Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

198?. március 11. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 A gyönki tíiszelep Friss vakolatszag árulkodik ar­ról, hogy nemrég még a kőmű­vesek birodalma volt a ház. Itt- ott még nem is szárazak a falak és csak a gépek halk duruzsolá- sa figyelmeztet, hogy nem hiva­talban, hanem üzemben járok. Bizony, január 20-án még egy szénnel tele pajta volt a szerei­dé helyén, február 19-én pedig már elkészült az első tűszelep az új üzemben. Alig több egy grammnál a sú­lya a gyártmánynak, de nélküle megállnának az autóbuszok, autók, gumikerekű traktorok, mo­torkerékpárok. Pár éve kezdték meg a gyártását Magyarországon (még tavaly is jelentős mennyi­ségű tűszelepet kellett importál­ni), azóta ez a harmadik — re­méljük, az utolsó — telephelye az üzemnek. Először Jobbágyi­ban kezdték gyártani a tűszele­pet, onnét Ikladra került. Mind­két helyen egy-egy nagyüzem részlegeként. Mindkettő szívesen túladott rajta, hiszen ahol tíz-, vagy százmilliókban mérik az évi termelést, csak nyűg egy olyan üzem, ami csak néhány milliót hoz. Itt sokkal nagyobb a becsü­lete, a Szekszárdi Vasipari Vál­lalat évi termelésének jelentős hányadát teszi ki a tűszelep- gyártás. Még többre becsülik a gyönkieki Mit mutat a grafikon ? Az irodában Fiedler János üzemvezető a grafikonra mutat. Az egyik emelkedő vonal a havi tervet jelzi, március végéig két­százezer darabot kell gyártani. A meredekebb vonal a programot mutatja, ez kétszázkilencven- ezer. Ikladon ugyanis lemaradtak az év elején — az üzem átköltöz­tetése miatt más munkakörbe kellett helyezni az ottani dolgo­zókat és ezt megkezdték már he­tekkel előbb —, ezt itt kell pó­tolni, A kettő közt szerénykedő piros vonalat legszívesebben le­takarná Fiedler elvtárs. amikor megtudja, hogy újságíró vagyok. ... Erről ne írjon, mert ma­gam sem akarom elhinni. Nem kevesebbről van ugyanis szó. mint arról, hogy március el­ső két munkanapján napi tízezer darab tűszelep készült el az üzemben. Annyi, mint Ikladon több hónapos működés után. Ez persze még nem lehet minden­napos eredmény, hiszen fel kel­lett használni nagyobb mennyi­ségű tartalék félkészgyártmányt, de a szerelde ténylegesen eny- nyit teljesített dón, ahova tanulni mentünk. Kü­lönben nem. És hasonlóképpen válaszolna a dolgozók többsége. Az ötvenhat munkásnőből mindössze ketten dolgoztak már ipari üzemben. Többségük még nem is látott be­lülről gyárat. A vulkanizálóban egyszerre — ötletes kis készüléken — száz alkatrészre kerül a gumi. Szere­pe a tömítés, elzárni a levegő útját. Az egyik munkateremben két excenterprés működik, hosz- szú rézszalagból vágják ki, majd formálják az alkatrészeket. A szereidében Két sor asztalon ügyes kis készülékek, mellettük még ügye­sebb asszonyok, lányok állítják össze tűszeleppé az apró alkat­részeket. Kilenc alkatrészből, harmincegy művelettel készül az 1,2 gramm súlyú tűszelep. Fő követelmény a pontosság, egyes alkatrészeknél mindössze két századmilliméter a megengedett eltérés. A művezető kezeügyében állandóan ott a nagyítóüveg. csak azon keresztül lehet észre­venni a minőségi hibákat. — Ki a legügyesebb, legszor­galmasabb? — teszem fel a kér­dést az üzemvezetőnek. — Nehéz ezt megmondani, hi­szen mindenki úgy igyekszik. De talán Botos Ilona. Ä gépteremben Hét automata esztergapad a gépteremben. Hosszú rézhuzallal „eteti” őket Balaskó Jánosné. Négy gépen szelepülék, hármon tedig menetes fej készül. Néz­zük csak az egyiket. Éppen le­hullott a kész munkadarab, sú­lya pár tizedgramm. A masina kezdi megmunkálni a következőt. Ütköztet, központoz, befúr, ala­kot esztergál, majd leszúr. Kez­dődik az egész újbóL Mindez másodpercek alatt, még annyi idő sem kellett hozzá, mint amíg le­írtam. — Járt-e már ipari üzemben? — kérdezem az idős asszonyt. — Igen, két hetet voltam Ikla­Igy kerül a gép lencséje elé ez a fürgekezű kislány, akinek nem ez az elgő munkahelye, de ipar­ban még nem dolgozott. 4,80 kilo­gramm a napi normája, 5,10-et munkált meg legutóbb. A napló Fiedler elvtárs naplójában az első bejegyzés akkor kelt, ami­kor az első csoport gyönki asz- szony és leány munkába állt Ik­ladon. Első nap csak ismerked­tek az üzemmel. De két hét múl­va már azoknak a nevét — ti- zenketten voltak — írták be, akik dicséretet kaptak jó munká­jukért. Persze, arról sem hallgat a napló, hogy egyik-másik dolgo­Keresztrejtvény G. B. SState tréfája-üzem zót figyelmeztetni kellett. Igye­kezzék jobban, növelje teljesít­ményét, mert lemaradtak. Egy hét múlva újabb bejegyzés ugyanazokról: Már megközelítik a 100 százalékot. Miért Gyünk kapta? Nagyon megörültek a gyön- kiek, amikor megtudták, hogy üzemet kapnak. Ez érthető, hi­szen egy-két ktsz-en kívül még a környéken sincs üzem. De nem­csak örültek, hanem segítették is, hogy mielőbb dolgozhassák. Szinte rohamtempóban végezte el az épületkarbantartó ktsz az épü­let átalakítását. A munkafegye­lem kezdettől fogva szilárd, iga­zolatlan mulasztás, késés nem fordult elő. És még egy nyomós érv amel­lett. hogy miért éppen Gyünkre került az új üzem. Messze van a vasút, nagy anyagigényű üzem­nél nehézségeket okozna a szál­lítás. Itt viszont az egész évi anyagszükséglet tíz tonna. Két teherautón elfér. A készterméket pedig (ezer tűszelep súlya 1.2 ki­ló) postacsomagban lehet elkül­deni. A nyersanyag ára — bár csaknem teljes egészében im­portból származik — 40—45 fo­rint kilónként, a készárué ennek negyvenszerese. A fürgekezű, ipari üzemet még nem látott gyönki asszonyok, lányok mun­kája növeli negyvenszeresre az anyag értékét. A további tervek? — Erről a megyei tanács ipari osztályán tudtam meg egyet-mást. Egyelő­re felfutni a napi tízezer darab­ra, elérni az ikladi szintet. Utána pedig tovább fejleszteni, korsze­rűsíteni. Jantner János Pakson szerepel a Sárközi Népi Együttes Március 17-én ismét érdeklő­désre számottartó kulturális ese­ményre kerül sor Pakson, a köz­ségi művelődési házban. Ezen a szombat estén az eredeti prog­ramtól eltérően a fiatal Sárközi Népi Együttes gárdája mutatko­zik be a paksiaknak. Az együttes táncosainak műsora érdekesnek ígérkezik. Mivel ez változást idézett elő a művelődési ház programjában, a már korábban meghirdetett dalostalálkozó elmarad. Német­kér, Dunaszentgyörgy községek énekkarai, valamint a helyi gim­názium dalosai későbbi időpont­ban szerepelnek. — Egy londoni újság 1948-ban Shaw halálhírét közölte. Az író másnap a következőket írta a lap szerkesztőjének: „Kedves szer­kesztő úr! Ismerem a modern újságírást, én tudom, hogy min­den helyreigazítás szörnyen kel­lemetlen, ezért nem akarom, hogy megcáfolja a halálhíremet ...........” ( lásd a levél további részét a ke­resztrejtvényünk függőleges 1., vízszintes 22., 59., 2., 61.) VÍZSZINTES: 2. hevél negye­dik része. — 14. Vissza repül. 15. Betűk az ABC-ből. 16. Hüvelyes. 17. Becézett női név. 18. Azonos betűk. 20. Zemplén megyei köz­ség. 22. Levél második része. — 23. Bel keveredés. 24. Betűk az ABC-ből. 27. Indulatszó. 28. Ke­ret. 31. Alkatrészekből álló szer­kezettel. 33. Összeütközést. 35. Két szó, nagy edény, irányszó. 36. Betű kimondva. 38. Vissza: az elektro­mos áramlás által kifejtett ener­gia. 39. Betű kimondva. 41. Re­ánk. 42. ... ura, természet, spa­nyolul. 44. Orosz női név, Har­madik kockába NY-betű írandó. 45. Elzavar. 47. ö gyarapodik. 48. Présel. 50. Sajátkezűleg. 52. For­dítva vitézi. 54. Kéz határai. 55. Két szó: rangjelző, csen. 59. Le­vél harmadik része. — (H—G). 61. Levél ötödik része. — 62. öt­százötven római számmal. 63. Távoli helyig. 65. ...ellos, ki­fogástalan. 66. Végtelen szabolcs- megyei önálló tanácsú község. 67. Egymást követő betűk. 69. Róbert, Ottó, Oszkár. 71. Van ilyen forgalom is. 72. Névelős keserű gúny ékezettel. 73. Vissza­zúdít. 75. ízesítettem. 77. Névelős virágos kert. FÜGGŐLEGES: 1. Levél első része. — 2. Névelős háziszárnyas. 3. Repül első kockába Sz-betű írandó. 4. Kergeti. 5. Eles(!). 6. Két keveredés. 7. Kettős betű. 8. Csapadék. 9. Átmeneti repülőgép­fajta. 10. ... Sándor (1903—): író, Kossuth-díjas. 11. Okozat szü­lője. 12. Latin elöljáró. 13. Ko­pasz. 18. Csúnya, rendetlen, ne­héz«! olvasható kézírás. 19. A kormány küld valamely külföldi államba hivatalos megbízással. 21. Tíz darab. 24. Fordítva kakas dí­sze. 25. Szerelem istene a latin mitológiában. 26. Legelő. 28. Visz. sza nyúl beszéd. 29. Fél ábra. 30. Rangjelző. 32. Állandó jellegű bi­zottság feje. 34. Zsúfolt háztető. 37. Vissza: hasonlatos. 40. Égési termék -f- erősen csíp. 43. Jló­szerszám a. 46. Dezső össze-viSSza. 49. Verses elbeszélés. 51. Cukros. 53. Számnév. 56. Lóca. 57. Élen (!). 58. Ruha tartozéka. 60. Szín. 62. Fordítva férfinév. 64. Hiányosan a Nemzeti Színház egyik Kossuth- díjas művészének neve. 66. Ide­gen férfinév. 68. Két személyes­névmás. 70. Győr régi neve visz- sza. 71. Kamat páratlan betűi. 72. Szülő. 74. Gyilkol. 75. Tiltó szó. 76. Vissza kicsinyitő-képző. 77. Astatin vegyjele. Figyelem: A hosszú és a rövid magánhangzók között nem teszünk különbséget! (A megfej­téseket nem kell beküldeni!) Előző számunk helyes megfej­tése: A nő, még ha bolondulásig szeret is valakit, mindig meg­őrzi józan eszét. (Mohos István) a Szerkesztőség postáiából Ének­és szava lóverseny Gerjenben Az elmúlt napokban nagy ér­deklődés mellett tartotta meg a gerjeni általános iskola úttörő- csapata a szokásos helyi ének­és szavalóversenyét. Sza­valásból 17, éneklésből 13 egyé­ni versenyző indult, akik tudá­suk legjavával vetélkedtek az elsőségért. Az egyéni verseny­számokon kívül kórus-, zongora­szóló-, páros tangóharmonika- és mesemondó számokban gyönyör­ködött a közönség. A bíráló bi­zottság döntése alapján szavalás­ból az első díjat Horváth Ferenc, éneklésből Hanák Julianna nyer­te el. Rónyai Sándor levelező Bemutatkozott a% első között termelő­szövetkezeti színjátszó csoport Pakson Pakson, a községi nőtanács dr. Szolga Józsefnét, aki napi szervezésében új színjátszó cső- elfoglaltsága mellett, fáradságot port mutatkozott be örsi Ferenc: nem ismerve foglalkozott a cso- ►•Kilóg a lóláb« című énekes vi- port tagjaival, dám játékával. Komoly előrehaladást jelent ez A szereplők a 3 tsz tagságából a község kulturális életében. A tevődtek össze. Idősebb asszo- színjátszó csoport nemcsak erre nyok, férfiak, mint Hanoi János- az alkalomra, hanem állandó jel- né, Bach János, Hanoi Ferenc és leggel tervezi szereplését. Lacza a többiek, tudásuk legjavát ad- Istvánná, a nőtanács titkára él­ték. Sokszor szakította félbe já- árulta, őszre már háromfelvoná- tékukat a nagylétszámú közön- sós színdarabot akarnak betanul- ség tapsa. ni. özv. Kántor Antainé A betanításért dicséret illeti levelező Házról házra A pincehelyi általános iskola 2622. sz. Petőfi Sándor úttörő- csapatának pajtásai a mezőgaz­LEVELEZŐK AHKÉT3Á PAKSON Bonyhád után a paksi járásban tartottunk ankétot a Népújság le­velezői részére március 8-án, ahol az újság elkészítéséről, az újságírás módszereiről, a levele­zési munka módszereiről, ered­ményeiről, feladatairól hallottak előadást. Az előadást vita követte. Több levelező mondta el véleményét arról, hogy milyen hatást vált ki egy-egy újságcikk megjelenése községükben. Majd a levelezési munka problémáit, feladatait vi­tatták meg. dasági könyvhónap alkalmából „házról házra” könyvárusítási rendeztek. A pajtások 159 darab könyvet adtak el, 2265,10 Ft ér­tékben. A könyvárusításban a VI./B-sek raja járt élen. Egyéni­leg legtöbb könyvet adtak el: Kárpáti Péter VI/B, Pilaszano- vich Péter VIII/B, Császár János VI/B, Horváth Ferenc VI/B osz­tályos pajtások. Arató Zsuzsanna Y£L oszt. őrsvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom