Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
4 TOlfflS PHEtíSEl NtWjSÄÖ 1962. február A ?» Nagy a forgalom a megyei népművelési tanácsadó filmtárában Az ismeretterjesztő munka megjavítására szolgál a szemléltető eszközök és dokumentumfil- mek tára, amely a népművelési tanácsadó irányításával végzi munkáját. A filmek igen népszerűek, az előadók rendszeresen használják is előadásuk szemléltetésére. A múlt év utolsó négy hónapjában több mint ötszáz filmet kölcsönöztek a filmtárból, s mutattak be a községekben, üzemekben, különböző vállalatoknál. A népszerűség növekedésére jellemző, hogy az idei esztendő eső hat hetében már 424 filmet kértek kölcsön az ismeretterjesztő előadók. De a beérkezett igénylésekből már azt is tudni, hogy a következő négy hétben újabb ISO fimet kell eljuttatni az előadókhoz. Növekszik az érdeklődés a mezőgazdasági szakfilmek iránt. Tavaly a kölcsönzött filmeknek 21, az idén már — ezideig — 36 százaléka volt mezőgazdasági szakfilm. Néha még van zökkenő a filmtár munkájában, ez annak tudható be, hogy néhány népszerű filmet egyidőben több község is kér, de a fennakadás oka nem egyszer az, hogy a kölcsönzők nem küldik vissza idejében a filmet. A filmek rendkívül népszerűek, ugyanakkor az előadók nem használják eléggé a többi szemléltető eszközt, noha a filmeken kívül még sok mindennel hozzá tud járulni a megyei szemléltető eszköz- és filmtár az ismeretterjeszti előadások színesebbé, érdekesebbé. és érthetőbbé tételéhez. Kicserélik a hűtőlapokat a dunaföldvári bútorlap-üzemben A múlt héten tíz napra leöntöttük a termelést a Dunaföldvá- ri Kendergyár pozdorja-bútorlap üzemében. Az üzemszünet idei® alatt kicserélik az üzem hőprésének lapjait. A régi, 52 milliméteres hőlapok az utóbbi időben mind gyakrabban hibásodtak meg, a hegesztési varratok nem tudtak ellenállni a nagy nyomásnak, maguk a lapok is deformálódtak a nyomás alatt és emiatt a préselt bútorlapok vastagsága nem volt egyenletes. A préselés utáni csiszolásnál — mivel az igen szigorú szabvány csak kéttized milliméter plusz, illetve mínusz eltérést enged meg az előírt mérettől — kellett méretre csiszolással helyrehozni a hibát. Most száz milliméter vastagságú, importált hőlapokkal cserélik ki a régieket. Ezzel kiküszöbölik az üzemzavarok és minőségi hibák forrását, az új hőlapok nem hajlanak meg az 1650 tonnás nyo más alatt. Gyújtogatok a bíróságom Csütörtökön és pénteken tár- tása ' alatt álltak a bűncselek- gyalta a megyei bíróság Sz. Nagy mény elkövetésekor. A bíróság Károlyné tanácsa Csíki Gyula és bizonyításkiegészítést rendelt el iíjú Minarik Pál magyarkeszi la- és március 12-re tűzte ki az kosok bűnügyét, akiket az újabb tárgyalást, ügyészség társadalmi tulajdon felgyújtásának bűntettével vádol. A benyújtott vádirat szerint Csíki Gyula és ifjú Minarek Pál felgyújtották a termelőszövetkezet árpaszalma-kazlát, s ezzel a tsz- nek mintegy 8000 forint kárt okoztak. Mindketten alkohol ha— Döbröközön megalakult a könyvbarát mozgalom akcióbizottsága. A legjobb szervezőket minden húsz olvasó beszervezése után egy-egy könyvvel jutalmazzák. Ezerkilencssá&hatvankettő Letenyei György és Szekulity Péter riportsorozata 3 II. FALU-E A FALU? Még igen. Már nem. A régi értelemben semmi esetre sem. De még nem beszélhetünk arról, hogy eltűnt a város és a falu közti különbség. Városiasodás van, de nem a formában, nem a külsőségekben, annál inkább a tartalomban. Ha valaki csak a földszintes házakat látja, meg a mellékutcákban a vendégmarasztaló sarat, s azt, hogy egyes házakat még nádtető csúfít — az vajmi keveset lát a három és félezer lelket számláló községből. Persze, néhány látnivalót már a külsőség is ad. A főutca betonjárdája, meg néhány mellékutcáé is, a tizenöt televíziós antenna, amely a házak fölött büszkélkedik, az, hogy van presszó és van elfogadható kisvendéglő, hogy az önkiszolgáló bolt korszerűségben a legkényesebb igényeket is kielégíti, a négy saját autó és a számtalan motor- kerékpár már nem engedi, hogy egyértelműen a régifajta faluról beszéljünk. De ez csak látszat, ami a régi falutól Zombát már most is megkülönbözteti, a változás a mélyben megy végbe. A felszín még csak fodrozik, de kavarog már a mély. Miféle emberek élnek Zombán? Arról már volt szó, hogy különböző rétegek alkotják a lakosságot, de mindenfajta rétegeződés nélkül. A volt vagyoni helyzet is különböző, ma már ez sincs, s mindinkább eltűnik az emberek gondolkodásából is. De erről majd a következő riportban. Hogy azért Wíöst fB legyen valami mondanivaló, arról beszéljünk, mit tanulnak, hogyan művelődnek a zrrmbáiak. Kezdjük a tanácsházán. Az elnök jogot végez, másodéves. Mezőgazdasági technikumba jár a titkár, meg a pénzügyi csoportvezető, már elvégezte a pénzügyi előadó. A költségvetési előadó a közgazdasági technikum hallgatója. A kérdésre, miért tanulnak? senki sem válaszol azzal, mert kötelező. Inkább arra hivatkoznak, tanul úgyszólván az egész falu. hogyan nézne ki, ha a vezetők elmaradnának a vezeA SZOCIALISTA ÜZEMRÉSZ CÍMÉRT Petró Józsi bácsi kezdi el mon- lcenyvágányú vasút meghosszab- is, hogy patronálják az üzemi dani.a brigádalakulás történnél., bításával a parkettszárító meg- Vöröskeresztet, segítenk ha vala- Társai közbe-közbeszólnak, a cső- közelítését teszik könnyebbé, melyik dolgozó házat épít; a mű- portvezetö is kiegészíti az elmon- (Évente 1400 munkaóra megtaka- szaki intézkedési terv, újítás, és dottakat és egyre kerekedik a rítás). És szól a szerződés arról természetesen: a verseny értéke- történet, a négy év története, míg is, hogy a brigád rendszeresen lésének módja is... eljutunk a mához, amikor a négy művelődik. Szakmai, politikai és A szerződés utolsó oldalán az brigád elhatározta: versenyt indí- általános műveltséget emelő elő- aláírások, és rövid „ígéret’ — tanajc a szocialista üzemrész címért. Uj üzemrész a fatelítőben a parkettgyártó. Újak a gépek, és újak az emberek is. A harmincöt munkás közül harminc jóformán itt kezdte el munkás-pályafutását. Itt tanulta meg a gyári fegyelmet, a közösségreutaltság szükségét itt érezte először, ösz- szehozta, közelhozta őket először, még az első hetekben a több kereset lehetősége, ha jobban dolgoznak, ha egymás kezére segítenek. így kezdődött. S folytatódott úgy, hogy a párttagok beszélgetni kezdtek a munkásokkal a munka hogyanjáról, miértjéről. Szerencsés esetnek lehet mondani, hogy az üzemi párttitkár is ebben az üzemrészben dolgozik, de egy ember munkája révén, nem juthattak volna el ide. Harmincöt ember, többségében asz- szony elhatározása? hogy szocialista üzemmé válik a parkettüzem munkájuk nyomán, ez ma Wk Kőműves Mihályné, a keresztvágó-gépnél. talán ez utóbbi elmaradhatott volna —, node, ők írták, harmár tény. Négyoldalas, sűrűn gé- adások, tanfolyamok, iskolák ezt pelt szerződés bizonyítja ezt. De segHik elő. (Érdekesség: Horváth ....... még ennél is jobban bizonyítja g^la az eszperantó tanfolyamon mincöten; s biztosak vagyunk: a munkások tette. vesz Tészt.) Nem kis dolog: Az egy év múltán, amikor a termeÉrdemes idézni, a szerződés né- üzemrész valamennyi dolgozója lesi tanácskozás a parkettüzem hány részletét: Az egy köbméter havonta egy szépirodalmi köny- J~’—Xí“”u ------p arketta gyártására fordított időt vet olvas, s véleményét arról két perccel csökkentik. (Évenként megvitatják. ez közel száz köbméter parketta Van azután ebben a mindengyártását teszi lehetővé.) A kés- tudó szerződésben olyan jegyzet dolgozóinak munkáját értékeli, engedélyezik a megkülönböztető, a szocialista cím viselését. (Pálkováes) tettek mögött. Ez végeredményben még mindig csak külső kényszer, de már a belső indítékok is jelentkeznek: „Miért tanulunk? Hát, hogy többet tudjunk.” Nem vagyunk hívei az öncélúságnak, de ha ebben az esetben találkozik az ember ilyenféle l’art pour l’arttal, jólesik hallani. A Bonyhád meg a Szekszárd felé menő autóbusz a reggeli órákban, meg az onnan jövő a kora délután sohasem üres. Állandó utasai a diákok, akiket Zomba küldött középiskolába. Középiskolások, meg ipari tanulók jelenleg huszonötén vannak a községben, á jelenlegi nyolcadikosok közül — Ábrahám Béla igazgató tanúsága szerint — tizenheten akarnak tovább tanulni. A zombai egyetemisták száma tíz. Aztán, amikor végeznek, ki hazajön a falujába, ki elmegy. Egyelőre a többség mááutt telepszik meg, de végérvényesen senki sem szakad el Zombától. Nem is tudnak elszakadni, hiszen a falu számontartja őket. Mint ahogy számontartják Illés Lajos aspiránst, aki Zombáról kerül a messzi Leningrádba. Ha szóbakerül a neve,, úgy mondják: — Lajos. A Lajosunk. Dr. Pesti József a megyei tanácsnál dolgozik, Lénárd Ferenc ugyanott, dr. Palikó Béla meg orvos Szombathelyen. Innen indultak valamennyien. De mindez még nem győz meg arról, hogy már nem falu a falu. Soroljuk hát tovább._ __ t Ezerötven újság jár a faluba. A Népszabadságból 175, a Népújságból 170 — vasárnap, mindkettőből valamivel több — kedvelt a Szabad Föld, a Nők Lapja, a Magyar Ifjúság, a Ludas Matyi. A felsorolásból ennyi talán elég is, de külön meg kell említeni, hogy két Figyelő is jár a községbe. A lap meglehetősen magas színvonalon tárgyal köz- gazdasági kérdésekét. Egyik zombai előfizetője Kovács János út- őr. A postán készségesen bocsátották rendelkezésünkre ezeket az adatokat, s még azt is megtudtuk, hogy a televíziós készülékek száma a faluban 15; a rádió- készülékeké 540. Emlékezzünk csak vissza. Ezerkétszáz lakás van a községben. Persze azt is meg kell mondani, hogy nem egy helyen két lakás tulajdonosai is végeredményben közös háztartásban élnek, a rádió tehát mindannyi- uknak szól; Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a családok jóval több mint felének van rádiója. Es persze a lakások számába beletartoznak a kültelkiek is. A község belterületén már alig találni házat rádió nélkül. A háromezerkétszáz lakosra meg ezerötven újság jut. Gyakorlatilag tehát minden felnőtt lakos rendszeresen olvas újságot.. Némelyik többet is. A pedagógusok közül néhányan még hozzá is teszik: — Ezekben az adatokban nem szerepelnek azok a lapok, folyóiratok, amelyeket központilag rendelnek meg. Tehát az ismert számadatnál lényegesen több jár a községbe. Mit tesz a városi szülő gyermekével, hogy zavartalanul ..végezhesse munkáját? Napköziben, óvodában helyezi el. Mit tesz a zombai szülő? Ugyanezt. A bölcsődét nem láttuk, de a napközis óvodát igen. Igaz, a napközi egyelőre csak évente nyolc hónapon keresztül működik, az óvoda állandóan. Hatvankét gyerek, ebből huszonkettő napközis. Ennyi a létszám. Az elhelyezés és ellátás az adott lehetőségeken belül példás. Amikor azt kérdezzük egyik pufók fiútól, mi szokott lenni Aßz ebéd. az óvónő kezünkbe nyomja a heti étlapot. Ne a legjobbat válasszuk ki, hanem az átlagosat. Csütörtökön ez volt a menü: Tízóraira kakaó és gyümölcsízes kenyér. Ebéd: Tojásos leves és rakott burgonya. Uzsonna: Alma és vajaskenyér. A földművesszövetkezeti irodában egy fiatalembert faggatunk, mivel tölti szabad idejét? — Olvasok, elmegyek a művelődési otthonba, nézem a televíziót, vagy zenét hallgatok a K.ISZ- ben. Ha színház jön, megnézem. Legutóbb a Déryné; Színház járt nálunk a Juanita csókjával. A mozi négyszer játszik hetenként, A Tiszta égbolt nagyon tetszett. — És nyáron?-T- Felülünk a barátom motorjára és irány Szekszárd, vagy Siófok. — Ezek szerint motorja nincs. — De az idén talán már lesz. Idős parasztember ballag az utcán. Megszólítjuk, s amikor sikerül íe£oldani_g pillanatnyi: bizalmatlanságot:,' így válaszol - arra a kérdésünkre, lát-e valami különbséget a régi falu, meg a mostani Komba között: — Én már nyugdíjas vagyok. — Hányán vannak nyugdíjasok? — Valami kétszázan. Parasztok is sokan. A falu? Haj, kérem, látták volna azelőtt, Nézzék csak azt a lányt. Ott, most fordul be a sarkon. így öltözködtek, azelőtt a parasztlányok? Voltak már a boltokban? De ez mind semmi. Menjenek csak fel az istállókhoz. nézzék meg a szövetkezet gazdaságát. Arra Szekszárd felé. Az út mellett. Azok az- istállók a mieink. Meg láthatnak ott gépeket is. Ha maguk tudnák, mennyit dolgoztam én életemben! Ezek a mostaniak? Hiába, kérem, övék a világ. — Újságot szokott olvasni?— Néha. Apró már a betű. De a rádió, az igen. Hanem a múltkor egyszer színházban.is-voltam. Moziban meg már nem is tudom hányszor. Csak, tudják, azt sajnálom, hogy néni ötven évvel később születtem. Az utcán két traktor pöfög végig. Hazafelé a munkából, Esteledik. Kigyulladnak a villanyok. A tócsákat kerülgetve emberek ballagnak a mozi felé. A boltok bezárnak, csak a kisvendéglő, meg a presszó van nyitva, a mozi majd negyedóra múlva kezd. A Parasztbecsület Tsz vezetői ülést tartanak, készül a tavaszi terv. Következik: Uj tartalmat kapott a megbecsülés. Hadik István zongoraestje A Bajai Állami Zeneiskola és a Szekszárdi Zeneiskola között szépen fejlődő kapcsolatok állomása volt Hadik István szekszárdi hangversenye. A műsör első felében sok pontatlanság és memóriahiba jellemezte a művész játékát. Emiatt aztán különösen a Mozart-szonáta szinte alkotó elemeire esett szét, de a Beethoven-szonáta sem sikerült sokkal jebban, pedig a műsor első számiként hallott Bach Preludium lényegesen többet Ígért. Szünet után a H-moll ballada előadása sikerült nagyszerűen, de a Funeraiiles és a Bartók: Lj Román Tánc is nagy sikert aratott, úgyannyira, hogy ezt az utolsó műsorszámot ráadásként meg is ismételte. Bal kezének játéka nyomán szép volt a Liszt-művek zenei aláfestése, de néha úgy éreztük, hogy egyes helyeken majdnem elsikkadt emiatt a- témában rejlő mondanivaló. A hallgatóság a második részben nyújtott teljesítményéért a hangverseny végén meleg ünneplésben részesítette Hadik István zongoraművészt. O, 1.
