Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

indítanak. Állami VILÁG PROLETÁRJAI. EGYES ÜL JETEK! iathiv is7ű Lv . Oi Pác >emi v0^J’ v >- ar • - - k"J * X«) 2 6^ VJ cy *í . fSTra v Jesi u -•• MAC-tAP^ SZÓCiAl ISTA Ml/NKÁSP'iR! f.OUNA Mf XII. évfolyam, 71. szám. lapiö—" ÁRA: 70 FILLER vasarnap, iwöz. március A termelőszövetkezetek zárszámadási eredményeiről tanácskozott a megyei képviselőcso A megyei képviselőcsoport szombaton a szakcsi művelődési házban tartott ülést, amelyen Szűcs Lajos, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője számolt be a termelőszövetkeze­tek zárszámadási eredményeiről és legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi zárszámadás a megye egész pa­rasztságát érintette, s elmondot­ta, hogy az elmúlt évben — a különböző nehézségek ellenére is — emelkedett a termelés és a felvásárlás. Beszélt a Megyei Ta­nács munkájáról, ismertette a szövetkezeti gazdák jövedelmét, s elmondotta, hogy a szövetke­zetek az elmúlt évben 54 millió forintot fizettek vissza közép- és hosszúlejáratú hitelekből. En­nek ellenére emelkedett a mun­kaegység értéke, s ami ennél fontosabb, növekedett a szövet- 1 ezetek szervezeti, politikai és gazdasági egysége. Szűcs Lajos kitért a szövetke­zetek munkaerő-helyzetére, majd. hangsúlyozta, hogy a tsz-ek a rossz esztendő ellenére is szilárd árutermelő szektorrá fejlődtek Referátuma befejező részében el­mondotta, hogy a tsz-ek tiszta vagyona jelenleg több mint 525 millió forintot tesz ki, egy tagra pedig 11000 forint tiszta vagyon jut. Szűcs Lajos felhívta a fi- . gyeimet arra, hogy a tavaszi munkák elvégzésére a legjobb esetben is 32 munkanap jut, ezért legfontosabb teendő a rendelke zésre álló emberi és gépi mun­kaerő legjobb kihasználása. A beszámolót követő vitában Péti József, a tamási Uj Élet Tsz elnöke az emberekben vég­bement változást emelte ki, ami legfontosabb feltétele a további előx'ehaladásnak. Kifogásolta a szerződéses termeléssel kapcso­latban, hogy az egész országban azonos feltételeket szabnak meg jóllehet mindenütt más körülmé­nyek között termelnek. Figyel­meztetett arra is, hogy a rossz termelőszövetkezetek nem sajál kárukon, hanem a népgazdaság kárán tanulnak, ezért hatékony megsegítésük közös érdek. Balázs Ferenc a vendéglátó szakcsi Uj Élet Tsz elnöke szö­vetkezetének eredményeiről és ta­pasztalatairól • beszélt, s elmon­dotta, hogy az eredmények lát­tán mind többen térnek vissza a gazdaságba. Kaszás Imre, a kép­viselőcsoport elnöke javasolta, hogy a rádió és televízió az ed­diginél jobban kapcsolódjék be a mezőgazdasági propagandába Tömpe István, a Rádió és Televí­zió vezérigazgatója felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az átszer­vezésben a paraszti értelem zött. Most az a cél, hogy a zőgazdaság biztosítsa a szükség­leteket, ami megvalósítható, rádió és televízió lalkozva elmondotta, szel a televízióban gazdatanfolyamot amely lehetőséget ad arra is, hogy mindenütt konzultációkat rendezzenek, sőt a hallgatók vizs­gát is tehessenek. Prantner József az Egyházügyi Hivatal elnöke felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy pa- rasztpolitikárik alapja a kölcsö­nös bizalom. A kormány jóvá­tette a korábban elkövetett hibá­kat, s ennek eredményeként meg­indult az egységes paraszti osz­tály kialakulásának folyamata. Péti János, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke a tavaszi mun­kák jó megszervezésének fontos­ságára hívta fel a figyelmet, majd Szűcs Lajos válaszolt a felmerült kérdésekre. MINT MEGYÉNK MINDEN GIMNÁZIUMÁBAN, így a tol­naiban is rendszeresen folyik politechnikai oktatás. Magas szín­vonalon áll a rádiós, elektromos képzés. A negyedik osztályos fiúk — és ebben legnagyobb érdeme Kiss Vilmosnak van (képünk bal oldalán) — egy elektronikus számológépet készítettek, amelyet átalakítva, mint kibernetikus „játékot” tudnak használni. vitál)an/wwvwwwvwwwwvwwvwwwv/wwwi Kádár János elvtárs látogatása a Magyar Optikai Művekben Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kiss Dezsővel, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjával, a Budapesti Párt- bizottság első titkárával pénte­ken egésznapos látogatást tett a Magyar Optikai Művekben. Á vendégeket a gyár dolgozói nevé­ben Fajkos Aladár, a XII. kerü­leti pártbizottság első titkára, II műszálnak versenytársa a még mindig hernyóselyem Gyarmati László, a kerületi ta­nács vb-elnöke, Flautner Gyula, a MOM pártbizottságának titká­ra, Posch Gyula, a vállalat igaz­gatója, Goszler Károly, a szak- szervezeti bizottság titkára és Szegner László, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Posch Gyula tájékoztatója után Kádár János megtekintette a gyár több műhelyét. Hosszan el­beszélgetett a műhelyek munká­saival, műszaki vezetőivel, a ma­gyar iparnak jó hírnevet szerző kiváló műszerek tervezőivel, szerkesztőivel és elismerését fe­jezte ki a dolgozóknak. Tanácskoztak a termelőszövetkezetekbe helyezett szakemberek Szombaton, március 24-én a Tolna megyei termelőszövetkeze­tekbe helyezett szakemberek ta­nácskoztak Szekszárdon, a Me­gyei Pártbizottság tanácskozó ter­mében. Megjelent Soczó József, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, Virág István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Virág István értékelte a termelőszövetkezeti gazdaságok helyzetét, s hangsú­lyozta, hogy az eredmények el­érésében nagy része van a szak­emberek odaadó munkájának. Felszólalt a tanácskozáson So­czó József elvtárs, a Megyei Párt­bizottság első titkára. A vita részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk. Sxemle előtt Kocsolán A Mátai Antal kulturális szem- i s újra munkához láttak a kocso- le a i — ’ I iái kiszesek is. Az április elején (is új lendületet adott a művé- sorra kerülő körzeti bemutatóra szeti n.„i„ _iiuK. ivn_0 'i-uUILUh készülnek a színjátszók, a tánco­sok, valamint az iskola tánc­csoportja és zenekara. Kevesen tudják, hogy a se­lyemhernyó-tenyésztés szálai Szekszárdról, a „selyemgyárból” futnak ki. A gyárhoz kevés köze van, csak a köznyelv nevezi így, viszont itt tárolják, készítik elő az ország selyemtermeléséhez szükséges összes petét. Gulyási Ödön üzemvezető ka­lauzol bennünket a peteraktár­ba, ahol speciális állványokon tartják a sokmillió petét. — Még itt tároljuk a raktár­ban — magyarázza az üzemveze­tő —, mert a helyiség hőmérsék­lete hat Celsius fok alatt van. Ha a hőmérséklet hat fok fölé emelkedik, akkor megkezdjük a pete bemérését, dobozolását, úgy rakjuk további tárolásra a hűtő­helyiségbe. A bemérésre, dobo­zolásra általában március végén kerül sor, de most, az időjárás miatt valószínűleg eltolódik né­hány nappal. — Melyik községben foglalkoz­nak legtöbben selyemhernyóval? — Szedresen, Madocsán, Bölcs­kén. Szedresen például hetven dobozra van szerződés. Bátaszé- ken az AKÖV-telep gépkocsi- vezetői közösen nevelnek selyem- hernyót már évek óta. Egyéb­ként Tolna megye adja az ország összes termelésének nyolc-kilen­ced részét. — Sokan mondják, hogy a se- lycmtcrmclésnek nincs nagy jö­vője. Valóban áll ez a megálla­pítás? — Az igaz, hogy a műszálak sok helyről kiszorították a her­A dombóvári járásban több­éves hagyománya van már a dol­gozók esti iskolájának. Az idei tanévben azonban még az előb­bieknél is népesebb tábor kap­csolódott be a tanulásba. Érde­kes, hogy most már nemcsak a vasutasok, hanem más foglalko­zásúak is iskolapadba ültek. A járás községeiben úgyszól­ván még a legkisebb iskolában nyóselymet — válaszol Gulyási elvtárs —, de jövője igenis van. Nagyon sok alkalmazási »lehető­sége van még, ahol nem pótol­hatja jelenleg a műanyag. A né­pi demokratikus országok példá­ul évről évre fokozzák a her- nyóselyem-termelést. Itt vannak példaként a statisztikai adatok: A Szovjetunióban 1940—1949 kö­zött 29 százalékkal fokozták a termelést, és ezt még tovább nö­velik. Kínában 1959-ben 162 310 tonna gubót termeltek, és az idén már több mint 400 000 ton­nát terveznek. Bulgáriában a ter­melés fokozása érdekében 5000p- hektárnyi területet f ásítanak. Lengyelországban most akarják bevezetni. A Szovjetunióban a kolhozok is foglalkoznak selyem-^ termeléssel. Némelyik többet ter-j mel, mint nálunk egy-egy me­gye. — Az utak mentén most min-l denütt kiirtják az eperfákat.J^ _______ __ N em veti ez vissza a termelést?►különböző szocialista or­— Reméljük, nem. Ugyanisp szagok városai jelé. zárt epreskerteket telepítünk. AP Előtte gyerekek tana- tavasszal már 14—15 községben £ kodnak, mutogatnak a lombozhatják a telepített törpéd {érképen. Képeslapok, törzsű fákat, amelyekről lénye-r sz,-nes borítékok hév er - gesen könnyebben szedhetik ap nek az asztalon, vastag levelet. Néhány éven belül a me-£SZ(jfárak szomszédságá- gyében már hatvan-hetven köz-p ^an j±z asztal sarkán is ségben lesznek ilyen zárt ker'f összebújik egy-két szösz- tek, amelyeknek előnye lesz mégpfcg fej. Birkóznak az ide- az is, hogy vesszős tenyésztést p^g^ szavakkal, nyelvtani is lehet végezni, és ez fele any-£ szerkezetekkel. nyi munkába kerül, mint a le-p ... vélcredés ► Levelet fordítanak, a 1 a I. f levelező szakkör tagjai Hét községben 321 hallgató is folyik felnőttoktatás. Külön figyelmet érdeme) ezek közül a dalmand—alsóleperdi kéttanerős iskola, ahol az állami gazdaság dolgozói közül tizenöten ismer­kednek a tananyaggal. Nak kis község, lakói közül mégis har­mincán vesznek részt oktatásban. Az egész járásban összesen 321 felnőtt, jórészben koros dolgozó tölti estéit tanulással. A körzeti bemutatón a szín­játszók „A holtak nem fizetnek adót”, című színpadi műből mu­tatnak be részleteket. A népi táncosok fellépésében bizonyára gyönyörködik majd a közönség; csárdás ütemű, gazdag motívu- mú táncokkal szerepelnek majd. Bizottság elé lépnek az iskolások is. ök szorgalmasan késziilő tánc- csoportjuktól és jól összekovácso- lódott. zenekaruktól várnak sike­res szereplést. Jlíö s zküáluL tn<i(pj cl Le ó éi Kicsiny pont van be­yjelölve a falon lógó ► nagy, színes világtérké- *pen: Bonyhád. Ebből a ►pontból nyilak mutatnak oroszról — magyarra. A Szovjetunióból érke­zett. Egy pionír számol be arról, hogy mit csi­nálnak a szovjet úttö­rők. Nemsokára elkészül rá a válasz, amiből pe­dig ő tudja meg, hogy milyen munka folyik a bonyhádi úttörőházban. A pajtások beszámolnak arról, hogy ők egy való­ságos kis njjúlfarm gaz­dái, és arról is, hogy a fotós szakkör mozgó keskenyfitmet készít a szakkörök munkájáról, hogy a rádiósok most építenek egy ll+l-est, és még ki tudja, mi mindenről. Ottjártunkkor Berg- hoffer László az úttörő­ház igazgatója elmond­ta, hogy közel hatvanon tevékenykednek a leve­lező szakkörben. Ápol­ják a barátságot a szo­cialista országok úttö­rőszervezeteivel, de ter­vezik, hogy emellett az összegyűlt levelekből és képeslapokból kiállítást is rendeznek. A sok levél mellett számtalan érdekességet gyűjtöttek már össze a gyerekek. Képeslapok, kicsiny zászlók vannak a birtokukban. A legér­tékesebb kincsük egy kubai zászló, amire fél­tő szeretettel vigyáznak. A jelvényeket pedig címkékkel látják el és egy nagy közös tablón helyezik majd el őket. ...Amikor postás ér­kezik az úttörőházba, mindig hoz valamit. A gyerekek ilyenkor zsi­bongva veszik körül; vajon ki kapott levelet ismeretlen ismerősüktől? Testvérüktől. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom