Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
4 TOLNA OTEGTW NÉPÚJSÁG 1962. február 13. A munkásvédelmi őrségek szervezése után jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma Az SZMT munkavédelmi csoportjának véleménye az új balesetmegelőző módszerről A SZOT Elnökségének határo- ben a dolgozók tömegéinek bevo- Általában kéthetenként váltják zatáról, amely a munkásvédelmi násával nagyobb gondot fordít- egymást a dolgozók, így gyakor- őrségek szervezéséről intézkedik, sunk a baleset elleni védekezés- latilag egy évben minden mun- beszélgetést folytattunk a Szak- re. kasra háromszor, négyszer sor szervezetek Megyei Tanácsán — A munkásvédelmi őrség kerül, hogy egy bizonyos időszak- Puszpán István, és Fodor István szervezésének két fő célja van, ban karjára húzhassa a Munkásmunkavédelmi felügyelőkkel. éspedig: tudatossá tenni a dől- védelmi őrség feliratú szalagot, — Milyen meggondolások ve- gozókban, hogy nem csak a gaz- ezzel egy időben átvegye a brigád, zették a szakszervezeteket a mun dasági vezetők ügye a munkavé- az üzemrészben a felügyeletet. kásvédelmi őrségek szervezésé- delem; és nevelni kell a dolgozó- — Milyen hatással van ez a ben? — Tettük fel az első kér- kát, hogy megértsék, nem szabad módszer a balesetek alakulására? dést. a veszélyt lebecsülni. — A balesetek jelentős csök— Társadalmi üggyé kell ten- — Mikor kezdték a munkásvé- kenését vettük észre. Különösen ni a munkavédelmet. A szakszer- delmi őrségek szervezését? a súlyos kimenetelű balesetek vezetekre mind több, és felelős- — 1960 májusában hoztunk ha- száma csökkent örvendetesen. De ségteljesebb feladat megoldása tározatot, és azóta már több egy példát: A Simontomyai Bőr- vár, és ezek közül egyik legfon- üzemben bevezettük ezt a tapasz- gyárban 1960-ban hatvanegy tosabb a munka biztonságának talataink szerint jó módszert. üzemi baleset volt,. 1961-ben, a felügyelete. A szakszervezeti bi- — Hány üzemben működik munkásvédelmi őrség megszerve- zottságok ezt a munkát, a dolgo- ilyen társadalmi őrség? zésének évében pedig csak 33. zók nélkül nem tudnák elvégezni. — Nyolc állami gazdaságban. — Úgy tudjuk, a szakszerveze- Az elmúlt évben a korábbi évek- hat gépállomáson, a megye vala- teknek értékelni kell a dolgozók hez viszonyítva emelkedett az mennyi nagyüzemében, minteev jelügyeleti munkáját. üzemi balesetek száma, és a ta- húsz kisüzemben egy egy idő- — Igen, kellene, de sajnos erre valyi mintegy ezer üzemi baleset szakban négyszáz dolgozó vesz még nincs tapasztalat. — Bár a tette szükségessé, hogy a jövő- részt munkásvédelmi őrségben, munkásvédelmi őrségek, ahol korábban megalakítottuk, eredményesen működnek, de szükség volna munkájuk értékelésére. — A íonobbt feladatok? — Főleg a mezőgazdasági üzemekben szándékozunk meghonosítani ezt a jó módszert, ott is a szállítási munkáknál, mert tapasztalatunk szerint ott fordul elő legtöbb baleset. A szakszervezeti bizottságok, és a gazdasági vezetők segítségével még az idén minden üzemben, gazdaságban, a tsz-ek többségében létrehozzuk a munkásvédelmi őrségeket.- pí ~ a Szerkesztőség postájából----- — *ixl* ------J ól jövedelmezett az állattenyésztés A kajdacsi Aranykalász Tsz is megindult a fejlődés útján —erről számol be Vaszari István levelezőnk. A napokban megtartott közgyűlés mutatja, hogy a rossz időjárási viszonyok ellenére is több mint duplájára nőtt a munkaegység értéke az 1960. évihez viszonyítva. Növekedett a közös gazdaság vagyona, az elmúlt gazdasági évben 100 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót, több nyári karámot építettek. Jól jövedelmezett a juhállomány. Több mint 23 000 csibét neveltek fel. Ebben az évben tovább fejlesztik az állatállományt, nagyobb gonddal szervezik meg a munkát. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy ez évben még jövedelmezőbbé tegyék a közös gazdaságot. Tavaszt várók A Dalmandi Állami Gazdaság hibridüzeme jelentős mennyiségű fajtiszta vetőmagot készített elő a tavaszi vetésekhez. Hibrid- kukoricát a saját szükségletükön túl mintegy 400 vagon mennyiségben szállítanak termelőszövetkezeteknek, álfami gazdaságoknak. Megtörtént a 21 vagon kalászos vetőmag tisztítása is. Az állami gazdaság már felkészült a tavaszi munkákra, készenlétben áll a műtrágyaszóró brigád, ha az idő engedi, megkezdik a vetések tavaszi fejtrágyázását. Szabó Mátyás levelező Gazdagodott a közös gazdaság Az elmúlt napokban tartotta meg évzáró közgyűlését a báta- apáti Aranykalász Termelőszövetkezet. A tsz vezetősége számot adott a tagságnak az elmúlt évek gazdasági munkájáról is. Az eredmények elérését segítette az a tény is, hogy kezdettől fogva saját erőből igyekeztünk megoldani problémáinkat. Az elmúlt évben jól gazdálkodott termelőszövetkezetünk. Túlteljesítettük sertéshizlalási, tejtermelési tervünket. Szép az állatállományunk, komoly jövedelmet hozott az 1961- es évben. A szárazság nálunk is károkat okozott, több terményféleségből kiesést jelentett. Ennek ellenére elégedettek vagyunk. Karszalagos munkásvédelmi őr dolgozik a Szekszárdi Faipari Vállalat fényezőgépénél. ARCKÉP A sxervesső A járási székhelyen mindenki ismeri és szereti Ernő bácsit, a szervezőt. Nélküle nem múlhat el műsor a járási művelődési otthonban. Mindig és mindenhol ott van, ahol előadásról van szó. Funkciója azonban különbözik attól, amit a szó rideg értelme takar, mert Ernő bácsi különleges jeladatot is teljesít a kultúrmunka nagy területén: a bérletesek jegyeit hordja szét a tulajdonosoknak. Egyszerűbben kifejezve: házhoz szállítja a „kultúrát!” Tiszteletre méltó a feladat, mert nagy munka gyalog bejárni a közel ötven helyet. Annál is inkább, mert Ernő bácsi már nyugdíjas. Egy gazdag, munkában eltöltött élet áll a háta mögött. — Valóban — mondja mosolyogva — sokat kell magyarázni, embereket meggyőzni, s ez már kicsit fárasztó. Persze, azért csak csinálja, rendületlenül, szorgalmasan és szívből. S ezt az utóbbi megállapítást szebben nem is tudja más igazolni, mint maga a valóság. az élet, amely sokszor volt tanúja annak, hogy Ernő bácsi miként nélkülözte sajátjából egy-egy jegy árát, ha a bérletes pillanatnyilag nem tud ta tartozását kiegyenlíteni. „Pihenést?’ csak a vasárnap délutánok adnak számára, amikor a gyerekek közé vegyül, s meseórákat tart bábszínházi előadások előtt. S a kicsinyek ilyenkor tágranyílt szemmel csüngnek tekintetén, s valósággal isszák „mindnyájuk nagyapójának" szavait, aki csodálatosan szépeket tud mondani a I szegény asszony fiairól, a szőkehajú királylányról. (PAL-LÓ) Hova utazzunk az idén? — Hova mehetünk az idén külföldre, milyen belföldi utazások lesznek? t— tettük fel a kérdést Szilágyi Jánosnénak, az IBUSZ szekszárdi kirendeltsége vékétő- jének. — A napokban kaptuk meg központunktól az idei évre vonatkozó adatokat, jóváhagyásokat. Ezek szerint a Szovjetunióba 150 helyet biztosítanak, melynek nagy részét repülőgéppel, kisebb részét vonattal teszik meg. Az idei év érdekessége, hogy három autóbusz-kirándulásunk lesz külföldre ■— közvetlen Szekszárdról. Csehszlovákiai körutazás lesz az tó^^mejy^^knaposLeszA Szlovákia—lengyelországi körút hatnapos, míg az Erdély—Kolozsvár autóbusz-kirándulás szintén hat napot vesz igénybe. — A külföldi utak mellett az idén is folytatjuk Sopronba, Aggtelekre, a Dunakanyarba, a Ba- konyba, Harkányba és a Balatonra a megkedvelt társasutazásokat. Március 8-án különvonatot indítunk Budapestre. A három napig tartó társasutazás szállással, étkezéssel, színházlátogatással (Háry János) és városnézéssel mindössze 330 forintba kerül. Er« re az utunkra eddig már több mint négyszázan jelentkeztek. munkaegységenként 30,50 forintot fizettünk. Nagy" elismeréssel nyilatkozott a tsz vezetősége a tagok kollektív munkájáról, fegyelméről. Tagjaink számvetést tettek a közgyűlés után. Az egész éói mun ka eredménye azt mutatja, aki szorgalmasan dolgozik a termelő- szövetkezetben, megtalálja számítását. Erről beszélt Peluska Ferenc zetorvezető, akinek havi átlagkeresete közel 3000 forint, és Jäckl Lőrinc fogatos is, akinek 2266 forint volt a havonkénti átlagkeresete. A tsz jövedelmezőségét segíti az is. hogy már több év óta nagyrészt saját gépeinkkel dolgozunk. magunk végezzük a nagy javításokat is. Simon Ferenc ' ' ‘ ' ' tsz-elnök Jelmezes karnevál kisdobos-jelöltek részére Bonyhádon Az elmúlt vasárnap a bonyhád' úttörőházban jólsikerült műsoros, jelmezes karnevált rendeztek a II. számú általános iskola kisdobos-jelöltjei részére. A felvonulást tánc követte, majd a kisdobos bábszakkör szórakoztatta a jelenlévőket. A karnevál befejezéseként diafilm-vetítés volt. A szülők a karnevál előkészítésében sokat segítettek, Berghoffer László úttörőház-igazgató NEM MINDENNAPI ÜJlTÖRÓL, helyesebben újításról hallottam az elmúlt napokban, a Tolnai Selyemfonó Gyárban. Az újítás tanár nevéhez fűződik és a gyár műszaki dolgozói nagy elismeréssel beszélnek erről az Újításról. A gyakorlat is bizonyítja annak hasznosságát. Az újító Kappelmayer Mátyás, a Tolnai Földvári Mihály Általános Gimnázium matematika, fizika szakos tanára, az iskola műhelyfőnöke. A gyár dolgozói és a gimnázium tanárai között kialakult kapcsolat nem mai keletű. Évekkel ezelőtt kezdődött, amikor Tolna gimnáziumot kapott. A két üzem, a selyemfonó és a textilgyár dolgozói, de a község maga is születése óta édes gyerekének tekinti az egykori kaszárnyaépületben létesített gimnáziumot. Az üzemek patronálást vállaltak a gimnázium fölött, s ez nem névleges. Korszerűsítéséért, szépítéséért a község és két üzeme sokat tett. A KÖZÖS MUNKA gyakorlata és a közös cél, amelyet úgy lehetne összegezni, »-tegyük széppé iskolánkat«, közelhozta egymáshoz az üzemek dolgozóit, a tanárokat, az iskola tanulóit. E2 a kapcsolat még erősödött akkor, amikor a politechnikai oktatás bevezetésével a gimnazisták a gyárakban műhelygyakorlatot végeztek. A tanárok és a diákok gyakran bejártak a gyárba és a gyár dolgozói a Selyemfonóban és a Textilben barátként fogadták c/tz ú jító tanút őket. Amikor a Lenin atomjégtörő távirányítású kicsinyített mását készítették el a tolnai gimnazisták, a gyári dolgozói? szívesen segítettek a lakatos- munka elvégzésében. A jól induló kapcsolat egyre ei ősebbé vált, s a gyár dolgozói által nyújtott segítség viszonzásaképpen született meg Kappelma- yer Mátyás újítása. A szövőüze mekben — különösképpen a hernyóselyem szövödékben — meghatározott páratartalomra van szükség. A légnedvességet motor- ineghajtású lógnedvesítő gombákkal biztosítják, amelyek eddig gombnyomással történő ki- és bekapcsolással működtek. A művezetőknek külön gondot okozott, s a szövőgépeknél előforduló hiba javítása közben ezl meglehetősen ötletszerűen végez tok. Nem egyszer túl száraz,máskor túl nedves volt a levegő és mindkét véglet rontotta a selyemszövet minőségét. Ezt a problémát oldotta meg Kappelmayer Mátyás gimnáziumi tanár újítása, aki egy olyan távvezérlésű automatát szerkesztett, amellyel állandó értéken tarthatják a megfelelő légnedvességet. Az újítás automatizálta a légnedvesítő gombák ki- és bekapcsolását, a hétfő reggeli munkakezdéstől a szombati munkabefejezésig. A GYÁRBAN ÜGY FOGADJÁK a gyakran belátogató tanárt, mintha a gyár kollektívájához tartozna. Baráti kapcsolatban van Faggyas Istvánnal, a gyár vezetőjével éppúgy, mint a műszakiakkal, vagy a gépeknél dolgozó szövőnőkkel. Tisztelik és szeretik. Személyében azt az embert látják, aki tanári hivatása mellett arra is gondol, hogy a gyáriak munkáján könnyítsen. — Néhány hónap óta kísérletképpen alkalmazzuk az újítást — mondja Kovács János, a selyem- szövöde technológusa— és az eddigi gyakorlat azt mutatja jól. bevált. Mások is így vélekednek. így beszéltek az újításról a selyemgyáriak és a sok elismerés birtokában megkerestem Kappel- mayer Mátyás tanárt, az újítót. Az újságíró esetenként nehéz helyzetbe kerül, különösképpen akkor, ha az illető, akiről írni akar, szűkszavú, kevésbeszédű. így jártam Kappelmayer Mátyás tanárral is, bár felkészültem néhány kérdésre, s ezekre szerettem volna választ kapni. Mint máskor, ezúttal is kedvesen fogadott, s néhány szóban ismertette az újítás lényegét, amelyről már a gyáriaktól részletes tájékoztatást kaptam. Ezt el is mondtam, mire ő így válaszolt: — Nem tudom, lehet-e újításomnak olyan nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy a sajtóba kívánkozzék. Elsősorban az az elgondolás vezetett, hogy viszonozzam a sok segítséget, amelyet iskolánk a gyár munkásaitól kapott. Véleményt sem tudok mondani a készülék hasznosságáról, ezl a gyáriak a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján dönthetik el. Minden esetre örülök annak, ha újításom beválik, mert ez azt is jelenti, hogy a textil, a bőr, a fa és más oly^p iparágakban is alkalmazható, ahol a légnedvesség szabályozása eddig még nem megoldott. N*e vegye rossz néven, de magamról nem szívesen beszélek. Nem vettem rossz néven, különösképpen nem, miután dr. Bársony Róbertnéval, a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai előadójával beszéltem, aki a következőket mondotta: KAPPELMAYER MÁTYÁS elvtárs munkájának elismeréssel adózunk Olyan ember ő, akiről úgy szoktunk beszélni: áldozatkész, szerény ember, kommunista, Pozsonyi Ignácné
