségessé teszi, bent maradnak, de legjobban annak örülnek, ha „flottul” megy a termelés, s elég a nyolc óra arra, hogy elvégezhessék a napi munkát. Előfordul, sajnos elég gyakran, de már sokkal kevesebb- szer, mint két-három évvel ezelőtt, hogy nem ütemesen érkezik az üzembe az élő állat ; amikor a havi ellátmány felét egy héten kapják. Ilyenkor bizony gyakori, hogy túlmunka válik szükségessé. Még gyakoribb az olyan eset, amikor egyik, másik dolgozó elvágja a kezét, baleset éri. Ilyenkor előfordul, hogy aznap egykét túlóra válik szükségessé. Ennek ellenére nem az üzemi, termelő munkások vannak túlsúlyban a túlóra igénybevételénél. A vállalat vezetői naponta figyelemmel kísérik, s ha szükséges, azonnal beavatkoznak a termelésbe, így elejét tudják venni a túlórázásoknak. Megoldatlan még a szállítómunkások túlmunkájának megszüntetése. A négy szállító- munkás az elmúlt negyedévben mintegy ötszáz túlórát „fogyasztott44 többet, mint az egész üzem, együttvéve. Mi ennek az oka? Bármily furcsán is hangzik, az, hogy a vállalat jobban dolgozik, mint évekkel ezelőtt. ’ Mert most a túrajárat ha elindul a megyébe áruval rakottan, akkor a legkisebb falusi boltot, hentesüzletet sem kerülik el. Az idő vi- szint gyorsan múlik: sokszor félórákig keresik a boltost, mire megtalálják, s az öt kilónyi töltelékáru leadása elvesz annyi időt, mint másutt hat-hét mázsa húsáru lerakása. Persze, lehetne csökkenteni a túlórákat. Ottjárt- tunkkor is a vállalat igazgatója és statisztikusa éppen e kérdés mielőbbi rendezéséről tárgyalt. A Húsipari Vállalatnál az első negyedévben és a második negyedév eddigi részében felhasznált túlórák indokoltak. Hisz legtöbb alkalommal, amikor túlmunkát kellett elrendelni, a megye lakosságának érdeke kívánta ezt, A húsvéti, április 4-i, és május 1-i ünnepek idején a szokottnál
