Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-07 / 81. szám

4 ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. április 7. A legjobb ajánlólevél! A II 11JV K A I A NAGYDOROGI Uj Barázda Tsz 50 holdas burgonyatábláján legalább százan dolgoznak. Az előcsíráztatott burgonyát ültetik. A többségük asszony és lány, s annyira igyekeznek, hogy még a szokásos viccelődésről is elfeled­keznek. Sürgetik egymást, sürge­tik a sorjelölő férfiakat. A Két íogatosnak is igyekezni kell, hogy a ládákban előcsíráztatott vetőburgonyát folyamatosan a helyszínre szállítsák. Sürget az idő. sürget a munka. A késői ki­tavaszodás miatt két hónap mun­káját kell pótolni 30 nap alatt. — Szorgalmas emberek a nagy­dorogiak — mondja Molnár La­jos, a tsz párttitkára, az egyik növénytermesztő brigád vezetője. — És ami igen jó dolog: a fér­fiak mellett számíthatunk az asz- szonyokra, de most már annyira, hogy ha a tsz-vezetőség valamit kezdeményez, ehhez először az asszonyokat nyeri meg. Úgy tud­nak a mi asszonyaink szervezni, mozgósítani, hogy öröm nézni. Ha valamelyik brigádnak — te­szem fel — 100 munkásra van szüksége, inkább 20-szal többet hívnak, mint eggyel kevesebbet. | AZ ASSZONYOK kedvét igen meghozta az is, hogy a tisztújító közgyűlésen 4 asszonyt, Kovács Ferencnét, Sárvári Istvánnét, Tí­már Józsefnét és Andics István­nét beválasztották a tsz új veze­tőségébe. Eddig csak egy nő ve­zetőségi tag volt, annak ellenére, hogy a tagság 50 százaléka nő. És ez az egy asszony sem igen hallathatta hangját. A régi ve­zetőség egynémelyik tagja csak a „munkaerő-mérleg” elkészíté­sénél vette számításba a nőket, javaslatukra nemigen voltak kí­1 váncsiak. Pedig nem egy olyan talpraesett nőtagja van a tsz-nek, mint Kasos Józsefné, aki éppen olyan jól ismeri a tsz-tag jogait, mint kötelességeit. Kasosné, ha szerét tehette, el is mondta a vé­leményét: — A vezetőség és a tagság között nincs meg a jó együttműködés. A vezetőség min denben a tagság megkérdezése nélkül dönt. Márpedig ez nem jól van így, mert megnehezíti a tsz fejlődését — mondta egy al­kalommal. Sok hozzá hasonló szorgalmas és szókimondó asz- szony van az Uj Barázda Tsz- ben, s amikor a tisztújító köz­gyűlésen négy asszonyt jelöltek a vezetőségbe, a férfiak is egy­hangúlag elfogadták. | AZ EBÉDSZÜNETBEN be nzélgettem a burgonyaültető asz- szonyokkal. Egy hang ütötte meg a fülemet. Férfihang volt. — Mi­ért kell abból ügyet csinálni, hogy négy asszony a tsz vezető­ségébe került? Annyit beszélnek róluk, hogy a végén majd el­bízzák magukat — mondta. Ak­kor nem szálltam vitába az ille­tővel, mert elrestellte magát és elhúzódott. Most mondom meg a véleményemet. Szó sincs arról, hogy eltúlozzuk az asszonyok sze­repét, és főleg nincs szó arról, hogy háttérbe szorítsuk a férfia­kat. De arról igenis szó van, hogy fellépünk a maradi előíté­letekkel szemben. És a nagydoro- gi tisztújító közgyűlésen is ez tör­tént. A vezetőségbe jelölt asszo­nyok megkapták a tagság 100 százalékos szavazatát, amelyhez legjobb ajánlólevél a becsülete­sen végzett munka volt. Pozsonyi Ignácné II Zeneiskola április 4-e tiszteletére rendezett növendékhangversenyéről Hazánk felszabadulása 17. év­fordulójára rendezett ünnepségso­rozatból a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola is kivette a ré­szét igen színvonalas, ünnepi nö­vendékhangversennyel, amelyet élénk érdeklődés mellett kedden délután rendeztek meg a zeneis­kola nagytermében. Örvendetes jelenség, hogy a hangversenyén nem egy-két ki­emelkedően tehetséges növendék vonta magára a figyelmet, az át­lagszínvonal volt nagyon jó. Is­mét a zongora és a hegedűtanszak növendékeit kell elsősorban meg­dicsérni, akik közül a legtöbb tapsot Lányi Péter, Lányi Kata­lin, Nagy Klári kapta a nagyobb növendékek közül, míg a kicsi­nyeknél Pártay Éva, Zémann Zsuzsa, Albert' Éva teljesítménye emelkedett az átlag fölé. A hegedűsöknél ősi Gyöngyi, Lukácsi István kettőse aratta a legnagyobb sikert. Az énekesek ezúttal is élénkké, változatossá tették a műsort Meglepetés volt Jakab Mária bonyhádvarasdi növendék szín vonalas teljesítménye, de rászól gált az elismerésre Kaczián Já­nos is, aki szépen fejlődő tenor­jával vétette magát észre. A hangverseny előtt Paálné Falus Edit tanár, az ének tanszak vezetője méltatta felszabadulá­sunk 17. évfordulójának jelentő­ségét. , V . , .M O. 1. (Folytatás a 3. oldalról.) kiáltotta Gyarmathy. — Rose kedvéért én is megtanulnék tán­colni. Burokban születtél, min­denben szerencséd van... Ez a lány valóságos /főnyeremény! Méghozzá egész éjszakára... Nagy szerencséd van, átkozottul nagy szerencséd, öregem! — Fulladj meg! — kívánta ma­gában Horváth, de nem mondta ki. Igyekezett jó arcot vágni. Amikor a vörös arcú Gyarmathy hencegéseit hallgatta, nem egy­szer azon a ponton volt, hogy megfojtja. Olyankor, amikor a kiképzés és a napi munka után kimerültén ágyba került, Gyar­mathy vörös arca álmában is megjelent előtte. Napközben azonban félt az ál­landóan spicces, bikaerejű em­bertől és vak tisztelettel hallgat­ta: — Az orosz rezsim és a Kádár­kormány napjai leperegnek, mint a homokóra ... Meglátod, komám hazamegyünk és fasírtot csiná­lunk az oroszokból. Ótt leszek én is. Aztán hazamegyek Mező­kövesdre és visszaveszem azok­tól a kódisoktól a házamat, meg a földemet. Tobzódott. Horváthot meglehetősen hide­gen hagyták e szavak. Neki nem volt célja, hogy Magyarországon még egyszer, végérvényesen le­telepedjék. Körner ezredes ígé­retei lebegtek előtte. Csalogatták a tengeren túlra, vagy a csodá­latos szépségű Genfi-tó partjára. Nem volt tagja soha életében semmiféle pártnak. Horváth üz­letember volt és minden program csak annyiban érdekelte, ameny- nyire megfelelt üzleti érdekei­nek. A pénz rabságában űzte hi­vatását is: a gyors meggazdago­dásért való folytonos küzdelme juttatta a börtönbe. Nem pártol­ta a kommunistákat, de nem is haragudott rájuk. Személyes sé­relme miatt haragudott egy-két emberre, s éppen ezért nem ér­tett egyet azzal, amikor Gyarma­thy valamennyit egy kalapba rázta. De gyávasága, gerinctelen- sége visszatartotta, tudta, hogy ez a vesztét okozná. Mint min­dig, most is üzletember volt: ki­mért alapossággal figyelte a fej­leményeket, szótlanul bólogatott és ezzel tovább szította a tüzet a volt zászlósban. — Mindenkit felhúzunk öre­gem! Minden eperfára felakasz­tunk egy kommunistát... Ma­gam fogom irányítani. Végig- akasztgatom velük Miskolctól Kö- vesdig az utat. Gyarmathy szeretett dicseked­ni nőügyeivel is, amelyekről az volt az orvos véleménye, hogy a fele sem igaz, de ráhagyta, úgy tett, mintha irigyelné érte. (Folytatjuk) Asszonyoknak—i««yofe««fe Jó tudni..: Kordbársonyt lehet házilag mosni, de ügyelni kell arra, hogy a szálak megtartsák eredeti fek­vésüket. Ha a bő öblögetővízből kiemeljük, ne csavarjuk, hanem akasszuk fogasra és kád fölött, vagy nagyobb edény fölött csor­gassuk le róla a vizet. Ha már csak nyirkos, könnyű kefével egy irányban keféljük át. Langyos vassal, baloldalán vasaljuk. * Horgolt és kötött térítők meg­tartják eredeti formájukat és mé­retüket, ha mosás előtt csoma­goló papírra gombostűzzük és pon­tosan megrajzoljuk formájukat. Mosás után az eredeti méretre formázzuk. Ha így szárítjuk meg, vasalni sem kell. * Nyakkendőt, szövetnadrágot, karton, vagy szövet bútorhuzatot tisztíthatunk Ultra-habbal. Az Ultra porból kevés vízzel ke­mény habot verünk és ezt a ha­bot szivaccsal dörzsöljük be a tisztítandó anyagba. Utána tiszta szivaccsal mossuk le a habot és eltűnik a szenny. * A selyem holmit nem szabad egészen megszárítani, mivel eze­ket a darabokat belocsolni nem lehet, mert a vízcsepp foltot hagy rajtuk. Félnedvesen, fonák olda­lukon kell vasalnunk. A vékony muszlin, vagy egyéb anyagokra ezenkívül borítsunk vékony ruhát is. Műszálból, (nylon, perion, stb.) készült holmik általában semmi, vagy igen gyenge vasalást igé­nyelnek. Ezeket a ruhadarabokat csak egészen langyos vassal sza­bad vasalnunk, mert a meleg va­salótól pillanatok alatt megolvad­nak. kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk Bátaszéken 3 a legújabb divaté férfi-, női * és gyermekruhákat meg- 3 találja a földművesszövetke- 3 zetnél. JCúnjekeié ú/uáe április 10-től 22-ig a ruhá­zati boltban. eV **1+Mi* (13) TTTTTTTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTyTTTT Tsz-asszonyok tanácskozása Bonyhádion A Bonyhádi Járási Nőtanács és az FJK szervezésében tsz- asszony tanácskozást tartottak Bonyhádon. A több mint 200 asz- szony előtt Mészáros Béla, a já­rási pártbizottság titkára tartott beszámolót a tsz-ek elmúlt évi ta­pasztalatairól és az idei év fel­adatairól. Beszélt az előadó töb­bek között a tavaszi munkák el­végzésének sürgősségéről és eb­ben az asszonyok szerepéről. A beszámoló felett indított vi­tában az asszonyok nagy aktivi­tással vettek részt, húszán kértek szót. A felszólalások igen tartal­masak és sokoldalúak voltak. Ar­ról tanúskodtak, hogy az asszo­nyok behatóan ismerik a tsz bel­ső problémáit, s ebben az irány­ban mondták el véleményüket, javaslataikat. Különösen jó voli az, hogy személyi sérelemről alig esett szó. Beszéltek az asszonyok a tsz-ben végzett munkájukról és arról a megbecsülésről, amelyben részesítik őket. Foglalkoztak az öregek, a gyermekek megoldatlan problémáival. Néhányan bölcsőde és napközi otthon létesítésére kér­tek segítséget. Az értekezlet meg­mutatta azt is, hogy a falusi pa­rasztasszonyok érdeklődési köre milyen sok irányban fejlődik. Az egyik felszólaló — idősebb pa- rasztnénike — arról beszélt, hogv többször hallotta, hogy Magyar- országnak a külföld felé export kötelezettségei vannak, s ugyan­akkor importálunk is. Nagy de­rültség közepette mondta el, hogv férjével — aki már régebb idő óta részt vesz pártoktatásokon — magyaráztatta meg magának az export és az import értelmét, je­lentőségét. Azóta világosan áll előtte a köztesbab termelésének fontossága, amelyből ugyancsak export kötelezettségeink vannak. A bonyhádi járási tsz-asszo- nyok tanácskozása a közösségben élő asszonyok tanácskozása, volt. Hűen tükrözte azt a változást, amely a közösségben élő asszo­nyok fejében és szívében az el­múlt néhány év leforgása. alatt végbement. P. M. Kár eldobni! Használjuk fel a narancshéjat Bár lement a narancs ára, ér­demes gondolkodni azon, hogyan használhatjuk fel minden kis ré­szét, a héját is. Kár eldobni a narancs héját, mert kevés fárad­sággal különféle csemegét ké­szíthetünk belőle. A narancshéjat mossuk meg és csorgassuk le. Húsdarálón da­ráljuk le, gyömöszöljük széles- szájú befőttes üvegbe, tetejét bő­ven hintsük meg kristály- vagy porcukorral. Ügyeljünk arra. hogy a cukor a ledarált narancshéjat teljesen befedje. Az így eltett narancshéj két nap múlva levet ereszt, a cu­kor elolvad és az üveg alján be­sűrűsödött szörpöt nyerünk. Az üveget sem lekötni, sem leföldni nem kell, mert a cukor teljesen konzervál. Bármikor használhat­juk és bármikor friss narancs­héjjal feltölthetjük, csak az a fontos, hogy mindig cukor fedje a tetejét. Tésztatöltelék Omlós tésztát gyúrunk, ki­nyújtjuk és a szokásos dió- vagy máktöltelék helyeit jól megcuk­rozott, darált narancshéjjal tölt­jük meg. összetekerjük, akár kis kiflinek, akár mint beiglit. Megsütjük, s porcukorral meg­hintjük. Krém 20 deka habosra kevert vaj­hoz 10 evőkanál darált.oiarancs- hcjat .-keverünk. Ha kell, ízlés szerint adagolunk hozzá még cuk­rot. Ezzel a kréméi tölthetünk kész piskótatortát, vagy ostya­lapot. Narancskoktél Egy pohár narancsreszeléket egy deci rumban 7 napig ázta­tunk (az edényt alaposan fedjük le). A 7 nap alatt a narancshéj­ból kioldódik az illóolaj, erős. valódi narancseszenciát nyerünk. A folyadékot leszűrjük, s össze­keverjük egy egész narancs ugyancsak leszűrt levével, egy deci ginnel, fél liter fehér bor­ral és 20 deka cukorból készült sziruppal. DIVAT A NYAKKENDŐ A női divat mindenkor valami újat keres. Ezúttal ismét a férfi­divatból merítettünk ötletet, tő­lük vettünk el ismét egy ruhada­rabot — a hosszú nadrág után a nyakkendőt. Eddig is divat volt, de most már a legkülönbözőbb megoldásokban kerül felhaszná­lásra. Az ember nem is gondolná, hogy egy nyakkendő milyen nagy variálási lehetőséget rejt magá­ban, Hogy est bizonyítsuk, néhá­nyat olvasóinknak is bemutatunk a mellékelt rajzokon keresztül. 1. rajz: Egyszínű szövet, vagy vászonruha. Pettyes, tisztaselyem, vagy karton befűzéssel a galléron, majd nyakkendőnek megkötve. 2. rajz: Csinos sportos összeál­lítás a kockás szövet anyagból, melyből a szoknya készül — roj­tos végű nyakkendőt kötünk a színben harmonizáló szövet blúz­hoz. 3. rajz: Selyemruha, lehet shan­tung is. Gallérja hosszan megkö­tődik, öv alatt átbújtatjuk és egy szép dísztűt tűzünk bele. 4. rajz: Színes noppos tweed ruha kétrészes megoldásban, egy­színű szövetből készült gallérral, egybeszabott nyakkendővel. Közé­pen egy gombbal a ruhára gom- bolódik. 5. rajz: Fehér tavaszi ingruha, sötétkék nyakkendővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom