Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

Te TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. március 28. Erélyes akció Algériában az OAS ellen Párizs (MTI). Az algériai fa­siszta zendülőket az elmúlt 48 Órában két súlyos csapás érte. Az egyik Jouhoud ex-tábornok le­tartóztatása, a másik a francia karhatalom erélyes fellépése Al­gírban, amely keresztülhúzta Sa- lannak, az ultra-tömegek álta­lános harcbavetésére irányuló tervét. Jouhaud volt tábornokot egész Vezérkarával együtt fogták el. Jouhaud az OAS nyugat-algériai erőinek főparancsnoka volt, Sá­lán három hadvezére közül az egyik, aki oráni származásánál fogva kitűnően ismerte működési területét. Az OAS kalózrádiója hétfőn elismerte, hogy Jouhaud letar­tóztatása érzékeny veszteséget jelent, ugyanakkor a harc foly­tatására biztatta híveit. Még súlyosabb lélektani csa­pást jelentett a fasiszta össze­esküvők számára a karhatalom határozott fellépése Algírban. Az OAS miközben híveit a tilalom ellenére a Babb el Oued- et körülzáró drótakadályok ellen küldte, a házak ablakaiban el­helyezkedett orvlövészeivel tüzet nyittatott a katonákra és csend­őrökre. A francia lapok tudósítói rá­mutatnak, hogy ekkor — ezúttal először — a francia katonai erők tüzet nyitottak a tüntető európai ultrákra. A sortűz következté­ben negyvennél több ember éle­tét vesztette, közel 150 pedig megsebesült. A francia laptudó­sítások hangsúlyozzák, hogy mindez bizonyára elkerülhető lett volna, ha a francia hatóságok már szombaton és vasárnap be­tiltották volna az ultrák mind hevesebb provokatív tüntetéseit. A nyugati hírügynökségek je­lentik: Az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormánya hétfőn Rábaiban megtartott szűkebbkörű ülésén ismét az ideiglenes végrehajtó­szerv felállításáról tanácskozott. Abderrahman Faresz igen meg­elégedetten nyilatkozott a kér­désben eddig lefolyt tárgyalások­ról. A kormány ezenkívül az FLN jelenleg külföldön lévő, vagy bebörtönzött kádereinek Algériába való visszatéréséről, és az FLN-nek a ráváró békefela­datokhoz illeszkedő átszervezé­séről tárgyalt. Az Egyesült Államok felvette a tájékozódó jellegű érint­kezést az algériai kormánnyal, — közölte egy meg nem nevezett amerikai magasrangú személyi­ség —, mégpedig a francia kor­mány tudtával. De Gaulle beszéde az április 8-i népszavazásról Párizs (MTI). De Gaulle hétfő esti rádió- és televíziós beszédé­vel megnyitotta az április 8-i népszavazás kampányát. „Erő­teljes igent” kért a francia vá­lasztóktól az eviani egyezmé­nyekre, és beszédének ezt a ré­szét — akárcsak az algériai zen­dülés felszámolásának szüksé­Anton Juiov találkozása Ben Mával Rabat (BTA). Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, aki jelenleg Marokkó fővárosában tartózko­dik, hétfőn találkozott Ben Khed- dával, az algériai ideiglenes kor­mány miniszterelnökével. Anton Jugov, a bolgár kor­mány nevében szívélyesen üdvö­zölte Ben Khedda miniszterelnö­köt az algériai tűzszüneti egyez­mény aláírása alkalmából. Ben Khedda megelégedését fe­jezte ki afelett, hogy a bolgár kormány hivatalosan elismerte Algéria ideiglenes forradalmikor mányát és megköszönte azt a se­gítséget, amelyet a bolgár nép Algéria küzdelmének legnehe­zebb napjaiban nyújtott. gességét hangoztató szavait — helyesléssel fogadta a francia közvélemény. A különböző politikai pártok állásfoglalásai után nem kétsé­ges, hogy a francia nép április 8-án . egységesen jóváhagyja az algériai tűzszüneti egyezményt és annak következetes végrehajtá­sát. Párizsi politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy a pozitív szavazatok száma eléri a 90—95 százalékot. De Gaulle beszédének befejező részében ugyanakkor nem tit­kolta, hogy a népszavazás ered­Párizs (MTI). „Döntés, amely ellenkezik Franciaország érde­keivel” — ezzel a címmel fog­lalkozik Jacques Duclos az Hu- manité keddi számában a fran­cia—szovjet diplomáciai viszály- lyal. „A francia kormány dön­tése, amellyel visszahívta moszk­vai nagykövetét és felszólította a Szovjetunió párizsi nagykövetét, hogy utazzék Moszkvába, a de- gaulleista politika reakciós jel­Moszkva (TASZS2). Március 26-án Moszkvában megnyílt a Szovjet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának 9. plénuma. Az ér­tekezleten az SZKP Központi Bi­zottságának márciusi ülésén ho­zott határozatok fényénél vitat­ják meg a szakszervezetek fel­adatait. Az előadói beszédet Vik­tor Grisin, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnö­ke tartotta. ről keddre virradó éjszakán Bu­enos Aires a peronisták múlt va­sárnapi választási győzelmével kirobbant válság legdrámaibb óráit élte át. A fegyveres erők vezetői egy hete többé-kevésbé következetesen Frondizi távozá­sát követelik, mert szerintük az elnök felelős a peronista erők előretöréséért. A különböző fegy­vernemek között mindeddig el­lentét volt azonban az alkotmá­nyos formák betartásának kér­désében. Hétfőn este azonban a három fegyvernem vezetői: Raul Poggi tábornok, a szárazföldi hadsereg parancsnoka, Augustin Pena ellentengernagy, a hadi­flotta parancsnoka és Cayo Alsi- na brigádtábornok, a légierők főnöke elhatározták, hogy közös frontot alakítanak ki az elnök ellen. Aramburu tábornok, volt ar­gentin elnök, akit Frondizi kért fel közvetítésre, ezekután hétfőn este felkereste az államfőt és írásban szólította fel lemondás­ra. Aramburu hangsúlyozta, hogy Frondizi távozása az egyedüli eszköz az alkotmányos folytonos­ság fenntartására. Éjfél után Aramburu közölte, hogy Frondi­zi visszautasította a felszólítást és kijelentette: „Nem mondottam le és nem is fogok lemondani.” A tábornok ezekután nyilatkoza­tot tett: „A köztársaság súlyos helyzetben van — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a megoldás csak Frondizi elnök lemondása lehet. Röviddel ezután a három fegy­vernem vezetői külön-külön ta­nácskozásra ültek össze. A meg­beszélések éjjel két óráig tartot­tak. Ugyanakkor Frondizi hívei az elnök otthonába siettek. Oda­érkezett Jose Maria Guido, a sze­nátus, valamint Federico Fernan­dez de Monjadin, a képviselőház ményét saját személyi hatalma fokozására akarja felhasználói és eddigi politikájának általános helyesléseként akarja értelmezni. A Szovjetunió elleni egyidejű ki­rohanásával ugyanakkor minden kétséget eloszlatott ennek a poli­tikának reakciós jellege felől. A francia demokratikus sajtó a beszédet kommentálva rámu­tat, a francia nép április 8-án csak az algériai békére szavaz igennel, de továbbra is nemet mond a degaulleista hatalom egyéb területeken folytatott poli­tikájának. legét bizonyítja” — írja a Fran­cia Kommunista Párt titkára. A cikkíró rámutat, a francia kor­mány kifogásolja, hogy a Szov­jetunió elismerte az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyát, ugyanakkor az eviani egyezményen a francia kormány miniszterének neve ott szerepel, Krim Belkasszem, az algériai miniszterelnök helyettesének ne­ve mellett. Grisin megjegyezte, hogy a fa­lusi szakszervezetek legfőbb fel­adata a szocialista munkaver­seny, sokoldalú fejlesztése, külö­nösen a verseny magas formái­nak — a kommunista munka mozgalmának — elterjesztése. Grisin hangot adott ama meg­győződésének, hogy a szovjet szakszervezetek a párt vezetésé­vel elő fogják segíteni a mező- gazdaság fellendülését. elnöke is. Mindenki úgy vélte, hogy a katonai államcsíny csak órák kérdése. Míg a katonai ve­zetők tanácskoztak, Rawson tá­bornok, a Buenos Airestől mint­egy 300 kilométernyire lévő Tan- dil városában állomásozó har­madik lovashadosztály parancs­noka felszólította az összes kato­nai parancsnokokat, távolítsák el erőszakkal Frondizit az elnö- (ci székből. A tábornok közölte, hogy menetkészültségbe helyezte egységét. Hajnali két órakor azonban bejelentették, hogy a három fegy vernem vezetői kedden még egy utolsó kísérletet tesznek a vál­ság „alkotmányos” megoldására. Az AFP jelentése szerint az ar­gentin fővárosban úgy vélik, hogy a három fegyvernem veze­tői egységesen szólítják fel le­mondásra Frondizit. A hírügy­nökség megjegyzi: szemmellátha- tó, hogy Frondizi makacssága olyan helyzetbe hozta a katoná­kat, aminőre nem számítottak. Kevés a valószínűsége azonban annak, hogy az elnök enged az újabb felszólításnak. Az elnöki palota őrségét a hajnali órákban újabb 150 katonával erősítették meg, ami igazolni látszik Fron­dizi kijelentését: „Csak fogoly­ként, vagy halottként távozom.” Frondizi jelenleg teljesen el­szigetelten áll szemben a katonák nyomáséval, mivel ezenkívül a peronisták is szemben állnak ve­le és távozását követelik a nagy polgári ellenzéki pártok is. Alberto Iturbe, a peronista mozgalom tanácsának elnöke hét főn este közölte, hogy a Madrid­ban tartózkodó Peron volt argen­tin elnök, akinek hívei a múlt vasárnap megtartott választáson nagyarányú győzelmet arattak Argentinéban, vissza óhajt térni Argentínába. Jacques Duclos a francia kormány szovjetéi lenes lépéséről Megnyílt a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának plénuma Buenos Aires drámai éjszakája Forrponton az argentin válság Buenos Aires (MTI). A hétfő­Az algériai események új fordulatot vettek azzal, hogy a francia katonaság és csendőr­ség — legalábbis az eddigiek szerint — határozott lépéseket tett az OAS banditái ellen, amelynek egyik fontos eredmé­nye, hogy egész vezérkarával együtt elfogták Jouhaud ex-tá- bomokot, akit a legutóbbi al­gériai puccskísérlet után távol­létében halálra ítélteik. Az OAS kalózrádiója is kénytelen volt beismerni, hogy Jouhaud elfo- gatásával érzékeny veszteség érte a lázadókat, akiket Algír­ban a francia csapatok vissza­szorítottak, s ezzel óráról-órára csökkennek Sálán reményei, hogy általános háborút tud ki­robbantani az eviani tárgyalá­sok eredménye ellen. Közben Franciaországban de Gaulle tábornok beszédével megkezdődtek az április 8-i népszavazás előkészületei. A francia haladó erők, a Francia Kommunista Párt vezetésével, már korábban erélyes harcot kezdtek, hogy meggyőzzék a francia szavazókat, csak az „igen” szavazat, az eviani tár­gyalásokon született megegye­zés jóváhagyása szolgálhatja az algériai béke, a demokrácia, a haladás ügyét. Ugyanezt kérte a franciáktól de Gaulle tábor­nok is hétfőn este elmondott rádió- és televíziós beszédében. A baloldali tömegek és a tá­bornok szándéka azonban hom­lokegyenest ellenkezik. A fran­cia tömegek „igen” szavazata az algériai békekötés helyeslését jelenti, de Gaulle viszont saját politikáját akarja az algériai fegyverszünet megkötésének ürügyén megerősíteni. Erre vall az a barátságtalan lépés is, amelyet a Szovjetunióval szem­ben követett el, miután a szov­jet kormány elismerte az algé­riai ideiglenes kormányt. Ez a döntés, mint Jacques Duclos hangsúlyozta, ellenkezik Fran­ciaország érdekeivel, ugyanak­kor azonban indokolatlan is, hisz az eviani egyezményeken a francia kormány miniszteré­nek neve mellett szerepel az al­gériai kormány megbízottjának aláírása. Ez a lépés de Gaulle politi­kájának reakciós jellegét mu­tatja, emeli ki Duclos, s erre más jelek is mutatnak. Nem véletlen, hogy a genfi tizen­nyolchatalmi leszerelési érte­kezletről épp Franciaország hi­ányzik, s a de GauUe-rezsim az, amely egyébként is igyek­szik megnehezíteni a nemzet­közi kibontakozást . Ugyanakkor azonban nem tu­dott kitérni az algériai ideigle­nes kormánnyal való tárgyalá­sok elől, s az eviani megegye­zés után kénytelen volt kemé­nyebben fellépni az ultrákkal szemben. De Gaulle most — miután nem kétséges, hogy a francia nép nagy tömegei jóvá­hagyják az eviani egyezménye­ket — a népszavazást saját ha­talma megerősítésére akarja felhasználni, mint ezt hétfői rádióbeszédében nyíltan ki is fejtette. A francia nép azonban csak az eviani megegyezésre adja beleegyezését, de Gaulle személyes diktatúráját még az eviani megegyezés ürügyén sem hagyja jóvá. Az NDK kormányának emlékirata a leszerelési bizottság tagállamaihoz Lothar Bolz, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügyminisz tere genfi látogatása idején em­lékiratot nyújtott át a tizennyol­ca« leszerelési bizottságban részt­vevő országok küldöttségeinek. Az emlékirat megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya teljes mértékben támogatja az ENSZ közgyűlésé­nek azt a határozatát, amely fel­szólítja a tagállamokat; ne bő­vítsék az atomfegyverrel rendel­kező államok körét. Az NDK kormánya újból megerősíti, hogy maradéktalanul egyetért a len­gyel kormánynak azzal a javas­latával, hogy atomfegyvermentes övezetet kell létesíteni, amely a Lengyel Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság területét foglalja magába. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya örömmel üd­vözölné, ha olyan atomfegyver­mentes övezetet létesítenének, amelynek nemcsak az előbb emlí­tett közép-európai államok a tag­jai, hanem az észak-európai or­szágok is. Kijelenti, hogy hajlan­dó vállalni az ilyen atomfegyver­mentes övezethez való csatlako­zásból származó kötelezettségeket. — Annak érdekében, hogy biz­tosítsuk a békét, az egész német népnek és Európa népeinek — folytatja az emlékirat — a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya rendkívül fontosnak tart­ja, hogy a két német állam az atomfegyvermentes övezethez tar­tozásból fakadó kötelezettségeken kívül vállalja azt is, hogy meg­szünteti a fegyverkezést és csök­kenti fegyveres erőit és fegyver­zetét. Az NDK kormánya elfogadha­tónak tartja, hogy külön ellen­őrzést létesítsenek mind a két német államban a nukleáris fegyverek minden fajtájának el­távolítása és a hagyományos fegy­veres erők csökkentése fölött. Le­hetségesnek tartja, hogy a nuk­leáris fegyverek és a hagyomá­nyos fegyveres erők terén eszköz- iendő leszerelést mind a két német államban olyan bizottság ellen­őrizze, amelyet paritásos alapon a varsói szerződés szervezetének ás az északatlanti szerződés szer­vezetének képviselőiből alakíta­nak. A holland kormány rendkívüli ülést tartott Hága (MTI). A holland kor­mány hétfőn este négyórás rend­kívüli ülésen foglalkozott a hol­land—indonéz előkészítő tárgya­lások megszakítása után bekövet­kezett helyzettel. De Guay mi­niszterelnök keddre összehívta az állandó külpolitikai bizottságot és a hadügyi bizottságot, hogy tájékoztassa azok tagjait a nyu- gat-iriáni válság kiéleződéséről. Sukarno indonéz elnök hétfői nyilatkozatában közölte, hogy egyelőre nem folytatják a múlt héten félbeszakított bizalmas hol­land—indonéz megbeszéléseket. Indonéz hivatalos személyek elmondották, Sukarnónak nagy csalódást okozott, hogy a vita békés rendezésére vonatkozó feb­ruári felhívására a hollandok nem azonos szellemben válaszol­tak. Az amerikai külügyminisztéri­um a történtek ellenére hétfőn azt a reményét fejezte ki, hogy Hollandia és Indonézia megbízot­tai mégis csak folytatni fogják megbeszéléseiket. Felhős, szeles idő Várható időjárás ma estig: erő­sen felhős idő, sok helyen eső. Élénkülő délnyugati, a Dunántú­lon északnyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet keleten plusz 2, plusz 5, nyugaton plusz 6, plusz 9 fok kö­zött

Next

/
Oldalképek
Tartalom