Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-17 / 13. szám
MAGYAR *'•> ••• S Z O CI ALIS TA MUNKÁS PA R r TO LN A VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOL HEGYEI n Szerda 1962. január 17. XII. évfolyam A termelési tanácskozások elé A dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok ered ményes megvalósítására való mozgósítás legfontosabb fórumai — üzemen belül — a termelési tanácskozások. Az elkövetkezendő két hónapban megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben termelési tanácskozásokat kell tar tani. Ezeken a tanácskozásokon beszélik meg a dolgozókkal az 1962-ben elvégzendő termelési feladatokat, valamint megbeszélik azokat a módszereket, célkitűzéseket, melyek végrehajtására a szocialista versenyvállalásokat irányítják. Sokat várunk a termelési tanácskozásoktól. El kell érni, hogy e tanácskozások színvonala emelkedjék tartalmilag és szervezetileg. Fontos, hogy az üzemek, vállalatok, gazdaságok megalapozott terveket ismertessenek a dolgozókkal, ugyanakkor ne az egész vállalati terv, vagy éves programról tájékoztassák őket, hanem az adott egységre háruló gazdasági feladatokat, illetve tervfel - adatokat ismertessék. Nem hat serkentően az, ha a dolgozókkal csupán számszerűen, »nagyvonalúan« ismertetjük a terveket. Jobban érzi felelősségét és nagyobb segítséget tud adni javas lataival az, aki közvetlen érzéketi az üzemrész, vagy műhely feladatát, problémáját. A termelési egység tervfeladatai alapján a dolgozók vállalást tesznek a terv maradéktalan teljesítésére, a termelési, műszaki, gazdasági eredmények fokozására. Meghatározzák azokat a versenyformákat, amelyek leginkább biztosítják a tervfeladatok minden részletben történő teljesítését. Ezért fontos, hogy már a műszaki konferenciákon készítsék elő konkrétan az üzemrészek, műhelyek, vagy gazdasági egységek tervét, határozzák meg, hogy milyen ver- senyvállalásra ösztönözzék a dolgozókat. A verseny célkitűzéseinek meghatározásánál alapvető a tervek program szerinti teljesítése, ahol azonban lehetséges, ott a túlteljesítés. Messzemenően figyelembe kell venni a párt, a kormány által meghatározott feladatokat, melyek az ötéves tervből 1962-re esnek a termelékenység emelésében. Igen fontos, hogy a verseny célkitűzéseinek meghatározásé nál a minőségi és takarékossági tényezőket szerepeltessük, mely meghatározó a gazdaságos termelés megvalósításában. Nagy sze-| repük van a műszaki dolgozók-1 nak a versenymozgalom gyakorlatában. Ez nemcsak úgy jelentkezik. hogy biztosítják a műszaki feltételeket a dolgozók részére, hanem úgy is, hogy maguk is részt vesznek a vállalásokban. Éppen ezért igen nagy szerepük van a technika, a gyártmányok fejlesztése és korszerűsítése terén, elsősorban az importanyagok hazai pótlásában. Jelentősek a most kezdődő termelési tanácsko zások azért is, mivel az itt megbeszélt versenycélkitűzések nem egv kampány-időszakra vonatkoznak. hanem magukban kell. hogy foglalják az egész évi vállalást, versenyfeladatokat. Ezért fontos, hogy azokon a helyeken tartsanak termelési tanácskozásokat, ahol jóváhagyott tervek vannak. A verscnymozgalom elválaszthatatlan a vállalati tervektől, hisz arra épül fel. Fontos, hogy az 1962. évi tervek megbeszélésével egyidő- ben ismertessük dolgozóinkkal a második ötéves tervet, ennek azt a részét, mely az üzemre, illetve műhelyrészekre vonatkozik. Ezeken a termelési tanácskozásokon a dolgozók megvitatják a vállalások teljesítésének anyagi, szervezeti feltételeit, melyeket a vállalat és az üzemegység műszaki, gazdasági vezetésének kell biztosítania. Rendkívül fontos, hogy az itt elhangzott javaslatokat és módszereket, melyeket a dolgozók tesznek, figyelembe vegyük az éves terv feladatainak megoldásában. Abban, hogy a termelési tanácskozások színvonala növekedjék, nagy szerepük van a szak- szervezeti bizottságok mozgósító tevékenységének. Az 1022-es MT —SZOT rendelet meghatározza azokat a feladatokat, melyeket a munkaverseny irányításában, a termelési tanácskozások megszervezésében tenni kell. A szakszervezeteknek mozgósítani kell a dolgozókat a termelési tanácskozásokra, ugyanakkor fel kell készíteni őket arra, hogy kibontakoztathassák javaslataikat az 1962. évi tervek teljesítésében. Ez nem csupán szervezeti feladatot ró az alapszervezetekre, hanem ezzel egyidőben politikai nevelőmunkát is kell végezni. Ennek lényege viszont az. hogy segítsük az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megteremtését, az emberek gondolkodás- módjának megváltoztatását, a közösségi szellem kialakítását. Az éves felajánlási rendszer, amely egyszerű és helyes — a dolgozók egyetértenek ezzel — nagy segítséget nyújt a szocialista versenymozgalom új formája, a szocialistabrigád-mozgalom szélesítéséhez. Hisz a szocialista brigádok felajánlásai is általában egy éves munka után értékelhetők, bár ez nem zárja ki, hogy rendkívül kimagasló eredmények elérésekor egy évnél rövidebb időn belül a szocialista brigád cím lenne adományozható. Éppen ezért nekünk — e verseny- forma szélesítése mellett — gondoskodni kell arról is, hogy a szocialistabrigád-mozgalomnál magasabb versenyformák is kialakuljanak üzemeinkben és gazdaságainkban, mint például a szó cialista műhely, a szocialista üzem, vagy a szocialista gyár címért folyó verseny. Az 1962. évi feladatok végrehajtását a termelési tanácskozások is csak akkor segíthetik eredményesen, ha emeljük a gazdasági vezetés színvonalát, helyes irányítást és ellenőrzést valósítunk meg. A szak- szervezeti bizottságoknak tartalmasabbá kell tenniök tevékenységüket a dolgozók mozgósítása területén, emberibben kell magyarázni a szocializmus építésének szükségességét és azt, hogy egyes emberek tevékenysége hogyan függ össze az egész társadalom érdekével. Szélesíteni kell az újítómozgalmat, amely elősegíti a termelékeny munka megvalósítását. Ugyanakkor a szakszervezeti bizottságoknak fel kell lépni a dolgozókat bosszantó hibák ellen, mint például a javaslatok figyelmen kívül hagyása, a pazarlás. a törvénytelen túlórázás, a vezetők visszaélése. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani, határozottság-a, állhatatosságra van szükség e munkában. Szűcs György SZMT-titkár J A% idén a tavalyinál nagyobb ossseget fordítanak tsx-vili a mos é t ás ra Megyénkben már befejeződött a községek villamosítása. Jelenleg a legnagyobb probléma a termelőszövetkezeti gazdaságok és a pusztai települések villamosítása. A múlt év során sokat javult a megye helyzete e tekintetben, de bőven maradt megoldatlan probléma is. A múlt év során gyulladt ki a villany a decsj újtelepen. Ez ugyan nem pusztai település, hanem az elmúlt évek során épült községrész, de villany itt sem volt s az új házak lakói sokat bosz- szankodtak a petróleumlámpák miatt. Kigyulladt a villany Zomba- Szentgálpusztán. a Nagykó- nvihoz tartozó Medgyes-pusztán, részben villamosították a bonyhádi Ladomány-pusz- tát is. Az idei évben újabb pusztákon gyullad majd ki a villanyfény. ’ Sok termelőszövetkezeti gazdaságot is bekapcsoltak a villany- hálózatba. Mintegy 25 termelőszövetkezeti gazdaságba vezették be a villanyt a múlt év során. Több major villamosítása 200 000 forintnál is nagyobb összegbe került. A nagymányoki tsz majorja 291000, a cikói tsz majorja 231 000, a bogyiszlói tsz majorja 202 000 forintos költséggel kapott villanyt. Az idei évben a tavalyinál is nagyobb lépésekkel hajadunk előre a szövetkezetek villamosítása terén. Államunk mintegy 50 százalékkal többet fordít Tolna megyében a közös gazdaságok villamosítására a tavalyinál és ebből az összegből több majort tudnak bekapcsolni a villanyhálózatba. Az első' negyedben villamosítják a koppányszántói Március 15, a váraljai Alkotmány és a györei Petőfi Termelőszövetkezetet. Amint Vágh Mátyás, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzemvezetőségének építési osztályvezetője mondotta, a legtöbb termelőszövetkezetet a nyári hónapokban villamosítják. 729 millió forintot forgalmazott a földművesszövetkezeti kiskereskedelem Tolna megyéken az elmúlt évben — A MÉSZÖV igazgatóság elnökének sajtótájékoztatója — A földművesszövetkezeti mozgalom helyzetéről,, a SZŐ VOSZ V. kongresszusának előkészületeiről tartott hétfőn este sajtótájékoztatót Szendy Pál, a MÉSZÖV igazgatóság elnöke. Elmondotta, hogyan alakult a falusi lakosság ellátása az elmúlt évben. Amíg a kiskereskeTizenegy baromfitenyésztő társulás működik megyénkben 1960-ban kezdődött el megyénkben a földművesszövetkezetek keretein belül működő baromfitenyésztő és nevelő társulások alakulása. Azóta beigazolódott, hogy a társulások jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy egyrészt a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kiaknázásával egyre több áru jusson az országnak, másrészt pedig ez is szaporítja a dolgozó parasztok jövedelmét. delmi egységek forgalma 1960- . ban 680 rrtitlió forintot tett ki, addig a múlt évben 729 600 000 forintot forgalmaztak. Növekedett a földművesszövetkezeti vendéglők forgalma is: a múlt évi forgalom 112 570 000 forint volt. A legnagyobb forgalmat a duna- kömlődi halászcsárda bonyolította le, közel ötmillió forinttal. A földművesszövetkezetek ipari termelése — szikvíz, üdítő ital, savanyúság — meghaladta a 17 millió forintot. A tagok által befizetett részjegyek értéke az egymillió forint fölé emelkedett. A földművesszövetkezetek hathatós segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek is; egyebek közt azzal is, hogy tizenhét szalcembert — mezőgazdászt, könyvelőt — adtak át. Elmondotta Szendy elvtárs, hogy a földművesszövetkezetekben most folyik a vezetőségek újjáválasztása. A helyi, járási, megyei, országos vezetőség újjáválasztásával a cél a vezetés színvonalának emelese, a lehetőségek jobb kiaknázása, a hibák kiküszöbölése. Most folynak a helyi vezetőségválasztó közgyűlések, 61 ezer földművesszövetkezeti és 11 ezer takarékszövetkezeti tag választ új vezetőséget. A megyében 57 földművesszövetkezet működik, 21 takarékszövetkezet, hét tejszövetkezet, három szőlő- és gyümölcstermelő, 38 méhész, azonkívül 11 baromfitenyésztő, hizlaló szakcsoport. A földművesszövetkezeti dolgozók képzéséről elmondotta Szendy elvtárs, hogy az elmúlt négy év alatt 258 képzettség nélküli bolti dolgozó tett szakvizsgát. A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel, a földművesszövetkezetek eddigi tevékenységével, jövőbeni terveivel kapcsolatban, amelyekre az igazgatóság elnöke részletesen válaszolt. A társulások életében az elmúlt esztendő hozott nagyobb fejlődést. Míg 1960-ban egy ilyen társulás alakult, addig az elmúlt évben tízzel szaporodott a szám. így tehát ez idő szerint 11 baromfitenyésztő és nevelő társulás működik megyénkben. A társulások a működési szabályzat alapján folytalják tevékenységüket. amely szerint a naposcsibéket közösen szerzik be. Ha nincs közös istállójuk, a tagoknál történik az állomány felnevelése, a taggyűlés által meghatározott feltételek szerint., A társuás a földművesszövetkezet keretén belül működik, s azzal értékesítési szerződést köt. A földművesszövetkezet ezenkívül megszervezi a közös állategészségügyi szolgálatot is. A társulások közös alapot is létesítenek. Erre a célra a szerződéses úton értékesített állatok után kapott szerződéses felár 25 százalékát helyezik. Ezt a közös alapot a társulások a férőhelyek növelésére, korszerűsítésére, valamint berendezési, felszerelési tárgyak vásárlására használják feL Uj exportcikkek bevezetésére készül a Paksi Háziipari Szövetkezet Közel háromszáz tagot, dolgozót foglalkoztat a kilenc évvel ezelőtt alakult Paksi Háziipari Szövetkezet. Annakidején kosárfonással kezdték a munkát — ez a „legöregebb” részlege a szövetkezetnek — ma már mintegy tucatnyi fajta terméket állítanak elő a szövetkezetben. Van konfekció részlegük, rongyszőnyeget szőnek, kesztyűt kötnek exportra, működik a szövetkezet nemrég létrehozott divatszalonja, ahova éppen a napokban szerelik fel a fénycső-világítást. Az egyik legjelentősebb termék a perzsaszőnyeg, amiből negyedévenként száz négyzetméter készül exportra, húsz négyzetmétert pedig a belkereskedelem hoz forgalomba. A szövetkezet tagjainak túlnyomó többsége otthon dolgozik, bedolgozó. így keresethez juthatnak a községben sokan. akik családi elfoglaltságuk miatt különben nem járhatnának dolgozni. A szövetkezet tovább fejlődik ez évben. Már tavaly megkezdték az építkezést, a meglévő épületek egy részét bontották le, hogy ott egy új épületszárnyat emeljenek. Az új épületben helyezik majd el a kosárfonóműhelyt. itt kap helyet a perzsa- szőnyeg-szövő részleg is. Ezáltal növelni tudják a perzsaszőnyeggyártást és javítani a minőséget. Néhány új termék bevezetésére készülnek a szövetkezetben. A nemrég elkészített bébiruha-min- takollekciót már elküldték a kül-' kereskedelmi szerveknek, ugyanis ezeket exportra akarják gyártani. E napokban fjedig a szövetkezet több tagja a gobelin-készítést tanulja. Ezek a nagy munkaigényű keresett cikkek igen kelendőek a nyugati országokban, exportálásuk jelentős devizabevételt biztosít a népgazdaságnak,
