Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

19C2. február 17. fOLNA WÉGVFI VWftJSAÖ A szója társításáról, a napraforgó termesztéséről és az izotó p - kísérletek ról nyilatkozik dr. Kurnik Ernő, az iregszemcsei kutatóintézet vezetője zik, hogy egységnyi területenként több fehérjét nyerjünk. A kísér­letekhez igen korszerű berende­zés áll rendelkezésünkre. Ma már ott tartunk, hogy intézetünk fel­szerelés tekintetében eléri a kül­földi, hasonló jellegű intézetek felszerelési színvonalát, beleértve a nyugati országokat is. Intézetünkben alapvetőek a szója-kísérletek. Kísérleti tapasz­talataink azt igazolják, hogy a szója jól társítható más növények kel, márpedig ez nagyon fontos a megfelelő takarmánybázis meg­teremtése szempontjából. Kísér­letezünk a többi közt a burgonya és szója együttes termesztésével. A szóját a burgonya sorába vet­jük, s a burgonyát rendesen mű­veljük. Az eredmények biztatóak. A napraforgó termesztésével kapcsolatban mindenek előtt fel kell hívni a figyelmet arra a hely télén gyakorlatra, amely szerint a napraforgót mostoha gyermek­ként kezelték a termelők, s nem művelték rendesen. Az eddig szo­kásosnál jobb művelést igényel a napraforgó, s a ráfordított munkát bőven meghálálja. A terméseredményekről készített statisztika ezt világosan mutatja. Nagyon jól bevált a borsós nap­raforgó termesztése. Kitűnő te­hén-takarmány, mert igen jó a tejképző hatása. Ezzel helyettesít­hető a zabos bükköny. Bőséges Qr Erdey-Gruz Tibor előadása a TIT-kiubban Dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth- díjas egyetemi tanár nagy érdek­lődéssel kísért előadást tartott a szekszárdi TIT-klubban február 15-én, csütörtökön a világ anya- giságáról. Az előadás után a résztvevők számos kérdést tettek fel a neves tudósnak. és jó takarmányt ad a naprafor­gós csalamádé és a tarló-napra­forgó is. I Sikerült kikísérleteznünk I alHBnlH_Cgy új takarmány­borsó fajtát, amely a kétéves nagyüzemi kísérlet során is meg­állta a helyét Ebből a fajtából — Iregi (IP 1.) takarmányborsó — már jelentős vetőmagmennyi­ség áll rendelkezésre és lehető­ség nyílik megyén kívül is széles­körű termesztésére. Most kísérletezünk a Kraszno- dári és a hazai napraforgó fajták keresztezésével. A Krasznodári- nak is, és a hazai fajtáknak Is sok jó tulajdonságuk van, és ezekből akarunk egy új fajtát előállítani. Ezeknél a kísérletek­nél bevezettünk egy módszertani újdonságot. Abnormális kromo­szómaszámú egyedeket keresünk és ez a kiindulás. Erre a mód­szertani újdonságra külföldön is felfigyeltek. Intézetünk ma már ott tart, hogy izotóp-kísérleteket is végez­hetünk. Jól felszerelt izotóp-la- boratóriümban vizsgáljuk a táp­anyagfelvételt, a fehérjeképződés optimális tényezőit és végezzük a különféle mutációs kísérleteket. Az izotóp-laboratóriumban ter­mészetesen a megfelelő óvórend­szabályok betartása mellett dol­goznak a kutatók. B. F. Harminc tolnai asszony utazott el pénteken az országgyűlés ülésszakára A tolnai nőtanács tagjainak régi kívánsága volt, hogy részt vehessenek az országgyűlés egyik ülésszakán, s az elmúlt hetekben többször fordultak ez­zel a kéréssel képviselőjükhöz, Bolvári József néhez. Pénteken teljesült a tolnai asszonyok régi vágya: külön autóbusszal 30 asszony, üzemi munkások, tsz-tagok ós házi­asszonyok utaztak a fővárosba. Az asszonyok délelőtt meghall­gatták Nyers Rezső pénzügy- miniszter parlamenti beszámo­lóját, megtekintették az Or­szágház épületét, délután Bu­dapest nevezetességeivel ismer­kedtek, este pedig az Erkel színház előadásán vettek részt. Tizeiiyolcsn tanulnak Teugelicen i mezőgazdasági technikum kihelyezett isztályában Tengelicen is működik a szek­szárdi mezőgazdasági technikum­nak kihelyezett osztálya. Amikor megkezdődött a tanítás, negyve­nen jelentkeztek, az első osztály­ból azonban már csak tizennyol­cán vizsgáztak. A tizennyolc eredményesen vizsgázott hallga­tó közül most már senki sem morzsolódott le, valamennyien folytatják tanulmányaikat a má­sodik osztályban. Dr. Szénás! Gésa legfőbb ügyész előadást tartott a szekszárdi jogásznapok keretében Tegnap, pénteken délelőtt dr. SZilcz Ákos megyei főügyész megnyitó szavaival megkezdődtek a jogásznapi rendezvények. Az ülésen megjelent dr. Szénás! Gé­za legfőbb ügyész, dr. Vígh De­zső, a Megyei Tanács VB elnök- helyettese, dr. Tóth Bálint, a Me­gyei Pártbizottság osztályvezető­je és dr. Szily László, a Megyei Bíróság elnöke. Mintegy kétszáz főnyi jogász­közönség hallgatta meg Szénási Géza legfőbb ügyész előadását, amelyet Jogpolitikánk időszerű kérdései címmel tartott. Dr. Szé­nási Géza elvtárs beszámolójában foglalkozott a XXII. pártkong­resszus iránymutatásaival, szel­lemével, s ennek tükrében rávi­lágított jogi életünk több idősze­rű problémájára. így a többi közt foglalkozott az osztályhelyzet fi­gyelembe vételével, a társadalmi veszélyesség kérdésével és a bün­tetések kiszabásánál a kellő ará­nyok betartásával. — A jogi gyakorlatban — mon­dotta a többi közt — a baloldali és jobboldali túlzások egyaránt megengedhetetlenek. Baloldali túlzásnak kell tekinteni a nevelő szerep lebecsülését, s helyette a túlzott szigor szükségességének hangsúlyozását. Ugyancsak balol­dali túlzás az osztályhelyzet túl­értékelése, a társadalmi bírásko­dás és a védelem szerepének le­becsülése. Ide kell sorolni az el­követést lehetővé tevő okok fel­derítésének mellőzését. Jobboldali túlzás az állami erőszak szüksé­gességének lebecsülése, a Szovjet­unió jogpolitikájának egyoldalú idézése, ami azt jelenti, hogy egyesek felfigyelnek az „enged­ményekre”, a jogpolitika enyhébb oldalaira, de figyelmen kívül hagyják a szigort. Jobboldali túl­zás a személyi, társadalmi veszé­lyesség lebecsülése, s az intéz­kedés késdelmessége is. Délután dr. Popovics Béla, a Közgazdasági és Jogi Könyvki­adó lektor-igazgatója tartott elő­adást Az elévülés problémái a polgári jogban címmel. A délutá­ni tanácskozáson felszólalt dr. Be nedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség országos főtitkára, s ' üdvözölte a megye jogászait. A MÉK IV. küldöttgyűlésének tanulságai Munkásakadémia, ismeretterjesztő előadások, gyermekfoglalkoztatás a Simontornyai Bőrgyár művelődési otthonában HIMHIIIIIIIIIMIHUIM A Simontornyai Bőrgyár mű­velődési otthona nagy gondot fordít a gyár dolgozói kulturális igénjteinek kielégítésére. Sikerrel szervezték meg a munkásakadé­IUMII Gazdasági jegyzetek : 85 százalék Nem akarjuk e helyütt felbiz­tatni a cipővásárlókat, hogy pa­naszkodjanak. Nincs erre szük­ség, mert a cipőgyárakban tud­ják, hogy baj van a cipők minő­ségével. Igaz, már sokkal jobb minőségűek a cipók, mint évek­kel ezelőtt, de még mindig akad kifogás éppen elég. A cipők hibaforrásaira keres­tünk magyarázatot Bonyhádon. S a válaszokból kiderült: ismerik az ipar vezetői a gondokat, és legjobb tudásuk, a lehetőségek szerint mindent megtesznek, hogy jó minőségű cipőket tudjanak a fogyasztóknak adni. De... ...De nem minden rossz cipő a gyá ri munka miatt rossz. Statiszti­kával, a gyakorlattal tudják bi­zonyítani a Bonyhádi Cipőgyár vezetői, hogy a selejtes cipők nyolcvanöt százaléka anyaghibás. Gyártási hiba miatt az áru 15 százaléka kerül csak leértékelés­re. Rossz anyagot kapunk — mond ]ák a cipőgyárban. Különösen azok a bőrök rossz minőségűek, amelyeket a Simontornyai Bőr­gyár Székesfehérvári telepén ké­szítenek. S a legnagyobb baj az, hogy a bőrhiba rejtett hiba. Legtöbbször csak gyártás közben, amikor már több ezer párnak való agyagot leszabnak, akkor derül ki, hogy a bőrnek rejtett hibája van. S ezek a nagy szé­riák, bizony emelik a selejtet. Mit lehet ilyen esetben tenni? A gyár elkészítit a cipőt, leértéke­lik, a fogyasztó olcsóbban jut a cipőhöz, de gyenge minőségben, így a több pár-szám nincs arány­ban a minőséggel, az áruért ki­adott pénzzel. Javítani kellene a nyersbőrök feldolgozásának módszerét, jobb minőségű anyagot kellene adni a cipőgyáraknak, hogy a készter­mék selejtjének nyolcvanöt szá­zaléka ne anyaghibás legyen. Szabványosítás 1 Ezekben a napokban javítják a téglagyárak présgépeit. Nagy és felelősségteljes munka ez. A mostani javítások minőségén mú­lik, hogy a gyártási szezonban mennyi lesz a gépállás. hogyan tudnak keresni a szezon-munká­sok. A sok éves szokáshoz híven, az idén sincs különösebb baj a gépek javításával. A javító mun­kások leleményességének köszön­hető ez. De probléma azért van bőven. Csak egy példát: A téglagyártó gép-apparátust három ország gépipara készítette. Az alja-részt Lipcséből, a felső részt Brnóból, a motorokat a Ganzból vásárol­ták. Tehát ebből következik: az alkatrészellátás nem jó. Számos gyárban heteket várnak különbö­ző csapágyakra. És emiatt húzó­dik a javítási idő. Sőt, a villany­motorok sem egyformák. Azonos teljesítményű motorokat használ­nak, négy-öt darabot egy-egy téglagyárban. A villanymotorok viszont különböző országokban készülnek. Tehát más csapágy­méret, tekercselés, stb. nehezíti a javítási munkát S érthető ezek után, hogy nem kis gond egy-egy téglagyárban határidőre elké­szülni a gépek javításával. Pedig meg lehetne ezt oldani olcsóbb»** is: ha szabványosítanák ftz »«»»•- ág termelő berendezéseit.-Pj­miát. Az akadémiára ötvenné­gyen iratkoztak be és rendszere­sen hallgatják az előadásokat. Az előadókat a helyi szakemberek közül válogatták ki. Február hónapban még két egészségügyi tárgyú ismeretter­jesztő előadásra került sor a Si- montomyai Bőrgyár művelődési otthonában. 19-én A szív- és ér­betegség elleni védekezés címen hangzik el előadás a Vöröske­reszt rendezésében, utána filmet vetítenek. Február 22-én pedig A bőripari dolgozók egészségvé­delme címmel hallhatnak isme­retterjesztő előadást a simontor- nyaiak. Nagy népszerűségnek örvend a bőrgyári dolgozók körében a mű­velődési otthon gyermekíoglalkoz tatási munkája. Barkácsoló, var­ró, hímző, játékkészítő és rajz- szaldcört szerveztek a gyerekek számára, akik szívesen vesznek részt szabad idejükben a szak­köri foglalkozásokon. Ez lehető­vé teszi, hogy a szülők nyugodtan végezzék munkájukat, mert jó helyen tudják gyermekeiket. Kulturális események a hét végén Vasárnap Bonyhádon rendezik meg a Tolna megyei fotókörök vezetőinek megyei konferenciáját Szakmai kérdésekről tárgyalnak a körvezetők, de azt megelőzően Bogdán Román fotóművész, a MADOME tagja előadást, majd színes diafilm-bemutatót tart A konferencia keretében kerül sor a „Tolna megyei tájak, emberek” című, Bonyhádon megrendezett kiállítás díjainak ünnepélyes ki­osztására. • Vasárnap délelőtt ifjúsági szel­lemi vetélkedőt rendez a KISZ a szekszárdi városi művelődési ház­ban. A kérdéseket a politikai, művészeti, tudományos, sport és játékismeretek köréből válogat­ták össze. Az öttusa rendszerben lebonyolítandó vetélkedő három első helyezettjét jutalmazzák. Még nincs egészen négy esz- ! tendeje, hogy a kormány javas- ! latára 35 földművesszövetkezet és négy termelőszövetkezet meg­alapította az értékesítő központot azzal a céllal, hogy bonyolítsa le a zöldség és gyümölcs felvásár­lását, értékesítését. A vállalat ezt a feladatát az elmúlt években több kevesebb sikerrel teljesí­tette, s teljesíti ma is. Ahogy fa­lun szélesedett a kollektiv gaz­dálkodás, a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának szerepe és feladata nap mint nap nőtt. Ma már ugyanis 129 tag­szövetkezete van a MÉK-nek, zömmel termelőszövetekezc- tek, s a vállalat bonyolítja le megyénkben a zöldség- és gyümölcsfelvásárlást, szinte teljes egészében. Ezeket a gondolatokat hallottuk bevezetőben a MÉK igazgatósága beszámolójában, a vállalat IV. évi rendes közgyűlésén... Az igazgatóság beszámolóját előterjesztő Nika Károly elmon­dotta, hogy 1958-ban Tolna me­gyében 1133 holdon termeltetett a vállalat konyhakerti zöldség­féléket és összesen 705 vagon zöldségféleségei vásárolt fed. En­nek alig több, mint húsz száza­lékát adta a szocialista szektor, a többit a kisgazdaságok. Ezzel szemben az elmúlt évben 4232 hold zöldségféle megtermelésére szerződött a vállalat, 2972 vagon­nal vásárolt fel, s ennek 96 szá­zalékát adta a szocialista szek­tor. Vagyis a vállalat négyszer annyi árut termeltet meg, vá­sárol fel és továbbít a fo­gyasztóknak, a konzervipar­nak és exportra, mint meg­alakulásának esztendejében. Ezek letagadhatatlan tények, s őszintén őrölünk, hogy így van, mert a tavalyi aszályos esztendő ellenére stabil árak mellett a zöldség- és gyümölcsellátás ma viszonylag jónak mondható. Hiba lenne azt mondani, hogy zöld­ségből és gyümölcsből árubőség van. Erről nincs szó. Nagyon is helyénvaló volt tehát, hogy a MÉK IV. közgyűlésén legtöbb szó arról esett: mit tehetnek a termelőszövetkezetek, s a válla­lat annak érdekében, hogy több zöldség- és gyümölcsféleség jus­son a fogyasztóknak, többet ex­portálhassunk. Ezzel kapcsolat­ban több hasznos javaslat hang­zott el. Az adottságoknak megfele­lően kialakítják a tájterme'ő körzeteket. így a zöldborsó, a zöldbab és paraj nagy ré­szét Dvnaföldvárott és a kör­nyező községekben termelik. A káposztaféléket a szek­szárdi járás déli részében, és így tovább. Sok szó esett ezúttal is a MÉK és a tsz-ek kapcsolatának meg­javításáról. Ez, —■ hogy úgy mondjuk — eléggé elcsépelt té­ma, de akkor is jó, hogy beszé­lünk róla. Mert ha a termelő és felvásárló szektor között nem jó az összhang, annak minden eset­ben a fogyasztók látják kárát. Ami pedig ezt illeti, a termelő­szövetkezeteknek is van mit ten­ni, meg a MÉK-nek is. Hiszen, ha a tsz nem termeli meg a szer­ződés alapján vállalt árumennyi­séget, a MÉK nem tudja felvá­sárolni. Ha viszont megtermeli, szállításra előkészíti, s a vállalat nem gondoskodik idejében arról, hogy eljusson rendeltetési helyére az áru, megromlik, aminek a kö­vetkezményei jól ismertek. Volt példa az elmúlt esztendőben erre is, arra is. Meg aztán a szabvá­nyok megállapítása is több vi­tára, nézeteltérésre adott okot az elmúlt esztendőben. Mindezen úgy kívánnak se­gíteni, hogy az idén beveze­tik: a termelőszektor a szál­lítás előtt 48 órával írásban bejelenti a vállalatnak, hogy mennyi árut akar átadni, s ezt honnét lehet szállítani. A vállalat pedig tovább tökéle­tesíti a jól bevált körzeti felvásárló-rendszert. Vagyis 3—4 tsz-nek lesz egy ál­landó felvásárlója, aki az áru minősítését a helyszínen elvégzi, a tsz-ben is meglévő szabvány­előírás alapján. A MÉK IV. küldöttgyűlésén el­hangzottakat hadd summázzuk azzal, amit Virág István, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője feszólalásá- ban mondott. A mezőgazdasági termelést az idén 9 százalékkal, a fel­vásárlást pedig 10,7 száza­lékkal kell emelni. Ez vonat­kozik a zöldség- és gyümölcs- termelésre, felvásárlásra is. S mivel a termőterület növe­lésére nem Igen van mód, csak is az az út járható, hogy a termelést növeljük. Ennek a lehetősége meg is van, csak az eddigieknél jobban ki kell használni. Ha a MÉK most megválasztott vezetőtestüle- tei — akik többségben termelő­szövetkezeti vezetők — ezen elv alapján végzik munkájukat, en­nek szellemében dolgozik az ap­parátus is, akkor egy év múlva elmondhatjuk, a zöldség- cs gyü­mölcs-ellátás jobb, mint tavaly volt. R. £.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom