Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-26 / 96. szám

■? TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1962. április 28; Valami két éve érdekes vál­lalkozásba kezdtek Mázán. A bá­nyászok, mert szeretnék ha köz­ségük állandóan szépülne, úgy határoztak, hogy díszéül új mű­velődési házat építenek. Pénz persze nehezen akart ikerülni. Hogy mégis legyen, összeraktak vagy százezer forintot. Egy ideig takarékban tartották, majd a más forrásból jöttél együtt neki- kezdtek megvalósítani a dédel­getett tervet. Kellett volna az otthon? Ha­tározottan, mert a mostanival elégedetlenek. De bosszankod­nak azért, hogy lényegében du­gába dőlt a terv. A pénzből le­alapozták, felállítottak néhány alaposan megszerkesztett oszlo­pot, s azóta úgy áll, hogy azt már csak szétrobbantani lehetne. Ebből nem származna azonban semmiféle haszon, mert a bele­ölt 250 ezer forintnyi összeg így teljesen elveszne. Viszont' így sem látják sok hasznát. Ez a helyzet a mázai művelő­dési házzal. A kérdés viszont az: nem volt-e abban az időben el­hamarkodott a kezdeményezés? Érzésünk szerint igen, de ennek ellenére a megkezdett építkezés­sel előbb-utóbb csinálni kell va­lamit. Negyedmillió fekszik ben­ne, s nem mindegy, hogy azt a pénzt az idő eszi meg, vagy épül az alapon valami, aminek hasznát látná Máza. Előadűssoroza! tsz- és brigádve.eiÉnek A Megyei Tanács VB. mezőgazda-1 sági osz.álya a termelőszövetke­zetele ve '.őinek továbbképzésé­re ele:.:..sorozatot "szervezett. Ennek az a célja, hogy az érde­keltek még jobban elsajátítsák a termelési feladatok szakszerű végrehajtását és még többet te­hessenek a nagyüzemben rejlő lehetőségek kiaknázására. Az előadássorozat keretén be­lül április 19-én a Szarvasi Ku­tatóintézet igazgatója a lucerna- mag-termesztésről tartott szak­szerű tájékoztatót. Április 26-án a Martonvásári Kísérleti Intézet egyik tudomá­nyos munkatársa a kukoricater­mesztésről tart előadást, s egy­úttal ismerteti a legújabb kísér­leti eredményeket. Az előadás helye a szekszárdi régi megye­háza nagyterme. A felvásárló és segítői Hivatalos fórumo­kon nem egyszer hangsúlyozzák, hogy az igények kielégíté­se szempontjából na­gyon jelentős a ház­táji árubaromfi­nevelés és tojáster- melés. Községi veze­tők is mondogatják, de legtöbbször csak mondogatják. Dom­bó várott más a hely­zet. A földművesszö­vetkezetek baromfi- és tojásfelvásárlói a megyében rendsze­rint egyedül, minden segítség nélkül vég­zik a szerződések kö­tését. Ez a munka el­sősorban az ő köte­lességük, de az is igaz, hogy jó ered­ményt csakis ott tud­nak felmutatni, ahol a felvásárló nincs me.gárahagvva. Auth Jánost, a Dombóvári Földművesszövetke­zet felvásárlóját a megye legjobbjai kö­zött emlegetik. Jog­gal. Idestova tíz esz­tendeje csinálja pon­tosan, lelkiismerete­sen és becsületesen a rábízott munkát. Az idei tojás- és barom­fi-szerződéskötések azt mutatják, hogy továbbra is a jók kö­zött marad Auth Já­nos. Mi a magyarázata annak, hogy szeretik és szívesen fogadják a termelők akkor, amikor bekopog hoz­zájuk szerződést köt­ni? A jó kapcsolat. Auth János gondo­san ügyel a mérés pontosságára, hogy se a termelő, se a földművesszövetkezet ne károsodjon. Ezen túl nemcsak felvásár­ló, szaktanácsadó is. A naposcsibe-akció lebonyolítása után rendszeresen felkere­si üzletfeleit, és fi­gyelemmel kíséri a baromfiállomány fej­lődését, tanácsokat, javaslatokat ad a ba­romfibetegségek le­küzdésére. Felesége egyúttal segítőtársa, piaci na­pokon ketten végzik az áruátvételt. Akad szép számmal olyan felvásárló, aki ki sem mozdul az át­vevőhelyről, várja, hogy a termelők a helyébe menjenek. Auth elvtárs nem sajnálja a fáradsá­got, naponként járja a községet. Nem cso­da, hogy munkáját a felsőbb szervek el­ismerik és becsülik. Jó felvásárló, ügyes, leleményes ember, de azért tud évről évre szép eredmé­nyekkel büszkélked­ni, mert a község és a földművesszövet­kezet vezetői segítik. Beszámoltatják, szűk ség szerint aktívák­kal támogatják és ér­vényesül a példamu­tatás is. Dombóvá- rott a vezetők nem­csak hangoztatják a háztáji árutermelés és szerződéskötés fon tosságát, hanem az eredmények elérésé­hez sokrétű segítsé­get nyújtanak. Sz. P. •wvwwwwwvwwwv Huszonhét KISZÖV közül első a Tolna megyei Az OKISZ vezetősége a közel­múltban értékelte az ország 19 megyei és 8 fővárosi KISZÖV- ének elmúlt évi munkáját. A terv- szerűség követelményeinek telje­sítése alapján a KISZÖV-ök or­szágos versenyében a Tolna me­gyei nyerte el az első helyezést. Megállapítást nyert többek kö­zött, hogy a megyében egyetlen veszteséges ktsz sem volt az el­múlt évben. Egyúttal közölték, hogy a megye 42 ktsz-éből három: a Szekszárdi Szabó, a Bátaszéki Kádár és a Bonyhádi Bőripari Ktsz a Kiváló Kisipari Szövetke­zet címet is elnyerte. FESTETTEK... A 11-es AKÖV Szekszárd— Paks között közlekedő autóbusz pótkocsiját befestették. Ez meg is látszik. Szép vajszínű lett a mennyezet, de ennek nyomai a sötétbarna műbőrrel bevont ülé­sen is látszanak. A festők nem vettek maguknak annyi fáradsá­got, hogy az üléseket a festés al­kalmával letakarják. Vagy ha ezt nem tették, akkor az ecsetről le­hulló olajfestéket a festés befe­jeztével terpentines ruhával le­töröljék. Mindez nem tartott vol­na két percnél tovább és akkor ma nem botránkozna meg min­den jóérzésű utas a festők lelki- ismeretlen munkáján. Szóval festettek. Szép munkát végeztek. Aranyba kellene már­tani a kezüket! A Fácánkerti Növényvédő Állomás felhívása Védekezzünk a pattanóbogarak lárvái ellen A pattanóbogár lárváját azért nevezik drótféregnek, mert na­gyon hasonlít egy darabka réz­dróthoz. A kárt nem a bogár, hanem a lárvája okozza. A drót­(Folytatás a 3. oldalról.) A részeg még mindig bambán nézett rá, erőlködött, hogy le ne csukódjanak álmos szemei. Hor­váth nem várt választ. A pincér után kiáltott, hogy hozzon két féldeci konyakot. Á fiú ugyan­olyan heves mozdulattal hajtotta le, mint az előbb és az arcába né­zett. — Pár napig tartózkodom Er­dőslakon — folytatta Horváth és közelebb hajolt hozzá —, ez alatt szeretném felkutatni egy régen lá­tott rokonomnak a fiát. Körülbe­lül oly?n idős lehet, mint maga, és azért bátorkodom megkérdez­ni, mert hallottam az iménti be­szélgetésükből, hogy a barátai a gyárban dolgoznak és... és gon­doltam, hátha ismerik... Talán se­gítségemre lehetnének, mert én még' a címét sem tudom. A há­ború előtt láttam őket utoljára... Annyit tudok csupán, hogy ez a rokonfiú a gyárban dolgozik... — Hogy hívják? — kérdezte a részeg. — Szabó Zoltánnak! Mint en­gem — mondta Horváth és bol­dogan nyújtotta a kezét, hogy si­került felkeltenie a fiú érdeklődé­sét. — Más munkám elvon attól, hogy utána járjak. Csak amikor a maguk beszélgetésére felfigyel­tem, jutott eszembe ez a nagy­szerű megoldás. Boldog lennék, ha találkozhatnánk. Bár lehet, ■ hogy találkoztunk már valahol, csupán nem ismertük fel egymást. Mondom, még a háború előtt... akkor egészen kisfiú volt... — Nem ismerek ilyen nevűt — mondta elgondolkodva a fiú —, pedig én is ott dolgozom. — Igazán? Az orvossal madarat lehetett volna fogatni. Alig tudta leplez­ni örömét. — S melyik üzemben? — Kohókőműves vagyok, az óriáskohónál. — Ne mondja! Csaknem felkiáltott. Reszkető kézzel nyúlt a pohárért. Ezernyi terv, és ezernyi variáció cikázott át agyán. Hogyne, hiszen itt ül előtte az az ember, akit másfél hete keres; húsból, vérből való ember, aki végrehajtja majd a pontosan kidolgozott tervét... Csak most el ne rontsa, valahogy el ne repüljön a madárka a kalit­kából. A másodperc töredéke alatt átgondolta, nem rontott-e el máris valamit, s azt is, hogy mit kell tennie, ha hálójába akar­ja ejteni a fiút. — Különös szerencse, hogy ta­lálkoztunk. Talán maga mégis... segíthetne nekem. Esetleg a bará­taitól, vagy másvalakitől megér- déklődhetné. — Persze. Nagyon szívesen. Akár holnap is, Szabó Zoltán... nem felejtem el. — Óh, nagyon kedves! — uj­jongott Horváth —, igazán... ,nem is tudom, hogy háláljam meg... (Folytatjuk) féreg növényekben nem váloga­tós. A védekezés igen fontos része a fertőzöttség mértékének meg­állapítása. Ha négyzetméteren­ként 0,1—2 db-ot találunk gyen­ge, ha 2,1—4 db-ot találunk, kö­zepes, ha 4,1 darabon felül ta­lálunk, erős fertőzésből beszé­lünk. Gyenge és közepes fertő­zés esetén megfelelő védelmet nyújt, ha a kukorica-vetőmagot csávázószerrel kezeljük. Csává- záshoz használhatunk HCH 10 százalékos porzószert. Egy mázsa vetőmaghoz 1 kilogramm szerre van szükség. Ajánlatos a vető­magot előbb olajos szerrel tapa­dóvá tennj és azután összeke­verni a HCH-val. Használhatunk még TMDT csávázószert, ebből 200 gram szükséges 1 mázsa ve­tőmag kezeléséhez. Erős fertőzés esetén ajánlatos, olyan növényeket vetni, amelye­ket a drótféreg nem kedvel. Ilyenek például a pillangósok, a mustár, a len, a hajdina. Ha mégis arra kényszerülünk, hogy ilyen területbe olyan növényt kell vetni, amelyet a drótféreg kedvel, talajfertőtlenítést kell végezni. A talajfertőtlenítést vé­gezhetjük HCH 10 százalékos porzószerrel. Szükséges mennyi­ség 50—100 kilogramm kataszt- rális holdanként. Végezhetjük még „Aldrin” tartalmú szuper­foszfát műtrágyával, melyből 100 kilogramm szükséges 1 kataszt- rális hold kezeléséhez. A HCH szer alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy a fertőtlenített területen gyök-gumósnövényt termelni nem szabad, mert kel­lemetlen dohos ízt vesz fel a termés. CA, CB, CE, AC, AB kocsirendszámok betűi. És különböző tí­pusok. Moszkvics, Skoda, Trabant, Simca, mind itt áll a váróban. Beteg kocsik. Rendelésre, gyógyulásra várnak. Mert ahogy az em­ber szervezete reperálásra szorul, úgy kell a gépnek is a javítás, néha komplikált beavatkozás. Áz autókórház művezetője Lörincz József mutatja be a „bete­geket”, ismertet bennünket az érdekes kórtörténetekkel. — Ez a Skoda — mutat egy kék színű járműre — hörög. Sokat „eszik”. Fogyókúrára hozta gazdája. A zöld Moszkvics, amely ott a sarokban áll, „falábú” gazdája miatt került ide. Es így sorolja szinte vég nélkül. Mert ezrekben számolják a vállalatnál — o Vasipari Vállalat autójavító üzemében — a meg­gyógyított járműveket. S ahány jármű, annyi érdekes történet. De itt is, mint az orvosi hivatásban, szigorú titoktartás a köte­lező. Elmondok egy történetet, hogy érthető legyen. Uj Skoda gépkocsival állított a közelmúltban a javítóba egy csinos hölgy. Összetett kézzel könyörgött a szerelőknek, javítsák meg, amilyen gyorsan csak tudják, nem akarja, hogy a férje észrevegye a ko­csin a „meghúzatást”. Megjavították a kocsit, hálálkodott a hölgy és... három hét múlva a férj jött ugyanezzel a kéréssel. Persze, van egyéb érdekes dolog is. Egy újdonsült gépkocsi­tulajdonos állított be járművével a javítóba. — Hiába veszem le a gázt, a motor lefullad, vagy megy még tovább. Csinálják meg. Nem kellett javítani, csak azt hozták tudomására a „tulaj­nak”, hogy tengelykapcsoló, magyarul „kuplung” is van a jár­művön. Egy Trabantot meg a posta elöl toltak a javítóba. Nem volt benzin a tartályban. De nem is tanácsos ilyen, s hasonló történetekkel sokat fog­lalkozni, mert hátha magukra ismernek a betegek gazdát és akkor oda a tekintély, a titok nem tartása miatt. Látogatásunkkor húsz személygépkocsi, nyolc teherkocsi, két traktor várt javításra és tucatszám a különböző típusú motorke­rékpár. Bátorkodtunk címünkben az autókórház elnevezést használni. S hogy bizonyítsuk indokoltságát elmondjuk még, hogy itt is javítanak kedvezményesen, no nem SZTK, hanem szerviz alapon. Nyolc típus szervizét látják el. Ehhez kaptak rengeteg beren­dezést, AURAS szerviz-gépet, villamos próbapadot, seregnyi szerszámot, és ha hiányzott valamilyen berendezés, a szerelők készítettek. Így elkészült egy selejt Csepel-Diesel motorból nagy­teljesítményű légkompresszor, diesel adagoló próbapad, kézi- szerszámok tucatja, stb. Es hozzátartozik még a kórházhoz a „személyzet” is. Az ötvennégy munkás hetven százaléka „saját nevelés”, mind fiatal, jó szakember. (Reklamáció a kijavított járművekre csak nagy ritkán érkezik.) Nehéz kivételt tenni közöttük, hogy ki a legjobb. Sukk, Zilizi, Bandi, Bencze, Koncz szaktársakat emlegetik a legjobbak között, a két Komáromi testvért és még sok-sok dolgo­zót. Es ismerik a gyakori vendégek őket, tudják, hogy kihez kell menniök, hogy beteg jószáguk mielőbb az utakon száguld­hasson. Autókórház, olajos szerelőkkel, rossz kocsikkal, irattárba rakott ezernyi kór-(munka)-lappal; ez székel a város szívében, lehetetlen körülmények között. Látogatásunk végén az jutott eszünkbe, hogyan lehet ilyen rossz körülmények között jól dolgozni? De, hogy lehet, azt tapasztaltuk. És ezért csak elismerés Illetheti az autókórház „orvosait”. ■IVWVWWWWWVWVWC Lörincz József művezető ellenőrzi a nagyteljesítményű, „házi­lag” készült légkompresszor működését. Bachusz Adám szerviz-munkás a CE 72—11 forgalmi rend­számú Skoda-kocsit az AURAS szervizgéppel „ápolja”. (Pálkovács) (Foto: Bakó) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom