Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-03 / 78. szám
4 TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 1962. április 3, » Gyarmati élet“ Négyen ültek az asztalnál. Szemmel láthatóan barátság, de legalább is közös szakrna kötötte őket össze. Vitatkoztak. Vidék, város Pest és falu — e körül folyt a disputa. Véletlenül lestem el szavaikat, s kicsit csodálkoztam is. Egyrészt a bátorságon, ahogy a már említett és oly gyakran napirenden szereplő kérdésen meditáltak, másrészt azon, hogy barátság ide, kollegalitás amoda, hárman úgy megforgatták a negyediket, hogy beleizzadt. Ezt mondta: — Ha egy mérnök elkerül Pestről, mintha gyarmati életbe kerülne, amikor vidékre jön. A kontrát, energikus arcú, harminc év körüli társa vágta rá: — Te fogalomzavarban szenvedsz. Már csak azért is, mert téged semmi sem láncol kényszerűséggel a vidékhez. Nem kerül, csak egy százasodba, s — mert saját autód van — ott lehetsz Pesten, amikor csak akarsz. Legyintett a letorkolt, a színházról, a kulturáltabb életkörülményekről mondott még valamit. Enyhe kacagás, nem kevés irónia. — Színház? — hangzott a kicsit gú- nyoros kérdés. — Egy volt évfolyam- társam odafent él. S panaszkodik, alig tud eljutni egy-egy bemutatóra. En meg mindegyiken ott voltam. Teljes vereséget szenvedett a negyedik társ. Érvei teljesen elfogytak, a többiek szinte megverték a szavakkal. S én nem tudom miért, de nagyon örültem, hogy elleshettem ezt a beszélgetést. Sz. 1. Mi lett belőlük? EGY DIPLOMATA ELINDUL Repülőgép szeli a levegőt az Atlanti-óceán felett. New York felé tart. Az egyik utas Varga Lajos. Ifjú ember. Fontos állami megbízatással utazik az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyére. Népünk küldötteként utazik. Felelősségteljes megbízatás. Személyes ismerősöm. Az egykori gyönki népi kollégium lakói voltunk mindketten, s itt ismerkedtünk össze. Emlékszem, 1949-ben az egyik kollégiumi foglalkozás után a nevelőtanár azt mondta neki: — Lajos fiam, ha ezután is ilyen szorgalmasan tanulsz, sokra viheted. Benned van érték. Szerencsés korban vagy fiatal. Csak soha ne feledkezz meg azokról az emberekről, akiktéVáltozatos munkadíjazási formákat vezettek be a madocsai Igazság Tsz-hen A madocsai Igazság Tsz múlt évi eredményeiben, a gazdálkodás megjavulásában nagy szerepet játszott a munkadíjazás és a tsz- gazdák anyagi ösztönzésének jól megválasztott módszere. A múlt évi tapasztalatok alapján a munkadíjazás és anyagi ösztönzés rendszerét idén sokoldalúan továbbfejlesztették, hogy az még hatásosabban segíthesse a gazdálkodás megjavítását, a tsz további megszilárdítását. A% állatgondozók fix-\- eredményességi munkaegységet kapnak Pontosan megállapították, hogy a különböző területen dolgozó állatgondozóknak bizonyos munkaegység elnyerése érdekében milyen munkákat kell elvégezni. Az önitatásos borjunevelők 400, a növendékcsirke gondozók 800, a juhászok 400, a kacsa-gondozók 600 állat teljes gondozásáért havonta 12 munkaegységet kapnak. A munka eredményessége után: a súlygyarapodáséld, az elhullási százalék csökkentéséért eredményességi munkaegységet kapnak a gondozók. Az itatásos borjunevelők például alap munkaegységeiken felül minden 100 kiló súlygyarapodásért 3,5 munkaegységet kapnak. A csirkegondozóknak három hónapos korban kell átadni legalább 70 dekás átlagsúllyal a csirkéket, i cukorrépáért 0,3 munkaegységet A 70 dekás átlagsúly esetén minden tíz csirke után 0,7; 70 és 90 dekás átlagsúlyú minden 10 csirke után 0,9; 90 deka feletti átlagsúly esetén 1,1 eredményességi munkaegységet kapnak a gondozók alap munkaegységeiken felül, ha 10 százalék alatt van az elhullott csirkék száma. Viszont, ha az elhullás eléri a 15 százalékot, akkor az egyébként járó eredményességi munkaegységnek csak a felét írják jóvá. A juhászt a gyapjúhozam növelésében és állategészségügyi rendszabályok betartásában teszik érdekeltté eredményességi munkaegységgel. A tehenészek alap munkaegységeiken felül az ellés levezetéséért kapnak eredményességi munkaegységet, a fejősért fix munkadijat: minden liter kifejt tejért 30 fillért A növénytermelőket a hozamok növelésében teszik érdekeltté A növénytermelők anyagi ösztönzése a fogatosoknál kezdődik. Az éjjel végzett munkáért 50 százalékkal több munkaegységet írnak jóvá, mint amennyit ugyanennek a munkának nappali elvégzéséért adnának. A cukorrépa-termelésben dolgozók eredményességi munkaegységet és cukor-járandóságot kapnak. Minden mázsa megtermelt (Folytatás a 3. oldalról.) nem feküdt az ágyamban ... — Soha! öljön meg, de akkor ban sem láttam még ilyen szé- is: soha! Vadállat! pet! Aä ügynök ismét elkapta a kar — Ugye..: iát, s hirtelen hátracsavarta. ZsuHirtelen félelem szállta meg. zsa iszonyatos fájdalmat érzett, Rossz érzete támadt. Nagyon kö- egy pillanatra az eszméletét is zelről érezte a föléje hajoló em- elvesztette; az ügynök a dfvány- ber alkoholos leheletét. ra teperte, s egyetlen erőszakos _ A tiéd lehet!... — mondta rántással leszakította róla a blúzt, a z ügynök és kéjes vágyakozás- kibuggyant rózsaszínű melle. Vad sal a lány mellére szorította a éhséggel esett neki, csókolta, ha- kezét. rapta, a fogaival akarta széttépZsuzsa eldobta az albumot. ni. Zsuzsát a fájdalom észhez— Uram! Erre kellek önnek!... térítette és öklével teljes erőből — Erre, te ... — lihegte az em- az arcába csapott. A megvadult bér és birkózni kezdett vele — ember megtántorodott, Zsuzsa te ... te... buta lotyó ... nálam egérutat nyerhetett. Két ugrással megalapozhatod a szerencsédet, az ajtónál termett, feltépte és a mellettem grófkisasszony lehetsz, ha engedelmeskedsz ... — Eresszen! — sikoltotta Zsuzsa dulakodás közben. — Értsd meg te szamár: pénzt adok, felöltöztetlek, mindent adok, amit megkívánsz, ha ideszakadt blúzt összefogva, elrohant. Még a lépcsőfordulóban is hallotta az ordítozó ember hangját: — Buta lotyó, kirúgatlak! Kiró gatlak, te ringyó!...- , _ , . A szobájába rohant, nem is adod magadat... Százán kapasz- emiékezett, hogy magára zárta-e kodnénak belem ezren kapna- az ajt£t halálos kimerültséggel, nak az alkalmon. Ma a Royalban ájulásba fúló zokogással zuhant két magyar no is kikezdett ve- az ágvra lem, de nekem csak te kellesz... — Örült! örült! Eresszen! — Rázta a sírás, s ha annyi erőt kiáltozta Zsuzsa a férfi karjaiban összegyűjthetett volna, hogy az vergődve. ablakig vánszorogjon, kiugrott Valahogyan kiszabadult, az aj- volna bánatában a mélységbe, tóhoz rohant, de az ügynök két Kifullasztotta a zokogás, lépéssel ott termett és útját áll- A kimerültség elaltatta. Nyo- ta masztó, lázas álma volt. Az ügy— Kellesz, kívánlak, nem en- nők jelent meg álmában, gedlek — kiáltotta vérbeborult szemekkel — magyar lány még (Folytatjuk) és fél kiló cukrot. A burgonya minden mázsájáért 0,4 munkaegységet írnak jóvá és az 50 százalékon felüli termés felét adják ki prémium címén a termelőnek. Egy hold kukorica megműveléséért 16 munkaegységet írnak jóvá, s a 20 mázsa csöveskukorica feletti termés felét adják ki prémium címén. Minden mázsa mákért 15 munkaegységet és az össztermés 10 százalékát adják. A kertészetben dolgozókat a kertészeti termékekért kapott bevétel növelésében teszik érdekeltté. A kertészek, a bruttó bevétel 40—50 százalékát kapják munkájukért munkaegység jóváírás nélkül. A legjobb növényter- mesxtők és állattenyésztők célprémiumot kapnak A termelőszövetkezetben versenyt indítottak a legjobb növénytermesztő és a legjobb állat- tenyésztő címért. A verseny győztesei között pénzjutalmat osztanak ki. A tehenészek közül az első három, aki éves viszonylatban a legtöbb tejet feji ki, ugyancsak 300, 200, illetve 100 forint céljutalmat kap. Az a traktoros, aki az év során a legtöbb műszaknormát teljesíti 500, a második 300. a harmadik 100 forint céljutalmat kap, ha a karbantartást az előírások szerint elvégzi és munkafegyelmével kapcsolatban nem merül fel kifogás. Érdekessége a madocsaiak munkadíjazási rendszerének az is, hogy a vezetőségi tagokat a vezetőségi üléseken való részvételért díjazzák. A vezetőségi ülésen való részvételért óránként 0,2 munkaegység írható jóvá. Ugyanez a járandóság illeti meg az ellenőrző bizottság tagjait is. A madocsaiak munkadíjazási rendszere azért érdekes, mert sok bátor, önálló kezdeményezést tartalmaz, ugyanakkor nem tér el a szocialista jövedelemelosztás alapelveitől. Gy. J. ged eddig is eljuttattak. — Mindig hazavágyom', szeretem az otthont. Pedig nem fotelos lakosztály vár rám, hanem ... Tetszik ismerni, hogy milyenek a régi cselédlakások. Kiskajdacs. Puszta. Nekünk még nem jutott többre. Az emberek sem frakkban járnak arrafelé. Mégis ott vagyok otthon. Szeretem. Rohannak az évek. Elérkezik a Varga-család számára az egyik legemlékezetesebb karácsony. A család nem a templomba készülődik, hanem a postára. Örökkévalóságnak tűnik minden perc. A szülők izgatottan várakoznak. A feszült csendbe hirtelen belehasít a telefon csengője. — Halló, itt Moszkva! Én vagyok édesapám, édesanyám ... Hallják? Hogy vannak? Nem betegek? Gondolatban én is magukkal ünnepelek. Nem tudok utazni, nagy a távolság. Majd az egyetemi év végén. Édesanyám, mit főzött karácsonyra? Készített jó mákoskalácsot? — Aranyos fiam, hát te... — így az édesanya. Ezerfélét akart kérdezni és mondani, de alig jön ki belőle a szó. Könnycseppek gördülnek arcán. Az apa is elérzékenyül, noha ő jobban tartja magát, hiszen férfi: „Tanulj szorgalmasan fiam.” Hát ide jutottunk. A pusztai cselédember — géplakatos — fia Moszkvában tanul, a külügyi akadémián. Az utolsó tanulmányi év végén Lajos motorkerékpárt vásárolt, csakúgy mint sok évfolyamtársa, barátja. Elhatározták, hogy Moszkvából hazamotoroznak Magyarországra. El is indultak öt motorral és egy autóval. Mire hazaért Nagy dorogra — mert Kiskajdacsról ide költöztek a szülők, mivel itt vásároltak házat — meglehetősen elfáradt. De mi volt ez a sokéves tanulás fáradalmaihoz képest. De megérte. Végre zsebbe került a diploma, és következett a külügyi szolgálat. A minap Vargáéknál jártam Nagydorogon. Idősödő asszony fogadott. Meggyötört arc, falusias, otthonias öltözék. A ház körül tett-vett éppen. — A Lajos? — Felvidul. Arcáról eltűnik a gond, mintha a ráncok is eltűnnének. — Kár, hogy nem vasárnap jött. Lajos a hét végén mindig hazajön. Alig várja, hogy itthon lehessen. Varga Lajos bácsi, az édesapa nem volt otthon. Míg Varga nénivel beszélgettem, ő a gépállomáson szorgoskodott. Szerelő. A gépeket javítja. Az olajos kezű, szerelőruhás apától gyakran megkérdezik munkatársai : — Hát a fiad, a diplomata, merre jár? Mindenki ismeri, mindenki figyelemmel kíséri munkáját. Valósággal rajta van az emberek szeme. Közülük indult, és köztük is maradt, még akkor is, ha a napi feladatát nem Nagy dörög és Kiskajdacs vidékén kell végrehajtania. Mi lett belőlük? Hat embert mutattunk be olvasóinknak ebben a sorozatban. Utakat, amelyeket ki-ki felszabadulásunk napjától idáig végigjárt. Az embersorsok bizonyítékok: hazánkban mindenki megtalálhatja tudásának megfeleiden a helyét. Úgy kap elismerést, megbecsülést a társadalomtól, ahogyan él, és ahogyan dolgozik. Faji, vallási, származási előítéletektől, létbizonytalánságtól, munkanélküliségtől nem kell rettegnie senkinek. Olyan igazság ez, amelyet ki-ki saját sorsán, gyermekei, hozzátartozói sorsán is lemérhet. Nagyot változott ez az ország, mióta a szocializmus útján halad. Boda Ferenc Róluk van szó, a mulasztókról Cs. Gyuri hatodikos. Félévi ér- I Vagy B. Miklós esete. Négy tesítőjében három elégtelen je-' tantárgyból bukott meg félévkor, gyet vitt haza. Ám mégis este a mozi utolsó előadásáról küld1 özvegy édesanyja alig bír a serdülő gyerekkel. Kicsúszott a kete haza a nevelő. Hogy került oda? A válasz kézenfekvő: hiányos szülői felügyelet. Egy egészen különleges eset. Cs. Pista ugyan nem bukott de sokat hiányzott. Törvényeink ilyenkor a szülőt marasztalják el. Kit is lehetne elmarasztalni, mást a rendszeres hiányzások miatt? Persze ilyenkor következik a nevelő szándékú, de mégis érzékenyen érintő büntetés és a retorzió. Cs. Pistát erőszakkal vitték az Iskolába. Nem idegenek, hanem az édesanyja. Vajon megoldás ez? Egy esetben talán igen, de a tanköteles kor végéig semmi esetre sem. A szitkozódás nem segít, sőt Pista fejlődésében okoz károkat. Inkább talán az volna az igazi segítség, ha fokozottabban ellenőriznék, ha nem engednék még ennyire sem szabadjára. Szavalóverseny a bonyhádi Vörösmarty Mihály általános iskolában A bonyhádi Vörösmarty Mihály általános iskola úttörőcsapata szavalóversenyt rendezett. A tanulók nagy lelkesedéssel készültek a versenyre, amelyen egy szabadon választott költeményt és Petőfi: Egy gondolat bánt enge- met című versét kellett előadniok. A raj gyűlések keretében megrendezett selejtezők után az úttörő- csapat legjobb szavalói mérték össze erejüket a döntőn, ahol a teljesítménve'-et a magyart tanító nevelőkből, ifjúvezetőkből és úttörőkből álló bizottság osztályozta. Megállapították, hogy a verseny magas színvonalú volt, a szabadon választható versek legtöbbje is megfelel előadójuk egyéniségének, előadói képességének. A VII. osztályosok közül az első díjat Bogos Gizella, a másodikat Jeney Gabriella, a VIII. osztályosok közül az első díjat Regős Gabriella, a második díjat pedig Antal Ágnes nyerte. zéből, s ha idejében nem segítünk, még tovább jut. Mert azért megoldás ebben az esetben is kínálkozna. A napköziben bizonyára jobban meg tudnák fogni, következetesebb munkára serkenteni. De ezt még nem is kérték, pedig ahogy hallottuk, lenne rá alkalom. Róluk van szó, a szórványosan, de mégis előforduló mulasztókról, a rossz irányban alakuló gyermekjellemekről. Nem végleges, hogy ilyenek is maradnak. Ahhoz azonban, hogy megváltozzanak, mire az életbe kerülnek, s ne az tanítsa meg sokkal drágább áron őket az elmulasztottak pótlására, a felnőttek segítségére van szükség. Mit jelent ez a segítség? Legelsősorban talán azt, hogy ne statisztikai adatként kezeljük a mulasztásokat, hanem tartalmuknak megfelelően. Érthetőbben szólva: a hiányzás mögött lássuk meg azt. hogy egy fejlődő, alakuló emberről van szó, segítsük szóval, de ha kell, szigorral is. Sokat beszélünk az iskola és a szülői ház kapcsolatáról, mint az összehangolt nevelés egyik fontos eszközéről. Ez minden esetben — mint ahogy azt egy pedagógus-ismerősöm megfogalmazta — kétoldalú. Kevés az, hogy a nevelő időközönként felkeresi a családot. Ehhez szükséges, hogy a szülő is tartsa a kapcsolatot az iskolával, keresse fel a pedagógust, jelezze, ha sejt. vagy tud valamit. így alakulhat ki az az igazi viszony, amelyik még az itt ismertetett szórványos eseteket is kizárja. Szolnoki István
