Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

19G2. február 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 EZEK A BAJOK ÉL DUNAFÖLDVÄROTT né­hány család. Ezekkel több a baj, mint a község összes többi lakójá­val. Züllöttek, felelőtlenek, dolog­kerülők, tolvajok. Ha pénzhez jut­nak, pillanatok alatt elisszák. Ha nincs forint, elindulnak szerezni. Benne élnek ebben az embert formáló időben, de nem ragadt rójuk semmi a szocialista együtt­élés törvényeiből. A jó szó nem használ nekik, mennek a maguk útján. Gondot okoznak a község vezetőinek, viselkedésük, maga­tartásuk felháborítja a környe­zetüket. Valamikor a szegénység volt a legnagyobb baj, ezt a ré­met elűztük, és űzzük. De nem le­het belenyugodni az ilyen termé­szetű bajok létezésébe sem. A semmi revaló emberek több­sége egyúttal nagy családos. És ha nem vigyázunk, a züllöttség- nek, a dologkerülésnek, a tolvaj- lásnak a gyerek issza meg a le­vét. Találkoztam egy asszonnyal. Férje nemrég szabadult a börtön­ből, négy hónapot kapott, mert az állami gazdaság földjén kukori­cát lopott. Az asszonynak pedig most kellene letöltenie büntetését *— ő is lopott. Alig jött haza a férj, máris az asszony a soros öt gyermekük van. Egyik kicsi, a másik pici, s a hatodik útban. Az asszony a tanácsnál volt, hogy gondoskodjanak gyerekeiről. Meg­bánásnak nyomát sem látja rajta az ember. Felelősségérzésnek ta­lán szikrájai sincs benne. Abban reménykedik, hogy büntetésének letöltését újból elhalasztják, mert terhes. EGY MÁSIK CSALÁDBAN iszik a férj is, a feleség is. Be­rúgnak, randalíroznak, rémület­ben tartják gyermekeiket. A férj nemrég bevonult katonának és az utolsó százast magával vitte, a feleség fillér nélkül maradt. Az asszony ment a tanácshoz, hogy segítsenek rajta, mert ha nem, b gyerekek éhen vesznek. Eszébe se jut, hogy őt, és a férjét terheli a felelősség. Ezek a bajok. S nem is hinné az ember, hogy néhány lumpenproletár ügyeire több időt kénytelenek a község vezetői for­dítani, mint a községfejlesztési tervek megvalósítására. Néhány fiú hetenként bejár a tanácsházára — felelni, felmonda­ni a leckét. Ezekkel a fiúkkal a tanács vb-vezetői foglalkoznak — a szülők helyett. Szép és nemes a cselekedet, megható a gondosko­dás. Ilyen láttán jogos büszkeség­gel mondja az ember, hogy a kommunista vezetők lám, ilyen emberek. De pótolhatja-e hárki is a szülői szeretetet? Ezt az egyet, legyen bármennyi jóindulat, nem pótolja semmi, és senki. Az egyik fiú apja Dunaújvárosban dolgo­zik. Az anya a szórakozóhelyisé­geket látogatja, ezzel tölti min­den idejét. Felöltözik, beül a kocsmába, vagy a cukrászdába, unatkozva szívja cigarettáját és meg van róla győződve, hogy hó­dító jelenség. Pedig csak szánal­mas papagáj. A KÖZSÉGBEN az élet egész­séges és lüktető. Emberek százai foglalkoznak merész, szép tervek­kel. Friss, fiatalos lendülettel dol­goznak, maguk, és családjuk jólé­téért. E szorgos munka még in­kább kihangsúlyozza az abnor­mális életmód sivárságát. Mert mennyi üresség és lelketlenség van abban a nőben, aki gyerekei szemeláttára fogadja barátait, és még büszke, hogy mennyire ka­pós ... Arra most nem gondol, hogy a gyerekek felnőnek, és majd visszaemlékeznek minden­re. A község szemét-emberei közé tartozik K. P. is, nemrég szaba­dult a börtönből. A helyi vezetők azt mondták neki, letöltötte bün­tetését, kezdjen el becsületesen él ni és dolgozni. Senki nem hány- torgatja múltját. Adtak neki 100 forintot, és kerestek neki munkát. Megadták tehát a lehetőségét an­nak, hogy ne maradjon szemét­ember. K. P. a felajánlott mun­kát nem fogadta el, azt mondta, neki az nehéz. Iparengedélyt kért, szatyorkötésre. Megkapta. De nyomban vissza is adta, arra hivatkozva, hogy sok az adó. Utána egy ideig a községben lézengett és nemrég is­mét lefülelték, mert pincét töri fel. Mit lehet vele kezdeni? Úgy büntetni, hogy végre észhez tér­jen, hogy belássa: tolvajnak, élős­Űj diesel-hidraulikus mozdony készül a Ganz-Mávagban A Ganz—Mávag Mozdony, Va­gon- és Gépgyárban új, 610 ló­erő teljesítményű diesel-hidrauli­kus mozdony készül a Magyar Államvasutak részére. A moz­donyt normál nyomtávolságú mel lékvonalak személyvonati forgal. mának jobb, gyorsabb bonyolítá­sára tervezték. A prototípus már elkészült. Az új mozdony érde­kessége, hogy miután a vasút e dieselmozdonyt személyvonati for galomra kérte, korszerű vonatfű­tési berendezés elhelyezését is meg kellett oldani, de úgy, hogy a mellékvonalak építésének meg­felelően a mozdony tengelynyo­mása ne haladja meg a 12 ton­nát. Az új mozdony hajtóműve 12 hengeres, négyütemű, vízhű­téses Ganz—Jendrassik rendsze­rű dieselmotor. Ennek hűtővizét csak a vezetőfülke fűtésére le­het felhasználni. A személyvona­ti kocsik azonban gőzfűtésűek, más fűtési rendszert tehát nem lehet alkalmazni, mert különben a kocsiparkot át kellene építeni a mozdonyokhoz. Ezért a moz­donyba a vezetőfülke mögött egy kis kazánteret képeztek ki, mely­be kisméretű kazánt építettek be. A kazán 450 kg gőzt termel órán­ként, gázolaj tüzelésű, s üzeme teljesen automatizált. E megol­dásnál tehát fűtőre nincs szük­ség, maga a vezető a személyvo­nati szerelvény összeállításakor beállítja az időjárási viszonyok­nak megfelelő fűtési értéket, s ezután a kazán automatikus mű­szerei átveszik a szolgálatot, in­tézik a fűtő munkáját. A fűtő- berendezés ráadásul oly kis he­lyet foglal el, hogy a mozdony hosszát lényegesen nem növeli, s a mozdony súlya megfelel a dieselmozdonyok előírásos súlyá­nak. A fűtőrendszer üzemanya­gát együtt tárolják a motor üzem anyagával. Az új mozdonynak fi­gyelemre méltó a vonóereje is, indításkor mintegy 11 500 kg-ra növelhető a vonóképessége. Ez azt jelenti, hogy 15—20 kocsis szerelvények akaszthatók hozzá, e szerelvényt pedig 60 kilométe­res sebességgel tudja továbbítani. Az új mozdony tehát valóban gyorsabb és kényelmesebb köz­lekedést biztosít majd a mellék­vonalakon. ködőnek lenni ebben a társada­lomban rossz üzlet. RÁ KELLENE DÖBBENTENI az ilyen embereket, életmódjuk tarthatatlanságára. Az állami és társadalmi szervek ezt kitartó tü­relemmel, szinte napról napra végzik. Foglalkoznak, beszélget­nek, és ha másként nem megy, büntetnek. Működik Dunaföldvá- rott Ágoston László pedagógus vezetésével az ifjúságvédelmi bi­zottság. Munkájukat csendben, szerényen végzik, ám felmérhe­tetlen értékű szolgálatot tesznek a társadalomnak, amikor nagy emberséggel vigyázzák egv-egy szerencsétlen sorsú gyermek út­ját. Sajnos, az állami és a társa­dalmi szervek a bajt ritkábban képesek megelőzni. Ez már a kör­nyezetre, a munkahely vezetőire és dolgozóira tartozna. A megyé­ben, mint országszerte, egymás után alakulnak a szocialista cím és oklevél elnyerésén munkálkodó brigádok. Nemes tett lenne, ha vállalásaikat kiegészítenék egy olyan ponttal, hogy vállalják olyan család átnevelését, amely arra rászorul. Elítéljük a züllött- séget, a naplopást, de ezzel együtt próbáljunk segíteni is. Szekulity Péter Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vásár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az elsó és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Azonnali belépésre keresünk hosszabb gyakorlattal rendelkező építőipari technikust, vagy kő­műves mestert műszaki ve­zetőnek. Szekszárdi Építőin.'’,rl Ktsz, Rákóczi út 15. sz, _____(108' B eköltözhető 2 szobás családi ház, 480 négyszögöl kerttel, gyü­mölcsössel 55 000 Ft-ért eladó. Tolna, Pálé 21. (13) Épületfa eladó. Bonyhád, Baj csy Zsilinszky u. 30. Érdeklődni délután. (15) Gázmesteri szakképesítéssel (a 7/1959. Eü. M. számú rendelet alapján) patkány, egér, poloska, csótány, moly, zsizsik, légy, szú­nyog irtást vállal közületeknél, magánosoknál, gázzal, méreggel Gozdán Ernő egészségügyi gáz­mester, oki. fertőtlenítő, Bony­hád,, Somogyi 8. (14) Köszönetét mondok mind­azoknak, akik felejthetet­len feleségem, Fink János- né temetésén részt vettek, részvét«! yllvánításukkal fájdalmamat enyhítették. Fink János, Szekszárd. (11) Nincs ok az aggodalomra Országszerte nagy találgatásra rizmust, az állatkínzást, a lakás­es mendemondára adott okot a február 5-én bekövetkező érde­kes csillagászati jelenség. Azt is megjósolták a „látnokok”, hogy vége lesz a világnak. De nem lesz vége. Most már szentül hiszem, hogy nem lesz Es azt hiszem, ugyanilyen bizto­san tudják már mindazok, akik rendszeresen hallgatják a rádiót. Nem lesz vége a világnak, mert azt kinyilatkoztatta a Szabó-csa­lád... A Szabó-család, akinek olyan sokat köszönhetünk... Felszámolta a huliganizmust, az alkoholiz­must, a lakáspanamákat, az üze­mi tolvajokat, az orvhalászokat, a protekciót, a giccsfcstészetet, elítélte a fajüldözést, a gengszte­üzéreket, behatóan foglalkozott a karakó szőr csögi szövetkezet ál­lattenyésztésének helyzetével, a vakondok látási zavaraival, az asztronautikával, a hajdúk ha- rangöntési módszereivel. Ez a kiváló család széleskörű érdeklődésének, tájékozottságá­nak most újabb tanújelét adta csillagászati ismereteivel. A ga­rázda utas és a szabályokat be­tartó autóbuszsofőr afférja és a házasság hálójának szövögetése közben kinyilatkoztatta, hogy feb­ruár ötödikén nem lesz vége a világnak. Köszönöm, nagyon köszönöm, hogy megnyugtattak. B. 1. — Ügyeletes orvos február 4- én: dr. Horváth József, Szek­szárd, Széchenyi utca 68. Telefon száma: 26—21. — A szekszárdi hangverseny- sorozat áprilisi hangversenyének Váczi Károly és Keresztessy Hédi lesz a vendégművésze. Váczi Károly január végén a rádióban szerepelt, fényképét a rádióújság is köiölte. — Két traktorosbrigád küzd a szocialistabrigád címért a nagydorogi gépállomáson. ■— Tizennyolc-lakásos, három emeletes bérház épül Tamási­ban az ötéves terv során. A mo­dern lakóház földszintjén a he­lyi földművesszövetkezet önki- szolgáló élelmiszerüzletet, tej- csárdát és húsüzletet nyit. — Egy philadelphiai játék­gyárban újabban atomóvóhellyel felszerelt babaházakat készíte­nek. A »korszerű« babaház-óvó- helyeket ugyanúgy rendezték be, mint az igazi »-atombunkerek«-et. — 2068 csecsemőlátogatást és 1285 terheslátogatást végzett a múlt évben Szekszárd négy vé­dőnője. A csecsemőlátogatás for­dulata — az évi átlag — 12 he­lyett tizenkilenc volt. — Kibővített ülést tart a KISZ tamási járási bizottsága. Az ülé­sen a megnövekedett feladatok­ról tárgyalnak, hiszen az alap­szervezetek száma tizenkilenccel nőtt a gyönki járás megszűnésé­vel; Felhős idő, havazás Várható időjárás péntek estig: felhős idő, többfelé havazással, ködképződéssel. Mérsékelt szél. ma északi, északkeleti, holnap délkeleti irányból. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 6— mí­nusz 10, legmagasabb nappali hő­mérséklet 0— mínusz 4 fok kö­zött. A faltörő kos (Mészáros András rajza) A piros-tányérsapkás vasutas felemelte a zöld lámpát. A sze­relvény megrázkódott, majd egy­re gyorsulva csattogott a váltó­kon keresztül. A párásodó abla­kon át bevillantak a kupéba a nagyváros fényei, amelyeket szo­morkás, búcsúzó tekintettel bá­mult a fülke egyetlen utasa, egy katona. Fiatal fekete fiú s még ültében is látszik, hogy szép szál legény, olyan vidékről való, ahol sok eső esett. Kényelmesen kinyújtotta a lá­bait, nyakán kigombolta a zub­bonyt és a kerek tányérsapkát hosszú karjaival ültében a cso­magtartóra tette, a papírdobozba csomagolt hazai mellé. Lehunyta a szemeit azzal az elhatározás­Qítitáiriak.,, sál, hogy aludni fog. A vonat volna. — Hogyne, természetesen... csak tessék — mondta a fiú és úgy érezte, hogy egyszerre kibírhatat­lan meleg lett ebben a kocsiban. Felugrott, hogy felsegítse a cso­magot, de közben egy gyors moz­dulattal helyére igazította a de­rékszíját és az egyenruhát. A lány még mindig mosolyogva nézte a szolgálatkész katonát, kezét egy pillanatra kabátja zse­bébe dugta, valamit babrált ben­ne, mintha papírt morzsolgatott azonban hamarosan és hirtelen fékezni kezdett, úgy, hogy feje nekiütődött a fülke falának. Hu­nyorogva bámulta a Kelenföldi pályaudvar neon feliratát, de ál­mossága egy pillanat alatt elröp­pent, amikor új útitárs nyitotta ki az ajtót. — Tessék mondani, szabad itt egy hely? — hallotta a belépő szinte kislányos hangját, aki fél- rehajtott fejjel mosolyogva nézett rá, mint aki biztos a válaszban. A kabátját felakasztotta a fo­gasra, ujjába beletűrte a vékony nylonsálat, amellyel a nyaka volt körültekerve. Leült és még min­dig huncut mosoly bujkált a szá­ja szögletében. Cérnakesztűs ke­zével fellazította a hajfürtjeit s mintha csak véletlenül történt volna, könyökével leverte a kis asztalkára tett divatlapot. A fiú azonnal ugrott és ami­kor visszanyújtotta az- újságot, a fiúnak feltétlenül oda kellett figyelni. A beszélgetés már a találkozás lehetőségeit latolgatta, amikor a bal kezéről is lehúzta a kesztyűt. A lámpa fénye tompán csillant meg a karikagyűrűn. — Asszony — villant át a fiú agyán, és szinte elharapta a Té­likert szót. Közömbös dolgokról folyt ez­után a szó, de a fiatalasszony sze­méből nem tűnt el a mosob' Ész­revette a fiú pillantását. Tolna után szedelőzködni kezd­tek. Mielőtt a kezét nyújtotta volna, fordított egyet a karika­gyűrűn. Kis kerek kő volt a má- Csak Szekszárdra — hang- sik felén, nem karikagyűrű tehát. A fiú is elmosolyodott. Kilép­tek a fülkéből és amikor a vonat megállt, lesegítette a lány bő­röndjét. A sarkon megálltak, együtt ta­nakodtak, hogy busszal menjenek vagy gyalog. A lány felszállt és a lépcsőről visszaszólt: — Viszontlátásra... mondjuk va­sárnap a Télikertben... Az autóbusz motorja felberre­gett, a fiú megigazította hóna alatt a csomagot és elindult a laktanya felé. Monostori Miklós. mély lélegzetet véve nekiveselke­dett a kérdésnek. — Hova utazik? A , lány arca elkomolyodott és a fiú úgy érezte, kár volt kezde­ni a beszélgetést, várni kellett volna. Szemében a bosszankodás árnyéka suhant át, hiszen nagy volt a gyakorlata az ismerkedé­sekben és pont ilyen csinos nő­nél kell ilyen sután kezdeni. zott a válasz, s a lány már újra mosolygott. A fiú nekibátorodott. —Hiszen akkor egy helyre igyekszünk... — Igazán?... Szintén Szekszárd­ra?... És megindult a beszélgetés, amibe a fiú lassan bókokat ke­vert. A lány szemében minden bók után pajkos fény villant. Rá­nézett a kezére, mint aki most veszi észre, hogy rajtafelejtette a kesztyűket. Lassú mozdulatok­kal húzta le, olyan lassan, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom