Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-18 / 90. szám

in pnotFTArjai, egyesüljetek! roi I Kulturális találkozó Decsen A MAGYARré-ZOtlALiMA ^M'U S tfá XII. évfolyam, 90. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1962. április 18. Nagy teherbírású hidakat építenek a Kapóson és a Koppányon A jövő év végére korszerűsítik a főforgalmú utakat Közismert megyénkben az utak állapota. S az is, hogy az elmúlt években az útügyi szervek meg­feszített munkával számos útvo­nalat korszerűsítettek, s elmond­hatjuk: már az országos átlag fe­lett vagyunk az utak állapotát illetően, s ez az arány a követ­kező években még javul. Fel­kerestük a Megyei Tanács épí­tés-közlekedési osztályát, hogy tájékoztatni tudjuk olvasóinkat az útépítési programról. Sándor Gábor osztályvezető válaszolt kérdéseinkre. — Mi a legfontosabb feladat? — A legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy a fő forgalmat le­bonyolító utakat korszerűsítsük. Az útépítéssel foglalkozó vállala­tok a várakozásnak megfelelően végzik munkájukat. Útjaink egy­re inkább megfelelnek a nagy­forgalmú közlekedés követelmé­nyeinek. 1952-ben készült el a megye úthálózatának fejlesztését tervszerűen meghatározó prog­ram. Ez valósul meg napjaink­ban is, igaz, az 1956-os ellenfor­radalom törést okozott a fejlő­désben, de ma már kedvező a helyzet. — Milyen utakat korszerűsíte­nek? — Először arról kell szólni, mit végeztünk. A 68-as utat kor­szerűsítettük Iregszemcséig, a 631-es utat Bonyhádtól Szászvá­rig, a 61-es utat Dombóvártól Kocsoláig. Elkészült a 62-es út hosszának mintegy ötven. száza­léka is. A második ötéves terv időszakában további korszerűsí­téseket tervezünk. Munkálkod­nak már a Szedres—6-os útsza­kaszon, Dombóvár és Hőgyész között is megkezdődtek a mun­kálatok. Az utóbbi útszakaszon például a múlt évben 3 millió fo­rintot, az idén 11 millió forintot, jövőre pedig 17 millió forintot használtunk fel, illetve építünk be, de még ekkor sem készül el teljesen ez az út. A kurdi kor­rekció ugyanis sokba kerül. Ez majd 1964-ben valósul meg. — Tehát az idén több utat be­fejeznek? — Igen, összesen huszonkilenc kilométer hosszúságú utat feje­zünk be, s további tizennégy ki­lométer hosszúságú út előkészí­tését végezzük. Jövőre pedig 34 millió forintos költséggel 55,5 ki­lométer hosszúságú utat korsze­rűsítünk. Elkészül többek között a tamási—pincehelyi út, a kö- lesd—pincehelyi út; a dunaszent- györgy—faddi út korszerűsítése is befejeződik. 1964—65-ben pe­dig a tamási—kocsolai út, a pin­cehely—simontornyai út, a paks —nagydorogi út, a bölcske—ma- docsai út korszerűsítése fejező­dik be. Az útépítési program a második ötéves tervben kétszáz kilométer hosszúságú korszerű­sítést ír elő, valószínű, ennél hosszabb utat tudunk korszerévé tenni. — A községi átkelési szaka­szok felújítását tervezík-e? — Ez tanácsi feladatkörbe tar­tozik. A községfejlesztési alap mintegy 60 százalékát fordítják a tanácsok út és járda építésére, korszerűsítésére. A mezőgazdaságilag jelentős területeken főleg hidak építését tervezzük. Ugyanis a meglévő hi­dak a nagyteljesítményű nehéz mezőgazdasági gépeket nem bír­ják el. Több hidat építünk már az idén. A Kapóson Ujdombóvár Kétszeres teljesítmény — fele gőzfogyasztás velését is. A kapacitás-növekedés ugyanis • létszám-többletet nem igényel. alatt harminc méter nyílású híd épül, a Koppányon és kisebb pa­takokon, árkokon összesen har­minc híd építését tervezzük, Nagy segítséget adunk ezzel a mezőgazdasági szövetkezeteknek: — Tervezik-e nagyobb közsé­gek forgalmi zsúfoltságának eny­hítését? — Ismert előttünk az, hogy né­hány községben az átmenő for­galom zsúfolt. Tervezzük a szek­szárdi forgalom csökkentését, Dombóvárott a Jókai utca széle­sítésével oldjuk meg a problé­mát. Sajnos, anyagiak miatt a bonyhádi szakaszt a közeljövő­ben nem tudjuk átépíttetni, ren­dezni. Egyébként számos község rendezésére készítettünk tanul­mányt, melyet illetékes főható­ságok most tanulmányoznak — fejezte be nyilatkozatát Sándor Gábor. — Pj — ■ ......■■ A Megyei Tanács YB megvitatta a város kereskedelmi helyzetét Nem volt könnyű meg­találni a Szekszárdi Vasipari Vállalat autó­két képviseltek. Kialakí­tani a szocialista élet­módot, a győzelmes szo­javító üzemében Koma- cializmus embertípusát. A Tolnai Pamutszövőgyárban évek óta komoly nehézségeket okozott az’ irező-kapacitás elégte­lensége. Ezért a lánchengerck,^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ nagy részét más üzemmel kellett elkészíttetni, ami nem egyszei kedvezőtlen irányban befolyásol­ta a minőség alakulását, okozott zavarokat a termelésben. Ezért vették fel a műszaki fej­lesztési tervbe egy új irezőgép építését. A múlt évben — három- százezer forintos költséggel — el­készült a gyárban az új irez'í szárítószekrénye. Itt a gyári TMK dolgozói, akik az egész berende­zést elkészítik, több új műszaki megoldást alkalmaztak. A szárító- szekrény — amely már üzemel — feleannyi gőzt fogyaszt, mint a régi. Ugyanakkor az irező-beren- dezés az új szárítószekrénnyel kétszerannyi anyag irezését teszi lehetővé, mint a régivel. Az idén készül el — újabb 320 ezer forin­tos beruházással — az új felhen- gerlő és az irezővályú, ezek elké­szülte után a kapacitás kétszere­se lesz a réginek. Az új berendezés nemcsak az, energia-felhasználás csökkentését teszi lehetővé, hanem az irezés termelékenységének nagyfokú nö­A Megyei Tanács VB keddi ülésén elfogadta dr. Tuska Pál vb-elnök jelentését a feladatkör­ben tett intézkedésekről és a le­járt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezután megvitatta Szekszárd város kereskedelmi helyzetét. A napirendi pont elő­adója Korsós István, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályve­zetője volt. A napirenddel kap­csolatban Pálfy Gáborné, a me­gyei kereskedelmi állandó bizott­ság elnöke és Kalmár József, a Szekszárd Városi Tanács VB-el- nöke terjesztett elő kiegészítő jelentést. Az előterjesztett jelentések részletesen elemezték a város ke­reskedelmi helyzetét. Feltárták a problémákat és azok okait. A jelentésekből kitűnik, hogy a város kereskedelmi hely­zete közel sem éri el a kívánt szintet. Sajnos ennek olyan okai vannak, amelyeket nem lehet máról- holnapra megszüntetni. így pél­dául jelentős anyagi befektetés kellene a gyökeres változáshoz, amire jelen pillanatban nincs le­hetőség. Ugyanakkor a lehetősé­gekhez mérten a kereskedelmi vezetők és dolgozók igyekeznek segíteni a bajokon. Ezzel magya­rázható, hogy ha nem is nagy, de évről évre tapasztalható fej­lődés. A vita során igen sokan tettek fel kérdést a jelenlévő kereske­delmi vezetőknek, és elemző hozzászólásukban felhívták a fi­gyelmet- a problémákra, s azok megoldási lehetőségeire. A vita egyik fő tanulsága az volt, hogy sok probléma megoldható beru­házás nélkül is. így például gya­kori eset, hogy délelőtt 9 órakor nem lehet a városban tejet kapni. Ilyen problémákra hívta fel a figyelmet dr. Szilez Ákos. megyei főügyész: — A többi vá­rosokhoz viszonyítva Szekszár- don rosszabb a választék, nem megfelelő az elosztás, az üzleti dolgozók nagyon sok esetben udvariatlanok. Dr. Vígh Dezső, a Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese felszó­lalásában felhívta a figyelmet egy másik általános problémára, ami ugyancsak nem beruházás kérdése. Az üzletvezetők az áruren­delésnél nem elég körülte­kintők és gyakran ezért for­dul elő, hogy valamelyik boltban nem lehet a sziiksé­— Három kilométer hosszú kö­vesét építését kezdik meg az idén Fürgédén, ípeLejil}eteiLen élmény volt romi Józsefet, az öttagú autóműszer ész-brigád vezetőjét. Sok a dolga, hiszen két napot Buda­pesten töltött, a szocia­lista brigádvezetők or­szágos tanácskozásán, a munka közben egy ki­csit összetorlódott. Ezért fogjuk rövidre a beszél­getést is. — Milyen benyomá­sokkal jött haza Buda­pestről? — Számomra felejthe­tetlen élmény volt ez a két nap Budapesten. Er­ről órákig lehetne me­sélni, el is halmoznak kérdésekkel a munka­társaim. A legmegka- póbb azonban az volt, hogy az a sok ember, — közel ezren jöttünk össze az ország minden részéből — mind egyet akar. És nemcsak ők, hanem a mögöttük lévő tíz- és százezrek is, aki­Először vettem részi ilyen országos tanácsko­záson, különben ritkán járok Pesten. Kelleme­sen lepett meg az az őszinte hang, ami mind a vezetők, köztük Kádár elvtárs, mind a felszóla­lók részéről megnyilvá- zem, hogy különösen nult. Az az érzés alakult ki bennem, hogy hegye­ket lehet megmozgatni azzal a hatalmas erő­vel, amit már ma a szo­cialista brigádmozgalom képvisel az országban. Nagyon tetszett, hogy mindenki őszintén be­szélt nemcsak az ered­ményekről, hanem a hi­bákról is. A régebbi időkben megszoktuk, hogy az emberek nem mondják ki azt, amit gondolnak, hanem — különösen, ha, a szónoki emelvényen állnak — szépítik a valóságot. A brigádvezetők, de Kádár ges árut megvásárolni. j*s'*****sss****s*s*<><^**s*s*s*>*)*i>**+**\*ssNem szívesen rendelik például a kisebb értékű és sok vesződség- gel járó árut. Felhívta a város tanácsi vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben nagyobb felelős­séggel foglalkozzanak a kereske­delmi kérdésekkel. Thész Mária vb-tag az új árucikkek népszerű­sítésével, megismertetésével, s a választékkal foglalkozott. Báli Zoltán vb-tag elmondotta, hogy akad olyan probléma a város kereskedelmi életében, mint például a cipőbolt ügye. Itt nem kielégítő sem a választék, sem a kiszolgálás. Ez visszatérő problé­ma, mégsem változtatnak rajta. Daradics Ferenc, az MSZMP Megyei Bizottságának titkára fel­szólalásában elvtárs is nyíltan be­széltek a még meglévő bajokról, nehézségekről, arról, hogy mit kell ten­nünk ezek megszünteté­sére. — Milyen tapasztala­tokat szerzett a tanács­kozáson. amelyeket itt­hon is hasznosítani tud­nak? — Valahogy úgy őr­nagy dolgokat nem kell tenni. Csak azt, amit Kádár elvtárs is mon­dott, hogy csináljuk a dolgot tovább is úgy. mint eddig, csak kicsit jobban, öttagú brigá­dunk már egyszer el­nyerte a szocialista bri­gád címet, tavaly, no­vember 7-én kaptuk meg. Nemcsak a terme­lőmunkában értünk el szép eredményeket, ha­nem egymás nevelésé­ben. jellemének formá-- lásában is. Hót erre tö- reksziink ezután is, csak egy kicsit jobban, mint eddig. Gondolkodunk azon, hogy mit lehetne hasznosítani az ott hal­lottakból. Az egyik, ami megragadta a figyelme­met — nemcsak több brigádvezető, hanem Ká­dár elvtárs is beszélt ró­la — az igazi szocialista öntudat ott kezdődik, amikor a munkás nem az ellenőrzéstől való fé­lelmében vigyáz a mi­nőségre, tartja be a munkafegyelmet, óvja a gépeket, berendezéseket. El szeretnénk jutni odáig, hogy feleslegessé váljék á szerszámkiadó­ban egy ember, minden ­ki az elvitt szerszámot visszategye a helyére, külön ellenőrzés nélkül. És mégse vesszen el egyetlen szerszám sem. Természetesen sok el­gondolásról, új módszer­ről esgtt szó a tanács­kozáson. még egy kicsit gondolkodni kell rajta, hogy nálunk mit lehet­ne bevezetni. (1) a zöldségellátással és egyes üzletek túlzsúfoltságával fog­lalkozott. Bírálta a Vasboltot, ahol indokolatlan a túlzsú­foltság, mert kellő szerve­zéssel az megelőzhető lenne. Dr. Tuska Pál összefoglalójá­ban a többi közt hangsúlyozta, hogy nz üzletek raktárgondjait többnyire eltúlozzák. A szállítá­sok megfelelő átszervezésével ez jelentősen enyhíthető lenne. A következő napirendi pont­ban Szabó Ferenc vb-elnök be­számolója alapján a szekszárdi, járás termelőszövetkezeteinek gaz­dálkodásáról tanácskoztak, majd pedig különféle bejelentések >ww*/v<i*s^MS#vs/w**vw!*'M'w!*v^*ü6yében döntöttek, / fr ^3 ya«4

Next

/
Oldalképek
Tartalom