Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
WM.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. február 18, Rádiócslllagá Keresztrejtvény Egy jó tanáé» Az előző cikkben röviden áttekintettük a rádiócsillagászat megszületésének körülményeit. Arról is szó volt, hogy a rádiócsillagászati kutatások eszköze a rádiótávcső. Milyen a rádiótávcső? A legtöbb ember, amikor a rádiótávcsőről hall, arra gondol, hogy az a rendes távcsövekhez hasonló szerkezet Ez nem így van. A rádiótávcsövek tulajdonképpen nem is távcsövek. Segítségükkel a távoli csillagrendszerek által kibocsátott rádióhullámok felfogása történik. Szerkezetükre nézve többféle felépítésűek lehetnek. A legáltalánosabban elterjedt változat egy hatalmas méretű paraboloid antenna és a hozzátartozó műszerek. A legjobban egy esernyőhöz lehetne hasonlítani, melyet fordítva tehát a nyelével irányítanak az égbolt felé. Ezek az antennák rácsos fémszerkezetek. Erre a szerkezetre került rádióhullámok egy pontba, az úgynevezett gyújtópontba vannak sűrítve. Az így összegyűjtött sugarakat egy erősítő berendezéssel felerősítik és mérhetővé teszik. A rádiótávcsövek érzékenysége és az általuk végrehajtott megfigyelések pontossága az antenna méretétől függ. A világon a legnagyobb méretű rádiótávcsövek Angliában és Ausztráliában vannak. Ezek átmérője 76 m. Kezdetben a rádiótávcsövek felbontóképessége messze elmaradt a többi távcsöveké mögött. Hosz- szú ideig nem tudták pontosan meghatározni, hogy az égboll melyik pontjáról érkezik a felfogott rádiósugárzás. Ma már különböző módszerekkel növelik a rádiótávcsövek felbontóképességét. Egyik ilyen módszer, amikor ä rádiótávcsövet egy tó partjára építik és felfogják a közvetlenül érkező hullámokat, valamint a tó felszínéről visszaverődőket is. A rádiótávcsövek érzékenységét növeli az is, ha több rádiótávcsövet- '^Frbakapcsolvá' működtetnek. Ezzel a módszerrel még pontosabban meghatározható a sugárforrás helye. Mindenesetre még ez sem tekinthető tökéletes pontosságnak. A rádiótávcsövek értéke felbecsülhetetlen olyan szempontból. hogy igen nagy távolságról érkező sugárzás felfogására is képesek. Ma a legérzékenyebb rádiótávcsövek olyan hatalmas távolságról érkező rádióhullámokat is felfognak, hogy az ugyanabból a távolságból jövő fényt már a világ legnagyobb távcsöve sem képes észlelni. Vannak tehát olyan források, melyekről a kibocsátott rádióhullámok segítségével szerzünk tudomást, különben észre sem vennénk. A világűr rádióforrásai. Eddigi ismereteink alapján többféle rádióforrásról tudunk. Vannak Szupernóva maradványok. Ezek a valamikor „felrobbant” csillagok helyein, illetve azok közelében észlelhetők. Többnyire ködszerű maradványok Ezek esetében a rádióhullámok úgy keletkeznek, hogy elektromosan töltött részecskék mágneses erőtérbe jutnak. Egy másik rádióforrást a galaktikus ködök képviselnek. Ezek esetében valószínűnek tartják, hogy csillagközi gázfelhők ütköznek össze és a hatalmas sebességű összeütközés miatt rezgésbe jövő részek (plazma) kelti a rádiósugarakat. Ismerünk ezenkívül más természetű rádióforrásokat is. Miért tudjuk mérni a világűr- j bői érkező rádióhullámokat? A rádióhullámok olyan elektromos sugarak, amelyeknek hullám hossza néhány millimétertől több kilométerig terjed. Az ionoszféra a rádióhullámokat, mint egy tükör, úgy veri vissza és ezzel lehetővé válik a rádiózás. Nem minden rádióhulAngol tudósok a nagymérvű ápolónőhiányon akarnak segíteni az úgynevezett „elektronikus ápolónővér” rendszeresítésével. Az erFe a célra konstruált különleges elektronikus berendezés lehetővé teszi, hogy a kórházi betegek pulzusát, hőmérsékletét és légzését központilag állandóan regisztrálják. A központi gép mellett ül az ápolónő, aki a berendezés segítségével egyszerre szat II. lámot képes az ionoszféra visszaverni. A rövidhullámú rádiósugárzást átengedi. Ez teszi lehetővé a rádiócsillagászati észleléseket, de ennek köszönhető az is, hogy az űrhajókkal kapcsolatot tudunk tartani. A rádiócsillagászat eredményei. A rádiócsillagászat még nagyon fiatal, de a kutatók máris jelentős eredményeket értek el. Fel fedezték, hogy vannak olyan csillagrendszerek, amelyek rádióforrások, és nagy mértékben bocsátanak ki ilyen sugarakat. Sikerült bizonyos mértékben tisztázni ezeknek a sugaraknak a keletkezését, azonban még sok nyitott kérdés vár megoldásra. Nem tisztázott még, miért sugároznak egyes tejútrendszerek igen erős rádióhullámokat, míg mások, melyek felépítésüket tekintve azonosak, nem rendelkeznek ilyen képességgel. A mi Tejútrendszerünk is rádióforrás. Sőt a Napról és a bolygók közül a Venus- ról és a Jupiterről is felfogtak rádióhullámokat. A bolygókon ez valószínű a lezajló viharok eredményeként keletkezik. Más természetű a távoli rendszerek sugárzása. Az eddigi eredmények nagymértékben elősegítették a világegyetem titkainak kifürké- szését és megismerését. A rádió- csillagászat jelentőségét növeli az is, hogy a felfogott rádióhullámok az égitesteknek olyan tulajdonságát tették ismertté, amelyeket a fénysugár segítségével nem lettünk volna képesek megtudni. Veszelovszky Gyula a TIT csillagászati szakosztály tagja száz beteg állapotát tudja állandóan figyelemmel kísérni. Rádió, fürdőzők számára Az egyik japán rádiógyár hermetikusan elzárt, gumiborítású miniatűr adó-vevő készüléket hozott forgalomba, amellyel a fürdőzők a vízben is hallgathatnak zenét, vagy beszélgethetnek a parton maradt társaikkal. A jó tanács mindig hasznos, még akkor is, ha olyan régi, mint a mai rejtvényben szereplő több ezer éves bölcs kínai mondás: Ez a mondás körülbelül azt célozza, hogy vizet csak akkor prédikáljunk, ha magunk is vizet iszunk. Vízszintes: 1. Közlekedési területeket. 6. A jó tanács 4-ik része. 11. Női név. 13. Ikonon 14. „A” két darab. 15. Szó a Halotti beszédből. 17. Arab öreg. 18. A jótanács első része. 19. „.telek község. 21. Gyom keverve. 22. Szét fordítva. 24. Hasít végek nélkül. 25. Árpád apja. 26. Mini oroszul. 27. Nívó rész. 29. Időmutató keverve. 31. Tág. 32. Testrész. 34. Ital. 35. ízesítő. 37. Szóval bántott. 40. Azonos betűk. 41. H...b, hegy a Színai félszigeten. 43. Vigyázó. 44. Fordított személyesnévmás. 45. Tolat páratlan betűi. 46. Római számok. 48. Szélesre nyit 50. Vissza: fiaskó. 51. Használhatóvá tesz. 53. Férfinév. Függőleges: 1. A jő tanács 3-iís része. 2. Éktelenül szakít. 3. Balaton melletti községből való. 4. Könyörögsz. 5. A jó tanács 2-ilc i része. 7. I. I. I. I. I. 8. ...ufa, olas2 hideg, vagy meleg forrásokban lerakodott likacsa? mészkő. 9. Névelős női ivarsejtek. 10. ...zir, időnként szökőkút módjára feltörő meleg forrás. 12. Férfinév. 15. Vissza: formai. 16. Fordítva: virág. 20. Kerti szerszám. 23. Lóeledel. 28. Fe vegyjele. 30. Magot hint. 33. Takács igéje. 34. Azonos betűk. 36. Fordítva: Budapesttől légvonalban 2210 km-re van. 38. Pusztít. 39. Vissza: spanyol folyó. 40. Meggyőződései. 42. ... Lajos (1851—1912) újságíróból lett színigazgató. 45. ... Vilmos svájci szabadsághős. 47. Fordított római szám. 49. Fekhely. 50. ...fon, görög földhallgató. 52. Személyesnévmás. 53. Káté (!). Figyelem: A hosszú és a rövid magánhangzók között nem teszünk különbséget! (A megfejtéseket nem kell beküldeni.) Előző számunk helyes megfejtése: A házassághoz nem kell több, mint csak két nem, és két igen. fMokos István} „Elektronikus ápolónővér44 Vasárnapi HUMOR Önkiszolgáló étterem — Van-e olyan lemezük, amire ezt lehet táncolni? — Kérem, vigyázzon, hogy el ne emelje valaki ezeket! Okos gyerek — Vezető bácsi, vigyázzon erre a gyerekre, ez otthon is szétszedte minden vonatját... •— Mondja szerkesztő úr, nem voltak elég forróak a verseim? — Nem tudom, ezen a héten fával fűtöttünk. — Miért sír a kicsi? — Vettem neki egy hajót, s most egy üveg pezsgőt akar, hogy megkeresztelje... fiytv “ -t
