Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-03 / 28. szám
1962. február 3. 3 TOLNA 1WÉOTFI NEPÜJSAÖ Vasárnap nyílik meg Pakson Tolna megye első ifjúsági háza Nem kis gondja oldódik meg Paksnak vasárnap, amikor megnyitja kapuit az ifjúsági ház, híva a község fiataljait, hogy művelődési, tanulási és nem utolsó sorban szórakozási lehetőséget nyújtson számukra. Pakson működik a járási művelődési ház, munkájában általában elégedett lehet — és elégedett is — a község lakossága. Különösen a fiatalok, akik gyakran látogatják rendezvényeit. A község azonban már kinőtte művelődési házát. Helyisége kevés, kicsik is, a nagyterem is bizony már egy kisebb község számára is szűknek bizonyulna. Egyéb hely, ahol es-, ténként kulturáltan szórakozhatnának, művelődhetnének a fiatalok — nincs. Ez az egyik ok, amiért örömmel kell üdvözölni a paksi ifjúsági házat. Tehermentesíti a járási művelődési házat. De ezen túlmenően megfelelő elfoglaltságot is biztosít a fiatalok számára. Ifjúsági akadémiát, ismeret- terjesztő előadásokat, szakköröket akarnak szervezni, a KIS2- központ televíziós vevőkészüléket, lemezjátszós rádiót, sakkkészleteket, asztalitenisz-felszerelést és biliárd-asztalt ajándékozott megyénk első ifjúsági házának. Ezenfelül négyszáz széket a nagyterem és berendezést a klubszoba részére. A nagyterem alkalmas lesz színielőadások, táncmulatságok rendezésére is, de itt fogják tartani a különböző ismeretterjesztő jellegű előadásokat Nyolcvanötezer forintba került a berendezés. Az épület már különböző célokat szolgált, s átalakításra volt szükség ahhoz, hogy mostani céljaira alkalmas legyen. A KISZ Központi Bizottsága százezer forinttal támogatta az átalakítási munkákat. Az építkezés kissé elhúzódott, de február 4-én már végérvényesen birtokukba vehetik a paksi lányok és fiúk második otthonukat. A KlSZ-tagok és úttörők társadalmi munkával járultak hozzá az ifjúsági ház környékének rendbehozatalához. A munka szervezetté tétele érdekében megválasztják majd az ifjúsági kulturális tanácsot, amely Vajnai Jánosnak, az ifjúsági ház tanár-vezetőjének irányításával szervezi a fiatalok művelődését, szórakozását. A kulturális tanács megalakulása után készítik majd el a részletes programot, amelyet összehangolnak a járási művelődési ház terveivel. A naksi fiatalok napv érdeklődéssel várják, hogy az ifjúsági ház megnyissa kapuit. Egy hét alatt 130 ezer forinttal nőtt a takarékbetét Faddon Az elmúlt napokban tartotta évvégi közgyűlését a 470 tagot számláló faddi takarékszövetkezet, ahol újjáválasztották a vezetőséget. A régi vezetőség jó eredményekről számolhatott be. Az elmúlt évben a termelőszövetkezeti község lakói közel 800' ezer forintot helyeztek el a takarékszövetkezetben. Az alábbi példák azt bizonyítják, hogy érdemes a takarékszövetkezet tagjának lenni. Nemcsak azért, mert a takarékoskodás gondolatát gyakorlattá váltja, nemcsak a kölcsönök juttatásával segíti a lakosságot, hanem a betétekre kamatot is fizetnek. A faddi takarékszövetkezet az elmúlt évi betétek után most 33 ezer forintot osztott ki a takarékoskodó faddiaknak. Nem egy olyan termelőszövetkezeti tag van a községben, aki 1000 forintot, vagy még ennél is több kamatot kapott a takarék- szövetkezetnél elhelyezett betétei után. Ez természetesen nem maradt hatás nélkül a község lakói között. Ennek bizonyítéka, hogy a kamatok kifizetése után egy hét alatt 130 000 forinttal nőtt a takarékszövetkezetben a betétállomány. Jl termelés pártellenőrzésének tapasztalatai a Dunaföldvári Kendergyárban A népgazdasági terv üzemre eső részének megvalósítása egy-egy gyárban az egész kollektívára vár. a siker attól függ. tudják-e mozgósítani a dolgozókat a feladatok megoldására, ki tudják-e ragadni a legfontosabbat a feladatból. amelynek megoldása azután az egész terv teljesítését teszi lehetővé. A kollektíva mozgósítása a tervfeladatok végrehajtására tömegszerveteti munka. Nevelni kell a dolgozókat arra, hogy munkájukban ne csak a pénzkereseti lehetőséget lássák, hanem annak kihatásait is felismerjék. A termelés segítése, ellenőrzése fontos pártfeladat. Vajon a termelés pártellenőrzését hogyan végzik a Dunaföldvári Kendergyárban? — tettük fel a kérdést a napokban több evári kommunistának. munkásnak, vezetőnek. Egy évvel ezelőtt, amikor a pártszervezet vezetősége megállapodott a gyárvezetőséggel, bíztak abban, hogy javaslataik, véleményeik segítik majd a gazdaságvezetést é* ennek nyomán kedvet kapnak a dolgozók arra is. hogy ne csak a pártszervezet, s a tö- megszefvezetek munkáját bírálják. hanem véleményt mondjanak a vezetésről is. S nem lehet azután csodálkozni azon sem. hogy a dolgozók a termelési tanácskozáson és ecvéb alkalmakkor is megmondják véleményükéi a gyárvezetőnek a termelést illetően. Egy évvel ezelőtt a pártszervezet Vezetősége kérte a gyárVeze- tőséget, adjon lehetőséget arra. hogy a párttagokat úgy osszák be az üzembe, hogy mindegyik üzemrészbe lessen párttag vagy pártvezetőségi tag. A javaslatot a gyárvezetőség elfogadta, s így a pártszervezet állandóan figyelemmel tudja kísérni a termelő munkát, javaslataival időben tudott a gyár-vezetőséghez menni. Ez a módszer eredményes volt. Bizonyítja ezt az is. hogy a múlt évi tervet részletekben is teljesítették. Forintértékben közel 10 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. A szakszervezeti bizottság termeléssel foglalkozó funkcionáriusait. a pártbizalmikat a művezetők rendszeresen tájékoztatják a sürgős feladatokról. Ilyen volt legutóbb például, amikor a gyár exportmunkát kapott. Mielőtt a művezető közölte volna a munkásokkal a feladat nagyságát, nehézségeit, megbeszélték a párt- szervezettel. A pártszervezet üzemrészben dolgozó tagjai pedig beszéltek munkatársaikkal ennek a résztervnek a teljesítéséről is. Ilyen módszerekkel gyakran találkozni a kendergyárban. Például rendszeres az, hogy o művezetőket pártvezetőségi üléseken beszámoltatják. Ott adnak segítséget a napi feladatok megoldásához. Különösen a társadalmi tulajdon védelmének javulásában értek el számottevő eredményt. A felvilágosító, nevelő munka nyomán elértek, hogy a dolgozók már nem járnak becsukott szemmel az üzemi lazaságok mellett, az anyag-, alkatrész-herdálást azonnal jelentik a művezetőnek, vagy a pártvezetőség egyik tagjának. Az elmúlt napokban, amikor á januári tervet veszély fenyegette, a pártvezetőség egyik tágja. Komáromi elvtárs ment a gyárvezetőhöz azZal a javaslattal, hogy a második száfítót is helyezzék üzembe, mert a nedves időjárás szükségessé teszi üzemeltetését. A gyárvezetőség ezt a javaslatot Is elfogadta, s jórészt ennek köszönhető. hogy teljesíteni tudták a január havi tervet. Gyakori az olyan eset is. amikor a gyár előtt különleges feladat áll. Akkor a pártvezetőség megbízza a kommunistákat, hogy munkájukkal, példamutatásukkal segítsék a feladat megoldását. Összefogásuk mindig eredményes. Hagyományai vannak már a kendergyárban a termelés pártellenőrzésének. Egy évtized óta rendszeressé tették ezt a munkát, s ennek az eredménye, hogy minden dolgozó részt kér és "észt vállal ebből a munkából. Már elkészült a pártszervezet 1962. évi munkateéVe. Ebben is első helyen áll az a pont. hogy segítik a gyárvezetést a napi feladatok megoldásában. S a kommunisták az üzemrészekben bizonyítják be. hogy szükség van a termelés pártellenórzésére. hasznára válik ez a gyárnak és a dolgozónak egyaránt. — Pi — / (BáeiÁJUiák sza luuLőn Qizm qái'. Tegnap reggel röpgyűléseket tartottak a Bonyhádi Zománcgyár üzemeiben, műhelyeiben. A gyár dolgozói elhatározták, hogy tiltakoznak a kongói nép nemzeti függetlenséginek harcosa, Gizenga v.initzterelnökhelyettes törvénytelen letartóztatása és fogvatartáta ellen. Egyhangúlag fogadták el azt a táviratot, amit megküldték a Külügyminisztériumnak, hogy futtassa el illetékes helyre. A távirat szövege a következő: „Mi, a Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységének dolgozói mély felháborodással vettük tudomásul, hogy Antoine Gizen- gát. Kongó törvényes miniszterelnök-helyettesét Mobutu zsoldosai elfogták és rabságban tarifák. Ezelőtt egy évvel Lumumbát, Kongó törvényes miniszterelnökét fogták el Mobutu zsoldosai és orvul meggyilkolták. Félő, hogy ugyanerre a sqrsra jut Gizenga, Lumumba hű követője. Ezért világszerte felemellek a dolgozók tiltakozó szavukat Gizenga rabságban tartása ellen. A tiltakozáshoz mi is csatlakozunk, és követeljük Antoine Gizenga szabadon bocsátást és helyezzék vissza jogaiba. A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységének dolgozói". nz 57 inns lÉgiinisti írta: GUZI MIHÄLY — BECZF KAROLYI 49. A torony egyik földszinti szobájának ajtaja csendesen kinyílt. Két alak lopakodott ki rajta. Bár az éjszakai fegyverdörrenések elég nagy zajt csaptak, ők hangtalanul igyekeztek a falak mentén meghúzódni. Óvatosan, lépésről lépésre haladtak tovább, vigyázva, hogy az őrök ne vegyék észre őket. Éjfél volt. A vietnami szabadságharcosok fegyvereinek dörgése távolodott az erődtől. — Sietnünk kell — súgta Török Feri társának, az olasz Bel- loninek. — Mindent előkészítettem — súgta vissza az olasz — menj nyugodtan. Török az egyik északi lőrés felé tartott. Hatalmas nyílás ez, egy ember feltétlenül ki tud rajta bújni. A kérdés csak az, hogy a másik oldalon nem zuhan-e a mélybe. A lőrés alatt ugyanis mintegy hat-nyolcméteres mélység tátong, amely éppen elég ahhoz, hogy karjukat, lábukat fica- mítsák, vagy eltörjék. Márpedig ezt egyikük sem szeretné. Két nap óta készülnek a szökésre, nem szeretnék, ha az utolsó pillanatban valami közbejönne. Az elmúlt 48 órában feltűnés nélkül tanulmányozták a terepet, az őrség beosztását, a lehetőségeket. Ez a lőrés bizonyult a legjobbnak. Nem a legközelebb volt ugyan a földhöz, de alatta a talaj nem volt sziklás, nem meredek, hanem viszonylag sima, egyenletes, továbbá ehhez a töréshez volt legtávolabb az őrhely és ez volt legközelebb szálláshelyükhöz. Belloni az előző délután szerzett a raktárból egy kötelet, sőt azt a követ is kiválasztotta, amelyhez hozzákötik. Igaz, a kötél körülbelül négy méter hosszú, a leereszkedésnél így még huppanni kell egyet, de mind egy. Remélhetőleg nem lesz semmi baj. Már csak néhány méter volt hátra. Szinte mindketten beleolvadtak a falba. Török kitapogatott az erőd falán egy kartávolságnyit, aztán óvatosan előrelépett. Belloni utána. A harmadik lépés után Török kinyújtott keze már nem ért falat, azaz a törést érte el. — Itt vagyunk — súgta izgatottan. Belloni a törésben óvatosan kitapogatta azt a követ, amelyet tegnap kiszemelt. A kötél előre elkészített hurokját ráakasz tóttá a kő kiálló sarkára, aztán a kőtelet ledobta a mélybe. E pillanatban azonban szinte elállt a szívverése. A kidobott kötél hu- rokja kiakadt a kő sarkából, aztán az egész a mélybe zuhant Szinte felsikoltott, de hirtelen a szájára csapta a markát. Török melléje ugrott. — Mi van? — kérdezte ijedten. —■ A kötél kiakadt és a mélybe esett. Török halkan káromkodott. — Most mit csináljunk? — kérdezte aztán. — Nincs más megoldás... Egyikünk kézenfogva leengedi a másikat... Én leszek az, mert az én hibám miatt zuhant le a kötél. I,ehasalok és kézenfogva leengedlek. Igaz, körülbelül négy métert még ugranod kell, de remélhetőleg sikerül. — És te? — kérdezte a másik izgatottan. — Mindegy... Nincs más hátra. Ugranom kell fentről. Engem már nem tud kézenfogva leereszteni senki. No gyere, kezdjük... Sietnünk kell... Török az olasz fiú mellé kúszott, s jó erősen megfogta annak kezét. Óvatosan kidugta lábát a törésen, és lassan leereszkedett. Az olasz végighasalt a törésen s engedte Törököt, ameddig csak lehetett. Ekkor elengedte kezét. Halk huppanás hallatszott, aztán Török halk hangja. — Rendben. Gyere te is. Belloni odacsúszott a lőrés szélére, aztán pillanatnyi gondolkodás után elvetette magát a faltól. Izgalmában azonban jobban elrugaszkodott a kelleténél és még a levegőben elvesztette egyensúlyát. Oldalt esett, s amikor földet ért, hatalmasat ordi- tott. A következő pillanatban az erődből egy géppisztolysorozat hangzott. — Meghallották — mondta riadtan Belloni. — Vagy pedig észrevették szobánkban a szökést — hadarta gyorsan Török — de ez végeredményben mindegy... Állj fel!... Tudsz járni? Belloni felkecmergett. — A lábam —. nyögte. — Siessünk. Néhány percünk van: míg elhelyezkednek a falon. Ismét néhány percünk, amig felfedeznek... Futni kezdtek. Belloni sántított, erősen húzta a bal lábát, de azért ment Török mellett, fogát összeszorította és hallgatott. Az őserdő ezen az oldalon mint egy 150—200 méterre volt az erődtói. Nappal nem sokáig tartott volna ez az út, de éjszaka óvatosan kellett menni. No meg Belloni az ugrásnál megütötte magát... Minden attól függ, mikor foglalják el a légiósok a falon helyeiket és mikor fedezik fel őket. Belloni valami mélyedésbe lépett és felszisszent. Török megragadta kezét és húza, vonta maga után. A falon felugattak a fegyverek. Egyelőre csak úgy, vaktában. Hamarosan kigyulladt azonban egy reflektor és végigpásztázta a terepet. — Hasalj! — ordította Török, amikor a fénycsóva már csak néhány méternyire volt tőlük. Mindketten fődre vetették magukat és megmerevedtek. A fény elsiklott fölöttük, s ők újra rohanni kezdtek. A táv felén már túl voltak, de a kíméletlenül kutató fénycsóva miatt csak nehezen haladtak előre. A géppisztoly- és golyószórósorozatok vadul tépték a levegőt, s az erőd és az őserdő között lévő terepet. A menekülőknek már csak 15—20 méter volt hátra, amikor újra közeledett a fénycső Vá. — Fuss! — kiáltotta Török. — Ne hasalj le! Már csak néhány méter. Azonnal felfedezték őket. Az erőd falán vezényszó hallatszott. A menekülőkre össztűz zúdult. Belloni felordított, egy pillanatra megtántorodott, de Török megragadta a derekát és szinte bevitte az őserdőbe. Egyik évszázados fa mögé vonta az olaszt úgy, hogy golyó ne érhesse. Az erődből még egy utolsó sorozat söpörte végig az őserdő alját, aztán csend lett... Török kigombolta Belloni zubbonyát és halkan megkérdezte: — Eltaláltak? — Igen... A karomat... Érzem, amint folyik végig rajta a vér... Török leszakított zubbonyából egy darabot és bekötötte, jobban mondva becsavarta az olasz sebét. Belloninak nagyon fájt, de azért szótlanul tűrte. Néhány perc múlva elindultak az őserdő belseje felé. Az olasz Törökre támaszkodott. Alig tettek 50 métert a hatalmas fák és sűrű bokrok között, amikor öt fegyveres vette őket körül. — Állj! — szólt az egyik keményen. — Kik vagytok? — Szökött légionisták, a vietnami szabadságharcosokat keressük. — Megsebesültetek? — Társam felső karját golyó találta el — válaszolta Török. — Akkor siessünk — mondotta az előbbi hang. Ketten előre álltak, a többiek pedig Törökék mögött helyezkedtek el. A menet megindult. Török megszorította Belloni én kezét. — Sikerült... (Folytatjuk)
