Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

XII. évfolyam 115. szám. Félezer új szakmunkás Több mint ötszáz végzős ipari tanuló teszi le ezekben a napok­ban a szakmunkás-vizsgát, válik szakmunkássá. Az érettségi előtti vizsga-izgalmakkal hasonlítható csak össze az a légkör, ami ezek­ben a napokban Szekszárdon, az iparitanuló-iskolában uralkodik Méltán, hisz ma már az ipari- tanuló-képzés egyre jobban meg­közelíti a középiskolai oktatás színvonalát, a ma szakmunkásá­val szemben a követelmények egyre nagyobbak. Két, illetve három évvel ezelőtt kezdték meg a ma vizsgázó fia­talok szakmájuk elsajátítását. Túlnyomó többségük jól dolgo­zott a tanulóidő alatt, felhasz­nálta azokat a lehetőségeket, amelyeket államunk biztosít a szakmunkás-képzésnél. A félezer fiatal többsége tanműhelyben, főhivatású oktatók irányítása alatt tanulta meg a szakma gya­korlati részét. Ezekben az üze­mekben voltak leginkább bizto­sítva a szakmunkás-képzés köve­telményei, tanterv szerint sajá­tították el a tanulók a gyakorlati tudnivalókat. -E tanműhelyekben volt biztosítva leginkább a fia­talok nevelése is. Nehezebb hely­zetben voltak .azok a - fiatalok, akik nem tanműhely-szerű okta­tásban részesültek, bár az ilyen üzemekben, szövetkezetekben is többnyire azokat a szakmunkáso­kat bízták meg a fiatalok okta­tásával, akik. nemcsak jó szak­emberek, hö'nem egyben nevelők is. Szórványosan még azonban előfordultak olyan esetek is, ami­kor az iparhatóságnak kellett köz belépni a tanulók helytelen fog­lalkoztatása miatt. Általában biztosítva voltak an­nak a feltételei, hogy a most vég­ző ipari tanulók kiváló szak­munkásokká váljanak. Sokan te­szik le közülük kiváló eredmény- nyel a vizsgát. Azonban sem ma, sem később nem szabad meg­feledkezni — elsősorban a fiatal szakmunkásoknak, de idősebb munkatársaiknak, vezetőiknek sem — arról, hogy a kézbe ka­pott szakmunkás-bizonyítvány még nem minden. Nem jelent íelmentő-levelet a további tanu­lási kötelezettségekkel szembeni Régi gyakorlat, hogy a fiatal a segédlevél kézbevétele után, csak pár év múlva válik igazi szak­munkássá. Ma jobbak a tanuló- képzés módszerei, a két, vagy há­rom esztendő alatt többet sajá­tít el a fiatal, de a követelmé­nyek is nagyobbak. Éppen ezért kell felhívni 1 az üzemek, vállalatok vezetőinek fi- gyelrftét a fiatal szakmunkások­kal való fokozottabb törődésre. Foglalkoztatásukra az egyik he­lyen az a módszer vált be, hogy külön brigádot szerveznek a fia­talokból, közülük a legjobb ké­pességűt bízzák meg' a brigád ve­zetésével. Másutt talán az válik be jobban, ha idősebb szakmun­kások mellé osztják be őket. Egy a lényeg: figyelemmel kell kísér­ni további szakmai fejlődésüket. Biztassák őket a tanulásra. Igaz, a most végző tanulók közül már ma sokan forgatnak a-fejükben olyan terveket, hogy az ősszel beiratkoznak a gimnáziumba, vagy a szakmájuknak megfelelő technikumba. Törekedni kell ar­ra, hogy minél többen válasszák ezt a? utat. Félezer fiatal kapja kezébe e napokban a szakmunkás-bizo- nyítványt. A feladat most annak biztosítása, hogy ez ifjú szak­munkások az elkövetkezendő években szakmájuk mestereivé váljanak. J. J. Legjobbak: a várdombi Molnár László és 24 társa Uj és régi munkahősök neveivel ismerkednek ezekben a na­pokban a szövetkezeti gazdák. Bravúros teljesítmény ével a gép­állomásokon minden évben kiemelkedik társai közül néhány em­ber. Az idei tavasz meg olyan volt, hogy nemcsak lehetett, kellett is menni, szinte megállás nélkül. És a gépállomások dolgozóinak többsége helytállt. Az eddigi eredmények alapján kialakult a traktorosok versenyében a rangos megyei sorrend. Huszonöt trak­toros és brigádvezető került az élre. Legjobb brigádvezető Fazekas János, a bonyhádi, Asztalos Sándor, a teveli, Türr Ferenc, a dal- mandi, Balogh József, a Bölcskei, és Bánkuti János, a Gyönki Gépállomás dolgozója. A lánctalpas traktorvezetők versenyében kiemelkedő eredményt ért el a várdombi Molnár László, 376 noYmálholdas teljesítésével. Ot követi Szőcs Péter, a gyönki, Molnár István, a várdombi, Szabó Gyula, a bonyhádi, és Csóka Sándor, a Bölcskei Gépállomás trak­torosa. Legjobb könnyű univerzál traktorvezető: Varga József (Iregszemcsei AMG), Eisenczi József (Bonyhádi ÁMG), Takács Fe­renc (Tamási AMG), Borbély Vince (Teveli AMG), Gyémánt István (Dalmandi AMG). A G—35-ös traktorvezetők versengésében Pál János, a Nagy­dorogi Gépállomás dolgozója került az első helyre. Pál Piusz te­veli traktoros a második, Erős Ede várdombi a harmadik, Gutái Dezső bonyhádi a negyedik és Riaganer Ferenc várdombi az ötö­dik. A megye legjobb univerzál traktorvezetője Roth Henrik, a Bonyhádi Gépállomás dolgozója. Utána következik Pancza Lajos Nagydorogról, Takács Zsigmond Gyönkről, Váti Ferenc Iregszem- cséröl, Spanyol Ferenc Várdombról. ök huszonötén vezetnek, utolérni, elhagyni őket nem lesz könnyű. A vetésben, a talajelőkészítésben elvitathatatlan érdeme­ket szereztek. Persze itt a növényápolás, a szénabetakarítás és nincs kizárva, hogy a következő értékelésig megváltozik a rangsor. Beleszólhatnak a versenybe azok a traktorosok is, akik eddig „hall­gattak’’. A következő hetek döntik majd el, hogy megmarad-e leg­jobbnak a mostani huszonöt. A Dunántúli Kőolajfúrási tizein dolgozói Ikervár mellett R—46 fúróbcrendezésükkel 1500 méteres mélységben földgázlelőhelyre bukkantak A kiépítés során nagymennyiségű gáz hatolt a fúró­lyukba és a gázkitörést csak a dolgozók megfeszített munkája tudta elhárítani. Az első kút feltárása után a környéken több kút mélyítésére kerül sor. Az eddigi eredmények biztatóak, a szakemberek remélik, hogy újabb jelentős gázmezőt használhat majd ki a népgazdaság. A képen: Látkép a gázlelőhelyről. (MTI Foto — Fényes Tamás felv.) Huszonöt külföldi ország részvételévsl megnyill az idei Budapesti Ipari Vásár Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyílt az 1962. évi Budapesti Ipari Vásár. A megnyitó ünnep­ségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, valamint a kormány több tagja, a közélet és gazdasági élet sok vezető sze­mélyisége. Részt vett az ünnepé­lyes megnyitón a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek sok'vezetője és tagja is. A . Himnusz elhangzása után Vgres József, a Fővárosi Tanács VB elnöke mondott megnyitó be­szédet. Üdvözölte a vendégeket, a vásár hazai és külföldi kiállí­tóit; majd hangsúlyozta, hogy a Budapesti Ipari Vásár nemzetkö­zi vonatkozásban már elismert és elfogadott találkozási helye azoknak a politikailag legkülön­bözőbb felfogású államoknak, 'amelyek áruik kiállításával köl­csönösen keresik egymással a ke­reskedelmi kapcsolatokat. Mind­ezt alátámasztja és bizonyítja az a tény, hogy az idén már 25 kül­földi ország részvételéről adha­tunk számot. A vásáron részt vevő szocialis­ta országok termékei tanúbizony­ságot tesznek a szocialista világ- rendszer fejlődéséről, nagyszerű gazdasági eredményeiről — mon­dotta. — Nemcsak kiállítani, ha­nem kereskedni is akarunk, mert szocialista országoknak politi­kai alapelveihez tartozik a ke­reskedelmi kapcsolatok kiépítése a legkülönbözőbb államokkal. Mi ezeket a vásárokat a békés egy­más mellett élés eszközeként fog­juk fel. A kölcsönös kereskedel­mi tevékenység fejlesztése igen jó arra, hogy előmozdítsa a különböző or­szágokkal a kapcsolatokat, erősítse a népek közötti kö­zeledést é* segítse az eltérő társadalmi rendszerekben élő országok békés egymás mel­lett élését, amit a világ közvéleménye, a bé­két szerető emberiség mind na­gyobb erővel követel. , — A vásáron jelentékeny szám­ban találhatók a más társadalmi rendszerben élők kiállítói is, akik szintén legjobb áruikat hozták el és nagy gonddal készültek azok bemutatására. Ez a vásár kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy a kiállítók egyben mint keres­kedelmi partnerek is, megismer­kedhessenek a kölcsönös áru- választékkal, gyorsan és eredmé­nyesen elégíthessék ki saját pia­ci igényeiket. Az itt , kialakult ta­lálkozások hasznos tárgyalásokra nyújt­hatnak lehetőséget, amelyek­nek alapján az eredmények a vásár bezárása után jelent­keznek és tartós, gyümölcsö­ző gazdasági kapcsolatok ki­alakulására vezethetnek — A Budapesti Ipari Vásár ha­zánk viszonylatában igen jelen­tős mértékben áll külkereskedel­münk fejlesztésének szolgálatá­ban. Legkorszerűbb exportcikke­ink felsorakoztatásával, szakmai bemutatókkal és egyéb eszközök­kel kívánjuk irányítani külföldi látogatóink figyelmét gyártmá­nyaink sokrétűségére. Bemutat­juk a hazai és a nemzetközi köz­vélemény előtt a felszabadult Ma­gyarország iparának 17 éves fej­lődését és szemléltetjük, hogy dolgozó népünk szorgalmas mun­kája nyomán szocialista népgaz­daságunk erőteljes ' lendülettel, egészségesen fejlődik. Nagyszerű gépipari és egyéb cikkeinken' ki1 vül nagy választékban mutatjuk be új ruházati terrtíékeinket, á korszerű lakáskultúrát és a" kü­lönböző tartósí fogyasztási és-ház- tartási ’cikkeket. Veres József; a Bő városi','Ta-j nács VB elnökének mégnyitó be­széde után a vendégek körsétá­ra indultak a vásárvárosban: Tanácskozik az írószövetség közgyűlése Pénteken az Újvárosháza ta­nácstermében megkezdődött a Magyar írók Szövetségének köz­gyűlése. A tanácskozás elnöksé­gében helyet foglalt Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osz­tályának vezetője, Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter. A közgyűlés néma felállás­sal adózott Ráth-Végh István, Te- lekes Béla, Gádor Béla, Hatvány Lajos, Sarkadi Imre, Szántó György, Gyagyovszky Emil. Ma­dárász Emil, Bakó József író- szövetségi tagok, továbbá Füsi József és Darvas Szilárd emléké­nek. Az írószövetség választmányá­nak beszámolóját az. irodalom .helyzetéről és az alakuló köz­gyűlés óta .végzett munkáról Dar­vas József, a szövetség elnöke mondotta el. . Kihirdették a Tolna megyei borverseny eredményeit Az idén is megrendezték a ha­gyományos borversenyt Tolna megyében. A verseny lebonyolí­tására a Városi Tanács kultúr­termében került sor. A verseny­re összesen 120 bormintát küld­tek be a megye állami gazdasá­gai, az Állami Borpincészet és az egyéni termelők. A bíráló bi­zottság elnöke Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazga­tója, alelnökei pedig Németh László és Scholtz Aliz voltak. A borversenyre az országos és a Budapesten megrendezésre kerü­lő nemzetközi borverseny előké­születei jegyében került sor. A verseny eredménye a követ­kező: A vörös borok versenyében: 1. a Szekszárdi Állami Gazdaság kadarka 19.20, 2. Állami Pince- gazdaság Szekszárd, kadarka 18,98, 3. Állami Pincegazdaság bi- kácsi Cabernet 18,90, 4, Szekszár­di Állami Gazdaság kadarka 18,76, 5. Állami Pincegazdaság bikácsi Cabernet 18,68, 6. Állami Pincegazdaság Szelcszprd, kék­frankos 18,58 pontos borával. A vörös borok versenyében az egyéni termelők közül 1. Bogár István öcsény, kadarka 17,40, 2. Majsai József Szekszárd, kadar­ka 16,86, 3. Vesztergombi Antal Szekszárd, Wosinszky Mór utca kadarka 16,62, 4. Klézli József Szekszárd, Bercsényi' u. kadarka 16,46 pontos borával. A fehér borok versenyében az 1., 2., és 3. helyezést a Szekszárdi Állami Gazdaság érte el az olasz rizling 18,64, 18,51, 18,20 pontos borával, a 4. helyezést ugyancsak a' Szekszárdi Állami Gazdaság érte el ezerjó, az 5. helyezést pe­dig az Állami Pincegazdaság du- zsi ezerjó borával. Az egyéni gazdák közül a fe­hér ■ borok versenyében 1. László Ferenc Szekszárd, olaszrizling 17,85, 2. Kern Gyuláné Paks, olaszrizling 17,60. 3. Ivanizs Ist­ván Decs, olaszrizling 17,60 és 4. Szabó Gábor Szekszárd, 17,15 pontos borával. Csigi Györgynek, a Megyei Ta­nács borászati felügyelőjének tá­jékoztatása szerint az elbírált bő­rök a megye szőlőtermesztésének és borkészítésének fejlődéséről tanúskodnak. Igen örvendetes, hogy alig akadt olyan bor, ame­lyiket ki kellett selejtezni. A mezőnyt a nagyüzemek uralták, noha számszerint az egyéni ter­melők borai voltak túlsúlyban. VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! 9 Új földgázmezőt tártak fel Vas megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom