Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-08 / 82. szám
A Komlói Állami Építőipari Vállalat dolgozói a múlt évben terven felül több mint kétmillió forint értékű munkát vérT’PUT. rcvT^T i Vasárnap, 1952. április 8. Gyors ütemben ápli! ÜJembévárott a Magtisztító üzem I KONGRESSZUSI VERSENY Lesz-e több bölcsödéi hely SsekssárdonF Egyre több gyárból, mezőgazdasági és kisipari szövetkezetből, állami gazdaságból és gépállomásról kapunk hírt arról, hogy a dolgozók az ősszel megtartandó VIII. pártkongresszus tiszteletére szocialista felajánlásokat tettek. Pártunk Központi Bizottsága — mint azt a napokban megjelent határozatban kimondja — „szívből üdvözli ezt a nagyszerű kezdeményezést, helyesli a verseny célkitűzéseit. Úgy véli, hogy ez a kezdeményezés a magyar munkásosztály, a szocialista útra lépett parasztság, a műszaki és adminisztratív dolgozók együttes fellépése a magyar nép szocializmusba vetett hitét, egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységét tükrözi.” A párt helyes politikája adott ösztönzést három évvel ezelőtt is a hetedik kongresszus tiszteletére indult munkaversenynek. Akkor a hároméves terv teljesítését, túlteljesítését segítette elő a kongresszusi verseny. Ma is a párt helyes, a dolgozó nép minden rétege által jónak tartott politikája késztette a szép kezdeményezésre az üzemek, gazdaságok, hivatalok dolgozóit. Tettekkel elősegíteni a pártnak a nép életszínvonala emelését szolgáló politikáját, munkasikerekkel „ütni rá a pecsétet” a kongresszusnak tpvábbi előrehaladásunk irányelveiről, az elkövetkező években megvalósítandó, feladatokról hozott határozataira — ez fejeződik ki a versenyvállalásokban. A vállalások fő jellemzője az, hogy a dolgozók helyesen látják gazdasági feladatainkat. A mezőgazdaságban a legfontosabb a termelési tervek túlteljesítése, e terméshozamok növelése. Az iparban a kongresszusi felajánlások elsősorban a gazdaságosabb termelésre, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányulnak. A legtöbb iparágban ugyanis nem kívánatos a tervek mennyiségi túlteljesítése. A cél: azt termelni, amire a népgazdaságnak szüksége van. Részleteiben is teljesíteni a tervet, túlteljesíteni az önköltség csökkentésének, a termelékenység növelésének, az anyagfelhasználás csökkentésének, az elsőosztályú termékek arányának tervét, erre van ma mindenekelőtt szükség. E feladatok kijelölésében, az egyes üzemek ..testreszabott” felajánlásainak kidolgozásában, a lehetőségek feltárásában van nagy szerepük a műszaki, gazdasági vezetőknek. Az ő feladatuk a verseny műszaki feltételeinek biztosítása is. A párt, a KISZ, a szakszervezet üzemi vezetői, aktivistái pe dig segítsék a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakoztatását, magyarázzák meg a verseny politikai jelentőségét, lépjenek fel a bürokratikus, a dolgozók javaslatait figyelembe nem vevő vezetési módszerek ellen, ahol ilyennel találkoznak. Nagy szerepük van a kongresszusi mun- kgversenyben a szocialista brigádoknak, E kis kollektívák már nemcsak termelési eredményeik kel, hanem életmódjukkal, egymás nevelésével, szakmai, politikai és általános műveltségük gyarapításával a- szocialista emberré válás iskoláit teremtik meg az üzemekben, gazdaságokban. A kongresszusi munkaverseny e hónapokban a dolgozók százezreinek mozgalmává válik. Eredménye pedig előrehaladásunk meggyorsítása, az életszínvonal további emelésének megalapozása lesz. Nagyon sok asszony panaszkodik Szekszárdon amiatt, hogy gyermekét nem tudja elhelyezni a bölcsődében. Egyik-másik vállalatnak komoly gondot okoz. hogy nődolgozóít több-kevesebb időre fizetés nélküli szabadságra kell engedni, mert nincs hova éli' - lvezni a gyermekét. a jelenleg nincs lehetőség, állami beruházásból pótol- j. a szekszárdi bölcsődei és óvoú, i helyhiányt. (Övoda építése csak az 1965. évi tervben szerepel.) Viszont a gondok évről évre növekednek. A tanács végrehajtó bizottsága ezért összehívta tegnap a legnagyobb szekszárdi vállalatok — a bőr- és műanyagfeldolgozó, a gépjavító, az építőipari, a faipari és a vasipari vállalat — képviselőit, vezetőit, megtárgyalni: milyen erővel, anyagi segítséggel tudnának részt venni közös bölcsőde létrehozásában. A megbeszélésen két javaslat született: az egyik, hogy az építőipari vállalat a Sportszékház mögötti felvonulási épületét adná áh és azt a többi vállalat közös hozzájárulásával átalakítanák, bővítenék a szükségnek megfelelően. A másik: hogy megvizsgálnák a meglévő bölcsődéket, melyiket lehetne megfelelően, hozzáépítéssel bővíteni. A legjobb megoldás a felvonulási épület felhasználása lenne, mert a legkisebb összegből itt nyílna lehetőség a legtöbb gyerek elhelyezésére. Ez öt-hat évre jelentene megoldást. Három helyiségéből kettő melegpadlós. és könnyen lehetne közművesítení is, mindezek mellett elég nagy terület van körülötte, és könnyen megközelíthető. A vállalatok képviselői helyeslőén fogadták ezt a kezdeményezést. Úgy nyilatkoztak, hogy a párt-, a szakszervezettel, az üzemi tanáccsal megvitatják a hozzájárulás lehetőségét. Két hét múlva már bővebb tájékoztatást adunk, milyen eredményt hoz — már az idén — ez a kezdeményezés. Készítik a hollandi ágyakat a tolnanémedi Kossuth Tsz kertészetében geztek el. így lehetővé válik, hogy a jelentős létesítményt határidő előtt adják át. Képünkön az épülő üzem egy része látható, A Megyei Tanács .jelenti: Fő feladat a talajelőkészítés meggyorsítása A múlt hét első felében kedvezett az időjárás a tavaszi munkák végzésének. A gépállomási és termelőszövetkezeti traktorok pótolták az őszről elmaradt szántásokat, több mint 6000 holdon. A tavaszi vetések . alá a múlt héten 15 000 holdon készítették elő a talajt. Előrehaladtak a fejtrágyázással is, az őszi vetéseknek majdnem 90 százaléka kapott fejtrágyát. Az elmúlt héten 50 000 holdra szórtak ki műtrágyát a termelőszövetkezetek, nagyrészt kézi- erővel. A tamási és paksi járásban elvetettek á tsz-ek 5000 hold zöldborsót. Folytatják mindenütt a tavaszi árpa, mák, és zab vetését. Néhány helyen elkezdték vetni a cukorrépát és a napraforgót. Fő feladat: a jövő héten minden időt kihasználni a talajelőkéi szítések meggyorsítására. Biztosítani kell mindenütt a kétműsza- kok és a nyújtott műszakok bevezetését. A jövő héten mindenütt meg kell kezdeni a cukorrépa, a napraforgó és a korai burgonya vetését is. A hajtatóházban és a melegágyakban zöldell a palánta. Tavaszi hangulat fogadott bennünket a tolnanémedi Kossuth Tsz kertészetében. Egyéb munkák mellett a meglevő melegágyakhoz még 15 új hollandi ágyat készítenek a kertészek ezen a tavaszon. A fényképezőgép megörökíti Kovács Imrét, Ács Istvánt, Szűcs Sándort és Batsányi Pált, a kertészeti brigád tagjait, amint a hollandi ágyakat készítik. Fotó: Gyenis 4 Nőtanácsok munkája a könyvfoarát mozgalomban 1400 taggal nőtt a szekszárdi KSI-k létszáma A megyében megtartott legutóbbi takarékossági napok óta a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak népszerűsége tovább növekedett. Ennek egyik jó példája Szek- szárd városban' mind a taglétszám növekedése, mind a betétállomány emelkedése. Az elmúlt öt hónap alatt a tagok száma 4500- rpl közel 5900-ra nőtt. Ennek megfelelően emelkedett a havi betét befizetése is. Míg az öt hónap előtti havi betétfizetés 443 ezer forint volt, most 624 ezer forint. Ez annyit jelent, hogy az egy főre eső havi átlagbevezetés is több mint 10 forinttal nőtt. A Megyei Könyvtár és a Nő- tanáes közös szervezésében a nők körében is beindították a könyvbarát-mozgalmat. Negyven községben, ahol ilyen irányban felméréseket végeztek, több mint 300 aktivista végzett családlátogatást, s házról házra járva szervezték a kpnyvbarátokat. Kismányokon. hatvanhárom új olvasót szerveztek be az asszonyok. Értényben a Nőtanács valamennyi tagja olvasója a községi könyvtárnak. Felsőnyéken, Lápafőn, Báíaszéken és még több községben is, szép munkát végeztek az asszonyok. Horváth András harminc esztendeje PIHEN,'' nyugalomba vpnult, ott él a dombon, Pincehelyen, a Szent- györgy utcai kis házban. Néha kijár a szőlőbe, eldolgozgat, csak úgy kedvtelésből, szórakozásból. Csendesen, nyugalmasan telik az élete ennek az egyszerű, becsületes öregembernek, akt 30 évig volt kisbíró. . a községben. A harminc esztendő alatt rengeteget dobolt. Árverésről, adófizetésről, vásárokról és adás-vételről. A harminc év alatt sokakat szolgált, főjegyzőket, segédjegyzőket, bírókat, és nagygazdákat. Sokszor futotta végig a falut üzenetekkel, idézésekkel, behívókkal és parancsokkal. Most már fájnak a lábai, szeret üldögélni és merengeni a múlton. Van amire nem szerei visszaemlékezni. Arra sem, hogy egyszer a főjegyző vigyázzba állította a kisbírókat, és re- gulázta, fegyelmezte, ócsárolta őket igaziala- nul. Horváth András akkor megbontotta a fegyelmet: — Miért kell nekünk vigyázzba állni, miért nem, állhatunk rendesen, főjegyző úr? Ennél a lázadásnál *öbbre nem is felt tőle. szolgálni kellett, alázatosan, Híreim esen, a kenyeréért, ' — Szolgálni kellett, mert mi cselédek voltunk. Szolgák a községházán: hivatalszolgák. A mostaniak hivatalsegédek, és tegeződnek a tanácselnökkel. Főjegyzővel a kisbíró nem tornázhatott. Amikor aztán Tóth Antal lett a község vezetője, amikor ő lett a tanácselnök, azzal te- geződtem én is. Annak nem voltam a szolgája, hanem munkatársa. Az is szegény ember volt azelőtt, olyan, mint mi voltunk. Most már ő is nyugdíjas, megöregedett. HORVÁTH ANDRÁS azt tartja a mai kisbí- rókról, a hivatalsegédekről, hogy azoknak könnyebb az életi Dolgozni toll nekik de a dobolás helyett < a bádogember, azt nem kell nekik ann; lótni-funi, s a néppel jobban szót értem mert kevesebb kellemi len hírt visznek, s í az ember jobban S2 ért. Főleg azonban azi jó nekik, mert nem m kát szolgálnak, megl csült dolgozói ők is községi tanácsnak. Horváth András d< gos élete fáradalmait i heni a kis házban, most, hogy javul az U majd kijár a szőlőbe Egész életében dóig zott, megérdemli a i kenést, Cy. i. XII. évfolyam, 82. szám ARA: 70 FILLÉR
