Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-29 / 74. szám
TOLNA MEGYEI m ' A -7Vőúr VTCÄG PROLETARIAT. EGYESÜLJÉTEK! :;*12á XII. évfolyam 74. szám. ÁRA 5« FILLÉR Csütörtök, 1962. március 29. Két tsz, egy elnök Az anyagi hasznon túl, van abban valami felemelően emberi, hogy megyénkben is kezd kialakulni a gyenge, vezetési gondokkal küszködő tsz-ek megsegítésének új formája, amely csakis a szocialista humanizmus talaján jöhetett létre. Ilyenről az egyéni világban nem beszélhettünk, s elsősorban ezért sem lehet szó nélkül elmenni mellette. Az egyéni gazdák tehetsége, ügyessége, szerencséje nem volt egyforma, de arra még csak gondolni sem lehetett, hogy az ügyesebb, a tehetségesebb gazda patronálni kezdi el- esettebb társát, olyan meggondolásból, hogy a gyengébb is felemelkedjék az erősek színvonalára. Ilyen nem létezett, ennek ellenkezője annál inkább. Napjainkban viszont többször halljuk, hogy egy-egy jól működő tsz nagy tudású elnöke, mezőgazdásza, főkönyvelője egy gyengébb tsz-ben is vállal irányítást. Teszi ezt kizárólag azért, hogy a gyengén működő tsz szintén felemelkedjék a gazdag közös gazdaságok színvonalára. Az ilyen lépést még az is indokolja, hogy nincs az a nagy szakember-bőség. Az országban van rá nagyon sok példa, hogy az erősebb tsz vezetővel, szakemberrel segíti a gyengébbeket. Érdemes erre a kezdeményezésre több figyelmet fordítani és megfelelő módon alkalmazni. Tolna megyei példával is igazolni lehet a hasznát. A járásokban mindenütt akad néhány rosszul működő tsz, amelynek esetleg az a legnagyobb baja, hogy nem áll az élén gyakorlott, s tapasztalt vezető. Ugyanakkor többnyire a szomszédos gazdag tsz vezetői nagy gyakorlatú, jól képzett emberek. Itt van a bonyhádi járás egyik községe, Nagy- vejke. Az ottani termelőszövetkezet sehogyan sem bírt kimozdulni a szegénységből. Az elnökök nem boldogultak, egymást váltogatták, s a tagok panaszkodtak. Ebből a kilátástalan helyzetből a járás vezetői keresték — és mindenképpen meg akarták találni — a kiutat. Sikerült. Beszéltek a nagyvejkei szövetkezeti gazdákkal, s elmondták nekik, hogy fel kellene kérni Papp József apar- hanti tsz-elnököt. Ö talán elvállalná a nagyvejkei tsz irányítását is. Papp József vállalta, s ehhez az aparhantiak hozzá is járultak. Tavaly óta két tsz-ben elnök. Megvan a tudása, képzettsége, s győzi a munkát. Az eredmény pedig már egy év alatt jelentkezett. Nagyvejkén a tavalyi munkaegység-érték 30 forint. Korábban alig osztottak valamit. S a gyenge szövetkezet kezd magabiztosan felzárkózni a jómódú aparhanti mellé. Ez a példa a hozzáértés fontosságát is igazolja. Hasonló elgondolások vannak a megye más részében is. Nyilván célravezetőek lesznek. Az ilyen társ-elnökösködés elsősorban a szövetkezeti gazdák érdekeit szolgálja. A nagyvejkeiek felismerték, s szinte megható, ahogyan ragaszkodnak Papp elvtárshoz. Okkal, móddal, a körülmények megfelelő mérlegelésével hasznos tehát tovább szélesíteni ezt az újszerű kezdeményezést. Sz. P. Részleteiben is teljesíti negyedéves termelési tervét a Bonyhádi Cipőgyár Útnak indították az első negyedév utolsó export-szállítmányát A cipőiparban — mint az iparágak többségében — nem a termelési tervek túlteljesítése a feladat, hanem mindenekelőtt a kül- és belkereskedelem által igényelt választéknak megfelelően összeállított terv teljesítésére kell törekedni. Túlteljesítés csak az egyéb mutatóknál, mint a termelékenység, önköltség, minőségi összetétel, stb. kívánatos. A Bonyhádi Cipőgyárban a napokban vizsgálták meg az első negyedévi terv teljesítését. Megállapították, hogy a negyedév végére egy-kétezer párás túlteljesítés várható, ami még az egy százalékot sem éri el. Ellenben igen jelentős volt az év első hónapjaiban az előrehaladás, a termelés ütemessége, a tervszerűség terén. Míg a korábbi években gyakran előfordult, hogy az export-gyártásnál egy-egy szériát meg kellett „nyújtani”, mivel az előírt biztonsági tartalék nem volt elegendő a minőségi hiba miatti kiesés pótlására. Ez eltolódást okozott a programozásnál, a szabászat ban például az export-széria lefutása után pótlólag kellett egy kisebb mennyiségű alkatrészt leszabni. Végülis a gyár nem tudta a belkereskedelem részére előirányzott tervét megfelelő választéki összetételben teljesíteni. Most ilyen már nem fordult elő, pedig az első negyedben 65 ezer pár női és férficipő készült, négyféle modellben és négyféle színben, az NDK és a Szovjetunió részére. A szállítások Ü1 mezésének tervét is végig betartották, az NDK részére március 15-én, a Szovjetunióba pedig múlt hét szombatján küldték el az utolsó szállítmányt. Ma már a második negyedévi szállításra gyártják az export-cipőket. 'TjairaiyJ lucufniítfohrn IKiMÉiiiiÉ WiS Pill ■Sí (Foto: Bognár) Hruscsov beszéde a mezőgazdaság átszervezéséről, az anyagi érdekeltségről és az úi irányító szervek munkastílusáról Moszkva (MTI). Kedden a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának épületében ülést tartott a Központi Bizottság Oroszországi Irodája. Az ülésen a területi és határterületi pártbizottságok első titkárai is részt vettek. Hruscsov bevezetőben kijelentette, hogy az új irányító szervek gyorsaságának, operativitásának nem üléseken, vagy jegyzőkönyvek szövegezésében, hanem a gazdaságok konkrét gyakorlati irányításában, az emberek szakmai képzésében kell megmutatkoznia. Hruscsov rámutatott, hogy nem a káderek áthelyez- getésében van a lényeg. Ha az egyik kolhoz jobban dolgozik, mint a másik, nem kell minden esetben leváltani a gyenge gazdaság vezetőjét, mert az új vezető esetleg még rosszabb lesz. Ilyenkor az emberek szakmai képzésén, a jó tapasztalatok elterjesztésén legyen a hangsúly. Hruscsov ezután részletesen elemezte a mezőgazdasági termelés önköltségének kérdését. „E kérdés megoldásáért sokat tehetnek a mezőgazdasági tudomány művelői. Miért van az például, hogy az egyik gazdaságban 120 rubel egy mázsa disznóhús önköltsége, a másikban pedig 40 rubel, sőt, ennél is kevesebb? Erre a kérdésre választ kell adni, s ami a legfontosabb: meg kell mutatni az önköltségcsökkentés útját-módját”. Az állattenyésztésről szólva hangoztatta, hogy lehetetlen csökkenteni a tej önköltségét, amíg egy fejőnő nyolc-tíz tehenet lát el. Kijelentette, helyesnek tartja, ha az új irányító szervek vezetői a hatáskörükbe tartozó gazdaságok eredményei alapján kapják fizetésüket. „Csak ilyen prémiumrendszerről lehet szó. Ugyanis előfordul,, hogy még a tervet nem teljesítő üzemekben is fizetnek prémiumot, például az ünnepek alkalmából, vagy a negyedév, a félév végén, Aláírták a magyar-vietnami árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Hanoiban folytatott tárgyaié- Népköztársaság közötti, 1962. év- sok eredményeként március 27-, re szóló árucsereforgalmi és fi- én aláírták a Vietnami Demok- zetési jegyzőkönyvet. Ennek ér- ratikus Köztársaság és a Magyar telmében Vietnam ónt, olajos magvakat, kacsatollat, enyvezett lemezt és egyéb faárut, gyapjú- és kötöttárut, trikót, cipőt, kézműipari- és más termékeket szállít Magyarországra, különböző gépek, szállítási eszközök, szivaty- tyútelepek, műszerek, aluminium, hengerelt áru, acél, alumíniumkábel, gépzsír, gyógyszer, ponyva és egyéb árucikkek ellenében. A jegyzőkönyv tovább növeli a két ország közötti árucsereforgalmat. Több mini- négymillió rubel értékű árucsereforgalmi egyezményt kötöttek a magyar és a szovjet szövetkezetek az ilyen gyakorlat teljesen elhibázott” — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy nem kell félni az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásától. Van-e mód arra, hogy megháromszorozzuk minden kolhoz termelését? — kérdezte ezután Hruscsov. — Igen: — válaszolt, s elmondta, hogy a terméshozamok egyelőre még elég alacsonyak. „A gabona termésátlaga tíz mázsa, míg vannak országok, ahol 25—30 mázsás átlagtermést takarítanak be. Pártunk programja legalább 20 mázsás hektáronkénti termésátlagot ír elő. Ha ilyen hozamaink lesznek, megvalósul a gabonabőség”. Hruscsov ezután rámutatott, hogy nem szabad csökkenteni a vetés- területeket. Beszéde végén meggyőződését fejezte ki, hogy az OSZSZSZK pártszervezetei eredményesen bonyolítják le az átszervezést és újabb sikereket vívnak ki a mezőgazdasági termelésben. Gromiko fogadást adott a szocialista országok küldöttségeinek tiszteletére Szerdán délután a Szövetkezetek Országos Szövetsége székházában ünnepélyes külsőségek között aláírták a 12. magyar— szovjet szövetkezetek közötti árucsereforgalmi egyezményt. Az okmányok kicserélése után dr. Tatár-Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a SZÖVOSZ elnöke, és A. P. Klimov, az SZKP Központi Bizottságának póttagja a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezetei Központi Szövetsége — a Centroszojuz — igazgatóságának elnöke beszédet mondott. Mindketten hangsúlyozták, hogy a most megkötött, csaknem 4,3 millió rubel értékű árucsere- forgalmi megállapodás mind ösz- szegszerűen, mind pedig a választék tekintetében a legjelentősebb mindazok között, amelyek a két ország szövetkezetei között eddig létrejöttek. Hazánk igen fontos anyagokat, többek között 30 000 köbméter gömbfát és különböző háztartási gépeket kap a szovjet szövetkezetektől. Genf (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter kedden Genfben fogadást adott a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájában részt vevő szocialista küldöttségek tiszteletére. A fogadáson, amely meleg, elvtársi légkörben zajlott le, megjelent Lu- kanov bolgár, Rapacki lengyel, Menescu román, David csehszlovák külügyminiszter, valamint a szovjet, a bolgár, a román, a lengyel és a csehszlovák küldöttség j ció tagjai. - ....... re. F élmillió forint nyereségrészesedés Tegnap vált véglegessé, s mint ez szokás, azonnal hozzákezdtek a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés vezetői az 1961. évi nyereségrészesedés felosztásához. Az elmúlt évben eredményesen dolgoztak a vállalatnál, a tervet részleteiben is teljesítették és jelentős eredményeket értek el a költségek csökkentésében, a termelékenység emelésében. A múlt évi munka félmillió forint nyereségrészesedést „hozott a konyhára”. Az egyesülés vezetői, az üzemi tanács képviselői meghatározták az elosztás módját. Eszerint 22 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak a téglagyárak dolgozóinak. Természetesen különbséget tettek a gyárak között, többet kapnak azok a gyárak, melyek tervüket magasabban teljesítették túl, jobb eredményt értek el. Ma megkezdik a nyereségrészesedés számfejtését. És április harmadikén — a gyárakban ekkor tartják hazánk fel- szabadulásának évfordulóján a megemlékező ünnepségeket — kifizetik az egyesülés mintegy félezer dolgozójának a félmillió forint nyereségrészesedés kilencven százalékát, a visszamaradó tíz százalékot tartalékolják reklamá- esetére, jutalmazásokra, stb-
