Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

\

4

TOWA HDB6TH SBtJStfi

1962. február 3:

Legfontosabb változások Magyarország

politikai térképén

$ Hiteti, ládorfalva, GómörsroHós, Kelemén, Alsós tute. Serénufalra. Dévény, Jók falva, ff ét. ŐJnréve Oubiesácij, futnak, Saióga/goe $ijovf»ió. fadna. Saiéivánka. Sajómercse, flagytuua. Bániorrél^Dédastőpo/esani/. far&ea, Mélrjirécs, Sajófiűspökf

\Kcnó.fapélyMofy. \Fe'soke!;csé/y. féltio iCS'S? A T M A (J

'Xj>

Tunyogmatolcs «•

/Tunuoü+Mitoícs) .*

(laqwvtfdfn)

N Ó G » Á D

tfd.ntmti)

lepsény, Mejósifnlgtjürgj; Sals/onöossék, Kislány, ényint), Afailffasdann

Jésfsrentandrés. Jászőóise. , Jászapáti, Jásziráps/.JászA/se:,

JasialsószenlQtfargy.

i:Jis/ápátts

Jászberény

Jaszfadant,

Tiszasi%.

•sfebértéz

Pitíragkúi^ {

íPadra\j.Cséiaiy\vvA£

l/eszprém\

Ba'afanviiagaS:

!irv<rwl

5srboqé^

[tamást

Simon temje, főintn érnedi.

Kíss/eke/y, nagyszékely. Belecska. Kariankteykél. Szereti Gyünk. Msáarr*, 5 laka dót. Kársáé. Misije.

Odrán

_______'

' áp"\

, Ap \

’jv KiSksvtefas

ffódmtiBrásárfte/g

ersiagtidfar megyehatár * járáshatár

ituttait tiúsegtí (»ülitt (^>

0?62T

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961. év folyamán hozott határozatai alapján hazánk államigazgatási beosztásában az alábbi változások történtek.

Területileg a legfontosabb változást négy járás megszüntetése jelentett. Fejér megyében az ENYINGI járás 1961. május 1-i, Tolna megyében a GYÖNKI járás 1962. február 1-i, Szolnok megyében a JÁSZAPÁTI 1961. november 1-i, Borsod-A bauj-Zemplén megyében a PUTNOKI járás 1961. december 31-i hatály- lyal megszűnt. Az enyingi járáshoz tartozó községeket a sárbogárdi, illetőleg a székesfehérvári járás területéhez, a gyönki járás községeit a bonyhádi, a paksi, a tamási és a szekszárdi járáshoz, a jászapáti járás községeit a jászberényi, illetőleg a szolnoki, a putnoki járás községeit az edelényi és az ózdi járás területéhez csatolták. A feloszlott négy járás egyes községeinek új területi hovatartozását mellékelt térképünk ábrázolja.

*

További járáshatár-változást jelentettek az Elnöki Tanács azon határozatai, amelyek alapján 1961. október 1-i hatállyal a Veszprém megyei devecseri járáshoz tartozó ÜRKŰT köz séget a veszprémi járás területéhez, 1962. február 1-i hatállyal pedig a Bács-Kis- kún megyei kiskőrösi járás területéből PIRTÓ községet a kiskunhalasi járás területéhez csatolták.

19,61. év folyamán egy új község alakult, négy községet összevontak, továbbá két község nagyobb államigazgatási egységgel

egyesült. Ezek a változások az

alábbiak:

1961. március 1-ével Veszprém megye veszprémi járásában Ba- latonfőkajár község területén fekvő Balatonvilágos és Balatonali- ga külterületi lakott helyek és környékük „BALATONVILÁGOS” néven községgé alakult.

1961. március 1-ével a Veszprém megyei devecseri járáshoz tartozó Padrag és Csékút községeket „PADRAGKÜT” néven, 1961. november 1-ével a Szabolcs- Szatmár megyei fehérgyarmati járáshoz tartozó Tunyog és Ma- tolcs községeket „TUNYOGMA- TOLCS” néven egyesítették.

A Heves megyei Felnémet községet az Elnöki Tanács 1960. október 14—i határozatának alapján 1961. január 2-ával Eger járási jogú várossal vonták össze, továbbá 1961. december 1-i hatály- lyal Nógrád megyében Zagyva- pálfalva községet Salgótarján járási jogú városhoz csatolták.

Az elmúlt évben Magyarország területén egy város neve változott meg. Sztálinváros dolgozói képviselőinek javaslatára az Elnöki Tanács 1961. november 25- én Sztálinváros nevét „DUNA- ŰJVÁROS”-ra változtatta.

Csongrád megye székhelye 1962. január 1-től Hódmezővásárhely helyett SZEGED lett.

RÁDIÓCSILLAGÁSZÁT

Vannak még ,,ügyes" emberek

A világmindenségben még a több millió fényévre lévő égitestekről is elérkezik hozzánk a fénysugár, vagyis ilyen módon összeköttetésben vagyunk ezekkel a roppant, emberi ésszel fel sem mérhető, távoli csillagokkal.

Ezek a fénysugarak állandóan érkező üzenetek. A mi feladatunk. hogy felfogjuk és megfejt- , sük őket. Ezt a csillagászok meg is teszik. Ezekből a sugarakból szerezhetünk tudomást az illető csillagon uralkodó állapotokról és annak fizikai viszonyáról. Sokáig a fénysugár volt az egyetlen lehetőség, amelynek segítségével valamit is megtudhattunk a csillagokról. Ennek köszönhettük, hogy egyáltalán tudomást szereztünk létezésükről.

Őseink fel is használták ezt a lehetőséget és már abban az időben, amikor aligha lehetett még komoly csillagászati műszerekről beszélni, a csillagok segítségével tájékozódtak földi és tengeri útjaik során, de felhasználták a csillagokat az idő mérésére is. Lényegében ugyanez történik ma is. csak tökéletesebb műszerekkel és más módszerekkel.

Más üzenethozó sugarak

A világmindenségről ma már tudjuk, hogy nemcsak látható fénysugarak érkeznek. Vannak olyan sugarak is. amelyeket az még nem képes észlelni. Ilyen például a vörösön inneni és az ibolyántúli sugárzás. Ezeket a sugarakat különleges készülékek segítségével fogjuk fel és tesz- szük láthatóvá. A vörösön inneni sugaraknak hosszabb, az ibolyántúli aknak rövidebb a hullámhosz- sza, mint a látható fénynek. Ha

az ibolyántúli sugárzás tartományában tovább haladunk, elérkezünk a röntgen-, majd később a gammasugárzáshoz. Ezeknek még rövidebb a hullámhossza. Köztudomású, hogy például a gammasugárzást már csak speciális. úgynevezett sugárzásmérő műszerekkel tudjuk érzékelni.

A gammasugárzás után következnek a kozmikus sugarak. Ezeknek még a gammasugaraknál is rövidebb a hullámhosszuk. A kozmikus sugarak nagy meny- nyiségben érkeznek Földünkre a világűrből.

Ha a látható fény tartományát elhagyjuk és a növekvő hullámhossz szerint vizsgáljuk a sugarakat. akkor először az infravörös sugárzás következik. Az infravörös sugarakat a radarhullámok követik, ezeknek még hosszabb a hullámhosszuk és végül jönnek a rádióhullámok.

Van-e szerepe a radarhullámoknak a csillagászatban?

Köztudomású, hogy a radar egy olyan szerkezet, amely hullámokat bocsát ki és ha ezek a hullámok valamilyen tárgyba ütköznek. onnan visszaverődnek, egy vevő segítségével felfogják. Nos az adás és a vétel közötti időből megállapítható a visszaverő tárgy távolsága. Ezt használták fel a második világháborúban a tengerészek a tengeralattjárók felderítésénél.

A második világháború végén a magyarok küldtek először radarjeleket a Hold felé és figyelték meg az arról visszaverődő

hullámokat. Később más népek is megismételték ezt a kísérletet. Megfigyelték, hogy a Holdról egy gyengébb és egy erősebb jel érkezik. Erről arra következtettek. hogy a Hold felszínét egy porréteg borítja amely egészen laza szerkezetű. Sőt a vastagságát is sikerült hozzávetőlegesen megállapítani. Ennek a megfigyelésnek köszönhető, hogy megállapították a Hold felszínének szerkezetét. még mielőtt valaki is a Holdra érkezett volna. Ezt a por- réteget figyelték meg a magyar csillagászok, amikor a Szovjetunió által felbocsátott holdrakéta elérte a Hold felszínét. Távcsővel szénen látható volt a porfelhő képződése és áramlása.

Természetesen nemcsak a Holdat vizsgálták radarral. Azóta már a Napról és a Venusról is érkeztek vissza radarjelek. A radar alkalmazása a csillagászatban új területet jelentett és lehetővé tette olyan csillagászati ismeretek szerzését, melyeket távcsöves megfigyelések útján nem tudtunk volna elérni.

Amikor a második világháború alatt a csillagászati obszervatóriumok nagy része elpusztult, a tudósok új lehetőséget kerestek megfigyeléseik folytatására. Már korábban észlelték, hogy a világűrből rádiózörejek érkeznek. Csakhamar olyan speciális rádiótávcsöveket építettek, melyek segítségével kiszűrték és elválasztották ezeket a jeleket a földi adók által kibocsátott rádiójelek- * tői. így született meg a csillagászatnak egy új ága. a rádiócsillagászat.

Yeszelovszky Gyula

a TIT csillagászati szakosztály tagja

(A 6-os fő közlekedési utón ismeretlen tettes gépkocsijával ki- döntött nyolc korlát-oszlopot, megsérült a 134-es kilométerkő is. A nyomozás a tettest nem tudja felderíteni.) (Újsághír)

Valótlant állít az, aki azt mondja, kihalt már az emberiségből a romantika, az ügyeskedés. Mert nézzünk csak egy történetet, amely a 6-os országúton csaknem tragédiává vált.

Éjszaka volt.

Esett az eső. Néptelen az út. A csillogó aszfaltot Szekszárd felől két reflektor bágyadt fénye világítja. Nehéz dübörgéssel tehergépkocsi közeledik. Hörögve kapaszkodik súlyos terhével rakotton a gép a Sió híd emelkedőjén, meggyorsul a motor járása, amikor völgymenetben halad.

A mözsi út elágazásánál nagyot ásít a sofőr. Megtörli olajszagú kezével szemét, ismét ásít egyet. A szája sarkában parázsló cigaretta-véget kiköpi. Ásít... Már a szedresi út torkolatánál jár. Néptelen az út. Unalmas, rettenetesen fárasztó így a vezetés. Sehol egy „akadály”, sehol változatosság ...

A sofőr feje lebillen, bólint még kettőt. A kocsi halad. A kopogó diesel-motor álomba ringató egyhangúsággal jár.

A sofőr újból bólint egyet. Homloka koppan a kocsikerék- nyi volánon... Azután hirtelen lökést érez, felrebben, de már kopog az erős lökhárító,

egyszer, kétszer.., nyolcszor, akkor a kocsi már az út szélén jár. A sofőr megrázza fejét, káromkodni sincs ideje, mert már fordul is a mélybe a két első kerék. A hátsó kerekek döccen- ve bukdácsolnak át a betonkorlát oszlopain. A korláton túl pedig hat méteres meredek, ötven méterre innen fut át a vasúti sín az út alatt. Még szerencse, hogy itt történt az eset. De a kocsi orra már egyenesbe fordul. Ereszkedik le a meredek lejtőn. A kocsi lökhárítója már a szántóföldet túrja. Az első kerék tengelyig érő friss szántáson ás utat. A sofőr terepbe kapcsol, felzúg az erős motor és lassan kimászik a kocsi a szántásból. A sofőrnek most jut ideje arra, hogy letörölje izzadó homlokát...

Másnap a kora reggeli órákban a rendőr járőr a szenteket idéző útőrt találja a kidöntött betonoszlopok mellett. Bokán felül érő sárban tapossák az autó nyomát. Semmi eredmény. A nyomokat elmosta az eső. A sofőr meg talán a hetedik határban jár... Az „ügyes” ember eltűnt. Keresik a rendőrök, de biztos nem találják meg. Pedig nem büntetnék meg nagyon, sőt, még elismerést is kapna, hogy így ura tudott lenni a helyzetnek. A dicséret mellett meg eltörpülne az a néhány száz forint, mit az oszlopok megtérítéséért kellene fizetnie.

De eltűnt a sofőr, csak a 134-es kilométerkő árulkodik még nyúzottságával. és a szántóföld, a térdig érő keréknyommal.-Pj-