Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
2 TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1062. február 7. Zarin felszólalása az ENSZ politikai bizottságának ülésén a kubai panasz vitájában New York (TASZSZ). Az ENSZ politikai bizottságának hétfő esti ülésén folytatták a kubai panasz vitáját. Karel Kurka. csehszlovák küldött felszólalásában feltette a kérdést: — Ki jogosította fel az Egyesült Államokat annak eldöntésére, vajon „jó” vagy „nem jó” valamely ország társadalmi rendszere? — Minden országot megillet az önrendelkezés joga — hangsúlyozta a szónok —, és ez a jog az ENSZ alapokmányának sarkköve. Az Egyesült Államok kormánya külpolitikájának elvéül mégis a más országok' bel- iigyeibe való beavatkozást tette. A csehszlovák megbízott felszólította a bizottság tagjait, támogassák Csehszlovákia és Románia határozati javaslatát, amelv követeli, hoev a washingtoni kormány hagyja abba a beavatkozást Kuba belügyeibe. Utána Zorin, szovjet képviselő szólalt fel. Több kérdést tett fel az Egyesült Államok megbízottjának, aki előzőleg megpróbált kitérni az Egyesült Államokkal szemben emelt vádak elől. — Miután az amerikai megbízott felszólalásában megkerült minden kényes kérdést — mondotta Zorin —, és miután igen fontos a múlt tanulságainak és az amerikai kormány jelenlegi szándékainak tisztázása, szükséges, hogy az ENSZ mindjárt a vita elején tudja, mi a tényleges, helyzet. így például az ENSZ üléstermében már nem először hangzanak el olyan kijelentések, hogy az Egyesült Államok „nem készült és nem készül agresszióra Kuba ellen*’. Stevenson április 17-én is tett ilyen kijelentést, vagyis ugyanazon a napon, amikor az Egyesült Államok hadiflottájának fedezete alatt megindult az intervenció Kuba ellen. — Elismeri-e Stevenson e be- h'SfOlág^ tényét? Tavaly április 24-én a Fehér Ház nyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében Kéft'fíMy' elnök „vállalja á felelősséget az utóbbi napok eseményeiért”, vagyis a kubai nép ellen az Egyesült Államok részéről néhány nappal azelőtt megszervezett intervencióért. Mit szól ehhez Stevenson? Az amerikai sajtóban értesülések jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok látja el a szükséges pénzeszközökkel a kubai ellenforradalmárokat. (Erről írt például a Név/ York Times 1961. augusztus 1-én). Kérdés: vajon ellátta-e az Egyesült Államok a szükséges pénzösszegekkel a fegyveres behatolás résztvevőit és továbbra is folytatja-e ezt? Igen, vagy nem? Guatemala elnöke 1961. december 31-én beismerte, hogy kormánya az Eevesült Államok kérésére rendelkezésre bocsátotta Guatemala területét a Kubába való betöréshez szükséges erők kiképzésére, az Egyesült Államok pedig kötelezte magát, hogy fegyvereket és oktatókat küld Guatemalába, az intervenciósok részére. Tud-e Stevenson Guatemala elnökének a kijelentéséről, és ha igen. alátámasztja-e. vagy tagadja a benne foglalt tényeket? Ismeretes, hogy a behatolókat, egészen Kuba parti vizeiig amerikai torpedórombolók és a „Boxer” repülőgép-anyahajó kísérte, a zsoldosok bombázó repülőgépeit pedig az Egyesült Államok légihaderejének lökhaj- tásos vadászgépei kísérték. így volt-e, Mr. Stevenson, igen, vagy nem? Kuba képviselője a mai ülésen tényeket idézett, amelyek bizonyítják, hogy a washingtoni kormány újabb agressziót készít elő. Meg is nevezte azokat a helyeket, ahol az újabb betöréshez felhasználandó bandákat kiképzik és felfegyverzik. Mit tud mondani erre vonatkozólag Stevenson? Az amerikai megbizott úgy állította be a Punta del Este-i értekezlet eredményét, hogy jóformán valamennyi latin-amerikai ország egyöntetűen támogatta az Egyesült Államok felfogását. De akkor mivel magyarázza Stevenson azt a kézenfekvő tényt, hogy Punta del Este-ben Kubának az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárását kimondó határozat kulcspontjait nem voltak hajlandók magukévá tenni olyan Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi számában „Kuba ügye diadalmaskodik” címmel vezércikkben kommentálja a második havannai deklarációt. — Ez a jelentős dokumentum — írja — a forradalmi Kuba mél tó válasza ellenségeinek intervenciós terveire, arra az igyekezetére, hogy hamis vádak segítségével erkölcsileg és politikailag elszigeteljék Kubát az amerikai kontinensen. Jelentőségét tekintve a második havannai deklaráció messze túllépi Kuba határait. Kemény vád a latinamerikai népeket kifosztó jenki imperializmus ellen, erősíti a latin-amerikai népeknek az imperialista és feudális rabságból való felszabadulásba vetett hitét. A vezércikk a továbbiakban a Punta del Este-i értekezletre utalva rámutat: — A rágalmak, nyomás, fenyegetőzések ellenére Rusk amerikai Párizs (MTI). Biztató szavak, amelyeknek értékét a kormány tettei fogják megmutatni — általában ez a vélemény Párizsban de Gaulle hétfői rádióbeszédéről. A köztársasági elnök ezúttal keményebb hangot használt az OAS-szal szemben és „egész rövid időn belül” Ígért mego'dást az algériai kérdésben. Á nyilatkozat többi része nem hozott újat. Mindez nem lepte meg a francia közvéleményt. Érdeklődése az algériai kérdésnek szólt, amelytől Franciaország jövője függ. 1. Az OAS-t — amelynek létezését de Gaulle néhány hónappal ezelőtt még nem akarta tudomásul venni — ezúttal határozottan elítélte, tagjait „becstelen franciákként”, gonosztevőkként bélye gezte meg és „rendkívüli intézkedéseket” helyezett kilátásba ellenük. 2. Az algériai kérdésről szólva nem beszélt a „felosztás” lehetőségéről, amellyel eddig minden alkalommal nyomást igyekezett gyakorolni az FLN-re. Bizonyos I fokig azonban ultimátumszerűén I Párizs (MTI). A L’Humanité közli Waldeck Rochetnak, az FKP főtitkárhelyettesének az egyesült szocialista párthoz, a szociáldemokrata párthoz, a radikális párthoz, a szakszervezetekhez és a demokratikus tömegszervezetekhez intézett levelét. Párizs (MTI). De Gaulle hétfő esti beszéde alatt Algír európai negyedeiben és más városokban „fazék-hangversenyt” rendeztek az OAS utasítására. Oránban egy órával a beszéd előtt merénylők felrobbantották a rádióállomást, miután előzőleg elrabolták a műszaki igazgatót és a személyzet két tagját. Bone-ban 16, Mosta- ganemben 25 plasztikbomba robbant a beszéd ideje alatt. Több hullámhosszon az OAS kalózrádiója szólalt meg. Újfajta „látványos” merényletet követtek el a fegyveres faországok, mint Argentina. Bolivia, Brazília, Chile. Ecuador és Mexikó, vagyis olyan országok, amelyeknek lakossága együttvéve Latin-Amerika egész lakosságának háromnegyed részét alkotja. Az amerikai megbízottat teljesen megzavarták a hozzá intézett kérdések. külügyminiszter nem tudta kicsikarni a Kuba ellen tervezett szankciók elfogadását. Punta del Este-ben jóváhagytak ugyan egy határozatot, amelynek értelmében Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetéből, de e határozatot csak a* 1 washingtoni kormány akaratát szolgaian teljesítő latin-amerikai kormányok képviselői szavazták meg. Brazília, Argentina, Mexikó, Chile, Ecuador, Bolívia küldöttei, akik pedig száznegyven millió latin-amerikait képviselnek, nem írták alá a határozatot. Még sohasem hangzott annyira erőteljesen és magabiztosan a latin-amerikaiak hangia, mint napjainkban, amikor Kuba támogatására emelik fel szavukat — írja a Pravda. I.atin-amerikai testvéreinek, a többi világrész népeinek támogatása segíti Kuba népét az imperialisták összeesküvésének meghiúsításában. hangzott az a bejelentése, hogy az elkövetkező napokban a francia kormány nyilvánosságra hozza „áldozatvállalása” határát jelentő álláspontját. Az „átmeneti időszakkal” kapcsolatos kérdésekről, amelyek az algériai vezetők nyilatkozatai szerint a titkos megbeszélések ered- rnényességének legfőbb akadályai, de Gaulle nem beszélt. Már a beszéd első visszhangjából kiderül, hogy a francia demokratikus tömegek sem az algériai békét, sem a fasiszta-veszély felszámolását nem hajlandók egyedül a kormányra, vagy de Gaulle-ra bízni. „Nem vagyunk érdektelen szemlélők — írja a L’Humanité. — A béke ügyét nem tehetjük függővé egyetlen ember jóakaratától, aki évek óta háborút visel Algériában és bármely pillanatban visszavonhatja mindazt, amit eddig kénytelen volt elismerni. A béke esélyei sohasem voltak ilyen nagyok — hangoztatja a lap. — Az algériai nép harca, a nemzetközi közvélemény nyomása, saját harcunk | cselekvésre tudja kényszeríteni a I degaulleista hatalmat.” Waldeck Rochet az FKP Központi Bizottsága nevében javasolja a szervezetek képviselőinek ösz- szejövetelét azzal a céllal, hogy megtárgyalják a fasiszta veszély elleni egységes fellépés lehetőségeit. siszták keddre virradó éjszaka Oránban. Behatoltak a L’Echo d’Oran című lap nyomdájába és a készülő kiadás helyett újat nyomtattak saját kézirataik alapján. Hétfőn egyébként valamennyi városban tovább folytak a fegyveres merényletek. A hivatalos jelentés 16 halottról és 25 sebesültről szól. Egy algíri villában holtan találták Jean Bianconi századost, az OAS elleni harc egyik irányítóját. A gyilkosok hátrakötötték a kezét és fejbelőtték. „Kuba ügye diadalmaskodik” Á franciák de Gaulle szavai után tetteket várnak Az FKP ismét a fasizmus elleni összefogásra szólítja fel a demokratikus szervezeteket Plasztikbombák, fazék-hangverseny és kalózrádió de Gaulle beszéde alatt Algériában A német kérdés rendezése továbbra is a nyugatnémet politikai élet érdeklődésének középpontjában áll. Adenauer kancellár kéthetes betegsége után hétfőn ismét átvette hivatalát, számos fontos tanácskozás vár rá a hét folyamán. Nyugat-Németországban legnagyobb érdeklődéssel az Erich Menőével tervezett találkozást várják, aki — mint a Szabad Demokrata Párt elnöke — pártja nevében sürgette, hogy Bonn válaszoljon a szovjet emlékiratra, s nagyköveti szinten kezdjen „diplomáciai eszmecserét” a Szovjetunióval. A CDU vezetősége azonnal elutasította Mende javaslatát, sőt azt is szemére vetették, hogy magatartása következtében Bonn nyugati partnerei esetleg kételkedni fognak Nyu- gat-Németország „szövetségi hűségében és megbízhatóságában”. Több nyugatnémet lap arról ír, hogy a szabad demokraták javaslatát hosszas belső tanácskozások előzték meg, két képviselőjük, Dehler és Achenbach pedig egyenesen a szabályszerű tárgyalások mellett állt ki Ugyanakkor a szociáldemokraták — mint kommentátorok hangoztatják — még a kormánynál is merevebb álláspontot képviselnek, amikor kereken elutasítják mindennemű tárgyalás felvételét, s a párt szóvivője félreérthetetlenül kijelentette: helytelenítik, hogy a nyugatnémet politikusok a jelenlegi időpontban bármilyen megbeszélést is folytassanak a Szovjetunió képviselőjével. Amint a hírekből kitűnik Bonn egyenlőre teljesen hatá rozatlan, s nem valószínű, hogy ezen változtat majd Adenauer és Mende tanácskozása. Bonn várakozó álláspontja azonban összefüggésben van nyugati partnerei időhúzó taktikájával, amelyről érdekesen ír Poijanov az Izvesztyija hasábjain. Poijanov a Gromiko—Thompson megbeszéléseket kommentálva rámutat, hogy a nyugati politikusok eddig még semmiféle épkézláb indítványt nem tettek, s azt sem tudni, miért nincs kedvükre a nyugat-berlini kérdés békés rendezése. Úgy látszott, — írja az Izvesztyija —, hogy a szovjet—amerikai megbeszélések gyümölcsöző lehetőséget teremtenek a kérdés érdemi megvitatására, azonban egyelőre semmi sem mutat arra, hogy az amerikai tárgyalófél élni kíván a lehetőséggel. A lan hozzáteszi: a Nyugat semmit sem nyerhet, és igen sokat veszíthet, ha mereven elutasítja a nyugat-berlini helyzet rendezésére tett szovjet javaslatokat. Poijanov a továbbiakban arról ír, hogy a Szovjetunió szívesen megvitatna minden észszerű javaslatot, azonban a nyugati politikusoknak egyszerűen nincsenek ilyen javaslataik, s nem is akarnak semmi egyebet, mint továbbra is fenntartani a megszállási rendszert. Az azonban ma már kétségtelen, hogy ezt az egészségtelen rendszert fenntartani, a háború befejezése után tizenhat évvel tovább védeni, értelmetlen. Az is kétségtelen, hogy Nyugat- Berlin rendezetlen helyzete, s az a kémhálózat, amelyet itt rendeztek be a nyugati hatalmak, veszedelmes háborús gócot teremtett Európa közepén. Ennek felszámolása, Nvugat- Berlin valódi jogainak biztosítása sürgető feladat. Megoldását elősegíthetik a nyugati hatalmak, s köztük természetesen Nyugat-Németország, végső esetben azonban — mint Pol.ia- nov megállapítja — a kérdés rendezése megtörténhet nélkülük is. Rusk gazdasági Kuba Washington (TASZSZ). Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn a képviselőház kivitelt ellenőrző bizottságában újabb kirohanást intézett a Kubai Köztársaság ellen. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok még szorosabbra akarja vonni a gazdasági blokád gyűrűjét Kuba körül, hogy aláaknázza annak gazdasági életét. Rusk emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok 1960-ban folyamodott gazdasági szankciókhoz Kuba ellen, amikor megszüntette a kubai cukor vásárlását. Azután szigorú ellenőrzést vezeAngol vélemény szerint az újabb orvtámadást London (MTI). Az angol közvélemény tart tőle, hogy az Egyesült Államok újabb fegyveres orvtámadást készít elő Kuba ellen. Feltűnő — hangoztatják Londonban —, hogy McNamara hadügyminiszter, Gilpatrick hadügyminiszter-helyettes és Lemnitzer tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének kíséretében a Panamacsatorna körzetében járt és ott magasrangú tisztekkel tanácskozott. bojkottra hív fel ellen tett be az egész Kubával folytatott kereskedelem fölött, kivéve az élelmet, a gyógyszert, az orvosi berendezést. Ez gyakorlatilag a kereskedelem megtiltását jelentette. Rusk felhívással fordult a NATO minden tagállamához és az Egyesült Államokkal „baráti” viszonyban lévő más országokhoz, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját Kuba bojkottálásában. Az Egyesült Államok — fűzte hozzá Rusk — gondos figyelemmel kíséri majd, hogy egyetlen ország se küldjön Kubába amerikai árut. Egyesült Államok titokban készít elő Kuba ellen A Daily Express washingtoni tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok fokozza a latin-amerikai gerillaharcosok kiképzését „az őserdei hadviselésre kiképző” — a Panama-csatorna körzetében lévő — titkos iskolájában. Hivatalosan azt mondják, a gerillákat arra fogják felhasználni, hogy „a kubai felforgatás ellen harcoljanak”, azonban az az erős érzés uralkodik, hogy ejtőernyősként Kubában fogják őket ledobni Fidel Castro rendszerének zavarására. Ülést tartott az országgyűlés munkaügyi bizottsága Az országgyűlés munkaügyi bizottsága kedden Blaha Béla elnöklésével ülést tartott, amelyen részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság a Munkaügyi Minisztérium 1962. évi költségvetését tárgyalta. A költségvetést Nógrádi Sándor, a Munkaügyi Minisztérium főkönyvelője ismerhette. maid Kisházi Ödön munkaügyi miniszter tájékoztatta a bizottságot a minU -'érium tevékenységéről. A költségvetés vitájában felszólalt Achátz Imre. Blaha Béla, Fekete Pálné, Lacsán Mihályné. X eotkai István. Loy Árpád, dr, Noszkai Aurél, ökrös Illés, Schuchmann Zoltán és Vass Istvánná. A vitában elhangzottakra Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, a Pénzügyminisztérium részéről pedig Faluvégi Lajos főosztályvezető válaszolt. A bizottság a Munkaügyi Minisztérium 1962. évi költségvetését elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
