Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

TOLNA * VTT 4CÍ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 9 4UI MAGYAR SZOC.ÍAí ista MtIN'KÁSPAR’ ' TÓIVÁ MfcGYÍ. BuCT.TSaGA ÉS A MEG-- '-ÁCS t XII. évfolyam, 49. szám. ARA- B9 FILLER Szerda, 1962. február 28. MIKOR ARATUNK? (Sz. P.) Nyáron? Nem. A gépek és a kézikaszások akkor állnak ugyan bele a rendekbe, de az aratás nem akkor kezdődik. Csak befejeződik. A jó gazda még ve­tés előtt, már magágykészítéskor aratásra készül és ha gazdag ter­mést akar, ezt csinálja egész éven át. Senki se vet azért, hogy csak vessen, hanem, hogy legyen mit aratni. Olyan ez mint az egyszer­egy. Természetes, s talán fontos­kodó szószaporításnak, spanyol­viasz-feltalálásnak látszik, még­is emlegetni. Az lenne, ha úgy haladna Tolna megyében a kalá­szosok pétisóval történő megerő­sítése, mint ahogy a gazdag ter­més elérése megkívánja. De nem úgy halad. Február végén, március elején járunk, és a tsz-ekben az ősszel vetett kalászosoknak alig 10 szá­zaléka kapta meg a pétisót, hol­ott a fejtrágyázásnak már leg­alább a felét el kellett volna vé­gezni. Általánosítások nélkül, csak azokra vonatkoztatva, akiket il­let, úgy látszik, hogy egyik-másik mezőgazdásznak az egyszeregy még elég magas tudomány. S ez baj. Az idő halad, és amit egy­szer a mezőgazdaságban elmulasz tanak, azt már legfeljebb csak a következő évben lehet pótolni. Ez a nitrogéntartalmú tápanyagok kiszórására, a fejtrágyázásra is vonatkozik. Vagy megerősítik ide­jében, még április előtt a kalá­szosokat, és akkor teltek lesznek a kalászok, vagy pedig elkésnek vele, és akkor dolgoztak a szövet­kezeti gazdák, de mégsem csinál tak semmit. Pontosabban csak a zöldtömeget növelték. S bár le­het majd szép jelentéseket írni az agrotechnikai módszerek al­kalmazásáról, de ettől a jelentés­től ugyanúgy nem lesz gazdagabb termés, minthogy nem lesz az áp­rilisi fejtrágyázástól. A műtrágya pénzbe kerül. És ezt a pénzt, kamataival együtt a tsz-tagok csak akkor kapják visz- sza, ha a hatóanyagok felhaszná­lása rendeltetésszerűen történik. A szövetkezeti gazdáknak, bri­gádvezetőknek ne legyen mind­egy, hogy kamatozik-e a forint, vagy elúszik. Még frissen élnek az emberekben a zárszámadó köz­gyűléseken szerzett benyomások. Sok tsz-tag felszólalt és számon- kérte a vezetőktől, hogy miért csak ennyi van, és miért nincs több. Jó lenne, ha ezek a tagok évközben is elégedetlenek lenné­nek, mert hogy év végén miből mennyi van, az nem a zárszám­adáson dől el, hanem évközben. S ilyesmin is eldől, hogy idejé­ben, avagy késve fejtrágyáznak. Amelvik tsz-ben a szakvezetés nem képes megmozdulni, mozdít­sanak rajta a tagok. Bosszantja az embert, ha olyan dolgokat mondanak, vagy írnak neki, amit esetleg ugyanúgy, vagy még jobban tud, mint a biztatója. Ez a körülmény azonban ne za­varja a járási tanácsok illetékes szakembereit. Éppen a mezőgaz­dászoknak kellene a legjobban tudniok. hogy műtrágyából még nincs elegendő, és ami van, an­nak az ára is megvan. Vos, hát ha másért nem, legalább ezért gazdálkodjanak úgy a műtrágya minden kilójával, ahogyan az a leghatásosabb. A járási irányí­tók követeljék meg a tsz-ek szak­vezetőitől, hogy a tudást, a hozzá­értést, a szervezőkészséget ne sza­vakkal. de tettekkel bizonyítsák. I Milliókat megtakarító újítás a Simontornyai Bőrgyárban Több hónapos kísérletezés után elkészült Molnár Lajos hasító­mester és Csapó János művezető újítása. A két kiváló szakember egy évek óta vajúdó, hat éve újítási feladattervben szereplő problémát oldott meg. Minden bőrgyárban, így Si- montornyán is szokás volt, hogy a több száz mázsányi növényi­cseres hulladék-hasíték a sze­métbe került. Legjobb esetben a hulladék elenyésző részét bera- gasztó-bélésnek tudták hasznosí­tani. Több százezer forint ment veszendőbe egy-egy évben. Az újítás hasznosságát fel­mérni Is nehéz. Hisz az eddig szemétbe ke­rült egy bőr hulladékából most ezer forint értékű díszműáru készítésére kiválóan alkalmas darabokat nyernek, az újra­feldolgozás eredményeként. Az újítás évi megtakarítását előrekalkulálni szinte lehetetlen. Minden attól függ, hogy a fel­dolgozó üzemek milyen meny nyiségben rendelnek a díszmű­bőrből. Egy-egy évben a legoptimá­lisabb rendelés esetén is több mint egy millió forintos meg­takarítást eredményez az újí­tás. Az újítók három százalékos kulcs szerint kapják az újítási díjat kiváló munkájukért. ~ Remélhetőleg a feldolgozó ipa'' vezetői is rövidesen felmérik az újítással készült bőrök hasznosí­tásában rejlő nagy lehetőségeket, s akkor évenként több millió fo­rintos megtakarítást tudnak el­érni. Üzembe helyezték a Barátság olajvezeték csehszlovákiai szakarát wmmm Üzembe helyezték a Barátság ola jvezeték csehszlovákiai szakaszát, amelyet két és fél esztendeig építettek. A ké­pen: Novotny elnök átadja az olajvezeték elkészült sza­kaszát a Pozsony melletti Slovnaft vegyikombináfban. No­votny, (jobbszélen) mellette R. Pilar, a Slovnaft Művek igaz­gatója, balszélen J. Pucik, vegyipari miniszter.- ^^^WVW\AAAAAAAAXWWVWWNAWVWV\AA/WW Kádár János látogatása az Ikarus karosszéria- és járműgyárban Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke kedden ellátogatott a magyar autóbusz- gyártás „fellegvárába”, az Ikarus lcarosszéria- és járműgyárba. Részt vett a látogatáson Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára. A vendégeket Kiss János kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Hidasi Ferenc, a KGM autó- és traktoripari igazgatóságának ve­zetője, Uzsoki István, a XVI. kerületi pártbizottság első titkára és a gyár vezetői: Hirt Ferenc igazgató és Baranyai Aladár párttitkár fogadták. Mielőtt a látogatók az egyes üzemrészeket felkeresték volna, a pártbizottság helyiségében Ká­dár János találkozott az Ikarus gyár szakmai és tömegszervezeti vezetőivel. A közvetlen hangula­tú, baráti megbeszélésen szó esett az elmúlt évek eredményeiről, az idei munkáról és a jövő ter­veiről. A gyárlátogatás első állomása a szerszámüzem volt. A vendé­gek nagy érdeklődéssel figyelték a hatalmas présgépeket, amelyek 200 tonnás nyomatékukkal szinte Megjelent az Országos Mezőgazdasági Kiállítás részvételi szabályzata Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás főbizottsága kiadta a ki­állítás részvételi szabályzatát. A szántóföldi növénytermesztési, kertészeti, szőlészeti, állattenyész­tési és más eredménybemutató­kon való részvétel féltételeit már korábban közölték a termelők­kel, most a mezőgazdasági jelle­gű vállalatok, intézmények doku­mentációs és árubemutatójának módját szabályozták. Az intéz­mények és vállalatok jelentkezé­si határideje április 30 és a Föld­művelésügyi Minisztérium mező- gazdasági kiállítási irodája május végéig értesíti az érdekelteket a jelentkezés elfogadásáról. A rész­vételi szabályzat közli többek kö­zött, hogy az állami szervek a kiállításon az idén 15 százalékos felárral vásárolják meg a tenyész állatokat. Meghatározták a kiállí­tási szállítások rendjét és azt is, milyen kiállítási eredményeket díjaznak az idén. pillanatok alatt formálják ki a i új Ikarus autóbuszok tervezői- sima lemezekből az autóbuszok I vei, konstruktőreivel beszélgetett. tetőelemeit és egyéb részeit. Hosszan elidőztek a forgácsoló üzem tágas, világos csarnoká­ban, majd az autóbuszok „csont­vázát” összeállító vázás üzem­részt keresték fel.. Az úgyneve­zett lemezes részlegben, majd a hűtő, tűzoltó, tejszállító autókat gyártó részlegben tett látogatás után a galvanizálót és a csiszo­lót tekintették meg. Elismeréssel figyelték a félautomata galván dobsor munkáját — ez az üzem­rész kollektívájának újítása volt — majd a szerelőgyárat és a hű­tőüzemet keresték fel. Kádár János végül a műszaki főosztályra látogatott el, ahol az A gyár megtekintése után,a sze­relőcsarnokban a vendégek nagy­gyűlésen találkoztak, az Ikarus dolgozóival. A gyűlésen Kádár János mondott beszédet. Viharos tapssal fogadott szavai után a gyár dolgozói ajándékkal ked- veskeáíék Kadar elvtársnak. A vendégek, ezután megtekin­tették az Ikarus művelődési há­zát, a ' könyVtáráf, a Szépen Tél'-" szerelt szakköri helyiségeket. A látogatás befejezéséül Kádár Já­nos a művelődési ház klubtermé­ben szívélyes eszmecserét folyta­tott a gyár vezetőivel, dolgozói­val, a helyi szervezetek képvise­lőivel. A szekszárdi járásban tíz forintnál kevesebb m u nkaegység-előleget nem osztanak A szekszárdi járás termelőszö­vetkezetei az 1962-es évben to­vább erősödnek. Újabb milliókat fordítanak a termelés korszerű­sítésére, vagy az azt elősegítő beruházásokra. Ezzel együtt 1902- ben valamennyi tsz megteremti a folyamatos munkaegységelőleg- fjzetés alapját! Az elmúlt évben még ' nem mfndegyilt" tsz tudta biztosítani folyamatosan a 10 fo­rint munkaegység-előleget. 1962- ben a járás valamennyi tsz-ében már legalább 10'forintot — vagy ennél többet — kapnak a tagok munkaegység-előlegként. Két hónap alatt 25 millió forinttal nőtt a takarékbetétóllomány Tájékoztatás az OTP 13 éves munkájáról Március 1-e jelentős dátum az Országos Takarékpénztár életé­ben. Ezen a napon lesz tizenhá­rom éves ez az intézmény, amely sokoldalú tevékenységével szol­gálja az egyén és a közösség ér­dekeit. Ezzel kapcsolatban tet­tünk fel néhány kérdést Czéh Lajos elvtársnak, az OTP Tolna megyei fiókja vezetőjének. — Hogyan alakult a megyében a takarékossági mozgalom? — kérdeztük. — Évről évre erősödik a taka­rékossági mozgalom, s ez szám­adatokban is megmutatkozik. Míg az elmúlt év végéig a betétek 21,5 millió forinttal nőttek, ad­dig ez év 2 hónapjában az emel­kedés 25 millió forint volt. Ez évben, — mint a számada­tok is mutatják — erősödik a bizalom. Az elmúlt évi 137 millió fo­rint betét, ma 162 millióra nőtt. Az elmúlt év végén közel 5 millió forint kamatot fizettünk ki a betéteseknek. — E növekedés apró, de igen jellemző epizódja a következő: A szigorú titoktartás mellett név nélkül említjük meg: egy ügy­felünk például tíz évig tartott magánál 50 000 forintot. Mikor megtudta, hogy erre azóta 25 000 forint kamatot kaphatott volna, maga kereste fel .rokonait, isme­rőseit, hogy tegyék takarékba a | (<S ^ pénzüket, nehogy úgy járjanak i kenységéről, pontosabban az ál­mint ő. — Közel, van az az idő, hogy megyénkben minden háznál le gyen betétkönyv, hiszen a me­gye mintegy 62 ezer házát figye- lembevéve 57 ezer betétkönyv van. Ezzel megyénk takarékos megyévé válik. — Hogyan érték el ezt az eredményt? — Elmondhatjuk, hogy a taka­rékossági hónapok segítségévei valóban sikerült közüggyé tenni a takarékosságot. S ebben orosz­lánrészt vállaltak a párt-, állami és tömegszervezetek mellett a postások és a takarékszövetke­zetek. Az iskolai takarékosság eredménye is mintegy 1 200 000 forint., örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok is bekap­csolódtak a szervezett takarékos­ságba. A zárszámadások után közel 15 millió forintot tettek ta­karékba. — Ide tartóizik a munkahelyi takarékoskodás, a KST is. A 115 KST-ben mintegy 12 millió fo­rintot gyűjtöttek össze a dolgo­zók. Ez lehetőséget adott nekik arra. íiogy közel 8 millió forint kölcsönt kaptak. A gépkocsi- nvereménybetétkönyvekben is több mint 16 millió forint van elhelyezve. A takarékpénztár egyéb tévé­talános építési kölcsönakcióról érdeklődtünk ezután. — Évenként 400—500 házépí­téshez adtunk segítséget, mintegy 20 Tnillió forint értékben. Ez év­ben ez az összeg tovább nőtt, mert 24 millió forint áll rendel­kezésünkre. Ez annyit jelent, hogy hosszúlejáratú kölcsönnel 2 százalékos kamat mellett mint­egy 600 ház épülhet a megyében ez évben. — Nagyon lassítja az építke­zést — a házhelyek kijelölé­si ”-ú tapasztalható huzavona. Végül a szerencsejátékokról kér­tünk tájékoztatást. — A népszerű totó- és lottó­játék szelvényeladási forgalma több mint 4 millió volt. Ez any- nyit jelent, hogy több mint 13 millió forint bruttó bevétel volt az elmúlt évben. A szerencséseknek jutó nyereményeken és tárgy- jutalmakon kívül jelentős segít­séget adott ezzel megyénk a sportnak és a lakásépítési akció­hoz. — Mindent egybevetve—mon­dotta búcsúzóul Czéh elvtárs — ha statisztikát készítenénk, kide­rülne, hogy az elmúlt évben a megye összlakossága — csecse­mőtől az aggastyánig — legalább egy-egy alkalommal takarékpénz­tári szolgáltatást vett igénybe! (Sz— E)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom