Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-19 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1962. április 19. XII. évfolyam L 91. szám * ÁRA 50 FILLÉR Megkezdték az anyagszállítást, elvégezték az építetek kitűzését a szekszárdi műszergyár építkezésén Párthatározat a megvalósítás útján A termelőszövetkezetek követhetik példánkat Czapáry László nyilatkozata az állattenyésztés gazdaságosságának fokozásáról nőssé tesszük. Az első negyedévben hízóink 16,4 kiló, süldőink 11 kiló h«yi súlygyarapodást produkáltak. Kedvező tapasztalatokat szereztünk a sertéstakarmányozásban a lucernaliszt fel- használásával. A lucernaliszttel mint tömegtakarmánnyal szabályozni tudjuk az egyéb értékesebb takarmányok mennyiségének felvételét. Lucernaliszt teszi ki sertéseink össztakarmányának a 30 százalékát Figyelemre méltó tapasztalataink vannak az itatásos borjúnevelésben. Csökkentjük a tejfelhasználást és fölözött tej helyett tejport alkalmazunk. A borjakat kényszerítjük arra, hogy minél előbb egyenek. Ezzel a módszerrel olcsóbbá tesszük a borjak nevelését anélkül, hogy kárunk keletkezne a súlygyarapodásban. A múlt évben a borjúnevelésben a tervezett 23,20 helyett 16,74 forint volt az egy kiló rárjevejt súly önköltsége. Ebből az anyagköltség nem érte el a 13 forintot. Borjaink háromhetes korokban már enni kezdenek. Persze e három példán. kívül még sok mindenről beszélhetnénk. Még egy dolgot azonban megemlítek: nagyon fontos a lel-; kiismeretes, szakszerű gondozás. Eredményeink elérésében nagy része van állattenyésztőink színvonalas, odaadó munkájának. — A Központi Bizottság legutóbbi határozata szerint: „Az állami gazdaságoknak úttörő szerepük van a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Tanítsák a kipróbált, új módszerekre a környékükön lévő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lássák el rendszeresen szaktanácsokkal”. Hogyan segíti az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság a termelőszövetkezeteket? Mit javasol a tsz-eknek állattenyésztésük gazdaságosságának megjavítására? — Rendszeres kapcsolatokat tartunk a környékünkön levő termelőszövetkezetekkel. A szerdán tartott üzemi bemutató is a kapcsolat egyik formája. A köc nyező tsz-ek főállattenyésztőivel ismertettük a tejtermelés önköltsége csökkentésének módszereit, az itatásos borjúnevelésben szerzett újabb tapasztalatainkat. A segítség, amit a tsz-eknek adunk, sokrétű. Csak egy példát: Több tsz küld hozzánk állatgondozót két-három hétre, hogy itt elsajátítsák az itatásos borjúne- vélés körszerű módszereit. Keressük a módját, hogy a tsz-ek megsegítését hogyan tehetjük iriég hatékonyabbá. A módszereket, amelyeket ebben a nyilatkozatban ismertettem a takarmányozással, a sertések önetetésével, az itatásos borjúneveléssel kapcsolatban, a legtöbb tsz átveheti és bevezetheti. Az eredmény biztos nem marad el, ezt a mi példánk is bizonyítja — fejezte be nyilatkozatát Czapáry László, az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság igazgatója. Gy. J. Magyarország is részt vesz a KGST első nemzetkézi agrotechnikai kísérletén A második ötéves terv legnagyobb Tolna megyei beruházása lesz a Szekszárdon épülő mérőműszergyár. A jóváhagyott beruházási program szerint közel százmillió forintot fordítanak a gyár építésére. Az építkezést az idén kell megkezdeni és 1964 végére kell üzembehelyezni a gyárat. A tervek még a múlt évben elkészültek, a tervdokumentációt januárban kapta meg a kivitelező, az É. M. Komlói Állami Épít- tőipari Vállalat. A tervek áttanulmányozása után elkészítették a szerződés-tervezetet, amit a múlt hónapban küldtek el a beruházónak, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának. Néhány tisztázatlan kérdés miatt még nem került sor a szerződés megkötésére, most már csak erre várnak az építők, hogy teljes lendülettel megkezdhessék a munkát. A mintegy tíz holdnyi területen azonban máris napról napra nő a forgalom. Az építkezés megkezdésének két feltétele már biztosítva van. Tegnap vonultak el a Budapesti Csatorna- és Vízvezetékszerelő Vállalat dolgozói, miután egyhónapos munkával megépítették az építkezés vízellátását biztosító kutat. Befejezték a tisztító-szivattyúzást is. A komlói vállalat villanyszerelő brigádja moist dolgozik a magasfeszültségű villanyvezeték áthelyezésén. A jelenlegi légvezeték ugyanis a leendő gyárépület helyén vonul keresztül, az építkezést pedig addig, míg a vezetéket át nem helyezik, megkezdeni nem lehet. A hálózatépítők a hónap végére végeznek munkájukkal, ezzel biztosítják az építkezés villamosener- g'ia-ellátását is. A Komlói Állami Építőipari Vállalat létrehozta a műszergyári építkezés önálló építésvezetőségét és két héttel ezelőtt — amint a felázott talaj kissé felszáradt — megkezdték az építőanyagok helyszínre szállítását is. Több teherautó hordja állandóan a különböző anyagokat, a cementet, az útépítéshez való követ, zsaluzóanyagot, a rövidesen meginduló építkezéshez. Az elmúlt napokban elvégezték az összes üzemi épületek kitűzését. Kitűzték a kerítés nyomvonalát is, sőt már a helyszínen várnak beépítésre a kerítéshez való összes előregyártott betonelemek. Az építkezést ugyanis azzal kezdik, hogy megépítik a kerítést és az utat. Az építkezés megindulásához most már csak a szerződés aláírása' hiányzik. Remélhetőleg erre is rövidesen sor kerül és akkor „teljes gőzzel” megkezdődhet a munka. A mielőbbi indulás igen fontos, hiszen a tervek szerint még ebben az esztendőben tető alá akarják hozni a műszergyár valamennyi épületét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusának tiszteletére az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság versenyre hívta megyénk összes állami gazdaságát az állattenyésztés gazdaságosságának fokozása érdekében. A kísérleti gazdaság vállalta, hogy az égy számosállatra megállapított eredménytervét 400 forinttal túlteljesíti. Ezáltal minden számosállat után a tervezett 1060 helyett 1460 forintos eredményt ér el. Felkerestük Czapáry László elvtársat, a gazdaság igazgatóját, s megkértük, ismertesse, milyen módszerekkel lehet eredményesen fokozni az állattenyésztés gazdaságosságát, s javítani eredményességét. — A versenyfelhívásban tett vállalást megalapozzák-e az eddigi eredmények, teljesítéséhez megvannak-e a gazdaság adottságai? — Ezt a kérdést tettük fel elsőnek Czapáry László elvtársnak. — Vállalásunk feltétlenül reális. Teljesítéséhez megvan min: den adottságunk. Üzemi eredménytervünket a múlt évben is több mint háromszorosára, értékesítési eredménytervünket több mint kétszeresére teljesítettük. A gazdaságosság Tokozása egyet cl ént az önköltség csökkentésével, a hozamok növelésével. Ragadjuk ki az egyik legfontosabbat, vizsgáljuk meg tejtermelésünk gazdaságosságának múlt évi legjellemzőbb adatait. Egy liter tejet a tervezett önköltségen alul, 2,60 forintért állítottunk elő. A múlt évben 318 tehenünk átlagos tej hozama 4642 liter volt. Egy liter tejet a magas zsírtartalom miatt 3,61 forintért értékesítettünk. Azt hiszem, ezek a számok jól bizonyítják, helyes úton haladunk az állattenyésztés gazdaságossá tételében. — Milyen módszerekkel tudják tovább fokozni az állattenyésztés gazdaságosságát? •— Az állattenyésztés gazdaságossága komplex, sokrétű probléma. Én most a takarmányozás köréből hozok fel példákat. Okszerű takarmányozással érhetjük ugyanis el a legnagyobb eredményt, tekintve, hogy az állat- tenyésztés költségeiben a takarmányozási költségek 65—70 százalékos arányban szerepelnek. A tehenészetben tömegtakarmányokkal biztosítjuk az élet- fenntartó szükségleten kívül a 9—10 liter tej termelését. Nyáron különféle zöldtakarmányokat etetünk, olyan összeállításban, hogy a fehérje- és keményítőérték kedvező aránya biztosítva legyen. Télen pedig jó szójás szi- lázst etetünk, megfelelő pillangós szénával. A teheneket egyedileg takarmányozzuk. A 10 literen felül termelt tej minden litere után 38 deka abrakot' adunk, amelyben 60 gramm emészthető fehérje és 250 gramm keményítő-érték van. A sertéstenyésztésben befejez- j tűk az önetetéssel kapcsolatos kí- . Bérleteinket. Tapasztalataink ked ■ vezőek. Idén az önetetést általáTapasztala te serék, dokumentációk útján a magyar mezőgazdaság sok hasznos termelési eljárást vett át a szocialista országoktól, s a nálunk kialakított módszerek közül is többet alkalmaznak a baráti államokban. Most első ízben kerül azonban sor Olyan nemzetközi agrotechnikai kísérletre, amelynek során a részt vevő országok szakemberei a közös, tehát szélesebbkörű tapasztalatok alapján választhatják ki a legelőnyösebb módszert. A közös szántóföldi műtrágyázás! kísérletek megindítását a KGST szakértőinek tavaly Veszprémben tartott tanácskozásán határozták el. A kísérletekben Magyarországon kívül a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság vesz részt. Búza és őszi árpa termesztésénél a négy ország különféle műtrágyáit próbálják ki, összesen 13 féle kombinációban. A négy évre tervezett munka során a különböző műtrágyázási rendszerek termésfokozó szerepét és a talajra gyakorolt utóhatását tanulmányozzák. Űj létesítmény A dorogi iparmedencében most épül az ország első nagyteljesítményű ipari szennyvíztisztító-berendezése. A több tízmillió forint költséggel épült tisztítót a jövő évben indítják meg. Ezzel nagyfokú szennyezettségtől mentik meg a Dunát, ahonnan a vidék a vizét kapja. A képen: Betono ák az egyik körmedencét. (MTI Foto — Kácsor László felvj Élénk a kereslet- a naposbaromfi irántCsaknem hárommillióval többet adtak át tenyésztésre, mint a múlt év hasonló időszakában A koratavaszi fagyos idők el- j múltával a géppel keltetett na- ' posbaromfi iránt ismét megélénkült az érdeklődés. A Földművelésügyi Minisztérium Állatte- nj észtési Főigazgatóságán most összegezték az első negyedévi eredményeket.' Megállapítottak, hogy az év első három hónapjában a tanácsi keltető állomások 16 200 000 tojást raktak gépbe, csaknem 4 millióval többet, mint az előző év hasonló időszakában Különösen nagy a fejlődés a kai csakeltetésnél: a múlt évi 224 000 1 helyett 627 000 tojást raktak gépekbe. A kikeltetett és tovabbte- nvésztésre átadott naposbaromfiak száma 9 115 000, csaknem 3 millióval több, mint amennyit tavaly 3 hónap alatt kikeltettek. Naposkacsából csaknem hatszor, naposlibából négy és félszer többet adtak át tenyésztésre, mint a múlt év első negyedében. A ke- lési arány országos átlaga 77,4 százalék, ami igen jó eredménynek számít. I
