Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

TOTJSf Á MEGYEI NEPEJSÄO 19G2. február G. A Szovjetunió kész más szinten iováMi tárgyalni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről Carapkin nyilatkozata ax ADX tudósítójának Genf (ADN). Carapkin nagykö­vet, az angol-amerikai felek ál­tal január 29-én megszakított genfi háromhatalmi értekezleten részt vett szovjet küldöttség ve­zetője, nyilatkozatot adott az ADN hírügynökség tudósítójának. A többi között kijelentette: — A Szovjetunió kész más szin ten folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Nagy­Britanniával. — Mind Charles Stelle, az Egyesült Államok, mind pedig Sir Michael Wright, Nagy-Britan- nia képviselője az atomfegyver­kísérletek beszüntetésével foglal­kozó értekezlet befejezése után hajlandó velem „nem hivatalos” tárgyalásokat folytatni a nukleá­ris fegyverkísérletek beszünteté­séről. — Én Genfben maradtam, de eddig sem az amerikai, sem pe­dig az angol delegáció nem igye­kezett kapcsolatot teremteni ve­lem. Ezért az az érzésem, hogy a nyugati diplomatáknak azok a fogadkozásai, amelyek szerint készek a más szinten folytatandó tárgyalásokra, csak propaganda- célokat szolgálnak. Nyilvánvaló­an enyhíteni akarják azt a meg­döbbenést, amit a világközvéle­ményben keltett a háromhatalmi értekezletnek a nyugati hatalmak által történt megszakítása. A nyugati hatalmak szavait nem követték tettek — mondotta Ca­rapkin. — A Szovjetunió számára, amely évek óta következetesen síkra száll az atomfegyverkísér­letek beszüntetéséért, nem a tár­gyalások formája a lényeges. Mi nem akarunk semmiféle merev sémát rákényszeríteni a tárgyalá­sokra. Ebben a vonatkozásban nagyon rugalmasak vagyunk. — Természetesen nincs arra biztosíték, hogy a nyugati hatal­mak, amelyek az értekezleten a Szovjetunió november 28-i javas­latával szemben teljesen negatív magatartást tanúsítottak, megvál­toztatják állásfoglalásukat a más szinten tartandó megbeszélése­ken. A legutóbbi szovjet kompro­misszumos javaslat a szeptember 3-i amerikai és angol jegyzékhez hasonlóan szerződést indítványoz a nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetésére, a nagyhatalmak te­rületén már hatásoson működő, földrengést jelző állomások ellen­őrzésével. — Ez a javaslat továbbra is jó alap lenne az atomhatalmak kö­zötti újabb tárgyalásokra — fe­jezte be nyilatkozatát Carapkin. I Az afrikai országok addlsz-abebai értekezlete folytatja munkáját Addisz-Abebában folytatja munkáját a Kelet- és Közép-Afri- ka felszabadításáért küzdő pán- afrikai mozgalom értekezlete. A szombati ülésen Kenneth Ka unda, az észak-rhodesiai egyesült nemzeti függetlenségi párt elnöke mondott beszédet. Ismertette a jelenlévőkkel Észak-Rhodesia an­gol iga alatt sínylődő népének embertelen szenvedéseit. Kijelen­tette, hogy pártja általános sztrájkra hívja Észak-Rhodesia lakosságát, ha az angol kormány iVértr hajlandó az - afrikaiak kí­vánságának megfelelően módosí­tani az alkotmányt. Elítélte a külföldi gyarmatosítók lcongói fondorlatait. A gyarmatosítók mesterkedéseinek lett az áldozata Patrice Lumumba, Afrika dicső fia — mondotta Kaunda. —Most megismétlődik a történet. Ve­szélybe került Antoine Gizenga élete, míg Csőmbe, a bűnöző, nemcsak hogy szabadon sétál, de „kiváló afrikai vezetőként” di­csőítik őt. Mindezek a gyarmato­sítók ismert fogásai. Nekik meg­felelő „vezetőket” akarnak állíta­ni Afrikában. De mi magunk fog­juk megválasztani vezetőinket — jelentette ki Kaunda. A szónok élesen elítélte az an­gol kormányt, amely Észak-Rho- desión keresztül katonai segítsé­get nyújt az áruló Csombenak. Mswanya, a tanganyikai kül­döttség vezetője, tárcanélküli mi­niszter, felszólalásában hangsú­lyozta, végére jár a gyarmatosí­tók uralma Afrikában, bármilyen gazdag tapasztalataik legyenek a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomásában. Mandela, az afrikai nemzeti kongresszus párt képviselője be­szélt a dél-afrikai népek súlyos sorsáról, a szabadságért és füg­getlenségért vívott harcáról. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy az afrikaiak ki fogják vívni fel- szabadulásukat, mert az ő olda­lukon áll a világ minden béke­szerető népe. AzENSZ -közgyűlés politikai bizottsága megkezdte a kubai panasz vitáját New York (MTI). Amadeo ar­gentin nagykövet elnökletével hétfőn — magyar idő szerint 17 órakor — összeült az ENSZ-köz- gyűlés politikai bizottsága, hogy megvitassa az Egyesült Államok beavatkozása és agresszív tervei tárgyában benyújtott kubai pa­naszt. Az ülés első felszólalója Mario Garcia-Inchaustegui, a kubai köz­társaság állandó ENSZ-képvise- lője. Megnyílt a kubai nép második országos közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) De a nemzetközi reakció és el­sősorban az imperialista körök nem akarnak beletörődni — foly­tatja az üzenet —. hogy a kubai nép állama szabad és független és ismét összeesküvést szőnek Kuba ellen. Különösen megmu­tatkozik ez a Punta del Este-i értekezleten. A világ demokratikus közvé­leménye határozottan elítéli a jenki imperializmus Kuba-elle­nes lépéseit. Latin-Amcrika népei fel­emelték szavukat a kubai forradalom jogos ügyének védelmében és támogatására — mutat rá Hruscsov, maid hangsúlyozza: Kuba nincs egye­dül. A latin-amerikai országok­ban és a föld minden országá­ban fokozódik a Kubával való harcos szolidaritási mozgalom, s ez segíti a kubai népet, hogy meghiúsítsa az amerikai imperia­listák és kiszolgálóik sötét ter­veit. Miként nem lehet ' =szahozni a tegnapot, ugyanúgy nem lehet megállítani a né­pek függetlenségi mozgalmát, azt a törekvését, hogy fel­szabaduljanak az imperialista elnyomás és szolgaság alól. Ékes példája e mozgalomnak a kubai forradalom. Hruscsov forró üdvözletét kül­di a kubai nép második országos közgyűlésének, s kijelenti, hogy minden szovjet ember mélyen együttérez a kubai néppel, kife­jezi iránta barátságát és lelkese­dését. A szovjet embereket őszinte örömmel tölti el az a tény. hogy Kuba hős népe a megingathatat­lan harcos, forradalmár Fidel Castro vezette forradalmi kor­mánya mögött felsorakozva ki­váló sikereket ért el hazája po­litikai. gazdasági és társadalmi átépítésében. — A Szovjetunió népei mindig veletek vannak, kedves kubai testvéreink! — mondja az üze­Az Union Miniére egyezkedik London (TASZSZ). Az Obser­ver lagosi tudósítójának cikkét közli, miszerint titkos tárgyalások folynak Adoula kongói kormány­fő és az Union Miniére konszern között. Az Union Miniére ellen­őrzi Katanga ásványi kincseit. E tárgyalások, a tudósító sze­rint, „összefüggnek azokkal a diplomáciai lépésekkel, amelyek célja: megtalálni a katangai ás­ványi kincsek elosztásának mód­ját olymódon, hogy az kielégítse Adoula központi kormányát és Csőmbe kormányát”. Ezideig — írja a tudósító —. az Union Miniére vezetősége tel­jes mértékben támogatta Csőm­be szeparatista tevékenységét. A cikk nem ad egyenes vá­laszt arra a kérdésre, hogy a konszern tulajdonosai miért kénytelenek megváltoztatni ma­gatartásukat és kapcsolatba lépni Adoula kormányával. A tudósító kijelentéseiben azonban rendkí­vül egyértelmű utalás van arra. hogy az Union Miniére vezetősé­gének magatartását erősen befo­lyásolja az Egyesült Államok kormányénak és az amerikai monopoltőkének a nyomása. Az Egyesült Államok kormánya és monopóliumai ma minden erőt arra összpontosítanak, hogy pa­rancsnoki szerepet töltsenek be a katangai kincsek kirablásában, sában. A% algériai kérdés döntő szakaszába érkezett, — ez az általános vélemény pári­zsi politikai körökben. Vasár­nappal megkezdődött Francia- országban az algériai antifa­siszta szolidaritási hét, Tunisz­ban pedig ugyancsak vasárnap az algériai ideiglenes kormány kezdte meg tanácskozásait. Az érdeklődés fokozásához hozzá­járul de Gaulle elnök televíziós beszéde is. amelynek fő témája az algériai kérdés lesz. Algériai kormánykörök tuda­tában vannak annak, hogy még mindig lényeges eltérések van­nak a francia és az algériai ál­láspont között. A legnagyobb nehézséget a fegyverszünet és a független Algéria létrejötte közötti átmeneti időszak kér­dése okozza. Ben Khedda, az ideiglenes kormány elnöke leg­utóbbi nyilatkozatában ismét hangsúlyozta, az algériai nép­nek biztosítékot kell kapnia, hogy az új Algéria mind bel-, mind külpolitikai tekintetben szuverén állam lesz. „Az FLN nem bízhatja az algériai nép jövőjét az éjszakára” — jelen­tette ki vasárnap az ideiglenes kormány egyik képviselője, ami azt jelenti, hogy Algériának olyan garanciákra van szüksé­ge, amelyek a népszavazás tisz­taságát és a megállapodások végrehajtásának biztosítását je­lentik. Az algériai nép hét esz­tendeje harcol, s ennek a hosz- szú harcnak eredményeit tenné kockára, ha nem ragaszkodnék olyan feltételekhez, amelyek céljának elérését segítik. A valóság ugyanakkor az, hogy Algériában jelenleg csak­nem félmillió francia katona állomásozik, s az OAS terror­akciói annak is bizonyságai, hogy ez a tekintélyes hadsereg részben együttműködik, rész­ben pedig tétlenül nézi a ter­roristák merényleteit. Algírban újabb 21, Oránban 18 halálos áldozata volt a hétvégi merény­leteknek, a sebesültek száma pedig meghaladja az ötvenet. Algírban az elmúlt napokban nyolc bankrablást követtek el az OAS banditái, s csaknem másfélmillió frankot raboltak el. Ilyen körülmények között természetes, ha az algériai ide­iglenes kormány ragaszkodik ahhoz, hogy már a fegyverszü­net megkötése napján részt ve­gyen a tényleges hatalomban. A francia közvélemény álta­lában bizakodóan tekint az ese­mények elé, s közeli megegye­zést remél. Ezt a megegyezést nagyban elősegíti a francia tö­megek antifasiszta hete, amely­nek első megnyilvánulásaként szombaton és vasárnap több nagyvárosban tömegek tüntet­tek az algériai béke ügye mel­lett. Kedden valamennyi főis­kolán sztrájkot rendeznek, s a hét folyamán számos tömegtün­tetésre kerül sor, amelyen kom munisták, demokraták, a köz­társaság hívei emelik fel sza­vukat a háború és a fasiszta veszély ellen. A tömegmegmozdulások ered­ményének tudható be az is, hogy a francia kormány — egyes jelek szerint — p koráb­binál békülékenyebb álláspont­ra helyezkedett. Legalábbis er­re vall Debré miniszterelnök szombati beszéde, amelyben ki­jelentette, hogy minél sürgő­sebben alá kell írni a fegyver­szüneti egyezményt. Ezt követelik a francia dol­gozók milliói, akik törhetetlen egységben, győzelmük tudatá­ban harcolnak a háború befe­jezéséért, a fenyegető fasiszta veszély elhárításáért. Decazeville-ben hétfőn éhségsztrájkba lépett a bányászok egy része 12 57181-!! liliiaiSf! Sírta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY 51. zett a lány után. Ti-ti mintha a fiúba látott vol- — Te, mondd — szólt társá- na. Odament hozzá, megfogta ke- hoz —, ennek ki szabad mennie? választotta ki az éhségsztrájkban részt vevő bányászokat. A francia dolgozók továbbra is szolidárisak a sztrájkoló bányá­szokkal. Az elmúlt napokban is­mét nagymennyiségű élelmiszer és ruha érkezett Decazeville-be, a párizs-környéki munkásoktól. A szocialista országok munká­sai. Belgium, Japán és más or­szágok szakszervezetei is kifeje­zésre juttatták szolidaritásukat. tonák, amint látták, hogy a pa­rancsnok az úttesten áll, szintén kiszálltak a helyükről. Megállt már a húsz teherautó is, a sor végét pedig négy páncélkocsi zár­ta be. ______ A karaván állt. A páncélkocsik parancsnokai A másik őr elgondolkozva né- odasiettek Courtie főhadnagyhoz, ’ " és Párizs (MTI). A decazevillei bányászok és bányász-szakszer­vezetek egyhangúan elutasítot­ták a kormány javaslatait és a sztrájk folytatása mellett dön­töttek. A munkahelyükön ülő­sztrájkot folytató bányászok 49. napja vannak a föld alatt. Hét­főn 20 bányász éhségsztrájkot kezdett. A szakszervezet: orvosi vizsgálat és a sorshúzás alapján — több száz jelentkező közül — — Hát persze, te szamár — tunk meg? a karaván parancsnokához kissé szorongva érdeklődtek. — Főhadnagy úr, miért áll zét és haikan mondta: — Ne gondolkozz ezen Mihály, szólt nevetve a kérdezett. — Más- Te katona vagy, tudod mit jelent fél év óta mindennap ki- és be- a parancs! Amint utasítást ka- jár. pok rá, azonnal közlöm veled, ki- — És most, hogy életbelépnek tői kapom értesüléseimet. az új rendszabályok? — Rendben van, Ti-tikém. — Hát... őrá vonatkozólag nem derült. A főhadnagy nevetett. — Semmi, csupán cigaretta­szünetet tartunk. A többiek megdöbbenve néz­tek rá. Courtie még jobb kedvre Mindenesetre így is nagyon jó kaptunk semmiféle utasítást. Te­tudni, hogy van az erődben se- hát marad minden a régiben, gítőtárs. Ide figyelj! Egy félórán — De... legalább a batyuját belül összeállítom a „szennyest”, meg kellett volna nézni. Akkor ki tudod még vinni? A másik jóízűen felkacagott. — Kiviszem feltétlenül. — Csak nem gondolod, hogy Gazsó magához vette bő fehér légióst szöktet meg a batyujá­köpenyét és a raktárkulcsot. Ti- ban?... ti pedig visszavitte az edényeket A másik elvörösödött és el- a konyhába. Mintegy fél óra múl- somfordáit a még mindig hahó­vá a lány kisietett a kapun. Az tázó társától, egyik őr megkérdezte. * — Ne segítsek, kislány? Ti-ti megvetően nézett rá. A tank csörgése lassult, aztán nélkül folytatni az utat. Csak ak­A másik őr nevetett. a hatalmas páncélkolosszus meg- kor lehetünk nyugodtak, ha már __ Ugyan hagyd, ez ugyan nem állt. A szállítmány parancsnoka átadtuk a szállítmányt... í »tWamelynek" végén“hTuscsTv szól hozzád, ha egy napig könyö- hamarosan kiugrott belőle, és a ............. n aav rikereket kíván a közgvű- rögsz neki, akkor sem. Egyébként tank mellett várta meg, amíg a - Ugyan. Az ut jórészét mar eSSSaSlftsrr was* tésébeu. 1 — No, mi az? Miért vannak így megdöbbenve? Cigarettaszü­netet tartunk, mi van ebben? — Cigarettázni lőszeres kocsik mellett. — Eh, a lőszeres kocsik hát­rább vannak. De mi az? Csak nem félnek? Vagy attól tartanak, hogy miután kiszálltunk a kocsik ból, lepuskáznak bennünket? Egy idősebb hadnagy halkan válaszolt. — Jobb lett volna megállás megtettük. Már csak 35 kilomé- batyustól A tank után következő négy tér van hátra... Lassan a végál- páncélkocsi már megállt, s a ka- lomáson, Bá-Kánban leszünk, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom