Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

\ 4 TOWA HDB6TH SBtJStfi 1962. február 3: Legfontosabb változások Magyarország politikai térképén $ Hiteti, ládorfalva, GómörsroHós, Kelemén, Alsós tute. Serénufalra. Dévény, Jók falva, ff ét. ŐJnréve Oubiesácij, futnak, Saióga/goe $ijovf»ió. fadna. Saiéivánka. Sajómercse, flagytuua. Bániorrél^Dédastőpo/esani/. far&ea, Mélrjirécs, Sajófiűspökf \Kcnó.fapélyMofy. \Fe'soke!;csé/y. félti­o iCS'S? A T M A (J 'Xj> Tunyogmatolcs «• /Tunuoü+Mitoícs) .* (laqwvtfdfn) N Ó G » Á D tfd.ntmti) lepsény, Mejósifnlgtjürgj; Sals/onöossék, Kislány, ényint), Afailffasdann Jésfsrentandrés. Jászőóise. , Jászapáti, Jásziráps/.JászA/se:, JasialsószenlQtfargy. i:Jis/ápátts Jászberény Jaszfadant, Tiszasi%. •sfebértéz Pitíragkúi^ { íPadra\j.Cséiaiy\vvA£ l/eszprém\ Ba'afanviiagaS: !irv<rwl 5srboqé^ [tamást Simon temje, főintn érnedi. Kíss/eke/y, nagyszékely. Belecska. Kariankteykél. Szereti Gyünk. Msáarr*, 5 laka dót. Kársáé. Misije. Odrán _______' ' áp"\ , Ap \ ’jv KiSksvtefas ffódmtiBrásárfte/g ersiagtidfar megyehatár * járáshatár ituttait tiúsegtí (»ülitt (^> 0?62T A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1961. év folyamán hozott határozatai alapján hazánk államigazgatási beosztásá­ban az alábbi változások történtek. Területileg a legfonto­sabb változást négy járás megszüntetése jelentett. Fe­jér megyében az ENYINGI járás 1961. május 1-i, Tol­na megyében a GYÖNKI járás 1962. február 1-i, Szolnok megyében a JÁSZ­APÁTI 1961. november 1-i, Borsod-A bauj-Zemplén me­gyében a PUTNOKI járás 1961. december 31-i hatály- lyal megszűnt. Az enyingi járáshoz tartozó községe­ket a sárbogárdi, illetőleg a székesfehérvári járás te­rületéhez, a gyönki járás községeit a bonyhádi, a paksi, a tamási és a szek­szárdi járáshoz, a jászapáti járás községeit a jászberé­nyi, illetőleg a szolnoki, a putnoki járás községeit az edelényi és az ózdi járás területéhez csatolták. A feloszlott négy járás egyes községeinek új területi ho­vatartozását mellékelt tér­képünk ábrázolja. * További járáshatár-válto­zást jelentettek az Elnöki Tanács azon határozatai, amelyek alapján 1961. ok­tóber 1-i hatállyal a Veszp­rém megyei devecseri já­ráshoz tartozó ÜRKŰT köz séget a veszprémi járás te­rületéhez, 1962. február 1-i hatállyal pedig a Bács-Kis- kún megyei kiskőrösi járás terü­letéből PIRTÓ községet a kis­kunhalasi járás területéhez csa­tolták. 19,61. év folyamán egy új köz­ség alakult, négy községet össze­vontak, továbbá két község na­gyobb államigazgatási egységgel egyesült. Ezek a változások az alábbiak: 1961. március 1-ével Veszprém megye veszprémi járásában Ba- latonfőkajár község területén fek­vő Balatonvilágos és Balatonali- ga külterületi lakott helyek és környékük „BALATONVILÁ­GOS” néven községgé alakult. 1961. március 1-ével a Veszp­rém megyei devecseri járáshoz tartozó Padrag és Csékút közsé­geket „PADRAGKÜT” néven, 1961. november 1-ével a Szabolcs- Szatmár megyei fehérgyarmati járáshoz tartozó Tunyog és Ma- tolcs községeket „TUNYOGMA- TOLCS” néven egyesítették. A Heves megyei Felnémet köz­séget az Elnöki Tanács 1960. ok­tóber 14—i határozatának alapján 1961. január 2-ával Eger járási jogú várossal vonták össze, to­vábbá 1961. december 1-i hatály- lyal Nógrád megyében Zagyva- pálfalva községet Salgótarján já­rási jogú városhoz csatolták. Az elmúlt évben Magyarország területén egy város neve válto­zott meg. Sztálinváros dolgozói képviselőinek javaslatára az El­nöki Tanács 1961. november 25- én Sztálinváros nevét „DUNA- ŰJVÁROS”-ra változtatta. Csongrád megye székhelye 1962. január 1-től Hódmezővá­sárhely helyett SZEGED lett. RÁDIÓCSILLAGÁSZÁT Vannak még ,,ügyes" emberek A világmindenségben még a több millió fényévre lévő égites­tekről is elérkezik hozzánk a fénysugár, vagyis ilyen módon összeköttetésben vagyunk ezekkel a roppant, emberi ésszel fel sem mérhető, távoli csillagokkal. Ezek a fénysugarak állandóan érkező üzenetek. A mi felada­tunk. hogy felfogjuk és megfejt- , sük őket. Ezt a csillagászok meg is teszik. Ezekből a sugarakból szerezhetünk tudomást az illető csillagon uralkodó állapotokról és annak fizikai viszonyáról. So­káig a fénysugár volt az egyetlen lehetőség, amelynek segítségével valamit is megtudhattunk a csil­lagokról. Ennek köszönhettük, hogy egyáltalán tudomást szerez­tünk létezésükről. Őseink fel is használták ezt a lehetőséget és már abban az idő­ben, amikor aligha lehetett még komoly csillagászati műszerekről beszélni, a csillagok segítségével tájékozódtak földi és tengeri út­jaik során, de felhasználták a csillagokat az idő mérésére is. Lényegében ugyanez történik ma is. csak tökéletesebb műszerekkel és más módszerekkel. Más üzenethozó sugarak A világmindenségről ma már tudjuk, hogy nemcsak látható fénysugarak érkeznek. Vannak olyan sugarak is. amelyeket az még nem képes észlelni. Ilyen például a vörösön inneni és az ibolyántúli sugárzás. Ezeket a su­garakat különleges készülékek segítségével fogjuk fel és tesz- szük láthatóvá. A vörösön inneni sugaraknak hosszabb, az ibolyán­túli aknak rövidebb a hullámhosz- sza, mint a látható fénynek. Ha az ibolyántúli sugárzás tartomá­nyában tovább haladunk, elérke­zünk a röntgen-, majd később a gammasugárzáshoz. Ezeknek még rövidebb a hullámhossza. Köztudomású, hogy például a gammasugárzást már csak spe­ciális. úgynevezett sugárzásmérő műszerekkel tudjuk érzékelni. A gammasugárzás után követ­keznek a kozmikus sugarak. Ezeknek még a gammasugarak­nál is rövidebb a hullámhosszuk. A kozmikus sugarak nagy meny- nyiségben érkeznek Földünkre a világűrből. Ha a látható fény tartományát elhagyjuk és a növekvő hullám­hossz szerint vizsgáljuk a suga­rakat. akkor először az infravö­rös sugárzás következik. Az infravörös sugarakat a radarhul­lámok követik, ezeknek még hosszabb a hullámhosszuk és vé­gül jönnek a rádióhullámok. Van-e szerepe a radarhullámoknak a csillagászatban? Köztudomású, hogy a radar egy olyan szerkezet, amely hullá­mokat bocsát ki és ha ezek a hullámok valamilyen tárgyba üt­köznek. onnan visszaverődnek, egy vevő segítségével felfogják. Nos az adás és a vétel közötti időből megállapítható a vissza­verő tárgy távolsága. Ezt hasz­nálták fel a második világhábo­rúban a tengerészek a tenger­alattjárók felderítésénél. A második világháború végén a magyarok küldtek először ra­darjeleket a Hold felé és figyel­ték meg az arról visszaverődő hullámokat. Később más népek is megismételték ezt a kísérletet. Megfigyelték, hogy a Holdról egy gyengébb és egy erősebb jel érkezik. Erről arra következtet­tek. hogy a Hold felszínét egy porréteg borítja amely egészen laza szerkezetű. Sőt a vastagságát is sikerült hozzávetőlegesen meg­állapítani. Ennek a megfigyelés­nek köszönhető, hogy megállapí­tották a Hold felszínének szerke­zetét. még mielőtt valaki is a Holdra érkezett volna. Ezt a por- réteget figyelték meg a magyar csillagászok, amikor a Szovjet­unió által felbocsátott holdraké­ta elérte a Hold felszínét. Táv­csővel szénen látható volt a por­felhő képződése és áramlása. Természetesen nemcsak a Hol­dat vizsgálták radarral. Azóta már a Napról és a Venusról is érkeztek vissza radarjelek. A ra­dar alkalmazása a csillagászatban új területet jelentett és lehetővé tette olyan csillagászati ismere­tek szerzését, melyeket távcsöves megfigyelések útján nem tud­tunk volna elérni. Amikor a második világhábo­rú alatt a csillagászati obszerva­tóriumok nagy része elpusztult, a tudósok új lehetőséget kerestek megfigyeléseik folytatására. Már korábban észlelték, hogy a világ­űrből rádiózörejek érkeznek. Csakhamar olyan speciális rádió­távcsöveket építettek, melyek se­gítségével kiszűrték és elválasz­tották ezeket a jeleket a földi adók által kibocsátott rádiójelek- * tői. így született meg a csillagá­szatnak egy új ága. a rádiócsilla­gászat. Yeszelovszky Gyula a TIT csillagászati szakosztály tagja (A 6-os fő köz­lekedési utón is­meretlen tettes gépkocsijával ki- döntött nyolc kor­lát-oszlopot, meg­sérült a 134-es ki­lométerkő is. A nyomozás a tettest nem tudja felderí­teni.) (Újsághír) Valótlant állít az, aki azt mondja, kihalt már az emberi­ségből a romantika, az ügyes­kedés. Mert nézzünk csak egy történetet, amely a 6-os ország­úton csaknem tragédiává vált. Éjszaka volt. Esett az eső. Néptelen az út. A csillogó aszfaltot Szekszárd felől két reflektor bágyadt fé­nye világítja. Nehéz dübörgés­sel tehergépkocsi közeledik. Hörögve kapaszkodik súlyos terhével rakotton a gép a Sió híd emelkedőjén, meggyorsul a motor járása, amikor völgyme­netben halad. A mözsi út elágazásánál na­gyot ásít a sofőr. Megtörli olaj­szagú kezével szemét, ismét ásít egyet. A szája sarkában parázsló cigaretta-véget kiköpi. Ásít... Már a szedresi út tor­kolatánál jár. Néptelen az út. Unalmas, rettenetesen fárasztó így a vezetés. Sehol egy „aka­dály”, sehol változatosság ... A sofőr feje lebillen, bólint még kettőt. A kocsi halad. A kopogó diesel-motor álomba ringató egyhangúsággal jár. A sofőr újból bólint egyet. Homloka koppan a kocsikerék- nyi volánon... Azután hirte­len lökést érez, felrebben, de már kopog az erős lökhárító, egyszer, kétszer.., nyolcszor, akkor a kocsi már az út szélén jár. A sofőr megrázza fejét, ká­romkodni sincs ideje, mert már fordul is a mélybe a két első kerék. A hátsó kerekek döccen- ve bukdácsolnak át a betonkor­lát oszlopain. A korláton túl pedig hat méteres meredek, ötven méterre innen fut át a vasúti sín az út alatt. Még sze­rencse, hogy itt történt az eset. De a kocsi orra már egye­nesbe fordul. Ereszkedik le a meredek lejtőn. A kocsi lökhá­rítója már a szántóföldet túr­ja. Az első kerék tengelyig érő friss szántáson ás utat. A sofőr terepbe kapcsol, felzúg az erős motor és lassan kimászik a ko­csi a szántásból. A sofőrnek most jut ideje arra, hogy letö­rölje izzadó homlokát... Másnap a kora reggeli órák­ban a rendőr járőr a szenteket idéző útőrt találja a kidöntött betonoszlopok mellett. Bokán felül érő sárban tapossák az autó nyomát. Semmi eredmény. A nyomokat elmosta az eső. A sofőr meg talán a hetedik ha­tárban jár... Az „ügyes” em­ber eltűnt. Keresik a rendőrök, de biztos nem találják meg. Pedig nem büntetnék meg na­gyon, sőt, még elismerést is kapna, hogy így ura tudott len­ni a helyzetnek. A dicséret mellett meg eltörpülne az a né­hány száz forint, mit az oszlo­pok megtérítéséért kellene fi­zetnie. De eltűnt a sofőr, csak a 134-es kilométerkő árulkodik még nyúzottságával. és a szán­tóföld, a térdig érő keréknyom­mal.-Pj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom