Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-06 / 80. szám

f 'vh.Ag pSorrr Arját. égypsÍIt tétek* TOLNA W msgh; sz;dc-halist-a mun;kas.pá»t íqima .mélyei t.zcr sáü/. í$ a m egt ‘t nnács. -'M-. XII. évfolyam, 80. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek, 1062. április 6. Népünk sikerrel dolgozik az ötéves terv megvalósításán Kádár János elvtárs nyilatkozata a szovjet rádiónak és televíziónak Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke április 4-e alkalmá­ból a szovjet rádiónak és televí­ziónak nyilatkozatot adott, ame­lyet a szovjet rádió valamennyi adóállomása sugárzott, és a moszkvai rádió idegennyelvű adá­sa 39 nyelven közvetített. A nyi­latkozat szövege — amelyet a magyar rádió és televízió is köz­vetített — a következő: Kedves Elvtársak, Barátaim! Mindenekelőtt forrón, szívből köszöntőm minden szovjet test­vérünket április 4-e, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából, és örülök, hogy lehetőség nyílott számomra a moszkvai rádió és televízió útján szólni szovjet ba­rátainkhoz. Évszázadokon át küzdöttek magyar nép legjobbjai a szabad­ságért, mégis — akkori urainak bűnös, népellenes politikája kö­vetkeztében — a második világ­háború időszakában idegen érdé' kékért vérzett és hitlerista meg­szállás alá került Magyarország Végveszélybe került az ország, a nemzet. Most 17 esztendeje, 1945, április 4-én verték ki Magyaror­szág területéről a felszabadító szovjet csapatok az utolsó Hitler- fasiszta hordákat. Ezen az évfor­dulón népünk hálával és kegye­lettel emlékezik a szovjet nép hős fiaira, mert harcuknak köszönhe­tő, hogy a magyar nép isméi visszanyerte nemzeti függetlensé­gét és megnyílt előtte a szabad ság, a társadalmi fejlődés útja. Április 4-e ezért számunkra mindenkor a szovjet-magyar barátság bensőséges ünnepe is lesz. Hogyan köszönti ez évben a magyar nép április 4-ét, legna­gyobb nemzeti ünnepét? A magyar nép a szocialista épí­tés békés munkájával van elfog­lalva. Népünk lendületesen és si­kerrel dolgozik az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sán mind a népgazdaság, mind a kultúra egész terüle­tén. A. párt a soronlevő VIII. kong­resszusra készül, amely ez év utolsó negyedében ül össze. A kongresszus minden bizonnyal meg fogja erősíteni pártunknak a gyakorlatban bevált és a nép legszélesebb tömegei által támo­gatott politikájának fő irányvo­nalát. Ugyanakkor a kongresszus alkalmat ad pártunknak arra, hogy az elmúlt évek tapasztala­tait hasznosítva, még tovább ja­vítsuk munkánkat. Népünk egy­re szilárduló erkölcsi és politikai egységének szép megnyilvánulása az a széleskörű kezdeményezés, amely a munka legkülönbözőbb területein a dolgozóktól indult ki. hogy a kongresszus tiszteletére szocialista felajánlásokat tegyünk és azok teljesítésével is növeljük az építőmunka eredményeit. A múlt hét péntekén ért véget a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának leg­utóbbi ülése. Ez az ülés tárgyal­ta a mezőgazdaság helyzetét ha­zánkban és az téren előttünk álló feladatokat. Megállapította, hogy termelőszövetkezeteink ez év februári zárszámadó közgyű­lései a fejlődés egész szaka­szát zárták le, mert e közgyűléseken az első olyan év eredményeit vették számba, amikor hazánkban már a szántóföld 95,5 százaléka az ál­lami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek birtokában volt. Köz­ponti Bizottságunk megállapíthat ta, hogy hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, s ezzel egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési vi­szonyok. Komoly eredménynek tartjuk, hogy az átszervezés esztendői alatt a magyar mezőgazdaság tér melése is emelkedett 8,5 száza­lékkal, az állatállomány létszá­ma is valamivel magasabb, mint az átszervezés kezdete előtt volt. Mezőgazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik, erőinket most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors ütemű fejlesztésére fordít­hatjuk. Most az a feladat, hogy a terméshozamok, a termelékeny­ség növelésével megteremtsük a mezőgazdasági termékek bőségét. Nincs okunk kételkedni mező- gazdaságunk az elkövetkező évek alatt sikerrel megbirkózik ezzel a feladattal is. A magyar népet is élénken fog­lalkoztatják a külpolitika kérdé­sei, az a lankadatlan és elszánt küzdelem, amelyet a Szovjet­unió, a szocialista országok kor­mányai folytatnak az imperia­lista háborús tervek meghiúsítá­sáért, az általános és teljes le­szerelésért. A Központi Bizott­ság az egész magyar nép véle­ményét fejezte ki, amikor határozottan és egyértelmű­en foglalt állást a szovjet kormány nagyjelentőségű külpolitikai . kezdeményezései mellett és kifejezte töretlen hűségét azokhoz az elvek­hez. amelyeket a kommunis­ta és munkáspártok 1957 és 1960-as Moszkvai Nyilatkoza­tai szögeztek le. Mint látják, kedves szovjet ba rátáim, a magyar nép jól hasz nálja fel a szabad fejlődés lehe tőségeit és szilárdan halad előre a szocializmus útján. Munka, le­küzdeni való nehézség bőven akad. De bizakodás, egységes aka­rat, az akadályok leküzdéséhez szükséges erő is megvan és munka eredményesen folyik az élet minden területén. A tavasz az idén megkésett ná­lunk, de most néhány napja, hogy az idő felengedett, a földeken is teljes lendülettel megindult a ta­vaszi munka. Ha képletesen szó­lunk, azt mondhatjuk, hogy a ma gyár nép az ggész szocialista tá­bor népeivel, minden békeszeretfí emberrel együtt azon fáradozik, hogy az egész emberiség a béke. a szabadság és az általános jólét új tavaszára ébredjen. A magyar népnek e hatalmas munkában, a béke megőrzéséért folytatott harcában megnyugtató, hatalmas erőt, biztonságot ad an­nak tudata, hogy szorosan együtt­haladunk legigazabb barátunk­kal, a testvéri szovjet néppel. Fo­gadják a felszabadításért hálás magyar nép legjobb kívánságait. Minden jót, erőt, egészséget kí­vánunk szovjet barátainknak Sok sikert a nagy szovjet népnek a kommunizmus építésében. Megyeszerte megünnepelték a felszabadulás évfordulóját mrnrnm Díszszemlével köszöntötték fegyveres erőink hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját Népköztársaságunk fegyveres erői, a néphadsereg, -a határőrség, a belső karhatalom, a légoltalom és a munkásőrség harco-ai, pa­rancsnokai, az idén is ünnepi díszszemlével köszöntötték április 4-ét, hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját. A díszszemlére ünnepi köntöst öltött a felvonulás színhelye, ahol mintegy 50 000 budapesti dolgozó, meghívott vendég foglalt helyet. Tíz óra előtt néhány perccel elfoglalta helyét a díszemelvé­nyen Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor mány elnöke, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, va­lamint Pap János belügyminisz­ter, Kiss Dezső, a Budapesti Párt bizottság első titkára, Veres Jó­zsef,-' Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Úszta Gyula altábornagy, a hon­védelmi miniszter első helyette­se, Ugrai Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Borbándi János, Kaszás Ferenc, Lakatos Béla vezérőrnagyok, hon védelmi miniszterhelyettesek Papp Árpád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant, jelezve a katonai pará­dé kezdetét. A Népköztársaság útja felől megérkezett gépkocsi­ján Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, akinek Csémi Károly vezérőrnagy, a díszszemle parancsnoka jelentet­te: „Hazánk felszabadulásának 17. évfordulóján a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erőinek díszegységei a díszszemlére fel­sorakoztak. A miniszter köszöntötte az egy­ségeket, majd felment a dísz­emelvényre. Megszólaltak a har­sonák és Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter a mikrofonhoz lépett. Beszédében a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében • szeretet­tel köszöntötte az egységeket, a (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Szekszárdon. Szerte a megyében bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 17. év­fordulójáról. Az ünnepségek zöm­mel az ünnep előestéjén zajlottak le, s április negyedikén a szovjet hősi emlékművek, sírok megko­szorúzására került sor. Közben azonban a mezőgazdasági mun­kák is haladtak. A tsz-tagok, a gépállomási és állami gazdasági áűlíiSKéK. érezték, hogy az időjá­rás okozta kiesések pótlásával kpszönthetik legméltóbban ezt a nagy napot. A szekszárdi járás, községeiben a kedd esti ünnepségeken az ün­nepi beszédek után a KlSZ-fiata- lok és az úttörők adtak műsort. Sárpilisen a községet patronáló Ikarusz dolgozóinak 40 tagú kül­döttsége is részt vett az ünnepsé­gen, s fellépett a kultúrcsoportjuk is. Bemutatta műsorát a Sárközi Népi Együttes is. Az ünnepség után a termelőszövetkezeti gaz­dák saját otthonukban vendégel­ték meg az Irakusz gyáriakat. Másnap koszorúzási ünnepsége­ket tartottak a községekben, de folyt a munka a földeken is. Bá- taszéken 50 holdon a ta vaszi árpa, 40 holdon a borsó és 30 holdon a cukorrépa magja ke­rült a földbe. Bogyiszlón 50 hol­don tavaszi árpát, 40 holdon bor­sót és 30 holdon zabosbükkönyt, Decsen 50 holdon borsót és 10 hol­don burgonyát vetettek. — A palánki felsőfokú és a Csapó Dániel középfokú mező- gazdasági technikum KlSZ-szer- v.ezete is ünnepséget rendezett — írja Engelhardt István levelező — amelyen Zsili Ildikó KISZ-titkái méltatta a felszabadulás óta el­ért eredményeket. A kultúrcso- port tagjai ezután szavalatokat és Illés Béla kis jelenetét: „Mi­lyen erős a Szovjet Hadsereg” címmel adták elő. Majd a DÍVSZ induló hangjaival végétért az ün­nepség. A dombóvári járásban is ün­nepségek és koszorúzások voltak felszabadulásunk 17. évfordulója alkalmából. A dombóvári ünnep­ség után a munkásőrség zenekara és énekkara adott színvonalas mű­sort. A paksi járás községeiben zsú­folásig megteltek az ünnepségek színhelyei: Dunafeldváron mint­egy 600-an, Pakson 400-an vettek részt az esti előadásokon. E két helyen a helyi vezetők fogadást is rendeztek a szovjet vendégek tiszteletére. A paksi koszorúzási ünnepségre több mint 150-en vonultak fel, a dunaföldvárin mintegy 200-an vet­tek részt. S közben a járás közsé­geiben folytak a tavaszi munkák is. A tamási járás községeiben a kedd esti ünnepségeken köze! ötezer ember vett részt. A koszo­rúzási ünnepségeken túlnyomó többségükben nők vettek részt, mert a férfiak a határban dolgoz­tak. - • ­Tamásiban közel 500-an vonul­tak fel, s megkoszorúzták a szov­jet hősi emlékművet. Simontor- nyán szintén tartottak koszorúzá­si ünnepséget. A bonyhádi járásban több mint háromezren vettek részt a kedd esti ünnepségeken. Kedves jele­net játszódott le például a teveli ünnepségen. Az általános iskola egyik osztálya itt vállalta el, hogy a szovjet hősi emlékmű környé­két gondozzák. Azt akarják, hogy mindig szép legyen. Mórágyon a Ludas Matyi című darabot mu­tatták be. Két műszak között, kedden dél­után két órakor tartották meg a felszabadulási ünnepséget Szek­szárdon a Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalatnál. Az 1 üzem párttitkárhelyettese, Papp László mondott megemléke­zést. Beszélt' a felszabadulás óta eltelt tizenhét esztendő eredmé­nyeiről. Az ünnepi beszéd után mutatkozott be néhány énekszám­mal az üzem nemrég alakult énekkara. Ezután Kiváló dolgozó okleve­leket és pénzjutalmakat adott át Benedek József telepvezető. Ki­váló dolgozó oklevelet és pénzju­talmat kapott Szabados Teréz, Il­lés Jánosné, Maródi Jánosné, Horváth Sándorné, Kányási Jó- zsefné, Nagypál Istvánná, Török Zoltánná, Körösztös Györgyné, Bodrogi György, Ambach Antal, Balogh József, Balogh László, Tegzes Mihály, Dömösi Józsefné és id. Pintér Sándor. Pénzjuta­lomban kilenc dolgozót részesítet­tek. Kihirdették az április 4-e tisz­teletére indított munkaverseny és az üzemrészek közt indított tisz­tasági verseny eredményeit is. A brigádok versenyét a Szabados­brigád nyerte, 117,1 százalékos munkateljesítménnyel, második lett a Kosztolányi-, harmadik a Sziijár+ó-brigád. A tisztasági ver­senyt a táskaüzem .nyerté a tan­műhely és az előkészítő előttv r

Next

/
Oldalképek
Tartalom