Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. märefns fSi Evianhan még nem jutottak végleges megegyezésre Párizs (MTI). Pénteken este 11 óráig tanácskoztak a francia és az algériai miniszterek Evianban anélkül, hogy teljes megegyezés­re jutottak volna a még vitás pontokban, mindenek előtt az ideiglenes végrehajtó szerv sze­mélyi összetételében és a megálla­podások aláírása kérdésében. Megfigyelők szerint az „ideigle­nes kormány-szerv” 12 tagja közül kilencnek a személyében már megegyeztek. Az egyezmények aláírásával kapcsolatos nehézsé­geket az okozza, hogy a francia kormány nem akarja az FLN-t, vagy az ideiglerieS algériai kor­mányt hivatalosan elismerni szer­ződő félként. Ezért csak a szem­benálló fegyveres erők képviselői­nek fegyverszüneti egyezményét akarják aláírni, a megállapodás többi részét pedig egyszerűen nyilvánosságra' akarják hozni.1 Az FLN képviselői ezzel szemben azt kívánják, hogy JoXé .államminisz­ter, a francia küldöttség, vezetője Krim Belkaszemmel együtt alá­írja a megáÜápo’dástv A francia hatóságok szabad kezet adnak az OAS-nak Algériában Párizs (MTI). Az elmúlt 24 óra eseményei arról tanúskodnak, hogy a francia hatóságok szabad kezet adnak az OAS-nak. Orán- ban a jelek szerint megkezdő­dött a fasiszta összeesküvők „le­gális puccsa”. Az OAS egyik kü­lönítménye pénteken délután be­hatolt az oráni városházára és irodáról irodára járva igazoltat­ta a tisztviselőket. A személyi okmányokba mindenütt bele­nyomták az OAS pecsétjét. Az utcákon is az OAS igazoltatja a járókelőket. Az egyik rendőrőr­szobán tíz rendőrt levetkőztettek, elvitték egyenruhájukat és fegy­vereiket. A kikötőből az OAS tilalma miatt nem futnak ki a hajók; európaiak csak az OAS engedélyével hagyhatják el a vá­rost. Egyes katonai járőrök át- | adták fegyvereiket az OAS ban- ' ditáinak. Az OAS televíziós adá­sa rendszeressé vált, a francia ! hatóságok már nem is zavarják. ! ugyanakkor tovább folynak a í merényletek, gyilkosságok az , «rab lakosság ellen. Oran -köze-1 lében egy rabszállító autóban három arab foglyot agyonlőttek. Algírban gépfegyvernél' * lőtték a helytartóság épületét. Szómba- ton reggel a Város több pontján j gránátok robbantak. A város éle- ; tét félig megbénították az OAS j által elrendelt sztrájkok. Az is- ■ kólákban szünetel a tanítás. Az európai lakosság élelmiszerkész­leteket gyűjt, petróleumot vásá­rol. „Algír —jelenti a Figaro tu­dósítója — egyre inkább az anar­chia felé halad. A katonai ké­szültség sokkal kevésbé látható, mint az elmúlt napokban.” Az arab városnegyedekben, amelyek már el vannak zárva az európai városrészektől, viszonylagos nyu­galom van. Hírügynökségek je­lentése szerint az FLN több száz emberét Algírba és Oránba irá­nyította, hogy a lakosság között a rendet és - fegyelmet biztosít­sák. Az Algéria . területén .pénteken elkövetett; terrorista,. merényletek mérlege: 24 halott, 22 sebesült-— jelenti az AFP. A BBC péntek este jelentette, hogy párizsi irodája fenyegető levelet kapott az OAS-tól. A le­vél figyelmeztet, hogy rövidesen sor kerül a degaulleista kor­mányzat megbuktatására, a ki- rendeltség tagjait törvényen kí­vül helyezetteknek minősítik és hamarosan ártalmatlanná teszik őket. Újabb bombamerényletek Franciaországban Párizs (MTI). Franciaországban a plastiqueurök letartóztatásáról Szóló rendőrségi jelentések elle­nére tovább folytatódnak a me­rényletek. Szombatra virradó éj- j,el Párizs külvárosában, Mala- koffban a Francia Kommunista Párt helyiségére dobtak gyújtó- bombát, amely azonban szeren­csére nem okozott komoly líárt. A város másik pontján egy arab kávéházhan plasztikbomba rob­bant, két ember megsebesült, bombamerényleteket jelentettek bordeaux-ból és Montpellier-ből is. Gromiho, Husk és Home találkozója Gromiko' szovjet. Rusk amerikai és Home angol külügyminisz­ter' megbeszélése Géniben, március 14-én. A képen: balról jobbra: Gromiko, Rusk és Home. (TELEFOTO MTI Külföldi Képszolgálat) j V-/V. ■' : • • Hruscsov elvtárs beszéde nemcsak a Szovjetunió belső fejlődéséről, elért eredményei­ről adott számot, hanem egész sor fontos külpolitikai megál­lapítást is tartalmazott, ame­lyeknek most, a genfi értekezlet megnyitása után, különös jelen­tőségük van. Hruscsov elvtárs joggal állapította meg: a szov­jet külpolitika fő eredménye az, hogy békében folytathatja a szovjet nép a kommunizmus ál­talánosan kibontakozó építését. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetközi életben nincsenek feszültségek. Az im­perialista hatalmak agresszív körei a szocialista országok si­kereitől megrettenve, nem hagy nak fel azzal a gondolattal, hogy fegyverhez nyúlnak. Azon­ban — mint Hruscsov elvtárs megállapította — ma csak őrüítek robbanthatnak ki hábo­rút a szocialista országok ellen, mert az imperialisták számára ez öngyilkosság lenne. Az im­perialisták kénytelenek számot vetni a szocialista tábor erejé­vel, a világ békeszerető erőinek hatalmával. Hruscsov kitért a német bé­keszerződés megkötésének fon­tosságára, amely a tartós béke lényeges feltétele.- Az NDK ko­moly sikereket ért el nemzetkö­zi helyzete erősítéséért és füg­getlensége megszilárdításáért folytatott harcában. A Branden­burgi Kapunál a szocialista Né­metország munkásai és paraszt­jai újra megmutatták a nyu­gatnémet révansistáknak és' mi­litaristáknak — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs — hogy a Ke­letre vezető út előttük egyszers- mindenkorra zárva van. A német békeszerződés meg­kötéséről szólva Hruscsov hang­súlyozta, hogjy a szovj^ kor­mány nem sajnál időt és mun>-‘ kát, hogy meggyőzzé a nyugati hatalmakat: vegyenek részt a német kérdés békés rendezésé­ben. Ugyanakkor teljes hatá- rozottsággál meg kell mondani, — folytatta —, hogy nagyon té­vednek azok, akik e fontos kér­dés rendezésének végnélkül) halogatásában reménykednek. E kérdést meg keü és meg is fogjuk oldani. A szovjet kormányfő részle-' tesen foglalkozott a leszerelés kérdésével, s rámutatott arra, hogy az utóbbi években a Szov­jetunió nem engedte ki kezéből a kezdeményezést a leszerelés megoldásának keresésében. A leszerelésben lehetséges megálla podás, azonban a nyugati hatal­mak, elsősorban az Egyesült Ál­lamok, láthatólag nem ébredtek tudatára a fegyverkezési ver­seny veszélyességének, annak, hogy milyen jelleget öltene a háború a mai viszonyok között. Ezzel kapcsolatban Hruscsov el­mondotta, hogy a szovjet tu­dósok új, - globálisnak nevezett interkontinentális rakétát al­kottak, amelyet nem séHiniisít- hetnek meg az elhárító fegy­verek. Ugyanakkor utalt arra, hogy az új háború' ' Veszélyét csak a leszerelési megegyezés­sel, az előállított .óriási'! egy vér­készletek megsemmisítésével lehet megszüntetni. Hruscsov elvtárs részletesen foglalkozott az Egyesült Álla­mok újabb nukleáris kísérletei­vel, majd a leszerelési' egyez­ménnyel kapcsolatban .hangsú­lyozta, hogy a nukleáris fegy­verkísérletek betiltása nem az ellenőrzés rendszerének.; kidol­gozásán akadt • el, hanem azon, hogy a nyugati hatalmak nem kívánnak megegyezni a nukleá­ris fegyverkísérletek ■ : .betiltá­sáról. Az atomháború, ellen csak egy a menekvés: el. kell hárítani. Arra :yan szükség, hogy a népek- .egyetlen hatalmas erővé összefogva követeljék a fegyverkezési verseny megszün­tetését. . ’ ’ ;. ,. Beszélt a felszabadulásukért küzdő népek harcáról, s: figyel­meztetett arra, hogy még. tá­volról sem ért. végét .a gyar­mati és függő népek ■ küzdtíme nemzeti ; szabadságukért, Hruscsov elvtárs beszédének befejező részébenv a szocialista országok barátságáról és össze- forrottságáról ’szólt, 'hangsú­lyozva, hogy továbbra is erősí­tenünk és mindenképpen óv­nunk kell népeink báfátságát. Szentül emlékezetűnkben -kell tartani, hogy ez a barátság a legnagyobb vívmányaink közé taitozitoít.-:. (üf.... .**.-* Hruscsov elvtars » választási beszédé érthetően rendkívül nagy érdeklődést váltott: ki -’vi­lágszerte, mert ismét leszöféz- te- a Szovjetunió. tóHéspohtját több fontos ’nemzetközi • rftfer- désben. Ismét bizonyságéit (szol­gáltatott arra, hogy a .SüöVjét- unió változatlanul Harcol a-le­szerelési tárgyalások -sikeréért, az összes vitás nemzetközi probléma békés megoldásáért. Nyár volt. Augusztus. Átbal . lagtunk á Szajna 'felett ívelő D’Austerlitz hídon, rátértünk a Boulevard de l’Hospital széles sugárútjára, majd az ezernyi színben nyüzsgő emberáradatból kiszabadulva végül is a csendes Jeanne utcácska egyik Tabak- bárjában kötöttünk ki. Francia barátunk saját költe­ményeiből idézett, majd áradoz­va beszélt Eugéne Vermerschről, az íróról, költőről, újságíróról, aki a kommün bukása után eme feledhetetlen sorokat írta: „hamar eljő a nap, hogy asszony, zsenge gyermek — kicsiny karok, finom kezek fegyvert fognak megint, golyótól nem remegnek.” A Jeanne utcácska csendjét rendőrautó szirénája zavarta meg és önkéntelenül is a plasz- -tikbombára gondoltam. — Különös gyűrűd van! — vágta ketté a hirtelen keletke­zett csendet Gyuszi megjegyzé­se. Charles megforgatta ujján a széles ezüst gyűrűt. Rövid erő­feszítés után sikerült lehúznia. Gyuszinak, a budapesti francia tanárnak adta. Majd hozzám­került. A gyűrű alsó részébe apró ifi:- számokat véstek: 1871. III. 18. rr rr a gyűrűn Mielőtt az évszámmal kapcso­latos kérdés felröppenhetett vol­na, Charles, akihez j-v&sszákériűt a gyűrű,• magyarázni kezdett.' — A dédapámé ■ volt. A kom­mün győzelme .élőtV: teljesen el­szegényedett a család: A kispol­gári jólétet a nyómor .váltotta fel. Valósággal éheztek. Nem volt munka., - S akkor a .dédapám -ezt a gyűrűt: beadtá a.’zálogházba. Ez volt a legkedyesebb és leg­értékesebb emléke- Volt egy . ér­sek rokonunk, akire büszke volt a család, ő adta apámnak a- gyű­rűt. Az érsek meghalt, s a sze­génység elvitte az emléket is. És akkor a reménytelenség évei­nek sötét éjszakáit.*'(felváltotta -a hajnal. Párizs lángjai magasra csaptak. Megszületett-a világ leg­első kommünje. Megszűntek a zálogházak. A dédapám vissza­kapta a gyűrűt. Mindenkinek visszaadták a zálogtárgyakat. Rengeteg zálogház volt akkor Párizsban. Mind kiürült. Micso­da öröm volt! Mennyi elsiratott kedves emléktárgy került Vissza ismét gazdájához! Nem ez volt a kommün legnagyobb tette. Nem! Sokkal nagyobb dolgok is történ­tek. Ti bizonyára tanultátok ott a szocialista hazában a kommün vívmányait. Nem akarok ismé­telni olyan dolgokat, amiket úgy­is , tudtok a történelemkönyvből. A dédapám, amikor megkapta, megfeledkezett az érsek nagy­bácsi intelmeiről. A barikádra ment. Rádöbbent, hogy azok a fegyverek a zálogháztulajdono­sok ellen is irányulnak. A bukás után sikerült elmenekülnie a rhegtorlás elől. Sokáig bujkált. A plasztikbombások elődei ször­nyű gyilkosságokat követtek el akkor is. Vér folyt a párizsi ut­cán. Ismét megnyíltak a zálog­házak. Charles hangjából forróság áradt. Elragadtatva néztem. Hoz­zá hasonlónak képzeltem mindig a forradalmár párizsi költőket. Mikor rövid szünet után ismét megszólalt, már kevesebb pátosz- szál mondta. «— Azóta megvan a gyűrű. Jel­képpé vált. S a pénzbeli értéké­nél sokkal nagyobb értéket je­lent. Az évszámok forradalmi tettekre ösztönöznek. A dédapám nagyapámnak adta, aki híres szo­cialista vezér lett. Az apám nem viselte a gyűrűt. Vaskazettában tartotta. Szocíáldfemokrata volt. A jobboldali légkör megmérgez­te. A kommünt csak nagy téve­désként emlegette. A hitleristák nem vették figyelembe jobb- oldaliságát. Elhurcolták. Megöl­ték. Nekik még a jobboldali szo­ciáldemokrata is túlságosan vö­rösnek tűnt a háború alatt. Ott a halál táborban talán eszébe ju­tott a gyűrű. De már későn vqlt. Én viselem most. Tizenhét éves koromban lettem a kommunista párt tagja. Előredőlt a széken. Összedug­tuk a fejünket. A tekintete szin­te perzselt. — Ez a város nagy tettekre képes! Itt nemcsak plasztikbom- bás gengszterek és prostituáltak vannak. A forradalmi hagyomá­nyok gyökereit soha senki nem képes kitépni a párizsiak szívé­ből. Esteledett. Fölkerekedtünk, mert meg akartuk nézni az Eif­fel torony tetejéről a milliónyi színben játszó hétmilliós világ­várost. Haypál Tibor Sz. K. Carapkin sajtóértekezlete Genf (TASZSZ). Sz. K, . Caran­kin, az atomfegyvericjsérl,et£k megszüntetéséről tárgyaló, g$ali értekezlet szovjet képviselője pénteken Génfben sajtóértekez­leten közölte, hogy március lí-én Gromiko, .Rusk és LórcC-Home találkozásán az amerikai {fél vís- mét ragaszkodott a , nukl.eáris.kí- sértetek fölötti nerpzetközi...ellen­őrzés . megteremtéséhez. Grönúkö válaszul- hangsúlyozna, hogy a szovjet kormány 1961 novémbér 28-i javaslata alapján 'köthető meg a szerződés az atomfegyver» kísérletek megszüntetéséről ás1 ,e javaslatok nemzeti eszközök? fél- használását irányoznák- elő a nuk leáris robbantások felfedezésére. Carapkin rámutatott, hogy az 1961, április 18-i angol-—ameri­kai szerződéstervezethez előter­jesztett angol—amerikai módo­sító indítványok nem arra val­lanak, hogy az Egyesült Álla­mok reálisan, kölcsönösen elfo­gadható alapokon kívánja meg­oldani a nukleáris kísérletek megszüntetésének kérdését. Sőt, az Egyesült Államok igyekszik újabb nehézségeket támasztani. Carapkin hangsúlyozta, hogy jelenleg a megegyezés egyetlen reális útja az 1961. november 28-i' szovjet javaslatok elfogadá­sa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom