Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

S Z it TOLNA W rG ' >C LET ÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! JT /'&4UUJ&4' maíjVai? sz.pciÁiisiA .munkáspárt... röiNA megyei bizottsága és a megyei taí.ágs lap;a XII. évfolyam, 55. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1962. március 7. Első a népgazdaság érdeke Talán felesleges annak bizo­nyítása, hogy társadalmunkban nem választható el az egyén ér­deke az összességétől, nem lehet ellentétes az egyéni, vagy a cső' portérdek a népgazdaság érdeké­vel. Akkor javulnak az egyén életkörülményei is, ha a népgaz­daság erősödik, gyarapodik. Ez ösztönzi az embereket, munká­sokat, parasztokat, mérnököket arra, hogy jobbá, olcsóbbá tegyék a termelést, tökéletesítsék mun kamódszereiket. Az összhang azonban a népgaz­dasági és az egyéni érdek között nem mindig nyilvánvaló, sőt elő­fordul, hogy a szűkén felfogott egyéni, vállalati, szövetkezeti ér­dek szemben áll a népgazdasági érdekkel. Miről van itt szó? A kereskedelem évről évre ösz- szeállítja a hiánycikk-listát, tehát azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyeknek gyártását nem, vagy csak nagyon nehézen vállalja az ipar. Gyártásuk nem fizetődik ki, vagy nincs rá kapacitás. Nép- gazdasági érdek volna termelé­sük, de a vállalati érdek — a nagyobb nyereségre való törek­vés — azt kívánja, hogy ne gyárt­sák. Talán nem is lehet vitat­kozni azon, hogy szüksége van-e a népgazdaságnak a búzára. Mégis egyes szövetkezetekben nem szí­vesen termeszük a búzát, mert nem hoz akkora jövedelmet, mint mondjuk egyik-másik ipari nö­vény. A népgazdaság érdeke azt követeli, hogy az iparban javít­sák a gyártmányok minőségét A vállalat azonban akkor jut na­gyobb nyereséghez, ha kihagynak egy-két műveletet, silányabb ter­mék kerül ki az üzemből, ami­nek kevesebbe került az előállí­tása. A Tolna megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalatnál például nem ritka eset, hogy nem kerül bele a szervestrágyába a techno­lógiai utasításnak megfelelő mennyiségű szervesanyag. Spórol a vállalat, ráfizet a népgazdaság, mert gyengébb, kisebb hatású szerves trágyát kap a mezőgazda­ság. Egyszerűbb — és mondjuk meg, néha népszerűbb — megoldás ilyenkor, háttérbe szorítani a népgazdasági érdekeket. Nyilván­való, hogy az igazgató szíveseb­ben oszt nyereségrészesedést, minthogy megmondja: Ezt és ez1 a terméket elvállaltuk, de hát ez csökkentette a vállalat nyeresé­gét. Nehezebb megkeresni a mó­dot — ésszerűsítésekkel, a mun­kaszervezés javításával, és ha jor gos, árváltozások kérésével is — arra, hogy kifizetődjön a vállalat­nak e cikkek gyártása is. Pedig ez utóbbi a helyes. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál eleinte húzódoztak a mentőcso­magba való karsin gyártásától, mondván, hogy ráfizetéses. Pedig erre nagy szükség volt, exportra kellett e gyártmány a Rico Köt­szerműveknek. Végül is megol­dották a gyártását, sikerült gaz­daságossá is tenni. A gazdaságosság igen fontos dolog. Helyes, ha a vállalatok a gazdaságos termelésre töreksze­nek, erre ösztönöz egyébként a nyereségrészesedés rendszere is De helytelen, sőt nyugodtan mondhatjuk, bűn e célnak alá­rendelni a népgazdaság érdekei’ W Négyszáz termelőszövetkezeti taggal indul az Állami Biztosító és az IBUSZ Tolna megyei különvonata holnap Budapestre A Tolna megyei Termelőszövet­kezeti Tagok Biztosítási és Ön­segélyző Csoportja és az IBUSZ szervezésében 400 taggal, csütör­tökön, a kora reggeli órákban Bátaszék indulási hellyel kultúr- különvonat indul Budapestre. A csoport tagjai három napig tar­tózkodnak majd a fővárosban. A színes programban parlamenti fogadás is szerepel, amelyet Prantner József elv'.árs, az Álla­mi. Egyházügyi Hivatal elnöke, országgyűlési képviselő és Vass Istvánná, az országgyűlés alel- nöke tartanak majd a Tolna me­gyeieknek. Csütörtökön este a Gundel Étteremben találkoznak a csoport tagjai Tömpe István elvtárssal, a Rádió és Televízió elnökével. A vacsora után az Ál­lami Biztosító kultúrműsort ren dez a vendégek tiszteletére. Á VILA© minden év március 8-án nagy nemzetközi seregszemle kereté­ben tesznek hitet a nők egyenjogúsága, békeszeretete és a jegyver nélküli világ megteremtése mellett. Bármi a vallásuk, bármilyen a világnézetük, bármily színű is a bőrük és bárhol van is a hazá­juk, a legnemesebb nemzetköziség Jog ja őket egybe, közös, nagy céljaik érdekében. Mintegy 6000 résztvevője volt az országos sváb-bálnak Mözsiek nyerték a népviseleti bemutató első diját Kétszer rendezték meg idén Az idei sváb-bálon számosán Budapesten, a Marx Károly Köz- vettek részt Tolna megyeiek is. gazdasági Egyetem aulájában a A második bálon mözsiek nyer hagyományos sváb-bált. A két ték a népviseleti bemutató bálnak mintegy 6000 résztvevője első díját. A bíráló-bizottság Re­volt, akik az ország minden te- menyi Rezsőnének, Wágner Má- rületéről képviselték a német- riának és Stercz Jánosnak ítélt* ajkú dolgozókat. oda az első díjat és az ezzel járó Wild Frigyes elvtárs, a Ma- jutalmakat, gyarországi Német Dolgozók De­mokratikus Szövetségének fótit- , . . .... . kára elmondotta lapunk munka- művelődési társának, hogy régi hagyomány folytatását jelenti az országos sváb-bál évről évre történő meg­rendezése. Ilyen sokan, mint nap­jainkban még sohasem vettek részt ezen a rendezvényen. Évről Hatásos volt a német nemzeti Képünkön az egyenjogú szovjet nők egyik jellegzetes kép­viselője szerepel: Nuszka Narzulieva, aki tagja a tadzsik legfelső tanácsnak és egyben a Kommunizmus Állami Gazdaság kiváló gyapotkombájn-vezetője. A szovjet nők előtt kivétel nélkül min­den pálya, hivatás, tisztség szabad, s ez példamutató az egész világnak. csoportok replése, akik sváb népi táncokat, népdalokat adtak elő a bál résztvevőinek. A báli tánchoz a zenét a német nép-zenészek egye­sített zenekara szolgáltatta. A sváb-bál évről évre növekvő évre növekszik a résztvevők szá- sikere is beszédes megnyilvánu­lna és idén már annyian jelent- lása szocialista nemzetiségi po- keztek és vettek előre jegyet, litikánk helyességének, hogy a bált meg kellett ismételni. A németajkúakon kívül egyre több érdeklődő is részt vesz a bálon, megismerkedni óhajtván a németség népi hagyományaival Ma magyar—szovjet barátsági est Dombóvárott Ma, március 7-én magyar— szovjet barátsági rendezvényre kerül sor Ujdombóvárott. A községi Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a községi népfront­bizottság az újdombóvári iskolá­ban rendezi meg az ünnepséget, amelyen Scherer Sándor, az MSZBT megyei titkára tart is­mertetést a Szovjetunióról és a két nép közös célkitűzéseiről. Ülést tartott a KISZ paksi járási vb Hétfőn délelőtt ülést tartott a KISZ paksi járási végrehajtó bi­zottsága. A végrehajtó bizottság ülését Dunaföldvárott tartották. A végrehajtó bizottsági tagokon kívül részt vettek az ülésen a KISZ dunaföldvári községi bi­zottságának tagjai, valamint az alapszervezeti titkárok Is. A végrehajtó bizottság a duna- föídvári községi KISZ-bizottság eddig végzett munkáját és a so- ronkövetkező helyi feladatokat tárgyalta meg. Az ülésen számos értékes hozzászólás és javaslat hangzott el. Negyedmilliós megtakarítás - újításokból Az utóbbi évek visszaesése után a múlt évben újra fellen­dülés vette kezdetét a Bonyhádi Cipőgyár újítómozgalmában, ösz- szesen 114 újítási javaslatot nyúj­tottak be a dolgozók 1961-ben, elfogadásra került 30 újítás. Ezek előkalkulált gazdasági eredménye 290 ezer forint, az utókalkulált, tehát a ténylegesen elért meg­takarítás 226 ezer forint, tehát megközelíti a negyedmilliót. Mindenekelőtt a műszakiak tűnnek ki nagyjelentőségű újí­tásaikkal. Odry Károly termelési osztályvezetőnek már több száz­ezer forintos újítása van. Sarlós József főművezető is kiváló gaz­dasági eredményt jelentő újítást adott be nemrég. Felszegj Fe­rencnek, az üzemfenntartási osz­tály vezetőjének is számtalan újítás dicséri találékonyságát, fő­ként gépészeti újításainak veszi négy hasznát a gyár. Egyre több egyszerű dől gotó válik lelkes újítóvá, azonban újításaik gazda­Hidraulikus iémnyomópad a Bonyhádi Zománcgyárban Egy többéves kísérlet befejező szakaszához érkeztek el a Bony­hádi Zománcgyárban, ma már az üzemszerű kísér­leteket végzik a gyárban el­készült hidraulikus íém- nyomópaddal. Egyike a legnehezebb fizikai munkáknak a gyárban a simítás. A simítógép kezelőjének mind­két keze állandóan foglalt, kézi erővel forgatja azt a berendezési, ami a simítószerszámot szorítja a forgó nyers edényhez. A hú­zóprésből kikerült edények itt kapják meg végleges formájukat. Régebbi elgondolása Rabatin Gábornak, a gyár főmérnökének, e nehéz munka megkönnyítése. Az újítás megvalósítására most került sor, amikor a műszaki fejlesztési tervben élői’árny ózták a kísérleteket és a gép megépí­tését. Eddig negyedmillió forintot fordítottak a műszaki fejlesz­tési alapból a gépre, amely a simításnál kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, kezelőjének csak az a dolga, hogy a munkadarabot a felfogó szerkezetre helyezze, utána már gombnyomásra végez mindent a gép. Most próbálják ki a különböző edények sajtolásánál a gépet, az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy beválik az új hidrauli­kus iémnyomópad. Természete­sen több átalakításra lesz még szükség, végleges formáját az üzemszerű kísérletek befejeződé­se után alakítják ki. Az egész munkafolyamatot tekintve még nem termelékenyebb vele a műn ka. mint a régi simítógépekkel, de a tulajdonképpeni simítási művelet termelékenysége már 25—30 százalékkal na­gyobb. Ezért dolgoznak most a szeg- nyereg hidraulikájának átalakí­tásán, hogy a munkadarab be­fogásánál is elérjék, vagy meg­haladják a régi gépek termelé­kenységét. Az- új fémnyomópadra — a szakemberek szerint — nagy jö­vő vár, elsősorban a Zománc- ipari Művek gyáraiban (A ZIM műszaki fejlesztési tervében is szerepel a bonyhádi kísérlet), de valószínűleg az iparágon kívül is. Számítanak arra is. hogy egyes edényfajtúk gyártásánál elhagyható lesz a mélyhúzás, le­meztárcsából közvetlenül alakít­hatják ki az új géppel az edényt sági eredménye ritkán értékel­hető. Újítási hetek, ankétok rendezé­sével sokat segíthetünk az újító­mozgalom fejlődésének. A fel- aöattervek is jók, megmutatják, hol kell újítani, ésszerűsíteni. A legkiválóbb újítókat jutalmaz­zuk, továbbra is fenntartjuk az elmúlt években jól bevált mód­szert, amikor is tárgyjutalmak­kal díjaztuk a legkiválóbb (újító­kat. De nem feledkezünk meg az erkölcsi elismerésről sem. Horváth József _^^^^^^^^Bonyhád^ Segítik a tavaszi munkák előkészületeit a községi népfront-bizottságok Az időjárás nemsokára lehető­vé teszi, hogy a mezőgazdaságban meginduljanak a tavaszi mun­kák. A munka megszervezéséhez a termelőszövetkezetekben segít­séget nyújtanak a Hazafias .Nép­front aktivistái is. A napokban Várdombon és Bi. kácson községi népfrontbizottsá­gi ülést tartottak. Az első napi­rendi pontban a tavaszi munka megindításának feladatait vitat­ták meg. A külpolitikai be­számolót megelőzően Kovács Ist­ván, a termelőszövetkezet agro- nómusa ismertette a tavaszi munkákra való felkészülés eddi­gi eredményeit és tapasztalatait. Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az elkövetkezendő napokban a községi népfront-bizottsági ülé­sek keretében Pincehelyen. Be- lecskán, Értényben, Szakoson, Kurdon, Gerjenben, Felsőnánán és Várongon is. Március 12-én magyar—lengyel baráti estet rendeznek Gyönkön, ahol Hunyadi Károly‘országgyű­lési képviselő tart előadást a Lengyel Népköztársaságról. Ha­sonló rendezvényre kerül sor 16- án Bölcskén, ahol Kaszás Imre országgyűlési képviselő élmény- beszámolót tart lengyelországi útjáról. i(5 j2> V\

Next

/
Oldalképek
Tartalom