Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-01 / 100. szám

V 'í íij U- 3. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A' MA GYÁR SZOCIALISTA MUNKA TOLNA MEGYEI XII. évfolyam május 1, a nagy ^Májiui zás ziék alatt ÍRTA: HORVÁTH JÓZSEF SZMT TITKÁR A chicagói munkások harcának napja a proletariátus ünnepe lett; Jelképes ez a nap. Ahogy május jelképezi a természet életében a tavaszt, az újjászületést, úgy jel­képezi századunk az emberiség tavaszát, a reménység nélküli, öröknek látszó rabszolgaságból, gyarmati elnyomásból való fel- emelkedést. A világtörténelemben évezre­dek teltek el azzal, hogy ember és ember közé korlátot emelt a zsarnokság; osztálykorlátokat, fa­ji, vallási, nacionalista előítélete­ket. Először a munkáskezek tud­tak átnyúlni minden korlát fe­lett, először a proletár szolidari­tás tudta átölelni az egész földke­rekséget, elmozdíthatatlanul le­rakva az ember testvériségének talpkövét. Május elsején szerte az egész világon milliók és milliók népesí­tik be az utcákat, tereket, ebből a tarka, színes emberáradatból so­ha nem marad el a vörös zászló, a felemelt munkásököl: jelképe a munkásösszefogásnak, elszántság­nak a társadalom és a világ át­formálására. Engels Frigyes így üzent a nagy seregszemlére készülő proletárok millióinak; „Lehetséges olyan tár­sadalmi rend, amelyben a mai osztálykülönbségék eltűnnek és amelyben... mindig nagyobb bő­ségben rendelkezésre állnak majd az életre, az élet élvezésére, min­den szellemi és testi képesség ki­művelésére és alkalmazásara szükséges eszközök is. És arról, hogy a munkások mindinkább el vannak 'tökélve ennek az új tár­sadalmi rendnek a kiküzdésére, az óceán mindkét oldalán tanú­ságot tesz majd a holnapi május elseje.” Engels üzenete óta megfordult a világ. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal az embe­riség megkezdte az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba. Az egykori májusi tüntetők száz és százmilliói az új társadalmi rendért bátran harcolókból lettek az új, a legyőzhetetlen társadalmi rend,, a szocializmus, a kommu­nizmus építői. A munkásosztály bebizonyította, hogy nemcsak a régi világ, a kizsákmányolás és erőszak világának lerombolására képes, de arra is, hogy felépít­sen egy új, magasabb rendű tár­sadalmat, a néptömegek boldog, szabad szocialista társadalmát. 'Napjainkban az imperializmus összeomlásának, a gyarmati rend­szer teljes összeomlásának, a szo­cialista és nemzeti felszabadító forradalmak győzelmének va­gyunk tanúi akkor, amikor a szo­cialista világrendszer válik a tár­sadalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé. A nemzeti felszabadító mozgal­mak, a népek imperializmus elle­ni küzdelme egy sor ország szá­mára hozták meg a függetlensé­get. Az elmúlt években egymás után dőltek meg a diktatúrák Ázsiában, Dél-Amerikában. Ele­gendő rövid pillantást vetnünk az elmúlt 17 esztendőre, hogy megértsük: a jelenlegi időszak a gyarmati rendszer végének sza­kasza, történelmi tény, hogy végleges felszámolása közvetlen feladatot jelent a haladás és a -béke összes erői számára. Ennél; egyik fényes bizonyítéka az algé­riai nép ragyogó győzelme. Még él, és veszedelmes is az impe­rializmus. A gyarmati rendszer és igája alatt ráég mindig milliók szenvednek. Az imperialisták minden eszközt felhasználnak an­nak érdekében, hogy megtörjék a nemzeti felszabadító mozgalma­kat, s fenntartsák uralmukat. A portugál gyarmatosítók könyörte­len háborút indítottak Angola né­pe ellen. A gyűlöletes faji elnyo­más politikája ellen küzdenek a Dél-Afrikai Köztársaság dolgozói. Laoszban, Dél-Vietnamban folyta­tódik az amerikai imperialisták fegyveres beavatkozása. A kubai nép ragyogó győzelme azonban az amerikai imperialista agresszió­val szemben, és egy új társadalmi rend építésében, világosan meg­mutatta, hogy a népek ma már ké­pesek rendezni saját- ügyüket a monopóliumok akaratával és ha­talmával szemben. A májusi seregszemle harcos kiállás a béke védélme mellett. Korunk legfőbb kérdése a • béke védelméért, a termonukleáris há­borúk elhárításáért folyó harc. Nagy felelősség hárul ebben a kérdésben a nemzetközi munkás- osztályra. A szocialista tábor ál­landó erősödése, a kapitalista or­szágok munkásosztályainak harcai, _a nemzeti felszabadító mozgal­mak és nagyszerű eredményei, a széles körben kibontakozott akció és együttműködés a különböző országok szakszervezetei között biztosítékul szolgálnak a béke megvédésére. Nemrég fejeződött be Moszkvában az V. Szakszer­vezeti Világkongresszus, a szak- szervezeti világmozgalom eddig példa nélkül álló nagyszerű sereg­szemléje, melyen öt világrész szakszervezeti és munkásküldöttei vettek részt és tettek hitet a béke mellett. Tennivalónkat a kong­resszuson felszólaló Hruscsov elv- társ így fogalmazta meg: „A szo­cialista tábor, a munkásosztály, a szakszervezetek, a nemzeti felsza­badító mozgalom, a béke ügye mellett elkötelezett nem szocia­lista országok, egyesített erői messze felülmúlják az imperialis­ta tábor erejét. Ezek az erők el­háríthatják a háborút, ha fárad­hatatlanul küzdenek az imperia­lizmus ellen, amelyik új háború kirobbantására törekszik.” Felelősségünk teljes tudatában nekünk is fokozni kell erőfeszíté­sünket a háborús veszély leleple­zésére, a háborús uszítok megfé­kezésére. Ez azt jelenti, hogy me­gyénkben is mindent meg kell tenni a szocializmus építésének gyorsítása érdekében, mert ezzel erősítjük hazánkat, növeljük a szocialista világrendszer erejét, amely eddig is a legnagyobb gátat jelentette az agresszorok útjában. Van mit ünnepelni, köszönteni megyénk dolgozóinak. A jól vég­zett munka tudatával tekinthe­tünk az elmúlt évre és jogos bi­zalommal nézhetünk a jövőbe. Megyénk munkásosztálya, vala­mennyi dolgozója megértette, hogy a világméretekben folyó verseny még nagyobb erőfeszítést követel tőlünk. Kifejezésre jut ez» megyénk gazdasági eredményei-A ben. Megyénk szocialista ipara 10,2 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Emelkedett} a munka termelékenysége. A szó-, cialista iparban a termelés nőve-' kedésének 62,5 százaléka szárma-, zik a termelékenység emelkedő-^ séből, az állami helyiipar terme-}} lésnövekedését pedig teljes egé-< szében a termelékenység emelé-J sével érte el. Megyénk ipara 15,2 százalékkal túlteljesítette export} értékesítési tervét és 48,9 száza-, lékkai többet exportált, mint a_ múlt évben. Tovább javult az üzem-és mun­kaszervezés, ütemesebb és terv-}_ szesűbb lett a vállalatok gazdál-< kodása. Jelentős előrehaladást ér-' tünk el a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés, a közös gaz-' dálkodás megszilárdítása terén., Most ötéves tervünk megvalósítá-s sán munkálkodunk. Tennivalónk „ sok, de a feladatok megvalósítá-v sában nagy biztosíték munkásosz-J tályunk, parasztságunk, értelmi-♦ ségünk, megyénk dolgozóiunk al-J kotó kedve. Egyre ir.’"ébb VözügvX gyé válik nálunk minden kis érj nagy gond. Jóleső .ér-és, hogy B» munkás szót emel, ha rossz az» anyagellátás, ha szervezetlenre-J get tapasztal a termeiéiben ém- nem engedi, hogy lemarad ion J műhelye. A rregyerzerte ' széles-V körűen kibontakozott szocialista}} brigádmozgé.lom sokszínűén mu-o tatja meg dolgozóinkban rejlő}} nagyszerű emberi tulajdonságo-^ kát és azt az eltökéltséget, hogy» még jobb munkával járuljon hoz-J zá a szocializmus építéséhez.» Munkásaink döntő többsége to-J Vább lát a műhely falánál, érzi» és tudja, mi foglalkoztatja az J üzem, a megye, az ország veze-» tőit, segíti termelőszövetkezeti pa-J rasztságunkat az új élet felvirá-X goztatásában. Jóleső érzés tudni,» hogy az értelmiségiek egvre na-J gyobb része hallatja szavát, me-» gyei és országos ügyekben vitá-£ zik. énítő javaslatokat tesz. Egy-< re többen vallják, hogy az ember} nemcsak magáért él. Hatalmas utat tett meg a mun-i kásmozgalom a tőkés kizsákmá­nyolás elleni első, spontán pró-» bálkozástól a szocialista világ-♦ rendszer mai hatalmáig. Ebben a» harcban a múlt század végétől* mind a mai napig seregszemle J volt számára a május elseje. Ezen < a seregszemlén jóleső érzés tud­nunk, hogy munkánk nemcsak a< mi népünk boldogabb jövőjét je- lénti, hanem ezzel szolgálatot te-J szünk az effész emberiséenek is.} A májusi ünnep alkalmával tö-J rekvéseinkben, harcainkban 6si céljainkban egyek vagyunk aj nemzetközi munkásosztállyal.» Szüntelenül ápolnunk kell a nem- J zetközi proletárszolidaritás gon-» dolatát, hogy cselekvésünkben, j mindennapi munkánkban eggyé? forrjon szocialista hazánk és a* nemzetközi proletariátus szolyá-J lata. Több és jobb munkára hív» a májusi ünnep. Igv válik élővé,J igazi hatóerővé, a holnap ková-» csává a munkás nemzetköziség j magasztos jelszava: X „Világ proletárjai egyesüljetek!”^ (Würtz Ádárri rajzai ' Ténagy Sándor: Májusunk, őrizd meg a Földet! Ne legyen ma rajtunk semmi kényszeredettség Futó, friss lobogás, kedvet és erőt mutató rajongás ölelje mellünkre mohón az eget, ünnepünk legyen merész és telhetetlen, repüljön rajtunk a könnyű kabát, nem szégyenünk az öröm: megharcolt igazunkat kísérjük az utcán társas menetünkben. Miénk ez a nap, e nyüzsgés belőlünk való, a rekedt és recés hétköznapokból simogattuk ki a fényt a májusi fákra, érezzük a szerelmet is, mint a friss tej jó ízét. Dacos lépteink néha már sétákra váltanak, jut már idő jelentéktelenebb dolgokra is, mert verítékünk a kétségek ráncvonulásán mégiscsak eljut a hasznos célszerűségig. Május, májusunk, őrizd meg a Földet ! Igazságos a mi ünnepünk és fontos, mint a vér, és nem bénulhat el a mozgás, mert mi akarjuk, s mert apáink májusát tiszteljük benned: így egészen a miénk vagy, mint a lélegzet; s mert a tavasz örömén túl is van jele:.tlsed: fölemelünk a szívünk és az évszakok fölé! Május: futó, friss lobogás! Szaladj végig a Földön, lányok várnak és pacsirták, zászlók és remények; adj igazat az emberiségnek, akinek vágya merész és telhetetlen: szabad nyújtózkodás a testvér-csillagokig! ünnepe! világ dolgozóinak Éljen

Next

/
Oldalképek
Tartalom