Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-26 / 96. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1982. április 23. Á megyei labdarúgó-bajnokságért NAGYMÄNYOK—SIMON- TORNYA 2:1 (0:1) Simontornya, 400 néző. Nagy- mányok: Szőcs — Hirschman, Komáromi, Berta — Molnár, Dor- mány — Hucker, Becze, Bareith, Wéber, Palatinusz. Simontornya: Hajdinger — Kara, Szabó, Tóth — Havel, Barócsai — Micskó, Beidek, Pénzes, Gahó, Baum IV. Kezdés után mindjárt a hazai csapat kezdeményez, eredményes csatárjáték után Gahó kerül lö­vőhelyzetbe, azonban nem lő és a védők szerelni tudnak. Mindkét csapat játékán meglátszik, hogy kissé ideges hangulat alakul ki a pályán, amit a csatárók kap­kodása mutat. Később azonban mindinkább kiegyensúlyozottá vá lik a játék, de a szépen kialakult támadások után a helyzetek mindkét oldalon kihasználatlanul maradnak. A 30. percben Hucker elfut, szépen beível Bareith elé, aki jó helyzetben kapu fölé kül­di a labdát. A másik oldalon Ga­hó 7 méterről mellé lő. A simontornyai csatárok foko­zatosan feljönnek és a 38. perc­ben Baum IV. beívelt labdáját Gahó Beidek elé fejeli, aki a jobb sarokba gurít. 0:1. A fél­idő végéig mezőnyjáték folyik. A II. félidő sorozatos simon­tornyai támadásokkal kezdődik és Gahó, majd Beidek labdáját vé­di Szőcs. A 10. percben Gahó— Beidek összjáték után Beidek ka­pu mellé gurít. Már úgy látszik, hogy a vendégcsapat megadja magát, amikor is egy 20 méteres szabadrúgás Wéber fejéről Haj­dinger felett a hálóba pattan. 1,:1. Ezután a vendégek fokozzák az iramot, és a hazai együttes in­kább védekezésbe vonul vissza. Vitatható játékvezetői ítéletek után a 35. percben a vendégek megszerzik a vezetést, amikor is a beívelt szögletet Dormány fej­jel a kapuba küldi'. 2:1. A hátra­lévő időben az eredmény nem változik. Bírálat: A mérkőzés teljesen nyílt volt. A helyzetek alapján a hazai csapatnak állt a mérkő­zés. Kár, hogy a csatárok nem tudták ezeket a helyzeteket gólra váltani. Jók: Wéber, Dormány, Palatinusz, illetve Gahó, Beidek, Szabó. — Perger — GYÖNKI ksk—bAtaszéki VSK 2:1 (1:0) Gyönk, 600 néző. Vezette: Vin- dics. Gyönk: Lickert — Molnár, Steitz, Séta — Tóth, Auth — Gyi- mesi, Módos, Gabi, Jankó, Pin­tér. Bátaszék: Bodony — Zeier, Kiss, Nagy — Bozsolik, Honti — Horváth, Toronyi, Kismődi, Tóth, Székely. Kezdés után azonnal a hazai csapat veszi át a játék irá­nyítását és csak a félidő vége fe­lé válik kiegyensúlyozottabbá a küzdelem. A 4. percben Gyimesi beadását Gabi jó helyzetben mel­lé rúgja, nem sokkal később Pin­tér lövése a kapu előtt surran el. A 10. percben a bátaszéki Tóth 16-osról lőtt szabadrúgását Lickert fölé öklözi. A 13. perc­ben Jankó fordulásból hatalmas kapufát lő. A 20. percben Gabi labdájával Jankó kiugrik és a kifutó kapus mellett a hálóba gu rít. 1:0. Hosszú mezőnyjáték után véifre a vendégek is veszélyeztet­nek. de Kismődi lövését Lickert el vetődéssel hárítja. A befejezés előtt a vendégcsapat Tóth révén kétszer is veszélyeztet, a lövése­ket azonban a jól védő Lickert hárítja. A II. félidőben is Gyönk kap először lábra. Az 5. percben Gyi­mesi szépen elfut, de lövése a kifutó kapust érintve kapu mel­lé jut. Fokozatosan a vendégcsa­pat veszi át az irányítást, azon­ban túlságosan körülményesen szövik támadásaikat, és csak egyenlítésre képesek. A 23. perc­ben az előrehúzódó Bozsolik fe­jesével l:l-re alakul az ered­mény. A hazai csapat védekezés­re kényszerül továbbra is, de hir­telen támadásaival még így is több helyzetet teremt, mint az állandó fölényben levő vendég­csapat. Az utolsó percekben sza­badrúgáshoz jut a hazai csapat. A rúgásnak Steitz áll neki és 30 méterről küldött hatalmas ^ ere­jű szabadrúgása a bal felső sa­rokban köt ki. 2:1. Bírálat: A hazai csapat hely­zetei alapján megérdemelten ju­tott a győzelem birtokába. Jók: Lickert, Steitz, Jankó, illetve Bo­zsolik, Kiss, Tóth. — Bölcsföldi — GERJEN—DOMBÓVÁRI SZPAR- TAKUSZ 0:0 Gerjen, 400 néző. Gerjen: Fe­kete — Csató, Haász, Farnek — Klement, Katz — Szabó, Bencze, Husti, Pongó, Antus. Dombóvár: Csutorás — Miklós, Korpádi, Ta­más — Arató, Gálosi — Teszler, Márton, Domonkos, Horváth II., Gaál. A 7. percben történik az első esemény, amikor Gálosi csa­vart lövését Fekete nehezen tud­ja hárítani. Három perc múlva Haász ment nehéz helyzetből ha­zaadással. A 20. percben Mikló­si könnyelműségéből a gerjeni csatárok kerülnek gólhelyzetbe, amit elrontanak. Csapkodó me­zőnyjáték után a 25. percben Szabó egyéni játékkal beverekszi magát a 16-oson belülre, átadá­sát azonban Husti csúnyán mel­lé lövi. A félidő eseménye még Márton sarokba tartó lövése, amit Fekete remek érzékkel véd. Szünet után az 5. percben Pon­gó lő szorongatott helyzetből léc fölé. A következő percben újból Pongó lő, de -Csutorás szépen vé­di a nagy lövést. Meddő gerjeni támadások után a 17. percben Teszler faképnél hagyja a ger­jeni védőket, Fekete azonban ön- feláldozóan szögletre ment. A 20. percben a kitörni akaró Benczét csúnyán felvágják a védők. A szabadrúgást Pongó lövi, de az kapu fölé megy. Nem sokkal ké­sőbb Horváth II. nagyerejű lö­vését Fekete szögletre üti. Fel­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkné1 Előfizetési dij, egy hónapra M S* tűnő, hogy a gerjeni csatárok já­tékában nincs semmi tervszerű­ség és hiányzik az utóbbi időben mutatott átütőerő. A 37. percben Antus előtt adódik gólhelyzet, de a csatár fejéről Csutorás leszedi a labdát. Az utolsó percekben Pongó megsérül, de Gerjen 10 emberrel is tovább támad, azon­ban Korpádiék könnyedén verik vissza ezeket a támadásokat. Bírálat: A mérkőzésen egyik csapat sem tudott tartós fölényt kiharcolni. A gerjeni csatársor csak a mérkőzés utolsó szakaszá­ban játszott jól, amikor Klement helyet cserélt Husiival. A fiatal dombóvári csatársor ezúttal ered­ménytelennek bizonyult a gerjeni védőkkel szemben. Jók: Fekete, Katz, Klement, illetve Korpádi, Horváth II. és Csutorás. — Bráz — FADD—CIKÖ 7:0 (5:0) Fadd, 1000 néző. Vezette: Pau­lai. Fadd: Márkus — Kiss I., Híd­végi, Bencze — Schuszter, Kole- szár — Hága, Rábóczki, Petries, Papp, Fehér. Cikó: Balog — Illés, Szegedi, Fazekas — Érni, Bogos — Tamás, Fricsi, Horváth, Treitz, Nagy. Fadd az első perctől kezd­ve kezébe veszi a játék irányítá­sát és formás támadásokat vezet a csatársor. A 10. percben szüle­tik az első gól. Schuszter—Hága akció után Petries elé kerül a labda, aki azt a hálóba juttatja. 1:0. Később Hága beadását Fe­hér fejeli a hálóba. 2:0. Nem sok­kal később újra Fehér lesz ered­ményes. 3:0. Ebben az időszak­ban Cikó alig jut szóhoz, teljesen a hazaiak uralják a mezőnyt. A 25. percben Fadd szabadrúgás­hoz jut, melyből Koleszár védhe- tetlen gólt lő. 4:0. Tíz perc múl­va Petries ötre növeli a gólok számát. A közönség a gólok folytatását várja a II. félidőben, de a faddi csatársor alábbhagv az irammal. A játékosok egyéni játékot eről­tetnek, és így a gólsorozat meg­szakad. A 10. percben Petries egyéni akciója után születik az újabb gól. (6:0), de ettől kezdve a cikói csapat kezdeményez töb­bet. Gólt elérni azonban nem tudnak, mert a csatársor széteső- en játszik. A 37. percben Illés a játékvezetőt megsérti, ezért a ki­állítás sorsára jut. Befejezés előtt 5 perccel Rábóczki beállítja a végeredményt. 7:0. A faddi csapat az első félidő­ben lelépte ellenfelét, amikor a csatársor korszerűen játszott. A II. félidőben az önző játék ered­ményeként a cikói csapat is szó­hoz jutott. A vendégeket dicséret illeti a lelkes és sportszerű já­tékért. — Nyirati — Bz Ifjúság a szociaüzmuséri 4-ik követelményének céllá: a NAGY LENDÜLETTEL IN­DULT meg és folyik megyénk­ben is — mint mindenütt az or­szágban — az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom II. évfolya­mának szervezése. Mint ismeretes, a mozgalom négy követelménye teljesen át­fogja az ifjúság minden tevé­kenységét. Munka, tanulás, kul­mert itt tudunk legtöbb fiatalt teljesítési lehetőséghez juttatni. A szpartakiád-versenyeken kívül hasznosak — főleg üzemekben és iskolákban, de falun is a KISZ és a sportkör köz^s megrendezésé­ben lebonyolított — házi verse­nyek. NÉZZÜNK EGY-KÉT EGY­SZERŰBB JÁTÉKOT. Például: a túra, sport... Ha ezek közül már említett asztalitenisz és sak- mind a négyben megfelelő szin- lkon kívül a különböző atlétikai tét elér a fiatal, de hangsú- számok — falun, főleg azok, ame­lyozzuk, mind a négyben, akkor teljesíti vállalását. Jelen esetben csak a 4. (sport­követelménnyel) kívánunk fog­lalkozni. A mozgalom megindu­lásakor sajnos meglehetősen ha­tott az a téves nézet, hogy ép­pen a negyedik követe' mény tel­jesítése lesz a legkönnyebb. Ez a felfogás azonban meg- bosszúlta magát és sok he­lyen problémát okozott a telje­sítés biztosítása. Gondoljuk, nem lesz érdektelen, ha most ismét igyekszünk tanácsokat adni a teljesítés módjaira vonatkozólag. A kezdeti lépés: hogy a szer­vezéssel párhuzamosan megkezd­jük a teljesítési lehetőségek biz­tosítását is. Már ekkor minden egyes személyre vonatkozóan meg kell az • alapszervezetben be­szélni a teljesítés módozatát, messzemenően figyelembe kell venni azonban az egyéni adott­ságokat. FÖ ALAPELV: aki már eddig is sportolt, az most lépjen előbb­re és az elkövetkezendő időben magasabb szinten versenyezzen. Fontos az is, hogy fiataljaink a lehetőségekhez mérten rendsze­resen versenyezzenek. Sok prob­lémát okozott és okoz még ma is a lányok és fiatalasszonyok tel­jesítési lehetőségének biztosítása. Igen gyakran tanácstalanul áll­nak alapszervi KISZ-vezetőink a sportolásba való bekapcsolásuk­nál. Tegyük ezeket a versenye­ket élményszerűvé és győzzük eléggé hangsúlyozni helyi adott­ságok és lehetőségek messze­menő figyelembevételét. Nem le­het azonos mércével mérni min­denütt a megyében! Nézzük meg most már köze­lebbről a teljesítés módozatait: Minden további nélkül teljesíti a negyedik követelményt az a fiatal, aki valamely sportkörben, mint szakosztályi tag versenyez, illetve benevez a Kilián testne­velési mozgalomba és részt vesz a pontszerző versenyeken. Az ilyen fiataloknál nincs is prob­léma a teljesítéssel. El kell vi­szont érni náluk azt, hogy a sportköri tagok lehetőleg teljes számban nevezzenek be az ISZM-be. Ez évben megrendezésre ke­rülnek a Falusi Dolgozók Szpar- takiád versenyei. A versenysoro­zatban kiírt versenyszámok, il­letve versenyekben való rész­vétellel is teljesíthető a köve­telmény. Fontos, hogy a községi versenyeket jól szervezzük meg, lyekhez nem kell pálya, vagy bo­nyolultabb sportfelszerelés — sík­futás, távolugrás, súlylökés, grá­nátvetés, vagy lábtenisz, kötél­mászás, kötélhúzás, stb. A nyer­teseket a KISZ-alapszervezet ju­talmazza meg oklevéllel, amely tanúsítja, hogy a győztes a „Falu legjobb súlylökője”, futója, stb. Ugyanez megoldható kerékpár- verseny formájában is. (Ügyes­ségi és gyorsasági, vagy például: rúd-, illetve kötélmászó verseny­nyel is). Bő teljesítési lehetőséget ad­nak az MHS-versenyek, melyek szervezése is igen fontos felada­ta a KISZ-alapszervezeteknek. A különböző MHS-szakkörök- ben a lövészet, a motorozás, a vitorlázás, a rádiózás elsajátí­tása mellett teljesíthetik fiatal­jaink a 4. követelményt. Fentebb már említettük, hogy a teljesí­tés' mércéjénél^ — az egyéni adottságot figyelembe véve — lehet bizonyos sportág elsajátí­tását is célul megjelölni. A különböző természetjáró tú­rákat és kirándulásokat egybe­köthetik, színessé tehetik kultu­rális programmal. Például: Kér­dezz — felelek, szellemi totó, szellemi vetélkedés, stb., vagy akár magát a túrát is színessé tehetik különböző játékokkal és így elősegíthetik az ISZM 3. (kultúr) követelményének telje­sítését is. MI TEHÄT VÉGÜL IS A FELADAT? KlSZ-alapszerveze- teink minden tagjának és veze­tőségeinek jól át kell gondolni már most az ISZM II. éve le­vezetésekor a teljesítés lehető­ségének biztosítását. Mérjék fel a vezetőségek a sportköri veze­tőségekkel együtt a helyi lehe­tőségeket: Milyen sporteszközök, sportszerek, pályák állnak ren­delkezésre. Készítsenek tervet az egész évi sportmunkára és már most kezdjék meg a megfelelő propagandamunkát a jelentkező fiatalok között. Beszéljék meg minden egyes fiatallal a teljesí­tés módozatait, s a versenyek lebonyolítása mellett pedig ügyel­jenek arra, hogy az azokban részt vevők nyilvántartásba is kerüljenek. Folyamatosan és rendszeresen ellenőrizzék a tel­jesítés menetét, mert mint beve­zetőben is mondottuk, csak mind a 4 követelmény együttes telje­sítése adja az ISZM-ben vállal­tak megvalósítását. Varga István megyei ISB-elnök 1. Előzetes Tokióról megrendezni. Japán a 18 hivata­los versenyen kívül különféle más eseményeket is szervezni akar, mint a művészeti bemutatót, Még élénken emlékünkben él a római olimpia záróünnepélyének hangulata, mikor a Monte Marión l%rivederci ^Tokio” szavai. A mány háborút kezdett Kína ellen üzlete és 5000 bankja van. Ennek kardforgatast, a kendót. fanfárok utoljára szólaltak meg es lemondott a rendezés jogáról, dacára fejlődése mellett megőriz- te^ezetbe^helyet1 kaZtt^két és ezzel eavszersmind azt is ie- A U- világháború után eloszor te a regi idők kultúráját és tör- leTvezetoen nelyet Kapott Két ?ez^Xir^r:LaVoUtn ^2-ben vettek részt 100 főnyi ténelmi hagyományait. TzeX-tpoZg Tokióban kerül sorra a lpnlröre- csapattal az olimpián Helsinki- .... szerű sportág, a -judo es a lop­lebbi olimpia hen és megismételték rendezési “**. magukról a verse- labda is. ieooi olimpia. igényüket. A NOB 1959-ben nVekrol? A tokioi olimpiai ]ate- A nagyszámú külföldi verseny­Azota közel két esztendő telt Münchenben elhatározta hoav kok főpontjára több elképzelés ző elszállásolása komoly gondot senyekszakadatlanul folynak a megrendezését alapjan úgy latszik, hogy a ju- senyzo elhelyezesere romai minta sportolok es szurkolok figyelme megrenaezeset. nius közepétől kezdődő 16 nap a szerint olimpiai falut szándékoz­lassan Tokióra irányul. Ez értbe- Tokió Japán fővárosa Honshu legalkalmasabb a nagy küzdel- nak építeni. A tervek szerint 45 tő, hiszen első ízben kerül világ- (magyarul főország) Japán legna- mek lebonyolítására. Tokió a négyemeletes házat építenek, méretű nemzetközi _ sportverseny gyobb szigete közepetáján helyez- mérsékelt égöv alatt fekszik és mindegyiket 200 személy 'részére, megrendezésre Ázsiában. kedik el. A várost nyugatról időjárása egész éven át kellemes Ezek mellett 16 más rendeltetésű Japán harminc évvel ezelőtt lé- hegylánc, kelet felől a Sagami meleg. A legutóbbi évek statisz- házat is készítenek irodák klu- pett fel először rendezési igény- öböl veszi körül. Maga Tokió 570 tikái azt mutatják, hogy június bök, étkezdék, bankhivatalok, stb. nyel. Ekkor már 18 év telt el négyzetkilométeren fekszik és 23 utolsó napjai általában szabad- részére. Az olimpiai falu közelé- azóta, hogy először vett-részt az kerületre (Ku) van felosztva, téri rendezvényekre alkalmasak, ben még kilenc kisebb létesít- olimpián Stockholmban és az Nagy Tokió azonban elővárosai- az átlagos hőmérséklet 20 C fok, ményt — tornatermet és fedett­olimpiai eszme meghódította a val együtt több mint 2000 négy- azonban a rómaihoz hasonlóan csarnokot is beleértve — is építe- japán nép képzeletét és lelkese- zetkilométeren fekszik és lakos- itt is kissé magas a levegő pára- nek edzések céljaira. Az evezős, dését. Végül a NOB 35-ik ülésén sága közel 10 milliót tesz ki. tartalma. kajak és vitorlázó versenyzők ré­Berlinben Tokió nyerte meg a A város jelenleg Japán legna- Az olimpiai szabályzat 22 hiva- szére pedig az Edo folyó közelé- versenyt és kapta meg a megbí- gyobb ipari, kereskedelmi köz- talos sportszámot különböztet ben szándékoznak kisebb falut zatást az 1940. évi játékok rende- pontja. Jellemző erre a városra, meg, melyből 15-nél többet kell felépíteni. . zésére. Azonban a fasiszta kor- hogy 81 000 gyár,**. üzem, 200 000 az olimpiai játékok alkalmával (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom