Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! rot» A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPARI TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG'YEI TANÁCS LAPJA r Csütörtök 1962. február 15. XII. évfolyam L 38. szám * ARA: 50 FILLÉR Kádár János a kővágóőrsi Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Pap János belügyminiszter és Sándor József, a Központi Bizottság osz­tályvezetője szerdán Veszprém megye egyik legeredményesebben dolgozó közös gazdaságába, a kő­vágóörsi Béke Tsz-be látogatott, ahol részt vettek a termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyűlésén. A közgyűlésen felszólalt Kádár János is. Elismeréssel nyilatko­zott az eredményekről és további jó munkát kívánt a közös gazda­ság dolgozóinak. II békéről tanácskoztak a megye protestáns lelkészei A Hazafias Népfront rendezé­sében tegnap Szekszárdon, a köz- alkalmazottak klubjában talál­koztak a megye protestáns lelké­szei dr. Pinczési Pállal, a Ma­gyar Távirati Iroda külpolitikai főosztályának vezetőjével, aki is­mertetést adott a külpolitikai helyzetről. Dr. Kathona Géza református esperes megnyitója után dr. Pin­czési Pál előadása követ­kezett. Beszámolójában főleg a, ..... _______Jé-L s ével foglalkozott. — A szocializmus létéhez kez­dettől fogva hozzá tartozik a bé­kés egymás mellett élés gondola­ta. — mondotta többek között előadásában. — Ezt bizonyította a győzelemre jutó szocialista for­radalom első ténykedése is, am'_ kér* 1917-ben .kiadta a békéről szóló dekrétumot. Ez a világrend- szer azóta is legfontosabb kér­désnek tekinti a béke ügyét. — Természetesen napjainkban a békés egymás mellett élés már más formában vetődik fel, mint a Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején. Megváltoztak az erőviszonyok és ennek tudható be, hogy ma már arról is beszél­hetünk, hogy elkerülhető a vi­lágháború még akkor is, ha ka­pitalista államrendszer is uralko­dik a világ egy jelentős részén. Az előadó részletesebben be­szélt saját élménye alapján a berlini kérdésről és megemléke­zett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XII. kongresszusán ho­zott főbb elvi határozatokról, békés egymás mellett élés kérdé-',■fiamelyek a béke kérdésével fog­lalkoztak. Az előadás után a protestáns papok kérdéseket tettek fel. Szó­ba került szinte valamennyi fon­tos külpolitikai esemény, a lesze­relési konferencia helyzete, az ENSZ « szerepe, a nyugat-iriáni kérdés. A hozzászólások foglal­koztak a békéért folytatott harc­ban a protestáns lelkészekre há­ruló feladatokkal. Dr. Krähling Dániel evangéli­kus esperes összegezte a tanács­kozás eredményeit és köszönte meg az előadást dr. Pinczési Pál­nak. A koreai kulturális attasé látogatásai megyénkben Baj Jon Gab, a budapesti ko­reai nagykövetség kulturális at­taséja Tolna megyei tartózkodása alatt ellátogatott szerkesztősé­günkbe, majd a TIT vezetőivel beszélgetett, később pedig hosz- szabb időt töltött a Tolnai Se­lyemgyárban. A selyemgyárban hosszasan elbeszélgetett az üzem vezetőivel és munkásaival. Rövid és enyhe lefolyású az idei influenzajárvány Egyes, Magyarországgal szom- ségügyi felvilágosító munkához, szédos országokban az elmúlt he- Az iUetékes szervek arra is tekben influenzajárványok lepte' utasítást kaptak, hogy ahol le- fel, amelyekre altalaban a gy°r hetőség van raj szervezzék meg a terjedes, a megbetegedesek rövid közösségekben az intézményes és enyhe lefolyása jellemző. Hazánkban az első megbetege­dések január végén kezdődtek,1 amikor Komlóról érkezett jelen­tés az influenza tüneteit mutató betegek számának hirtelen emel­kedéséről. A komlói influenza- járvány február első hetének vé­gén elérte tetőpontját, azóta csök­ken. Ugyanakkor Baranya megye több községében is fellépett az influenza. Az eddigi megbetege­dések enyhe lefolyásúak: a me­gye két járásából jelentett 4200 beteg közül ugyanis egynél sem lépett fel szövődmény. A fővárosban február második! hetében jelentkeztek az influen­zajárvány kezdődő jelei: az is­kolai hiányzások száma kisebb mértékben növekedett, a körzeti orvosok betegforgalma emelke­dett. • Az Egészségügyi Minisztérium felhívta a fővárosi és a megyei egészségügyi osztályok vezetőit a házi és az intézeti betegellátás biztosítására, a gyógyszerkészlet feltöltésére és megadta az irány-! elveket a megelőző és az egész' kvarcfény-kezelést. Az első esztendő meghaladták a eredményei várakozást Még az erkélyen sem jutott ülő­hely a későn érkezőknek a szek­szárdi városi művelődési ház nagytermében, a Béri Balogh Ádám Tsz első zárszámadási köz­gyűlésén. Azok a tsz-gazdák jöttek itt össze, akik tavaly ilyen­kor kezdték el új, szövetkezeti életüket. Nem lehet hosszú útról, országra szóló sikerekről beszél­ni, amikor mérlegre tesszük a Béri Balogh Ádám Tsz esztende­jét, de lehet beszélni kellemes csalódásról, arról, hogy az elért eredmények meghaladták a vára­kozást. A szövetkezeti gazdákkal együtt vetettek számot a megye és a város vezetői. Az elnökség­ben ülő szövetkezeti vezetők, tsz- tagok, a patronáló üzemek képvi­selői között foglalt helyet Sóczo József, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Bizottságá­nak első titkára, Szabópál An­tal, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Szekszárdi Járási Bizott­ságának titkára, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese és Kalmár József, a Szek­szárdi Városi Tanács VB elnöke. A Garay téri 1. sz. Általános Iskola kedves műsora és dr. Vígh Dezső bevezető szavai után Hei- mann Ferenc, a szövetkezet elnö­ke ismertette a vezetőség nagy gonddal, közgazdasági alaposság­gal elkészített, emberséges han­gú beszámolóját. Feszült figyelem kísérte a beszámolót, a tagok szinte az elnök szavai után sut­togták a számokat, amelyek az fi munkájukról, munkájuk eredmé­nyeiről közölték a sokatmondó tényeket. Jó érzés ilyen beszámolót hall­gatni, amelyből kibontakozik egy új, első éves szövetkezet erőfeszí­téseinek meggyőző eredménye. Az. hogy a termelési, áruértékesítési terveket túlteljesítették, az, hogy a tagok közül sokan emelkedtek ki kiváló munká­jukkal, az, hogy a sok nehéz­ség, a nagy aszály ellenére a tervezett 19,97 forint helyett 30,54 forintot ér egy munka­egység. A múlt évben gyarapodott a sző* vetkezeti gazdaság, de gyarapo­dott minden szövetkezeti gazda egyénileg is. A munkaegységre kapott jö­vedelmen kívül még földjá­radékot, a részes kukoricából burgonyából és szőlőből járó természetbeni juttatást is kap tak a tsz gazdái, amelyek nagymértékben emelik egyé­ni jövedelmüket. Sőt azok, akik teljesítették az alapszabályban megszabott mun­kaegységek számát, minden mun­kaegységükre a 30 forint 54 fil­léren kívül még 1 forint 38 fil­lért kaptak abból, amit az Álla­mi Biztosító vízkár címén meg­térített a szövetkezetnek. Az évi számvetést még tartal­masabbá tette a bíráló szó. Az elnöki beszámoló már nyíltan, őszintén feltárta a hibákat, ame­lyek elkerülésével még szeßb eredmények születhettek volna. Nagyon őszinte volt és dicséret­re méltó az ellenőrző bizottság elnökének. Frei Józsefnek a be­számolója, amely a zárszámadási közgyűlés elé tárta kendőzés nélkül az el­követett hibákat. Ebből a beszámolóból látszott, hogy az ’ ellenőrző bizottság jó! betöltötte hivatását a Béri Ba­logh Ádám Tsz-ben. A tartalmas beszámolók után 18 szövetkézét! gazda — köztük számos asszony — kért szót a vita során. S amilyen őszinték voltak a beszámolók, olyan őszin­ték voltak a felszólalások is. őszintén mondták el a nehézsé­geket. egyéni sérelmeket., bírál­tak és dicsértek. Több felszóla­lás, mint például Illés Józsefé, Markwart Jánosé, Terepesi Jó­zsefé, Tóth Ferencé, Bicsérdi Jó­zsefé fejezte ki elismerését a ve­zetés iránt, tett javaslatokat és kérte a tagságot, hogy a múlt évi eredményeket szorgalmasabb munkával fokozza. Illés József azt mondotta: „Ne legyünk elé­gedettek! Idén legyen jelszavunk: 40 forintot minden munkaegység­re!” Felszólalt Sóczo József elvtárs is, a Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizottságának első titkára. Beszédének elején visszaemlékezett az alakuló köz­gyűlésre s megállapította: nagyot nőttek egy év alatt a Béri Balogh Ádám Tsz gazdái. Nemcsak a gaz­dasági eredmények dicséretesek, A SOKADIK, MINT SZENZÁCIÓ Zavartan gyüri-gya- varja sapkáját. Homlo- 1 kára izzadságcseppeket csal az izgalom. Az is­kola helyettes igazga­tójának barátságos sza­vai pillanatok alatt feloldják a zavart, s 1 szívesen adott tanácsai megelégedett mosolyt csalnak a fiatalember arcára. A zavar és iz- )galom elszáll, s az igazgató-helyettes és ) az újságíró határozott válaszokat kap a kér­désekre. — Szekszárdon, a mezőgazdasági techni­kumba szeretnék be­, iratkozni. Tovább aka­rok tanulni. — De « be nem fe­jezett Vili. osztály... — szól közbe Temesi Má­tyás, a tengelici álta­lános iskola helyettes igazgatója, akinek szo­bájában folyik a be­szélgetés. — ...azt az idén be­fejezem. Majd Szek­szárdon vizsgázom. S utána akarok a tech­nikumba beiratkozni. — Hol dolgozik? — Most szereltem le a katonaságtól. A Szek­szárdi Állami Gazdasár' szőlészetében szeretnél: munkát kapni. Oda r mezőgazdasági techn: kum sincs messze. A levelező tagozaton ta­nulnék tovább. A Vili. osztály, — mosolyodik el — bízom benne, hogy sikerül. Majd úgy tanu­lok, hogy ne legyen semgii baj. Nagyon sze­retnék tovább tanulni. Csak az a bökkenő, hogy igazán a kertészeti ta­gozatra szeretnék men­ni. Szekszárdon pedig olyan nincs. — Hát akkor? — Van szőlészeti ta­gozat. Végeredményben az is kertészet — teszi hozzá. Temesi Mátyástól tu­dom meg azután: — Száraz Jánosnak hívják. Alsótengelicen lakik. Cigány fiú. Apja már idős ember, több testvére van. Alsóién­hanem azok a változások is, ame­lyek az emberek tudatában az el­múlt alig egy esztendő alatt vég­bementek. — Jelesre vizsgázott minden ne hézség ellenére a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz — mondotta Sóczo elvtárs. Az első év tapasztalatlansága, az emberek sok kételye, bi­zalmatlansága, szokatlansága, a felhőszakadás és az aszály csapásai ellenére ez a szövet­kezet az élenjárók színvona­lára küzdötte fel magát. — Most már nem kell senkit meggyőzni arról, hogy a szövet­kezet fölényben van a kisüzem­mel szemben. Arról sem, hogy jobb életet tud biztosítani a pa­rasztembernek, mint a kisparcel- la — ezt már példák ezrei, a pa­rasztság, a magyar falu megvál­tozott élete bizonyítja. A jövő feladatainak ismertetése után az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára néhány olyan kérdéssel foglalkozott, ame­lyet a felszólaló szövetkezeti gaz­dák vetettek fel. így az öregek fokozott megbecsü­lésével kapcsolatosan hang­súlyozta, hogy államunk és minden szövetkezet mind többet ad az öregeknek, de ez nem pótolhatja a gyerme­ki szeretetet. A gyermeki szeretet azt paran­csolja mindenkinek, hogy támo­gassa, gyámolítsa öreg szüleit és ne bízza azokat teljesen az ál­lamra és a szövetkezetre. Majd arról beszélt Sóczo elvtárs, hogy a szövetkezetben legyenek a gaz­dák figyelmesek, emberségesek egymáshoz. Kerüljék a személyes­kedést, pletykát és segítsenek egymásnak. Váljanak a szövetke­zetek valódi szocialista közösség­gé, ahol öröm az élet és a leg­főbb értékmérő a munka, s jel­lemző vonás az egymás segítése. — Amikor a szövetkezeti gaz­dák jogairól beszélünk, soha ne feledkezzünk meg a kötelességek­re is felhívni a figyelmet — hangsúlyozta Sóczo elvtárs. — Jogokra akkor tarthatunk igényt, ha vállaljuk a kötelességeket is. amelyeknek teljesítése után illet meg a jog bennünket. Befejezésül a következő gon­dolattal foglalkozott még Sóczo elvtárs: — Nyugodtan mondha­tom, hogy Magyarországon nem volt még olyan párt és olyan kor­mány, amely úgy megtartotta ígéreteit, és beváltotta szavait, mint a mi pártunk, a mi kormá­Szavunknak súlya van. s ez adja meg a mi politikánk te­kintélyét. Ez teremti még a bizalmat. gelicen járt általános is-i kólába. Nem volt rossz! tanuló. De annak idején f nyunk. sajnos a nyolcadik osz-1 tályt nem tudta befejez ni. öreg szülők, sok ap­ró testvér, szegénység. így zajlott le a beszél-1 getés a tengelici általá- JEbben a politikai légkörben jó nos iskola igazgatói szo-f vezetéssel, szorgalmas munkával bájában. Egy cigány fiú Ja_ Béri Balogh Ádám Tsz is év- tovább akar tanulni,Iről évre jobb eredményeket ér- középiskolában. Ihet el az egész ország, a szövet­Hogy mi ebben a szen-l kezeti közösség és minden egyes záció, hiszen nem az el-lszövetkezeti tag javára. ső? Valóban, nem azI Sóczo elvtárs beszéde után dr. első, nem az egyetlen. lVígh Dezső zárószavaival ért vé- És éppen az benne a {get az ünnepi közgyűlés fő na- szenzáció, vagy mégin- jpirendi pontja. A közgyűlés még kább jó érzés, hogy Szá-Iúj tagokat vett fel és néhány, a ráz János már a soka-Y°\yó dik. I. gy. szövetkezeti életet érintő Fkérdésben hozott határozatot. Gy. J. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom